Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-03 / 18. szám

Nagyobb szaktudás, jobb szakirányítás A fiatal agronómus A legjobb fűszerpaprika termesztők Ha mások, akkor én is... „Amikor rájöttem ar­ra, hogy a szövetkezeti tagok és a vezetők lop­ják a szövetkezet gazda­ságát, elhatároztam, hogy én is ilyen módon növelem majd jövedelmem. Elhatározásomat tett követte. Mint bérelszámoló nagyobb összeget írtam a fizetési jegyzékre, mint amennyit a szövetkezeti tagoknak ki kellett vol­na fizetni. A különbséget a pénz zacskóba rakásánál tartottam meg úgy, hogy a pénztárnok ne vegye észre.“ tgy indokolta bűntettét K o­­b e r í i k József a Pusté Sad-i EFSZ bérelszámolója, amikor a közbizton­sági szervek dolgozója kihallgatta az I960—61-es évben elkövetett sikkasz­tása miatt. Koberöík József szabó családból származik. Egy ideig mint szabósegéd dolgozott. Mivel valószínűleg ebben a foglalkozásban nem érvényesült, ezért pincér lett. Sokáig itt sem bír­ta ki és végre 1959-ben a Pusté Sad-i EFSZ-ben kötött ki, mint bérelszámo­ló. Az előbbi foglalkozásaiban már valószínűleg bizonyos gyakorlatot szerzett, ami a lopást illeti. A szö­vetkezetben uralkodó zavaros állapo­tok hozzásegítették őt ahhoz, hogy munka nélkül gazdagodjon a szövet­kezet rovására. Azzal kezdte, hogy a fizetési jegyzékre nagyobb összeget írt, mint amennyit ki kellett fizetni és a különbséget megtartotta magá­nak. A siker további „működésre“ bíztatta őt más szakaszon is. A szö­vetkezeti tagok fizetéséből bizonyos összeget vont le szénért, takarékba, gabonáért stb. Ezt a pénzösszeget nem adta le a megfelelő helyen, ha­nem ezt is megtartotta magának. Ez­zel a Pusté Sad-i szövetkezetnek több mint 33 000 korona kárt okozott. Ko­­berüíkot bűnéért a járási és kerületi bíróság vonta felelősségre; kétévi szabadságvesztésre ítélték. A látszat azt mutatja, hogy ezzel vége is van a dolognak. Ez azonban nem így áll. Nem akarjuk azt bon­colgatni, hogy milyen mértékben igaz Koberöík azon állítása, hogy csak azért sikkasztott, mert mások is sik­kasztottak. Az bizonyos, hogy Kober- Éík ismerte a szövetkezet gazdálko­dását és éppen erre építette tervét. Ismeretes, hogy sok szövetkezet vezetői kevés gondot fordítanak a gazdaság védelmére. Még mindig elő­fordulnak kisebb lopások (kukorica, gabona, burgonya betakarításakor), amiről az EFSZ-ben tudnak is, de a vezetők közömbösek eziránt. Előfor­dulnak olyan esetek is, hogy a szö­vetkezet gazdaságát a vezetők lopják meg. Ott, ahol ilyen helyzet uralkodik, nem beszélhetünk fegye­lemről, a szövetkezeti gazdaság vé­delméről és még kevésbé a vezetőség ellenőrzéséről. Bizonyos, hogy hason­­helyzet volt a Pusté Sad-i szövetke­zetben is, ahol Koberöík József ural­kodott. Elképzelhetetlen, hogy más feltételek között két évig sikkasztha­tott volna anélkül, hogy rajtakapták volna. Csak ott történhet meg az ilyesmi, ahol rendszertelenség dívik és az ellenőrzés ismeretlen fogalom. A szövetkezet vezetőit az ilyen esetek gondolkodóba ejthetik és gondoskod­hatnának arról, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. (öík) A kertészeti csoport egy része a fűszerpaprika fűzése közben Fotto: Bállá tárra bővítik a kertészetet, mert az elért eredmények azt bizonyítják hogiy érdemes nagy területen foglalkozni kertészettel: — Mikor alakult a kertészeti bri­gád? — kérdezem Nyustin elvtárs fökertészt. — Még csak két gazdasági év van mögöttünk, a csoport 1961-ben alakult. Ez szép. Mindjárt a második éven elnyerték a szocialista munkabrigád címet. De vajon mivel érdemelték ki ezt a nagy elismerést? A kertészetből a bevétel az 1962-es évben 1077 000 korona volt, vagyis 70 000 koronával több mint a tervezett érték. Már maga ez is szép ered­mény ahhoz, hogy kitüntetést kapja­nak. De a lényeg nem ebben van. A csoport 5 hektár területen fűszer­­paprikát termelt és országos méret­ben első helyezést kaptak a kitermelt hektárhozamokért. Egy hektár terü­letről 22,56 mázsa száraz őrölt pap­rikát nyertek. Ez nagyon szép ered­mény, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a második helyet el­férgeket és baktériumokat, melyek a paprikára károsak.' Csak egy kis kö­rültekintés, akarat és szorgalmas munka — máris lényegesen emelke­dik a bevétel. A múlt éven egy hektár kísérleti parcellát csináltak a kertészetben, melynek célja az volt, hogy konkrét tényekkel bebizonyítsák, lehet-e salá­tát, zellert és őszi karalábét egymás után termelni úgy, hogy ősszel rendes időben felszabaduljon a talaj. A kísér­let sikerült. Mind a három zöldség­féléből elérték a kívánt hektárho­zamot és már szeptember 5-re a talaj szabad volt. Az egy hektár kí­sérleti parcella 121 000 koronát ered­ményezett. Az eredményektől fellel­kesülve ezen az éven öt hektáron fog­ják ezt folytatni. — Ebben az évben milyen munkákat végeztek már el? — A melegágyakban már 1050 m2-en el van vetve a karalábé, karfiol, sa­láta, kel és a káposzta — mondja Nyustin elvtárs. — Jelenleg milyen munkák folynak? — Most pikirozzuk a salátát. Je­lenleg már 20 000 darab 6aláta van átültetve. 0 Értékes vállalás. A Lúünica nad Zitavou-i CSISZ szervezet tagjai a CSISZ IV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy szövetkezetükben 25 hektárnyi területen kitermesztenek átlagban 50 mázsa szemeskukoricát; valamint aktívan bekapcsolódnak a rét- és legelőjavítás munkájába. (la­kát M„ Nitra) • Kellemes meglepetés. A Mod­­rany-i szövetkezet irodájában vigyáz­nak arra, hogy csend és rend ural­kodjék. így zavartalanul végezhetik munkájukat a szövetkezet szakembe­rei és az irodai munkaerők. Sőt, a levegő is dohányfüsttől mentes, a kabátok szép sorrendben a fogason találhatók. Kézmosásra tiszta víz ta­lálható a mosdóban, törülközővel el­látva, s ruhakefe, valamint sárkefe is rendelkezésre áll. Ilyen irodában öröm a munka. S mindez csak azo­kon múlik, akik az irodában dolgoz­nak. Számos szövetkezet irodát munka­erői tanulhatnak a modranyaktól! (Dr. Patus Sándor, Komárno) O Példás kertészek. Ügye, 128 hektáros kertészetben már télen is akad elég tennivaló. Ilyen nagy ki­terjedésű a marcelovái szövetkezet kertészete. A 3300 folyóméternyi me­legágyat február végéig elkészítik. Ezt a nagy kertészetet Molnár Fe­renc kertész irányítja már 1953 óta. A kertészet dolgozói ebben az év­ben fő terményként paradicsomot és majoránnát termesztenek majd. S ha a tenyészidő alatt nem éri fagy a növényeket, úgy a termelési tervüket teljesítik. (Trenka Tibor, Marcelová) A hibák feltárása - a becsület kérdése ÉVZÁRÓ KÖZGYŰLÉSEKRŐL Szerte az országban e napok­ban tartják az évzáró taggyű­léseket amelyeken mérlegelik az elmúlt év munkáját, megvi­tatják a hiányokat, javaslato­kat, indítványokat tesznek azok eltávolítására, elfogadják az egész évi termelési terveket, s ahol kell új vezetőséget vá­lasztanak. Levelezőink, tudósí­tóink e gyűléseken elhangzot­takról, az egyes szövetkezetek eredményeiről és terveiről szá­molnak be. • Budai József, a mulyadi szövet­kezet évzáró taggyűléséről írja: Ilyen taggyűlésre a tíz éves szövetkezetben még nem volt példa. Mulyadon is rájöttek arra, hogy a hibák feltárása minden szövetkezeti tag becsületbeli kötelessége. Megállapították, hogy a munkafegyelem jó volt a múlt gazda­sági évben, s rámutattak arra, hogy az állattenyésztési termelés évről- év­re azért nem teljesíthette a tervét, mert nem volt elegendő és megfelelő istálló. Általában a gazdasági épüle­tek fontosságáról beszéltek, a termé­nyek, a gépek raktározása szempont­jából. A tervek szerint a folyó évben a felvetett kérdéseket megoldják, azonkívül a kertészet fellendítésére üzembehelyezik az öntözőberendezést. • A nagycsalomijai EFSZ évzáró taggyűléséről Pölhös Vince számolt be. Az egész évi termelési tervek elfogadása volt az egyik legfontosabb része az évzáró taggyűlésnek. Az el­múlt gazdasági évet nem a legered­ményesebben zárták. A gabona és szénatermésen kívül mindenhol hiá­nyosságok mutatkoztak, ami viszont a nagy szárazságnak tudható be. Mindezek ellenére a szövetkezet munkaegységenként 3 koronát fizetett osztalékként. A taggyűlésen a helyi iskolások szép, és érdekes műsorral szórakoztatták a jelenlevőket. • Wetzler Gyula Ipolykesziről kül­dött tudósításában a következőket ír­ja: Eltekintve az apróbb hibáktól, amelyek még előfordulnak a szövet­kezetben minden jó úton halad. A munkaegység értéke a múlt gazdasá­gi évben 15 korona volt. A kedvezőt­len időjárás nálunk szintén nagy mértékben befolyásolta a termésered­ményeket. Az évzáró taggyűlésen mindenről számotadtak a vezetők. A vitában néhányan bírálták a vezető­ség munkáját. • A ptruksai szövetkezet évzáró taggyűlésén volt elég vitatni való' — írja Tóbiás Lajos. A szövetkezet nem dicsekedhet kiváló eredményekkel, mivel munkaegységenként az oszta­lék csupán három koronát tett ki. Vi­szont az előző évi osztalékhoz viszo­nyítva ez határozott javulást mutat. A termelésben mutatkozó hiányossá­gok fő oka abban rejlik, hogy a szö­vetkezetben nincsenek megfelelő ké­pesítéssel rendelkező, fiatal szakká­derek A taggyűlés új elnököt válasz tott Jakab P. János került a szövet­kezet élére. 0 10 ezer kacsa. A Nyugatszlová­kiai Baromfi-üzem komárnói telepé­nek dolgozói eddig már több mint tízezer fajtiszta pekingi kiskacsát adtak át a tenyésztőknek. Célunk, hogy a tenyésztőket minél hamarabb ellássuk kiskacsával. Tenyészkacsáink tojáshozamát sikerült az ezelőtti 80 darabról 120-ra növelni, s a tojási időt — négy hónapot — kettővel megolda­ni. A takarmányozás terén igyekszünk pótolni azt amit a kacsa csak a természetben találna meg. Vízinö­vényeket (békaszölő, árokhínár, bé­kalencse, stb. 1 gyűjtenek, s azt meg­szárítva, ledarálva a kacsa-eleségbe keverjük. (Gól Timor, Komárno) arácsonyi Sán­dor már tíz éve tagja a tomasi­­kovói „Haladás“ szövetkezetnek. Mint agronó­mus, feladatát jól végezte, de a műtrágyák és kémiai anyagok haszná­latakor érezte hiányát a szaktudásnak. Így szü­letett meg benne az a gondolat, hogy mezőgaz­dasági iskolába megy. Ezt megbeszélte a szö­vetkezet elnökével, aki a tagsággal együtt be­leegyezett, hogy tanul­hasson ... Tavaly érkezett visz­­sza Karácsonyi az isko­lából. Nagy igyekezettel látott munkához. Tudja, - hogy a kongresszusi ' határozat alapján 1970-* ben már el kell érni * 75 mázsa takarmányt * hektáronként. Most az ' jár az eszében, vajon 1 ezt a takarmány-hoza­­' mot nem lehetne-e az 1 idén elérni? De igen! ■ A tagok már fejtrá­* gyáztak 300 hektárnyi ; herefélét, hogy az első * kaszálás bőséges legyen. Az új szakember már- 1 is gyümölcsözteti szö­vetkezetében az iskolá­■ ban szerzett szaktudá­■ sát. I Krajcovic F. (Galanta) figyelembe vesszük, hogy egy kg ser­téshús termeléséhez náluk 4 kg erő­takarmány szükséges, akkor megálla­píthatjuk, hogy gazdaságosán használ­ják fel a takarmányt. Ha számba vesszük az intézkedése­ket: komplexcsapat alakítása, állandó öntözőcsoport szervezése, kutak tisz­títása, egy ötven hektáros öntözőmű megvétele, a prémiumrendszer bőví­tése, a szocialista munkaverseny ki­­szélesítése stb., akkor érezzük, hogy a brestovceiek alaposan felkészültek a megnövekedett feladatok teljesíté­sére. Csető János Persze, ez az eredmény nem jött magától. Azt mondják, az elmúlt év kemény volt, de aki dolgozott, annak van. Ahogy látom, itt szorgalomból nem volt hiány. Most az évi mérleg összeállítása után alapos megfonto­lással elkészítették az 1963. évi ter­melési-pénzügyi tervet. — Gabonafélékből közel 28 %-kal magasabbak a feladatok, mint a tava­lyi évben — mondja Győri László, a szövetkezet elnöke. — A szakosítás nálunk e téren érezteti hatását. Mar­haállományunkat nem kell növelni, sertéshúsból csökken az eladásunk. Komoly gondot őkoz a gabona vetés­­területének bővítése, de megoldjuk. Nagyon reálisan terveztünk. Búzából, árpából egyaránt 30 mázsás hozammal számolunk. Ezt tudjuk biztosítani. — Nem akarok panaszkodni — jegy­zi meg Rakócza József, a fiatal agro­nómus, — de a kukoricánk nem hozta meg a várt eredményt. Mi folyóból öntözni nem tudunk, s a meglévő ku­takból nem biztosíthattunk elegendő vizet. Épp ezért nem is terveztünk 50 mázsás hozamot mint tavaly, ha­nem csak 38,5 mázsát morzsoltan. A beszélgetés során megtudom, hogy igen alaposan mérlegielik lehe­tőségeiket. A tavaly elért eredménye­ket veszik alapul és minden vonalon igyekeznek biztosítani a termelés nö­velését. Ennek egyik biztosítéka a szocialista munkaverseny, ami az el­múlt évben is elősegítette a feladatok teljesítését. Bajcsi Gyula és Busanszki Lajos 80 anyasertést gondoztak és 47 kismalacot választottak el terven felül. Károlyi Dezső és Rakócza József a gondjaikra bízott 460 sertésnél a tervezett 38 dkg helyet 47 — 48 dkg súlygyarapodást értek el. A termelési költségek csökkentése érdekében Rakócza József egyedül elvállalta a 460 sertés gondozását, számolva azzal, hogy majd a lánya segít, ha arra szükség lesz. így most a szövetkezet egy mázsa sertéshúst 18 koronával állít elő olcsóbban. Ha A brestovcei szövetkezet irodájában az asztalon könyvek, kimutatások: az évi mérleg. Vajon mit mutat? Cseh Gyula könyvelő egymás után emeli fel a különböző lapokat mond­ván, hogy a számok szolgáltatják a leghűbb képet. 3 500 000 — 3 322 000, ez a két számjegy jelzi koronákban a közös gazdálkodás tervét és az elért valóságot. A hiányzó összeg az adós­ságuk, mert a tejből nem teljesítették a szerződéses felvásárlás tervét. Az adósság nem is annyira anyagilag érinti a szövetkezeti tagokat, inkább bosszantóan hat.- Amit lehetett megtettünk, — kezdi Horváth László zootechnikus — a panasz már nem segít. Alapos lecke volt számunkra az elmúlt év. Megta­nultuk megbecsülni a takarmányt. S ha nem kellett volna tavasszal ki­szántani 66 hektár kukoricát, akkor ma igazán egy szót sem szólhatnánk. Persze, még így sem panaszkodhat­nak a szövetkezetesek. Kevés helyen ragadták meg úgy az alkalmat a ta­karmányalap biztosítására, mint ők. Valóban kiváló silót készítettek. Ná­luk nem maradt talpon a kukorica­szár. Október 27-én az utolsó darabot is lesilózták. Persze, tudni kell azt is, hogy nemcsak a szövetkezet tábláiról takarították be az összes termést kombájnnal, hanem még néhány fél­hektárról is. Most azt hallom az em­berektől. hogy igazán nem kívánhatja a vezetőség, hogy a jövőben kézzel törögessék a kukoricát a háztájin, mikor van kombájnjuk. így viszonyul­nak a gépekhez az emberek. Vezetők, tagok egyaránt véleményt mondanak. A szövetkezetben 500 mun­kaegység az évi átlag. A munkaegység utáni szilárd jutalmazásban jó tapasz­talatokat szereztek. Az anyagi érde­keltség fokozása javította a munkához való viszonyt. Bresztovcén a munka­egység pénzértéke elérte a 30 koronát. Ha egy kicsit megforgatjuk a papíro­kat, azt is megtudjuk, hogy a szövet­kezeti tagok kereseti átlaga kb. 1250 korona havonta. Megvalósítható elképzelések — A melegágyakban levő növénye­ket mind pikírozzák? — Igen. így két héttel előbb kerül a piacra a termény. — Az első salátával mikor találko­zunk a piacon? — Ha minden jól megy, akkor már­cius végefelé már a fogyasztók asz­talára adjuk a friss salátát. Azt hiszem „minden jól fog menni“, mert a kertészeti brigád valóban összetartó, a megértés megvan és tökéletes a kollektív munka. A hely­zethez mérten dolgoznak. Sokszor már reggel négy órakor ott vannak, hogy a friss zöldség időben a fogyasztók asztalára kerüljön. Este nem nézik az órát, ha arról van szó, hogy reggel kprán kell a zöldséget elszállítani. A kertészeti brigád legszorgalma­sabb tagja Kovács Mária és Bállá Má­ria, akik a kertészetet teljes magu­kénak tekintik. Mindent megtesznek, hogy az ő munkájuk nyomán emel­kedjék a szövetkezet bevétele. De nemcsak őket, hanem a csoport összes tagját dicsérni lehet. A fiatalok az 1100 korona havi átlag kereset mellett megtalálták állandó munkahelyüket a szövetkezeti kertészetben. Zsebik Sarolta nyerő szövetkezet már csak 14 mázsát ért el egy hektárról. A viskovcei ker­tészek nem elégedtek meg annyival, hogy csak paprikát termeljenek egy öt hektáros területen. Jobban ki akar­ták használni a földet. így került a sor arra, hogy a paprika közé sárga­répát és petrezselymet vetettek, mely még 20 000 korona bevételt hozott. És ha jól megvizsgáljuk a dolgokat, akkor oda jutunk, hogy éppen ez a sárgarépa és petrezselyem volt a tit­ka annak, hogy a paprikából magas lett a hektárhozam. Mert a két köz­tesnövény elpusztította mindazokat a Nyustin József szívét büszkeség töltötte el, ahogy az évzárógyűlésen átvette az elismerő oklevelet, mellyel kertészeti csoportja elnyerte a meg­érdemelt szocialista munkabrigád cí­met. Nem hiába harcoltak, versenyez­tek a cím elnyeréséért. A Vyskovce nad Ipfom-i EFSZ ker­tészeti csoportja 28 tagú. Legnagyobb részt nők és fiatalok. Csak itt-ott akad köztük néhány férfi, főleg az olyan- munkákra, amit a nők nem vé­geznek — így például a lovasfogato­­sok. A múlt éven 28 hektár területen gazdálkodtak, de ez éven már 35 hek-1963. március 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom