Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-02 / 48. szám

Í956. december 2. \J*aUott Földműves 3 Minden paraszt kezébe földműves-sajtót Múlt heti szá­munkban közöl­tük a Szabad Földműves és a Roľnícke noviny nagy téli verse­nyének első dí­ját. Azóta már sokan benevez­tek a versenybe és várják a nekik járó jutalmat. Lapunk minden számában köz­lünk a jutalom­tárgyakból, most a verseny máso­dik díja, a tele­víziós rádió lát­ható a képen. Aki mer, az nyer Naponta érkeznek szerkesztőségünkbe a levelek, olvasóink értesítenek bennünket, hogy bekapcsolódtak versenyünkbe. Az írásokból meglát­szik szeretetük a lap iránt. Több levélben kérdezik, hogy milyen mó­don lehet megszerezni a verseny díjakat és a sorsjegyeket. Ezeknek a következőket válaszoljuk: Kik kapnak sorsjegyet? A pénzbeli jutalmon kívül sors­jegyet kap minden" új előfizető, aki március 15-ig egész évre előfizet a Szabad Földművesre vagy a Roľ­nícke noviny-ra. Sorsjegyet kap­nak a lapterjesztők is, mégpedig annyit, amennyi új előfizetőt sze­reznek. A lapterjesztés eredmé­nyeiről igazolást kell kérni és azt el kell küldeni a következő címre: Vydavateľstvo Poverenícfta poľno­hospodárstva a lesného hospodár­stva, Bratislava, Suvorovová 16. A lapterjesztésben elért eredménye­ket természetesen megküldhetik a i szerkesztőségnek is, sőt kérjük ol­vasóinkat, hogy értesítsenek erről bennünket is, hogy a lapon keresz­tül népszerűsíthessük a versenyt. (j Földművestársamhoz Akarsz szebb és jobb életet, nagyobb termést, sok sikert, akarod, hogy jölded, réted úgy teremjen mint egy kert? Akarod, hogy állataid hízzanak és nöjjenek, gazdag példák, új módszerek munkádon könnyítsenek? Akarod, hogy csűröd, kamrád soha ne legyen üres? Tanulmányozd jó barátod a Szabad Földművest. FüRY ERNŐ, Guta lceof<»osaKS<saH^tK>H2*csíQK»<aKW«C5<*<3!rasoK>íK»a<^^ Otven előfizetőt szerez! Bácskán majdnem minden házhoz jár újság. Ötven Szabad Földműves, harminc Üj Szó és húsz Üj Ifjúság tanítja, szórakoztatja a magyarnyelvű dolgozókat. Én is éppen a kapuban vártam a postást, amikor a szomszéd megszólí­tott: I — Mondd, hol lehet, vagy hol kell megrendelni a Szabad Földművest? — Várjon egy kicsit, mindjárt jön a postás — nyugtattam meg. Jól ki sem mondtam, máris odaköszönt Iski elvtárs, tíz megrendelőlap­pal a kezében.-*• Mennyi az előfizetési díj? — kérdezte a szomszéd. — 20,80 Kčs — szólt amaz. Erre János bácsi zsebébe nyúlt és egész évre előfizette a földművesek lapját. Én pedig elfogadtam a megrendelőlapokat és azóta is terjesztem a Szabad Földművest. Eddig már öt előfizetőt szereztem. Ilyen szorgalmasan terjeszti a lapot Iski postás, a bélyi postakézbesítő. Kötelezettséget .vállalt, hogy még ez évben ötven előfizetőt szerez a Sza­bad Földművesnek Bácskán. Ennek teljesítéséhez minden előfeltétel meg­van, mert a falu népe szereti a lapot — csak népszerűsíteni kell, hogy min­den földműves megismerje a parasztok lapját. Illés Bertalan, Bacska Ipolyságon lassú a start! Amint az oldalunkon levő cikkekből is látható, olvasótáborunk megmoz­dult, hogy minél több falusi ember olvassa lapunkat. Több helyről már * eredmények is érkeztek. Ezzel szem­ben Ipolyságon Hojčka Pál a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági pro­paganda osztályának vezetője azt mondotta, hogy a kerületi lapterjesz­tés) aktíván nem kaptak feladatot a Szabad Földműves terjesztésére, mert már eddig 700 olvasója van a járásban. Ezzel azonban nem lehet megelé­gedve a járási nemzeti bizottság, mert még sok a tennivaló. A lapot terjesz­teni kell, nem szabad arra várni, hogy a felsőbb szervek feladatot adjanak mert a lakossághoz képest még min­dig kevés földműveslap jár a járásba. Erről beszélt Chudo Béla elvtárs is a postai hírlapszolgálat irodájának veze­tője. Például Palástra csak 19, Nyékre és Inámba 134, Alsó-szemerédre, Fel­­ső-szemerédre, Horvátiba és Tompába pedig összesen csak 41 Szabad Föld­műves jár. Ha tekintetbe vesszük ezeknek a falvaknak a lakosságát, lát­hatjuk, hogy ez igen kevés. Chudo elvtárs azon a véleményen van, hogy a lapot terjeszteni kell, mert az olvasók igen megvannak vele elégedve, sokat segít a napi feladatok megoldásában. — Mi a póstai hírlapterjesztő szol­gálat dolgozói az év végéig 50 előfize­tőt szerzünk a Szabad Földművesnek és a Rol'nické novinynak — mondotta Chudo elvtárs. Szerinte ez nem is lesz nehéz, sőt még nagyobb eredményt is elérnek. Ilyen postás is van Már sötétedett, amikor Balga Imre kézbesítő benyitott ■ Filipékhez. Ilonka a konyhában, a tűzhely körül sürgölő­dött, forgolódott, férje és a család többi tagjai a szobában a rádiót hallgatták. — Jóestét,■ menyecske. A fiatal gazdaasszony illedelmesen fogadta a köszöntést és mint aki már tudta, hogy pénteken este csakis a Szabad Földműves lehet a legfrissebb posta, tréfásan jegyezte meg: — Ne kotorásszon olyan soká, adja már ide, hadd lássuk, mi a legújabb ... A postás meglepődve tekintett a be­­tüszomjas fiatal menyecskére, s hogy még jobban „fokozza" a lap iránti ér­deklődést — amint átnyújtotta a Sza­bad Földművest — a következőket mondotta: — No, nézd mit írnak azok a....' (engedjék meg, hogy ne írjuk ki vé­gig). Hát melyik paraszt nem tudja, hogy mi a kötelessége? A menyecske elpirult az „oktatástól" és kíváncsian lapozgatta az újságot. Amikor azok a sorok tárultak szeme elé:' „Tanulj, hogy boldogulj", eszébe jutottak azok a szavak, melyek szinte szájról szájra járnak Dacsókeszin: „Kár, hogy ilyen postásunk van". Z. J. Közönségsiker A CSEMADOK besztercebányai ke­rületi vezetősége november 10-én Losoncon rendezte meg első kerületi szemléjét. A kerület hat járásának legjobb népművészeti kultúrcsoport­­jai léptek fel a losonci Vigadó nagy­termében. A jól sikerült kulturális se­regszemlén megállapíthattuk, hogy a CSEMADOK szervezetek jelentős fejlő­désen mentek keresztül. Nagy sikerük volt a csábiaknak, akik új színt, vala­mi egészen különleges ősi magyar táncokat mutattak be. Czelleng István, a tánccsoport vezetője ügyesen gyűj­tötte össze és tanította be a csábi fia­talokkal a község és a környék ősi táncait. Szép népviseletük ugyancsak eredeti volt. Az ipolysági járást a déméndiek képviselték, akik már tavaly is jelen­tős sikereket értek el. A déméndi CSEMADOK szervezet hangulatos és sajátságos lakodalmi jelenetében szép számmal vonultatta fel a szervezet idősebb és fiatalabb tagjait egyaránt. A füleki járást méltóan képviselték gyertyás táncukkal a fülekpüspökiek. A hávom falusi szervezet mellett három városi szervezet is fellépett. Ezek közül a legnagyobb sikert a tornaljaiak érték el. Különösen a szé­kes táncukkal arattak nagy sikert. De jól sikerült számuk volt a gömöri la­kodalmas is. A tornaijai 11-éves kö­zépiskola tanulói a szőlőtaposó és ver­­bunkós táncukkal vívták ki a közönség elismerését. Mindez Eggenhoffer Fe­­rencné és Bába Gyuláné fáradságos munkájának eredménye. A rimaszombatiak a gömöri leány­kérővel ugyancsak komoly felkészü­lésről adtak sámot. Jól sikerült volt Komáromi Edit és Mács Zoltán csár­dásbemutatója is. A losonci CSEMA­DOK a Pőruljárt legény-nyel lépett fel. A nagy sikert aratott népművészeti szemle műsorát nagyban emelte a ri­maszombati közüzemek munkásének­karának énekszámai. A Gabonás Tibor karnagy vezetése alatt működő mun­kásénekkar Losoncon is komoly sikert aratott. Sólyom László, Losonc, Mi ezt adjuk... Kantár J. szímői levelezőnk írja: „A szövetkezet az 1956 november 22-én tartott gyűlésén foglalkozott a magyar nép szomorú helyzetével. Nagy Gyula az EFSZ raktárosa felszólalásában vázolta a magyar nép szenvedéseit és javasolta, hogy a szövetkezet ajánljon fel anyagi segítséget a magyar dolgozók megsegítésére. Javaslatát a szövetkezet tagsága magáévá tette és elhatározta, hogy 50 mázsa búzát, 10 mázsa babot, 10 drb bárányt és 1C00 liter tejet adnak erre az akcióra. A község egyénileg dolgozó földművesei csatlakoztak az akcióhoz és 7600 koronát, 600 kg búzát, 300 kg lisztet és 400 kg burgonyát ajánlottak fel a szolidaritási alapra.” Köszönet és elismerés — Édesanyám hallotta, — szaladt be a novemberi hidegtől pirosra fes­tett arccal Jancsi az anyjához, — a hangszóró bemondta, hogy este a kul­­túrházban színdarabot játszanak. Még igen sok fiatal arca felvidult Zemplénben, amikor a helyi leadón kergsztül bejelentették, hogy a király­­hélmeci állami gazdaságok igazgatósá­gának dolgozóiból alakult kultúrcso­­port ellátogat a községbe, hogy egy­­felvonásos jelenetekkel szórakoztassák a szövetkezeti tagokat. Néhány perc múlva a község főte­rén, az új kultúrház előtt megállt egy ponyvával letakart gépkocsi, amelyről egymásután ugráltak le az állami gaz­daság kultúrcsoportjának tagjai. A zempléni fiatalok lelkesen üdvö­zölték a vendégeket. Rövid idő"alatt benépesedett a kultúrház nagyterme. A község apraja-nagyja ott volt az előadáson. Eljöttek nemcsak $zért, hogy szórakozzanak, hanem azért is, mert tudták, hogy az állami gazdaság fiataljai a tiszta bevételt a szolidaritá­si alapra fordítják. Az előadás keretén belül öt egyfel­­vonásos vígjátékot adtak elő, melyeket a közönség hosszantartó tapssal ju­talmazott. Példát vehetnének a többi üzemek fiataljai is a klrályhelmeciektől, akik szabad idejükben a novemberi hideg­ben teherautóra ültek, hogy felvidítsák dolgozóinkat Ezért köszönet és elismerés illeti meg őket. K. G. ★ ★ ★ A postakézbesítőkhöz! Több értesítést kaptunk arról, hogy a postakézbesítők máris megkezdték az előfizetők szerzését. A verseny si­kere elsősorban is rajtuk függ, mert ők mindennap beszélgetnek a falvak lakóival és megnyerhetik őket a föld­műveslapok olvasótáborába. Kérjük őket, hogy terjesszék lapunkat, fára­dozásaikért a pénzbeli jutalmon kívül más tárgyi nyereményeket is szerez­hetnek. ■ 9 üzenet Magyarországra Olvasóink kérésére közöljük, hogy üzeneteket Magyarország­ra a következő címre küldjék: Pátracia služba Slovenského vý­boru Československého Červe­ného kríža, Bratislava, ul. Čer­venej armády, č. 22. Az üzenetekbe fel kell tün­tetni a keresett személy nevét (nőknél a lánykori nevet), szü­letési helyét, idejét, régebben lakik Magyarországon, vagy csak látogatóba ment, magyar­­országi címét, lakhelyét és mun­kahelyét. A kereső szintén feltünteti a nevét, pontos címét, és a roko­ni viszonyt. Egyben felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Vöröskereszt rádió üzeneteket nem vesz fel. Szerk. Parasztságunk jobb jövője érdekében A szövetkezeti tagok és dolgozó pa­rasztságunk nagy örömmel és lelkese­déssel fogadta azt a hírt, hogy kormá­nyunk 1957. március 24-re összehívja a III. Országos Szövetkezeti Kong'resz­­szust. Ezen az összejövetelen megvi­tatják a mezőgazdasági termelés to­vábbi emelésének kérdéseit, a szövet­kezeti mozgalom továbbfejlesztését, az alapszabályok kiegészítését és helyes­bítését. A kongresszus előkészíteti idősza­kában kormányunk felhívással fordult a mezőgazdasági dolgozókhoz! hogy alakítsanak új következeteket. Az egyénileg dolgozó 'parasztokat a sző-’ vetkezetbe való belépésre szólítja a felhívás. Fejlesszék, erősítsék a szö­vetkezeti mozgalmat és segítsenek a II. ötéves terv folyamán kiépíteni új társadalmi rendszerünket. Az a célunk, hogy . a mezőgazdasági termelésünk mielőbb nagyüzemi mezőgazdasággá váljon, amely rövidesen elérheti az ipa­ri termelés színvonalát. Ezekben a napokban a legtöbb he­lyen már befejezik a legfontosabb őszi munkákat. Ez nemcsak, hogy szép eredmény, hanem egyben nagyszerű távlat a jövőre nézve is. Ez annak az Ígérete, hogy földműveseink a téli fel­adatokat is sikeresen megvalósítják. Előttünk áll az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusának előkészítési időszaka. Ez azt jelenti, hogy a téli hónapoknak а гиду politikai tevékenységben kell lezajlani falvainkon, amely bizonyára mély nyomokat hagy majd a falusi nép életében. A kormány rámutatott a szövetkeze­ti tagokhoz és a földművesekhez inté­zett levelében a szövetkezeti mozga­lom hagyományaira, és azokra a gaz­dag tapasztalatokra, melyeket az EFSZ-ek alakításában szereztünk. A szövetkezetek jól beváltak, és meg­bízható útmutatói szocialista mezőgaz­daságunk további fejlődésének. A jö­vőben még nagyobb, hatásosabb segít­séget nyújt a szövetkezetek fejleszté­sét szorgalmazó parasztságnak. A Il-ik ötéves terv idején 36.300 új trak­tort, 8.300 gabona- és 3.900 répa és 3 400 kukorica kombájnt, valamint 7.600 önműködő cséplőgépet kap mező­­gazdaságunk. Azonkívül 7.10Q burgo­nya kiszántő, 5.800 silózó kombájn, és sok egyéb gép könnyíti meg a szövet­kezeti tagok munkáját. Úgyszintén to­vább fokozzuk az állattenyésztés gé­pesítését is. Az idei kedvezőtlen őszi időjárás megmutatta, mit is jelent vol­taképpen a gépek segítsége. Ilyenek­kel kell érvelni az egyénileg dolgozó parasztok előtt, hogy földjeik tagosí­tásával, új szövetkezetek alakításával megtéremtsék a gépek kihasználásá­nak lehetőségét. , Ezt a felvilágosító munkát most, azonnal meg kell kez­deni, mert a téli estéken bőven van idejük beszélgetésre a földművesek­nek. Most még emlékezetükben fris­sen él a gépek munkája, látták az ősz folyamán, milyen jól és milyen gyor­san haladt a gépi munka. Bár egyre ritkábban, de még min­dig hallani olyan beszédet, hogy a téli időszak nem alkalmas a kollektivizá­lásra. Ezzel érvelnek például a varan­­nói járás vezető tényezői, de más já­rásokban is vannak hasonló téves né­zetű emberek. Ezek a hangok hami­sak és alaptalanok. Vegyük csak szem­ügyre az elmúlt tél néhány tapaszta­latát. A novembertől márciusig ter­jedő időszakban 132 új szövetkezetei alakítottak Szlovákia kis- és közép­parasztjai. A cseh kerületekben még ragyogóbb sikereket értek el. A téli hónapokban 900 új szövetkezetei ala­kítottak a felvilágosított kis- és kö­zép földművesek, akik örökre megún­­ták a tehenekkel való szántás-vetés fáradalmait. Az új szövetkezetek né­melyike már az eiső évben irigylésre­­méltó eredményeket ért el. Kevesebb, könnyebb lett a tagok munkája, na­gyobb a jövedelmük. Ki lenne hát saját jóléte ellen? Aligha akadna ilyen em­ber az országban! Mindez azt bizonyítja, hogy a téli hónapokban ugyanolyan sikeresen le­het szövetkezeteket alakítani, mint az év bármelyik szakában. Bizonyos kö­rülmények meg szinte sarkalnak, hogy éppen a téli időszakban nyerjük meg a földműveseket a közös gazdálkodás gondolatának. A szövetkezetek évzáró gyűlései, a munkaegységek után el­osztott milliókat kitevő pénzösszegek vonzó hatást gyakorolnak az egyéni­leg dolgozó parasztokra. Ezt már a múlt évben is láthattuk. Akár Ipoly­­visken, Karván, Nagykeszin, Leleszen, vagy Vicsápapátin és Felsőszelin tíz­ezreket kaptak a szövetkezeti tagok zárszámadáskor. Ebben az évben még jobbak az eredmények. A pénzügyi tervek legutóbbi értékelése azt mu­tatta a poprádi járásban, hogy a mun­kaegységek átlagos értéke meghalad­ja a 20 koronát. És hány szövetkezet van az országban, ahol 30 koronánál is magasabb a munkaegység értéke! Azon felüli'mennyi gabonát és egyéb természetbeni járulékot kapnak a szö­vetkezeti* tagok! Ilyen hírek érkeznek az.ország valamennyi járásából. Ezeket a kimagasló eredményeket és tapasztalatokat terjeszteni, propa­gálni kell а III. Országos Kongresszus előkészítési időszakában. Ez biztosan felkelti az egyénileg dolgozó földmű­vesek érdeklődését és kezdeményezé­sét, amik nagyban hozzájárulnak majd a kormány levelében hangsúlyozott eszmék és célok megvalósításához. Ar­ról van most szó, hogy az országos kongresszus előkészületi időszakában megszólaltassuk a szövetkezeten kívül álló földműveseket és minden kérdé­sükre igazságos választ adjunk. Az is fontos, hogy a földművesek előtt bát­ran, de felelősségünk teljes tudatában feltárjuk mezőgazdaságunk további távlatait, amelyben kifejezésre jut a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás minden előnye. ■ Ennek a széleskörű aktivitásnak a III. Országos Szövetkezeti Kongresz­­szus lesz a fináléja, melyen bizonyos változásokat eszközölnek majd a szö­vetkezeti alapszabályzatban. Az ed­digi fejlődés azt mutatja, hogy he­lyesbítést kell eszközölni a háztáji gazdaságot érintő cikkelyben, más­ként kell megfogalmazni a szövetke­zeti alapok feltöltését illető pontot, stb. Ugyancsak legfőbb ideje törvény­be iktatni, mennyi munkaegységet kö­teles ledolgozni egy tag és a szövet­kezetben élő kulákok kérdésével is kell foglalkozni. Mindezeket á kérdéseket a kongresz­­szus előkészítési időszakában kell megvitatni. Levelében a széles töme­gek elé bocsátotta kormányunk ezeket a kérdéseket. Láthatjuk tehát, hogy nagyon sok­rétű és gazdag а III. Országos EFSZ’ kongresszus vitaanyaga. Nagyok a fa­lusi lakosságra háruló téli feladatok. Megvalósításukból a nemzeti bizottsá­goknak és a védnökségi üzemeknek is ki kel! venni részüket. Nem szabad meghátrálni a nehézségek előtt. Egy régi, bölcs paraszt mondás azt tartja: „Minél nehezebb a szántás, annál na­gyobb lesz majd a kalász.” Ebben az esetben úgy kell értelmezni ezt a mondást, hogy minél alaposabb lesz munkánk, annál szebb, annál örömte­libb lesz az eredmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom