Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-26 / 34. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. augusztus 28. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Ülést tartott a szövetség központi bizottsága Az első sikerek A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságá­nak elnöksége munkaértekezletet tartott, 0. Holec elnök vezetésével. A munkaértekezleten számos, a szövetség belső életét érintő komoly kérdést tárgyaltak meg; ezek közé tartozott a szövetség járási bizottságai­nak plénumülései határozatainak teljesítéséről szóló jelentés is, amely megállapította, hogy a járási bizottságok túlnyomó része felelősségteljesen végzi feladatait, megvitatván azt a járás párt-, állami- és társadalmi szer­veivel. Beigazolódott, hogy ez a módszer nemcsak helyes, hanem alkalma­zása eredményes is. Ami a plenáris ülések felszólalásainak színvonalas­­ságában is megmutatkozott. A járási bizottságok a fő feladatok kidolgozásakor figyelembe vették járásaik különleges társadalmi, gazdasági és szociális előfeltételeit. Olyan feladatokat Is kitűztek, amelyek az SZLKP KB plénumának határozataiból adódnak, s várnak megvalósításra a jb munkakörére vonatkozóan, illetőleg a mezőgazdaságfejleszté? szakaszán. Ezeket a feladatokat az időzített politikai-szervezési intézkedések harmonogramja szerint kell megvalósítani. A már előbb említett jelentés kiemeli azokat a járásokat, amelyek a plenáris ülésen jóváhagyták a szövetség járási bizottsága tisztségviselőinek, s szakértőinek aktíváját, amelyek a legközelebbi efsz-gyűléseken részt­­vesznek, s a politikai, valamint kulturális nevelőmunka kérdéseivel kap­csolatban tesznek javaslatokat. Ezek közé tartoznak a Dolný Kubln-i, pre­­šovi, michalovcei, Topolőany-i, lévai, poprádi stb. járás. Valamennyi járásban konkrét feladatokat tűztek ki a munkakörnyezet, a kulturált életkörülmények kialakítása, s tökéletesebbé tétele szempont­jából. Sőt a lévai, michalovcei, martini és más járásokban sajátos elő­feltételeket szabtak meg, amelyek szerint értékelik majd a versenymozga­lom eredményeit és fogyatékosságait. Az elnökség tagjai különös figyelmet fordítottak a jelentés azon részére, amely a mezőgazdasági termelés fokozását, a tartalékok feltárását és hasznosítását, valamint a dolgozók munkakezdeményezését, szocialista munkabrigádok alakítását szorgalmazta. Tény, ezen a téren jó példát mutat a Banská Bystrica-i, a losonci és a nitral járás. A szövetség járási bizottságai plénumainak vitafelszólalásai átlagosnak értékelhetők ami a tagok gyakorlatai tapasztalatainak hiányára vall. Di­cséretes viszont, hogy a felszólalók' többsége háláját fejezte ki avégből, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenysége teljes egészében kibontakozhat, ami egyben a pártnak a szövetkezeti parasztság iránti bizalmát is jelenti. Míg egyes járási bizottságok tagjai az efsz-ek feladatainak maradéktalan teljesítését hangsúlyozták, mások viszont a falufejlesztés, az anyagi-műszaki alapok komoly hiányosságait említették. Ezenkívül sző esett az efsz-tagok és gyermekeik üdültetése, a rászoruló szövetkezeti tagok fürdői gyógykezeltetése, s a szövetkezeteken belüli tár­sadalmi tevékenység problémáiról, a politikai-eszmei nevelőmunkáról, és a kiöregedett szövetkezeti tagok fokozottabb társadalmi gondozása kér­déseiről. ) A járási szervek és szervezetek képviselői pozitívan értékelték a Szövet­ekzeti Földművesek Szövetsége tevékenységének fejlődését, a többi tömeg- és társadalmi szervekkel való még szorosabb együttműködését szorgal­mazták. A szövetség KB elnöksége megelégedéssel állapította meg, hogy a járási bozottságok első munknamegbeszélései alapján kellő komolysággal láttak hozzá a feladatok teljesítéséhez. A járási bizottságok nagyra értékelik a központi bizottságnak a plénumok előkészítéséhez nyújtott segítségét, a rendelkezésre bocsátott ismeretanyagot, s a személyes segítségnyújtást az apparátus dolgozói részéről. A szövetség járási bizottságai plénumainak lefolyása igazolta, hogy a szövetség tevékenységére nagy szükség van, amit tovább kell tökélete­síteni, fejleszteni. A jb tagjai pozitívan értékelik a kitűzött feladatokat, s mindent megtesznek valóra váltásuk érdekében. Elsőrendű kötelessé­güknek tekintik, hogy az efsz-tagokkal közösen munkálkodjanak együtt; e célt szolgálják májd a legközelebbi efsz-közgyűlések is. A szövetség központi bizottságának elnöksége továbbá megtárgyalta a Nagy Októberi Szofcialista Forradlom 55. évfordulója megünneplésének tervezetét. Megvitatta a traktorosok ügyességi vetélkedőiről szóló jelentést. Ez a vetélkedő jelenleg járási jellegű, s rövidesen sor kerül a szlovákiai, majd az országos vetélkedők lebonyolítására. (eš) ALL A VÄSÄR.., £¥ Rimavská Sobota-i (Rimaszom­­bat) járásban elsőként a Veľký ,Blh-i (Nagybalog) szövetkezet föld­jein csendesedtek el a kombájnok. Az 1970-ben egyesített közös 2700 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amelyből 1400 hektár a szántó. Ebből az idén 850 hektáron termesztettek gabonát. Összesen 295 vagont csépeltek ki, s így hektáron­ként 34,7 mázsás átlaghozamot értek el. Persze náluk sem volt zökkenő­mentes az aratás. A helyi jellegű zí-Elsőként fejezték be a járásban vatarok naponta megzavarták a be­gyűjtési munkálatokat. Ez abból is kitűnik, hogy kerek egy hónapig tar­tott a kenyércsata, holott kedvező időjárás esetén tizennégy nap alatt végeztünk volna az aratással -- em­lítette Csúz Sándor, a szövetkezet el­lenőrző bizottságának az elnöke. Továbbá elmondotta még, hogy a kombájnosok minden tudására és hi­degvérére szükség volt, mivel a me­redek domboldalakon az átázott ta­laj nagyon megnehezítette a begyűj­tést. Ezért a szövetkezet vezetősége — annak ellenére, hogy a kombájno­­sokat nem kellett bíztatni — versenyt hirdetett, s az első három helyezett­nek célprémiumot tűzött ki. A verseny győztese Vitkó Gyula és Csúz Tibor lett, mivel E—512-es gé­pükkel hat vagon gabonát gyűjtöttek be a földekről. Második helyen a Palkovics—Fodor páros végzett, akik mindössze három hektárral arattak le kevesebbet, mint az első helyezett. Nagy segítséget nyújtott a szövet­kezetnek, hogy rendelkezik egy kis­teljesítményű univerzális szárítóval. Ahhoz, hogy a szárító berendezése éjjel-nappal üzemelhetett, nagyban hozzájárult a község SZISZ aíapszér­­vezete is. —óváry— A bodvaiak 1952-ben szakítottak a kilátástalan egyéni gazdálkodással, s kezdtek egészen új életet. A közös gazdálkodás egész sor nehézséggel indult: sem gazdasági épületeik, sem szakembereik nem voltak. S a tagok viszonya sem alakult még ki a közös munkához. Szóval, 'nehézség akadt bőven. De az akkori szövetkezetaia­­pító tagok nem csüggedtek el. Sőt a kommunisták sarkallták a többieket, hogy szövetkezetük a hátulkullogók sorából az élenjárók közé kerülhes­sen. Határozott szavak voltak ezek, melyekből kicsendült a szorgalom, a cselekvókészség, az áldozatvállalás és a megnemhátrálás. Ilyen elhatá­rozással, s bizakodó reménnyel indul­tak húsz évvel ezelőtt... Két évtized a történelemben nem nagy idő, ám Bodva életében mégis nagy jelentőségű. Ahogy a sok új családi házzal megváltozott a falu képe, ugyanolyan nagy változás kö­vetkezett be a szövetkezetben is. A bodvaiak 1963-ban a Cliorváthy-i (horváti) és a Hosfovce-i (vendégi) Efsz-szel egyesültek: a három gazda­ság 3U9 tagja 1337 hektár földet vitt az Cj-Bodva nevet viselő egyesített szövetkezetbe. Jelenleg az egyesített szövetkezet egész sor új, korszerű istállóval, s jő minőségű állatállo­mánnyal rendelkezik. Az 50U szarvas­­marha közül 350 a fejőstehén; ebből 140 keletfríz (3337 liter tejátlaggal), míg a 210 szlovák-tarka átlagos tej­hozama 4400 liter. Ahogy KARAFA István állattenyésztési csoportvezető tájékoztatott, a tejtermelés emelkedő irányzatot mutat. De nemcsak az ál­lattenyésztési dolgozók gyarapítják a közös gazdaság jövedelmét, hanem a többi efsz-tag is, KÖTELES Jánossal az efsz-elnökkel az élen. Tehát a bodvai kommunisták Ígé­rete megvalósult. A még fennálló ne­hézségeket is összefogással, közös erővel legyűrik. A tervek teljesülnek. Jelenleg mintegy félmillió vágóbarom­fit tartanak, s egy hektár mezőgaz­dasági területre 510 kg baromfihús termelése jut. Egy kg baromfihús ki­termeléséhez 2,60 kg takarmányt használnak fel, s a kilónkénti tiszta jövedelem 2,60 korona. Az állattenyésztés jövedelmezősé­gének, eredményességének egyik leg­jobb serkentő eszköze a hasznosság szerinti jutalmazás, amely itt tömeg­alapú, s megfelel a tagok elképzelé­seinek is. Ezidőszerini a pénzgazdálkodási tervüket túlteljesítik. Ehhez nagyban hozzájárul a 35 hektárnyi züldségker­­tészetük. Ezeregyszáz hektár szántójuk 58 százalékán gabonát termesztenek, amely az idén átlagban 35,5 mázsa hektárhozamot adott. A jövő évben ettől bőségesebb hektárhozamok el­érését a gabonatermesztés legújabb módszereinek alkalmazásával akarják elérni. A lóhere és a lucerna 80 százalékát mesterségesen szárítják. S jő minő­ségű silókukoricát termesztenek, amit tejesérésben szilázsolnak. Az említett szövetkezet 1965-ben kezdte a szakosított gazdálkodást. Ez idő alatt a 6,4 millió korona brutto termelésük 21 millió koronára emel­kedett, s az idén már meghaladja a 33 millió koronát. Az árutermelés 3,6 millió koronáról 19 millióra emelke­dett. Az 1972. évre viszont 27 millió koronát irányoztak elő. A béralap 1,8 millióról 7,6 millióra szökött fel, s az idén 8,6 millió koronával számolnak. Abban az említett évben 1200, tavaly már 2400 korona volt a tagok havi átlagjövedelme, s ebben az évben el­éri majd a 2800 koronát. Az Üj-Bodva szövetkezetben széles teret hódított a szocialista munkaver­­seny. Mindez a párt vezetőszerepe érvényesülésének és *a tagok kedvező munkaviszonyának köszönhető. Meg­győződésem, hogy az Oj-Bodva Efsz tagjai a CSKP XIV. kongresszusának, illetőleg az efsz-ek VIII. országos kongresszusának határozataiból adó­dó feladataikat maradéktalanul telje­sítik. Erőt, egészséget! További sike­reket! ILLÉS B. Fontos küldetést teljesít ÖTÉVES A DUN. STREDA-I (DUNASZERDAHELYI) MARXIZMUS-LENINIZMUS ESTI EGYETEM. BESZÉLGETÉS PRESINSZKY LAJOS ELVTÄRSSAL, AZ INTÉZET IGAZGATÓJAVAL Az ideológiai nevelés színvonalának emelése állandó feladat. A XIV. párt­­kongresszus határozatai megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a párt tag­jainak és a vezető beosztású dolgozó, pártonkívüliek ideológiai továbbkép­zésére. Ennek megvalósítása több for­mában történik. Sok helyen az üzemi vagy a falusi alapszervezetek a ma­guk erejéből oldják meg e kérdést, másutt lektorok, vagy tanfolyamok szervezésével segítenek a helyzeten. Dél-Szlovákiában egyetlen intézmény létezik, mely magyar nyelven, szer­vezett oktatás formájában, főiskolai szinten foglalkozik a párt tagjainak és a legaktívabb pártonkívüliek ideo­lógiai továbbképzésével. Ez évben ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját a dunaszerdahelyi Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem. Öt év rövid idő, mégis a nyugat-szio­­vákiai kerület déli járásaiban minde­nütt Ismerik, hiszen az első végzős hallgatói már a kerület különböző vidékein a termelés különböző szaka­szain aktívan tevékenykednek. Az évforduló kapcsán megkértük Presinszky Lajos elvtársat az esti egyetem igazgatóját, hogy eddigi te­vékenységükről, az intézet jelenéről és a jövő célkitűzéseiről tájékoztassa olvasóinkat. ф Mi tette szükségessé az intézmény létesítését, mikor indult meg a szervezett oktatás? — A nyugat-szlovákiai pártbizott­ság elnöksége 1966 augusztusában elemezte és értékelte a kerületben működő esti egyetemek munkáját. Megállapította, hogy a magyar ajkú elvtársak ideológiai továbbképzése el­marad a szlovákiai átlag mögött. Köz­tudomású, hogy a kerület lakosságá­nak egyötöde magyar nemzetiségű. Figyelembe véve^ ezeket a sajátossá­gokat úgy határozott, hogy 196^ feb­ruár elsejéi hatállyal • megalakítja Dunaszerdahely székhellyel a nyugat­szlovákiai kerületi pártbizottság mel­lett működő Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemet. Első törekvésünk a tanszékek létrehozása, valamint az előadók biztosítása volt. Kezdetben négy, a marxista filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos kommu­nizmus és a CSKP története tanszé­két hoztuk létre. Biztosítottuk a klasz­­szikus irodalmat, és tanulmányi se­gédanyagot adtunk ki a hallgatók számára. A szervezett oktatás az 1967/68-as tanévben indult 180 hall­gatóval. Ezek többsége a dunaszerda­helyi, galántai, komáromi és a lévai járásból került hozzánk. ф Miben látja az esti egyetem fő küldetését? Egyetemünk legfőbb küldetése, hogy a párt számára elvhű, megbízható, szocialista gondolkodású, magas po­litikai és szakismeretekkel rendelke­ző, valódi szocialisia erkölcsi tulaj­donságokkal felruházott egyéneket neveljen, akik képesek társadalmunk igényes politikái, gazdasági és kul­turális feladataival sikeresen megbir­kózni. Mindannyian tudatosítjuk Husák elvtársnak a XIV. kongresszu­son elhangzott szavait: „Ma senki sem elégedhet meg azzal a tudással, amit valaha szerzett. Aki vezetni, irá­nyítani akar, annak tudnia kell!“ Ez a rrjí munkánkban is érvényes. Az ideológiai képzésben nem lehet meg­állni, hézagot hagyni. Itt állandó of­fenzív munkát kell végezni. Intéze­tünk ezen a téren az elmúlt válságos években is helytállt. A legnehezebb időben, 1968 szeptemberében is há­rom első osztályt nyitottunk, munkán­kat következeteseit a marxi-lenini eszmék szellemében végeztük. Az 'ok­tatásban maximális ismereteket igyek­szünk nyújtani a kiválasztott káde­reknek. Társadalmunk bebizonyította, hogy a munkáskáderek képesek szak­mailag a termelést Irányítani, ha kel­lő Ideológiai ismeretekkel rendelkez­nek. Célunk az, hogy jól felkészítsük őket a növekvő, igényes feladatok teljesítésére. • A párt XIV. kongresszusa kihang­súlyozta a tagság összetételének javítását a munkásosztály javára, valamint a vezető beosztású dol­gozó nők és a fiatalok számának emelését. Mi a helyzet Önöknél, milyen a hallgatók szociális ösz­­szetétele, illetve a nők és a fiatav lók aránya? Munkánkban nagy súlyt helyezünk a párt káderpolitikája szempontjainak a következetes betartására. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy a jövő eredményei attól függnek, hogyan si­kerül ezt a komoly kénjpst mindauy­­nyiunk megelégedésére megoldanunk. Jelenleg 253 hallgatónk van, ebből mindössze 14 a nő. Itt még le va­gyunk maradva a, kongresszusi célki­tűzések mögött, de intézkedések tör­téntek ennek megjavítására. Remél­jük már szeptemberben az új tanév­ben megjavul a helyzet. A fiatalok arányszáipa az elmúlt évekkel össze­hasonlítva javult, de a fiatalokra vá­ró nagy távlati feladatok szempontjá­ból még mindig nem kielégítő. Ha­sonlóképpen javult a szociális ösz­­szetétel is a munkásosztály javára, ám a párt munkásjellegét, múltját figyelembe véve még nem éri el a kellő szintet. Hallgatóink többsége a felépítményi szférából (kultúra, ásko­­laügy, egészségügy) kerül ki, de so­kan vannak a termelés szakaszáról is a vezető beosztású dolgozók közül. ф Kik jelentkezhetnek az esti egye­temre, milyen tantárgyakt oktat­­• nak, kik az előadók, hiszen isme­retes, hogy esti egyetem lévén nincs külön előadói testületük? Intézetünkben az érdeklődők név­sorát a párt alapszervezetei, illetve a tömegszervezetek küldik a legaktí­vabb, nomenklatúris káderek köréből. Az ez évi kiválasztásnál a választá­sok alkalmából vezető állásokba ke­rült elvtársak továbbképzésével is számolunk. A felvételi vizsgák június közepén voltak. Témájuk a marx­­leninizmus három alkotóeleméből, a CSKP és az SZKP történetéből, a nem­zetközi és a regionális munkásmozga­) \ ¥ Л. Húsz év távlatából

Next

/
Oldalképek
Tartalom