Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-02 / 97. szám

Dohánytermesztésből közel 300600 korona többletjövedelem Az elmúlt években a galsai EFSZ munkaerőhiány miatt nem termelt dohányt, annak ellenére sem, hogy több mint negyedmilliós költséggel mesterséges szárítót építtetett. Ezt a berendezést mindenre használták, csak arra nem, amire készítették. Itt helyezték el a szöyetkezeti trak­torokat, a javítóműhelyt, az üzem­­anyagraktárt stb. Tavaly pedig már az állami gazdaság igényelte dohány­szárításra. Talán éppen az utóbbi volt az indítóok, hogy a következő évben a szövetkezet komolyabban vette a dohánytermesztést. Ez évbén hat hektáron újra kezd­ték a dohánytermelést. A szövetkezet’ ez irányú terve igen szerény keretek közt mozgott. Féltek ugyanis az ered­ménytelenségtől. Ezért hektáronként' 10 q dohányt s 20 000 koronát, azaz összesen a hat hektárról 120 000 ko­ronát iktattak be az idei tervbe. A nyár a losonci járásban is szo­katlan szárazsággal köszöntött ránk. A gabonaféléknél, főként a tavasziak­nál és részben a takarmánynál nagy lemaradás mutatkozott. A dohány kellemes meglepetést okozott. Igaz, gondosan megválasztották és jól elő-Helyesen raktározzuk az öntözőberendezéseket A jó gazda nemcsak az állatok át­­teleléséről gondoskodik, hanem a gé­peket és berendezéseket is úgy kezeli, hogy tavasszal ismét üzemképesek legyenek. Az öntözőberendezések mű­szaki karbantartásában a gépállomás dolgozóin kívül hathatós segítséget nyújthatnak a védnökségi üzem dol­gozói is, valamint a helyi tűzoltó-' szervezet. A műszaki ellenőrzés után fontos azonnal megrendelni a hibás vagy ko­pott alkatrészeket. Figyelembe kell venni, hogy a meliorációs építkezé­sekre és berendezésekre államunk nagy összeget fordít, ezért szükséges, hogy a meglévőket a lehető legjob­ban kihasználjuk. Több helyén széí­dobálva hever az öntözőberendezés. Sok esetben a traktorosok gondolko­dás nélkül áthajtariak a csöveken, nem gondolva arra, hogy nagy értéket tesznek tönkre. Több ilyen szétdobált cső látható a Tornóci Állami Gazda­ságban is. A Galántai Állami Gazdaság helyi részlegén az „Ö-Galántának“ nevezett parcellán már egy éve kihasználatla­nul hever az öntözőberendezés egy része. A csövek megrozsdásodtak, de ezt eddig még senki sem vette észre. Ez annál is furcsább, mert a galántai ÄG a jövő évben újabb 700 hektárt akar öntözni, s ezért minden egyes csőre szüksége lesz. A szövetkezetekben, már megkezdő­dött a gépek javítása. A jövö évi eredmény attól is függ, hogy milyen területet öntözhetünk majd. Ezért ügyeljünk az öntözőberendezések ja­vítására, elraktározására. Krajcsovics Ferdinand, Galánta készítették a talajt. Lelkiismeretesén és nagy hozzáértéssel nevelte Maiina Mihály a palántákat. A jól fejlett, erős egyedeket aztán kiültették és sem a műtrágyát, sem a munkát nem sajnálták a dohánytól. De meg is érte. Július közepén a dohánytermelési felügyelő szinte hetenként hangoztat­ta, hogy a körzetében még nem látott ilyen szép dohányt. Emellett még az­zal is biztatott, hogy bevételünk a tervezett 120 000 helyett megközelít­heti a 200 000 koronát. A biztatás mindenkinek jólesett, de azért két­kedve hallgatták. A szárazdohány szállítását’ július második felében kezdték és október végén befejezték. S itt az eredmény. A hat hektáron termelt dohányért 594 666 koronát kaptak. Hektáronként 26,32 mázsát értékesítették és 65 777 koronát vételeztek be. Ez a nem mindennapi eredmény legalább 60 000 koronával nagyobb lehetett volna, ha a szárítóberende­zésben és a puhítókazánban nem mu­tatkozik üzemzavar. Dohány akadt bőven, csak kissé jobban kellett volna igyekezni a feldolgozással. Most már a januárra várunk, ami­kor az országos verseny értékelése­kor kitűnik, hektáronként ki termelt több dohányt és hol érték el a leg­nagyobb bevételt. Azt már tudjuk, hogy a Rimaszombati Dohánybeváltó körzetében a galsai szövetkezet vezet. Trizma Béla (Galsa) 9 Idén a nyitrai járás földművesei is gazdag szőlőtermést takarítottak be. A tervezett 13 840 helyett 25 030 mázsát adtak el a borfeldolgozó vál­lalatnak. Legeredményesebben ter­melt a vinodoli szövetkezet, amely a járás EFSZ-ei által eladott szőlő egyharmadát adta piacra. Itt 35 hek­tár szőlőt telepítettek, amelyből 15 hektár már idén termést hozott. 1970-ig 70 hektárra bővítik a szőlő­­területet. A szőlő értékesítési tervé­nek összegét (570 000 Kcs-t) magasan túlszárnyalták, s 816 000 koronát vet­tek be. (Marián Takáő, Nyitra) 9 A lévai járásban 43 272 hektár földterület várt mélyszántásra, mely­ből november 20-ig 36 396 hektárt szántottak fel. Ez az összterület 84 százalékát teszi ki. Az elért ered­ményekért dicséretet érdemelnek Be­­nyo Ferenc és Bednárik József miku­­lai traktorosok, akik lánctalpas trak­torukkal felváltva 520 hektáron vé­gezték el a mélyszántást. A deméndi Valent József és Dráb Mihály 445 hektárt, a sárói Juroska András és Kapitány József 430 hektárt szántot­tak fel. Az Ipolysági Állami Gazdaság malinovcei részlegén Borkos Károly 390 hektáron végezte el a mélyszán­tást. (Tóth Károly, Léva) @ A Kosúti Magtermesztő Állami Gazdaság november 17-én teljesítette tejeladási tervét. Az év végéig még 60 000 liter tejet adnak el. A terv­teljesítéshez nagyban hozzájárult Kaczina Valéria és Polacsek Istvánná a kosúti részlegről, Bartos és Helt elvtársak a hegyi részlegről, Novak és Dudás elvtársak a hidaskürti rész­legről, Horváth elvtárs és Csadyné a feketenyéki részlegről, valamint Ta­­maskovics és Stanga elvtársak a sor­­jákosi részlegről. (György Elek, Kosúti) 9 A várkonyi szövetkezetnek öt modern .előkeltetöje és három ufó­keltetőgépe van. A gépek Várady Imre, Uher Lajos és ifj. Végh László felügyelete mellett ontják majd ezer­számra a csibéket és a pulykákat. A kikelt csibéket három nap után a környező szövetkezeteknek adják el. A tél folyamán 120 000 csibét és 20 000 pulykát keltetnek. A jövő "Öv­ben az üzem kapacitását tovább sze­retnék növelni. (Méhes Péter, Várkony) 9 A szesztai EFSZ a kassal járás­ban elsőként teljesítette idei eladási tervét. Már több mint 1550 mázsa húst, 240 000 liter tejet és 220 000 tojást adott el. Ez a fejőnők és állat­­gondozók érdeme. A 185 tehéntől na­ponta 1000 liter tejet adnak el. A marhahizlalásnál 1,10, a sertéshizla­lásnál pedig 0,58 kg az átlagos napi súlygyarapodás. Hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulójára az állatte­nyésztők kötelezték magukat, hogy. év végéig terven felül még 20 mázsa húst, 50 000 liter tejet és 25 000 tojást adnak el. (Ma tó Pál, Kassa) 9 A Párkányi Állami Gazdaság ba­romfigondozói a múlt évben elnyer­ték a szocialista munkabrigád címet. Tervüket 50 000 tojással túllépték, és ebben az évben 150 000-re számítanak terven felül. A brigád minden egyes tagja pontos, lelkiismeretes munkát végez. (Nagy József, Nana) 9 A galábocsi „Béke“ szövetkezet­ben eddig csak Nova, Othello szőlő­fajtát termesztettek. A vezetőség ja­vaslata alapján két évvel ezelőtt meg­kezdték a nemes szőlőfajták telepíté­sét is. A szakszerű munkák folytán az új telepítés szépnek mutatkozik. A kö­zeljövőben még 45 hektárral bővítik a meglévő szőlőt. (Gubáni Imre, Galábocs.) Megérdemli a dicséretet A kistárkányi szövetkezetben 1955 óta csaknem minden évben 20 koro­nát ért egy ledolgozott munkaegység. A dolgozók átlagos havi keresete 1400 korona. Ez elsősorban a szövet-« kezet kertészeinek köszönhető. Ugyan­is Kistárkány az alma- és zöldség­termesztés paradicsoma. Ojlaky Ferenc, a szövetkezet egyik kertészé így be­szél: — Már 16 évé a szövetkezet kerté-­­sze vagyok, de még eddig elégedettek voltak a munkám­mal. Nem végeztem ugyan főiskolát, de a kezem alól kike­rülő paprikát, para­­_ _ dicsomot, káposz­tát meg lehet nézni — jegyzi meg nem titkolt büszkeséggel. — Már a szövetkezet megalakulásakor rájöt­tünk arra, hogy a kertészet' nagy pénzforrása a közösnek. A bővizű Tisza jó öntözési lehetőséget’ nyújt. Vettünk egy 100 ezer korona értékű öntözőberendezést. Jelenleg 140 000 korona költséggel csatorna épül, mely szintén az öntözést szolgálja majd. Jövőre 40 hektárra bővítik a ker­tészetet. Jó volna azonban, ha a fel­vásárló szervek időben átvennék a megrendelt zöldséget. Ez évben több vagon paprikájuk és paradicsomuk vesztette értékét a felvásárló üzem hibájából. Kertész Pál, Nagykapos Erezni a premizálás hatását A körtvélyesi szövetkezet (rozsnyói járás) idén rendkívül szép eredményt ért el kukoricából. Az átlagos hektár­hozam csövesen meghaladta a 77,7 mázsát. Ilyen magas hektárhozam még egy évben sem termett a kört­vélyesi határban. A jó termés első­sorban a premizálásnak köszönhető, mely arra ösztönözte a tagokat, hogy gondosan és becsületesen ápolják a növényt. Van olyan szövetkezeti tag, aki 6—7 mázsa kukoricát is kapott prémium címén. A cukor- és takarmányrépa hektár­hozamán is meglátszik a gondos mun­ka, a prémium hatása. A szövetkezeti tagok úgy gondolták, hogy ha van a közösnek, akkor van nekik is. Ko­vács János a tervezett hektárhozam túlteljesítéséért 9,09 mázsa, Stefán Lajos 9,03 mázsa, Die Sándor pedig 8,82 mázsa takarmányrépát kapott, mint prémiumot. Ez mind azt bizonyítja, hogy a prémium megtette hatását. Most már láthatja a vezetőség, hogy nem ki­dobott pénz a prémium fizetése, és nyugodtan alkalmazhatják a többi ágazatban is! Zsebik Albin (Körfvélyes) Az „Ifjúság segít a mezőgazdaságnak" mozgalomba bekapcso­lódtak a gutái CSISZ- tagok is. Kiszámították, hogy jobb munkával 250 mázse szemes és 1400 mázsa répakaréjt biztosíthatnak a takar­mányalapba. A hektár­hozamot 4500 m3 kom­poszt készítésével és 85 hektár öntözésével eme­lik. A CSISZ tagok gon­dolnak a község szépí­tésére is. Szabad ide­jükben brigádmunkával egy sportöltözdét építe­nek. A felsőhutkai szövetkezetesek öt hektáron termeltek zöldséget. Jól sike­rült az uborka, petrezselyem, sárgarépa és a káposzta. A 66 árnyi területről több mint három vagon káposztát adtak el, melyek között még 7 kilós ká­posztafej is akadt A képen: REGA Jolán, TRUHAN Mária, PÁSZTOR Erzsébet és PETÁK Má­ria a petrezselymet tisztítják. M a t ó. Pál (Kassa) Dr. BUGA LÁSZLÓ Äz őszülés Az őszülés Igen nagy gondot okoz az embereknek, különösen ha időnap előtt a fiatalabb korban jelentkezik. Kétségtelen, hogy az erős ijedtség, a félelem, az idegmegrázkódtatás, lel­ki válság hatására a hajszálak hama­rabb elveszíthetik festékanyagukat, pigmentjüket, mint kiegyensúlyozott élettani körülmények között. De a természetet vizsgáló megfigyelők azt mondják, hogy az őszülés folyamata még ilyenkor, meggyorsított körül­mények között is fokozatosan zajlik le és az élmény után csak bizonyos idő elteltével válik a változás szembe­tűnővé. Mi is az őszülés? A hajszál színét, a hajszálban lévő festékanyag pig­ment adja meg. Az őszülés azt jelenti, hogy a festékanyag a hajból eltávozik és a hajszál festékanyag nélkül —, hogy úgy mondjam üresen, eredeti színét adja. Az öszülés mint fizioló­giai jelenség rendszerint a 35. életév után veszi kezdetét és ebben a kor­ban már nem ritkaság a festékanyagát elveszített hajszál. Az őszülést erősen befolyásolja az eredeti hajszín, az életkörülmény, a táplálkozás és a kül­ső izgalmak, illetve hatások iránti érzékenység. A kutatók megfigyelték, hogy a sötét hajú egyének korábban és kifejezettebben őszülnek, mint a szőke, világos hajú emberek. Az őszülés semmi körülmények között nem jelenti az egyén időelőtti örege­dését, csupán arról van szó, hogy a hajszál pigment kötése megváltozott. Amiben az öröklésnek, a veleszületett hajlamnak az öregedésnél sokkal na­gyobb szerepe van. A kutatók olyan 6—Í0 éves gyermekeket is találtak, akiknél az őszülés élettanilag elkez­dődött. Az öszülés élettani okát még a mai napig sem sikerült kideríteni. Kétség­telen, hogy ezek között az idegrend­szer és a belső elválasztású mirigyek viszik a főszerepet. Néha egyes belső betegségek hajlamosítanak az őszü­lésre. Máskor olyan bőrelváltozások segítik elő, amelyek a bőr egyidejű elvékonyodásáyal, esetleg bizonyos szembetegségekkel is járnak. Az ősz haj lehet veleszületett is. Ilyen esetekben a normális színű haj­szálak között fehér hajszálak csoport­ját találja a megfigyelő, sőt a kutatók ideiglenes megőszülésről is beszélnek, amikor bizonyos gyógyszerek szedé­sével kapcsolatban veszti el festék­anyagát a haj és őszül, vagy megvilá­gosodik. Gyógyítható-e az öszüiés? — kér­dezik olvasóink. Sajnos, azt kel! fe­lelnünk, hogy nem. Még megelőzésé­nek sincs biztos módja. A francia or­vosi irodalomban ugyan hangot adtak olyan elgondolásoknak, hogy a B cso­portba tartozó vitaminok huzamos szedése visszaadná a haj elveszített festékanyagát, de ez nem nyert bebi­zonyítást. Egyelőre tehát a hajszín megváltoztatásának egyetlen módja a hajfestés, amellyel feltétlenül vigyázni kell nemcsak azért, mert egyes fes­tékanyagok kiszárítják, . törékennyé teszik a hajszálakat, vagy hajritkulást okoznak, hanem azért is, mert az ér­zékeny bőrön a festőanyagok bizonyos része idiilt gyulladást okozhat. Az őszülés olyan kérdés, amelyet csak a kellő kulturáltság oldhat meg. Nem szabad az őszülést túlértékelni és meg kell keresnünk az őszülésben azt, ami érdekes és szép. A jól meg­választott frizúra, a fiatalos egészsé­ges arcszín olyan harmóniát tud te­remteni még a korán őszülőknél is, ami semmi körülmények között sem megy az egyén rovására. Viszont az őszülcs miatti állandó idegesség, neu­rózis hátrányosan befolyásolja a szer­vezetet oly annyira, hogy az ősz haj­jal különben fiatalosan mozgó és vi­selkedésű embert valóban gátlásossá, öregebbé teheti. Műanyagok a gyógyászatban A vegyészei rohamléptű fejlődésé nemcsak az ipar és a mezőgazdaság számos ágazatában indított el forra­dalmi átalakulást az utóbbi évtizedek­ben, hanem döntő frontáttörést tett lehetővé az orvostudományban is, a betegségek megelőzésében, felismeré­sében és gyógyításában. Az antibio­tikumok felfedezésével, mesterséges előállításával és tömeggyártásával pél­dául hadat üzenhettünk olyan fertőző betegségeknek, amelyek évről évre embermilliókat ragadtak el az élők sorából. A világ tudósai eddig több mint ezer antibiotikumot szintetizál­tak — számos közülük nagy hatású gyógyszer a baktériumos fertőzések leküzdésére. Ugyancsak fontos felismerésekre vezettek a vfrusbetegségekkel kap­csolatos biokémiai kutatások is, talán már nincs messze az idő, amikor az orvosoknak nagy hatású gyógyszerek állnak majd rendelkezésükre az effaj­ta betegségek gyógyítására. Más ku­tatások a vitaminok és hormonok ter­mészetével kapcsolatban tártak fel számos érdekes összefüggést, s olyan eljárások alapjait vetették meg, ame­lyekkel már mesterséges úton is elő­állíthatunk a természetes eredetűek­­né! nagyobb hatású vitaminokat és hormonokat. De a vegyipar új „csilla­gai“, a műanyagok is betörtek már a gyógyászatba, teljesen új lehető­ségeket és távlatokat csillantva fel a kutató és gyógyító orvosok előtt'. Az ezen a területen elért új eredmé­nyekről nyilatkozott a minap Rubcov professzor, a Szovjetunió Gyógyszer­­ipari Kísérleti Intézetének vezetője. A Szovjetunióban napjainkban már széles körben alkalmaznak műanya­got különböző orvosi műszerek, be­rendezések. gyógyszerészeti és labo­ratóriumi felszerelések előállítására. E műanyagok nagy előnye, hogy tar­tósak, megbízhatók és olcsók. Egye­bek között pl. kitűnő injekciós-fecs­kendők készíthetők belőlük, egymillió műanyagfecskendö pótolhat 10—12 millió hagyományos üvegfecskendőt. A különböző orvosi berendezések számos fontos alkatrészét is mű­anyagból gyártják már napjainkban a Szovjetunióban. A bonyolult műté­tekhez használt szív-tüdő gépek leg­fontosabb elemeit szintétikus anya­gokból készítik, s ugyancsak műanyag a művesék dializátora is, amely a káros égéstermékektől megtisztítja a beteg vérét. Kitűnő fizikai és vegyi tulajdon­ságaik révén a műanyagokat felhasz­nálhatják egyes sérült emberi szervek pótlására is. Készítenek belőlük ér­pótlásokat, szemlencséket, műizülete­­ket, mesterséges szívbillentyűket — sok beteg életét mentik meg alkalma­zásukkal a sebészek. A szintetikus szálaknak hasznát veszik a TBC gyó­gyításában is. Eddig az orvosok para­finnal, zselatinnal vagy gumiszalagok­­kai „sajtolták" össze, kapcsolták k# a tüdő fertőzött területeit — gyak-* ran csak részleges eredménnyel. Az új műszálak a tapasztalatok szerint sokkal jobb eredménnyel használha­tók ilyen célokra. Sikerrel kecsegtetnék a sebészeti műanyagragasztó kifejlesztésére irá­nyuló kísérletek is. A Szovjetunió műszerügyi kutatóintézetében előállí­tott nagy molekulájú vegyülettel nemcsak a törött csontok, hanem aj; érek, idegek, izmok és a bőr is rög­zíthető. Néhány év múlva talán nem lesz majd szükség a sebek össze­­varrására, minden műtőben rendelke­zésre áll majd a sokkal egyszerűbben felhasználható sebragasztó. Nagy fontosságú kísérleteket vé­geznek a szovjet tudósok a polivinil­­pirolidon (PVP) nevű polimerrel is. Ennek kis molekulasúlyú változata azzal a különleges tulajdonsággal rendelkezik, hogy megköti az emberi szervezetben levő toxikus anyagokat, majd gyorsan kiüríti őket a szervezet­ből. Ez a szerves készítmény nélkü­lözhetetlen lehet a jövőben a diftéria, dizentéria és más gyulladásos beteg­ségek gyógyításában. A PVP közepes molekulasúlyú változatából viszont olyan oldat készíthető, amelynek fi­zikai-vegyi tulajdonságai hasonlíta­nak a vérplazma sajátosságaihoz, ez az oldat tehát felhasználható vérpót­lásra műtétek során. Végül a PVP leghosszabb molekula láncú változa­tában, a szinprolnak nevezett vegyü­­letekben feloldhatók egyes gyógysze­rek, például a novokain. A szervezet­be juttatott szinprolból azután csak fokozatosan adódik át a testnek a hatóanyag, ezen a módon tehát hosz­­szú időn át fejtik ki hatásukat a szervezetben. Közismert tény, hogy a gyóavá­­szatban sokféle textíliát használnak fel például kötszerként, sebvarró cérnaként. A műszálakból készült textíliák tökéletesen pótolhatják a természetes anyagokat, sőt jobbak is náluk. A leningrádi textilipari kutató­intézetben például sikerült bakté­riumölő anyagokat kapcsolni a mű­szálak molekuláihoz. Az ilyen műszál­ból készült kötszer nemcsak steril és kitűnő nedvszívó hatású, hanem pusztítja a kórokozókat is — meg­gyorsítja a sebek gyógyulását. Mér olyan készítmény is létezik, amely bizonyos távolságból is elpusztítja a kórokozókat. Csak néhány példát ragadtunk ki a műanyagok gvőqvászatl alkalmazá­sának új eredményeiből, de már ennyiből is látható, hogy a műanya­gok valóban nagyon hatásosan segítik az orvosok munkáját. Minden jel arra vall, hogy a jövő még sok új ered­ményt, meglepetést tartogat ezen a területen. Gútai kezdeményezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom