Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-06-11 / 23. szám

Ä MEZTELEN CSIGÁK S' — ZÜLDSÉGKERTJEINK j KOMOLY KÁRTEVŐI \ Az elmúlt rendkívül csa­padékos év igen kedvezd volt a csigák családjába tartozó házatlan csigák | Arionidae) elszaporodásá­ra, mivel kedvelik a párás, nyirkos környezetet, ame­lyet az 1965-ös év számok­ra bőven biztosított. ; Az őszi hónapokban főleg Szlovákia déli részein any­­nyira elszaporodtak, hogy kártételük főleg a háziker­tekben sok helyen kataszt­­rófális méreteket öltött. Az őszi betakarításra váró 1 zöldséget, frissen kipalán- í tált salátát teljesen letarol- j ták, igen sok kistermelő (j kertész igyekezetét tették tönkre. Ezek a 3—4 centiméter hosszú, puhatestnek törzsé­be tartozó apró állatkák je­lenléte a kertekben köny­­nyen felismerhető a rájuk ! jellegzetes, földön maguk i után hagyott tejfehér vagy sárgásfehér nyálkás nyom- i csíkról. Az áttelelt csiga [ június-július hónapban 5—8 esetben körülbelül 200 to­jást rak le, amelyek főleg augusztusban és szeptem- i berben kelnek ki, és gyor- j san kifejlődnek. Ezért a ■ legjelentékenyebb kárt ősz- | szel okozzák, amikor elrág- , ják az epret, káposztát, sár­garépát, salátát, hullott ! gyümölcsöt stb. 1 Védekezés: Csökkenteni | kell a levegő páratartalmát, i gyomtalanítással, egyelés­­sel, ritkítással — házatlan < csigák a szárazságot nem 1 tűrik. El kell távolítani a i kertből a növénymaradvá­nyokat, köveket, fadarabo­kat, ahol búvóhelyet talál­nak. Ajánlatos a kertben j este nedves deszkát, vizes > zsákot rakni a földre, ami | alá éjjel behúzódnak, s így | reggel ezek eltávolítása után könnyen elpusztítha­­tók. Az utakat, mezsgyéket érdemes mészporral, hamu­val behinteni. Leghatásosabb ellenszerük a Limacid nevű vegyszer. A Limacidot a neratovicei Spolana n. v. gyártja, kilo- , grammjának kiskereskedel­mi ára 8.50 Kés. Ezt a por ! alakban forgalomba hozott i speciális csigairtó vegyszert ' a kerti utakra és a zöldség ! sorai közé, csíkokban vagy ' kis rakáskákban szórjuk ki J a földre. Hatása gyors és 1 biztos, csak óvatosan kell \ vele bánni, mivel az ember i egészségére is ártalmas le­het. Kovács Ferene, mezőgazdasági mérnök 4 GYÜMÖLCS • zöldség • virág Május 18-án már ilyen nagy uborkákat szedett a fökertész a melegágyból másodtermtnyként [(A szerző felv-j Amikor a kalondai szövetkezet kertésze­tébe léptünk, e szakmát alaposan értő kollégám így nyilatkozott: — Meglepően jó kertészeti Nem ok nélkül. Itt bizony versenyt futnak az idővel. Május 18-án a szabad ég alatt lévő melegágyakból már szedték az uborkát és az étkezési tököt. Mégpedig másodterményként, mert a korai salátát már régen piacra dobták. Amint a melegágyakat szemlélgettük, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ebben a ker­tészetben jól sáfárkodnak a hellyel és az Idő­vel. A 600 ablakból 15 ezer fej salátát adtak el. Érdemes közelebbről megvizsgálni egy 14 méter hosszú melegágyat. Erről a területről 600 fej saláta került piacra, ezt május máso­dik felében 800 csomó sárgarépa és petrezse­lyem követte. A másodtermés jó pénzt hoz a házhoz, mert csomónként 8 sárgarépáért 1,20 koronát, a petrezselyemért pedig 1,50 koronát kapnak. Ha az utolsó szál sárgarépa és petré» zselyem is piacra kerül, helyébe paprikát vagy berakni való uborkát ültetnek. Pénz jön Itt mindenért és minden nap. Az étkezési tök da­­rabjáért például 6—8 koronát vágnak zsebre, az uborka kilója pedig 10 koronáért kel el. A melegágyakban azt mondhatjuk, hogy egy­mást váltják a növények. Sőt néhány esetben az új iiövény már akkor kerül a földbe, ami­kor az előzőt még ki sem szedték. Például a korai saláta palántázása után tiz nap múlva már vetették a sárgarépát és petrezselymet. Így versenyt futottak az idővel és ennek kö­szönhető, hogy már a másodnövényt is érté­kesíthetik. Ebben a kertészetben nincs tehát pihenés, az idény alatt minden talpalattnyi földet kihasználnak, hogy idejében, minél több zöldséget adhassank a közellátás számára. Ä Belterjesség méltatása után meg kell mon­dani, hogy a kalondai kertészet nem mindig töltötte be hivatását. Évekkel ezelőtt a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán, majd a Járási termelési igazgatóságon sokat foglalkoztak velük, mert főleg csak a virág­­termesztést űzték és az üvegházra általában ráfizettek. Mert a szabad melegágyak mellett van egy tíz áras üvegházuk Is. Hogyan történt a fordulat?. Kovács Tibor, a szövetkezet elnöke erről így szól. — Nem lehet az új kertészt eléggé dicsérni. Tehát a „csodát“ Magerov Jordán bolgár származású kertész tette. Izig-vérig szakem­ber és ami a legfontosabb, szenvedélyes ker­tész. Mikor arról érdeklődtünk, hogy miben Ahol a melegágy nem marad üresen látja elődei hibáját, röviden csak ennyit mon­dott: — Beteg volt a föld, ezért nem fejlődött benne a növény. Az új szakember forró gőzzel fertőtlenítette a talajt és azóta nincs panasz az üvegházra sem. A múlt évben már 87 ezer korona értékű uborkát, 32 ezer korona értékű salátát és 120 ezer korona értékű virágot adott. A kertész elégedetten mondja, hogy az üvegház négyzet­­méterenként 220 koronát hozott. Ilyen ered­ménnyel bizony nagyon kevés üvegház dicse­kedhet. A fejlődést legjobban a bevételen keresztül tudjuk lemérni. A szövetkezet elnöke maga is bevallja, hogy eleinte az üvegház csak 90 ezer korona bevételt eredményezett, aztán felemel­kedett 180 ezer koronára, de Idén már meg­közelítik a 300 ezer koronát is. Ha továbbra is tartják az ütemet, ezt az összeget is lénye­gesen túl akarják lépni. Persze, a kalondai kertészetben is sok még a megoldásra váró probléma és a megvalósí­tandó terv. Nagy hiba, hogy jelenleg nincs ál­landó kertészeti csoport az üvegházban. A ker­tész szerint legalább hét dolgozóra lenne szük­ség. A munkaerőhiány miatt máris elég komoly veszteség érte a kertészetet, mert pár száz vi­rág elhervadt vízhiány miatt. Az elnök úgy. tervezi, hogy a jövőben két kertészeti csopor­tot létesítenek. Az egyik az üvegházban dol­goznia, a másik pedig kint a határban. A jövedelmet más úton is növelni akarják. Már régen beadtak egy kérvényt, hogy Loson­con zöldség- és virágárusító üzletet nyitnának. Bár akadt egy két probléma, úgy hírlik, hogy a kérdéses üzletet még Idén megnyithatják, így a közeli városba állandóan friss zöldséget és friss virágot szállíthatnak. Az eredményeket összegezve elmondhatjuk, hogy a kalondai kertészet jó úton halad, min­den eszközt megragadnak a belterjesség foko­zására. Termelnek a szántóföldi kertészetben is, nagy mennyiségű zöldséget és virágot ad az tivegház, de emellett nem maradnak üresen a szabad ég alatt levő melegágyak sem. BÁLLÁ JÓZSEF Júniusi teendők Rövidesen kiürülnek a házikert egyes zöld­ségágyai. Leterem a spenót, saláta, zöldborsó, zöldhagyma stb. Helyükbe más zöldségfélét vetünk, illetve ültetünk. Üres hely ne marad­jon. A kiürült ágyasokat alaposan tisztítsuk meg a növényi maradványoktól, melyek rendszerint a betegségek és kártevők hordozói. Gondoskod­junk apróra érett trágyáról és a letermett ágyúsokat alaposan trágyázzuk meg. A trágyát ásóval aláforgatjuk és azonnal elgereblyézzük. Július elején még biztos sikerrel ültethetjük a téli fejeskáposzta palántáit is. A bő trágyá­zást és a gyakori öntözést kedveli. A kelkáposzta késői fajtáit ugyancsak július elején palántálhatjuk. A vöröskáposzta ugyancsak most palántál­­ható és most kell palántálni a késői kalarábé palántáit is. A késői karfiol kitűnően megtermelhető a házikertben. A gyakori kapálást, a páratelt levegőt a házikertben öntözéssel könnyű biz­tosítani. Sor- és tőtávolsága 60X50 cm. A paradicsom szárainak visszacsonkozása az utolsó termés felett, a termés biztos beérését segíti elő. Házikertben az uborka visszavágását is ajánlatos elvégezni. A házikert termelése különbözik a nagyüzemi termeléstől. A kapá­lás munkái, a talaj jó előkészítése, az öntözé­sek helyes elvégzése a házikertben kitűnő eredményt adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom