Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-11 / 23. szám
A gyümölcshullás megfigyelése alapján gazdaságosabb a védekezés Az almamoly elleni védekezésnek közismert követelménye a rendszeresen végzett permetezések mellett az is, hogy eltakarítsuk a fák alól a hullott gyümölcsöt. Ezt a munkát jól szervezett gazdaságainkban már hibátlanul el is végzik. Csak éppenhogy kissé gépiesen rendelik el és hajtják végre ezt a fontos munkát és általában senki sem gondol arra, hogy a június végétől, július elejétől erőteljesebben meginduló almahullás a fertőzés mértékére és az almamoly életére vonatkozólag értékes és a helyes védekezés szempontjából nagyon is használható adatokat szolgáltat. A hullott gyümölcs mielőbbi eltávolítása még akkor is nagyon fontos, ha a fák törzsére felszereltük a hernyófogó öveket. Az újabb vizsgálatok ugyanis kiderítették, hogy AZ ALMAMOLY HERNYÓJA nemcsak a fa törzsének rejtekeiben, vagy a hernyófogó övében, hanem Igen nagy számmal bábozódik a talajban is, rendszerint a fatörzs közelében. Ha tehát nem szedjük fel idejében a hullott almát, a megfelelő nagyságot elért her-Szaporítás céljára lehetőleg lajtaazonos egyöntetű gyümölcsű növényeket, anyatöveket válasszunk ki. Ha előttünk ismeretlen fajtával állunk szemben és azt akarjuk elszaporítani, akkor még nagyobb gondot fordítsunk az anyatövek kiválasztására. Az anyatöveket a termelésben lévő tábláról érés idején jelöljük ki. A kijelölt tövek megjelölése ágy történik, hogy azok mellé 40—50 cm hosszú pálcákat szúrunk. Ha kevert fajtájú táblában jelölünk ki anyatöveket és több fajtát, akkor as egyes fajtákhoz különböző színű, vagy fájú pálcákat használjunk. A szaporítás módja kétféle lehet: dugványozás és az indáknak helyben való legyökereztetése. DUGVÁNYOZÁSNÁL nem az anyalövön gyökereztetjük meg az indán levő még nem gyökeres kicsi növényrészt, banem az anyatőről az indát leszedjük és a kis növényeket éles késsel leválasztjuk az indáról. A levágásnál ügyeljünk arra, hogy az indából a növénynél jobbról és balról is 1—1 milliméter megmaradjon. Ha a kis növénynek esetleg lenne már néhány gyökere is, akkor a gyökereket ugyancsak egész rövidre, Z—3 mm-re visszavágjuk. A növényeken 2—4 levelet hagyunk. Ha a levelek nagyok, azok levéllemezéből V3-ot vagy Vi-et lecsípünk. Ha nem nagy mennyiségű dugványszaporításról van szó, úgy a szaporításhoz lehetőleg borult, esős időt válasszunk ki. A párás, borult idő a dugványók egy része nem mászik ugyan vissza a fára, de nem is keresi fel a hernyófogó övét, hanem belefurakodik a talajba és ott alakul bábbá. A hullott gyümölcs sok egyéb megfigyelést is lehetővé tesz, aminek a védekezésben látjuk hasznát. Ezért nem helyes a szedést gépiesen végeztetni. Figyeljük meg, hogy a kérdéses gyümölcsösben melyek azok a fajták, amelyek alatt legerősebb az almamoly okozta hullás. Nyilvánvaló, hogy ezek a legfertőzöttebbek és ezek szorulnak rá a leghathatósabb védelemre. Egészen feltűnőek, de ma még a gyakorlat által nem kellő mértékben ismertek azok a különbségek, amelyek az egyes fajták almamolyfertőzés iránti fogékonyságában megnyilvánulnak. Egy további feltűnő jelenség az almamoly életében, amelyre szintén a gyümölcshullás megfigyelése vezet rá, az a körülmény, hogy még egykorú és egyfajtájú állomány mellett is nyozásnak igen kedvez. A megvágott dugványokat |kis, gyökérnélküli növényeket) a kidugványozásig vízbe tesszük (vödörbe). A kidugványozásnak lehetőleg folyamatosan, a vágással egyidejűén, de legkésőbb a vágás napján okvetlenül meg kell történnie. A dugványozást előre elkészített dugványágyba végezzük. Helyének megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy júliusaugusztusban nagy bőség van és ezért széltől védett, árnyékos helyen, jó táperőben levő, lazább szerkezetű talajon, 120 —140 cm széles dugványágyakat készítsünk. Talaját finoman, apróra megássuk, elgereblyézzük. Az ágyakat ajánlatos deszkakerettel, ennek hiányában 20 em széles és magas ledöngölt földbakháttal körülvenni, bogy a betűzdelt dugványokat a levegő oldalról ne érje. Erősen kötött talajon ajánlatos komposztfölddel, homokkal stb-vel a talajt megjavítani, hogy lazább szerkezetű legyen. Közvetlenül a dugványozás előtt alaposan beöntözzük a dugványágy talaját, hogy az puha, sáros legyen. A dugványokat 10 cm sor- és 5 cm tőtávolságra, kb. 1 cm mélyen kell a nedves talajba nyomni. A dugványozás után még az ágyat kannarózsával megöntözzük. Ha módunkban van, az ágyra tegyünk melegágyablakokat. Szellőzés végett 2 nap múlva levegöző-fával megemeljük és fokozatosan még több levegőt adunk a növényeknek, amelyeket nád, vagy más hasonló anyagból készült, szükség esetén lombos gallyal is takarhatunk. egészen szembetűnő különbségek mutatkoznak egy-egy nagyobb terület almamolyfertőzöttségét illetően. A FERTÖZÖTTSÉG KORÁNTSEM EGYENLETES. Gyakran egy-egy fán, vagy egyegy facsoporton feltűnően erős, a közvetlen környezetben pedig (ugyanazon a fajtánl) lényegesen enyhébb a fertőzés. A hullott gyümölcs szedését úgy végezzük, hogy megfigyeljük a gyümölcsös egyes tájain a hullás mértékét. így rájövünk, hogy hol vannak a gyümölcsösben a legfertőzöttebb gócok. Hatalmas lépés ez a védekezés terén, mert ezáltal tervszerűbbé válik. Így nem vaktában permetezünk az egész területen, hanem ki tudjuk válogatni azokat a gyakran kis csoportokat, amelyeket különösen szemmel kell tartanunk és ott esetleg még egy további permetezéssel védekezünk az almamoly kártétele ellen. Megfigyelhető az is, Ha ablakunk és árnyékolónk nincsen, még előnyösebb az árnyékos hely választása. Ez esetben az ágy fölé karókat helyezünk keresztbe és erre fektetjük rá a lombos gallyakat. Ezzel a dugványozást el is végeztük. További munka a napi először 8—10 szeri, később, 3—4 nap múlva 4—6-szori permetezés, melyet kb. 10 napos korban 1—2 permetezésre csökkentünk le. Ekkor már látni az áj növényeken, hogy fejlődésnek indultak, ezért az árnyékolást fokozatosan csökkentjük, vagyis „lekoptatjuk" a dugványágyról. A gyökeresedés 4—0 nap alatt indul meg és 4—8 hét alatt teljesen megtörténik. A másik szaporítási mód abból áll, bogy kapálásnál az ostorindán levő kis növényeket ujjal kissé a földbe nyomják és földet húznak rá. Ezek a növények A TÖVÖN GYÖKERESEDNEK MEG. A kis növényeket begyökeresedés után választják le az anyatőről és ültetik ki. Ennek a szaporítási módnak hátránya, hogy az anyatövet erősen igénybe veszi, „meghúzza“, visszatartja a fejlődében és száraz időjárás esetén későn kapunk telepítésre alkalmas gyökeres növényeket. Ezért az anyanövényen történő gyökereztetési eljárást ha lehet, kerüljük el. A begyökeresedett növényeket azután augusztus, szeptember, októberben kitelepítjük. fogy vannak olyan fajták ill., olyan fekvésű táblák, amelyeknek almamolyfertőzöttsége annyira, enyhe, hogy lényegesen kevesebb permetezéssel is eleget tudunk tenni a védekezés követelményeinek. ILYEN FIGYELŐSZOLGÁLAT KIÉPÍTÉSE természetesen csak fokozatosan történhet meg. De kezdjük el, mert nem korszerű védekezés az és nem is helyes anyaggazdálkodás, ahol csak gépiesen permetezünk naptár szerint, vagy akár az almamolynak a gyümölcsös egyik részében megfigyelt rajzás alapján, anélkül, hogy tudnánk: egyáltalában mekkora a gyümölcsös almamolyfertőzöttsége, mindenütt egyforma-e az és minden fajta egyformán fertőzött-e? A leghelyesebb az volna, ha fokozatosan valamennyi fa hullás- és termésadatait törzskönyveznénk, ill. törzslapokra vennénk fel. Ezzel a megfigyelő szolgálattal persze az Is együtt jár, hogy különbséget teszünk ép és „férges" hullás között, az utóbbiak csoportjában pedig megkülönböztetjük egymástól a sodrómolyok kártétele miatt és az almamoly hernyójának támadása következtében lehullott almákat. Kis gyakorlattal ez nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Az almamoly elleni védekezés tervszerűbbé tételének jövő útjai ezek, amelyeket felvázoltunk. A rajzás megfigyelése egymagában nem minden, hiszen egy nagyobb területű gyümölcsös különböző részein a moly rajzása különböző időben és erősségben jelentkezik. Menjünk tovább egy lépéssel ét állapítsuk meg a moly támadási irányát és a legfertőzöttebb gócokat. Az erre fordított munka a következő évek folyamán búsásan megtérül a jobb terméseredményekben és az anyagokkal, munkaerővel való jobb gazdálkodásban. Dr. Szelényi Gusztáv A SZAMÓCA SZAPORÍTÁSA GYÜMÖLCS • C ZÖLDSÉG • VIRÁG «
