Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-21 / 34. szám
A szocialista faluért! ^TiaU-ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA LAPUNK TARTALMÄBÖL: Bratislava, 1955. augusztus 21. Ára 40 fillér Túri Sándor számvetése. Vessük egy sorba a humuszt a maggal. Visszhangra talált kormányunk felhívása. Itt a trágyázás ideje. Ifjú szívem szerelmével. A népi demokratikus országok életéből. VI. évfolyam, 34. szám. ARASSUNK, HORDJUNK, CSÉPELJÜNK, HANTSUK A TARLÓT Nagyobb figyelmet a tarlóhántásra Versennyel a cséplés és a gabonabeadás sikeréért Az idei aratás kezdetétől fogva dolgozóink élénk figyelemmel kísérik a szövetkezetek versengését a gabonabeadás mielőbbi teljesítéséért. De nemcsak a szövetkezetek, hanem eegyes községek, járások és kerületek is versenyeznek egymással a nyári munkákban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyesen megszervezett munkaverseny földműveseink leghűbb segítőtársa az ország kenyeréért folytatott harcban. Ezt bizonyítják a dunaszerdahelyi, komáromi, somorjai és más járások gabonabeadási tapasztalatai. Ezek a járások már eleget tettek legfőbb kötelességeiknek. Igen jellemző a bratislavai és nyitrai kerület szocialista munkaversenye is. Szükséges azonban, hogy a többi járások, községek és szövetkezetek között is kifejlődjön a nemes versengés. Minden kerület számára értékes segítséget nyújthatnak a Bratislava— Nyitra kerületi verseny tapasztalatai. A verseny eddigi eredményei azt igazolják, hogy a bratislavai kerület funkcionáriusai különösen szervezésipolitikai szempontból készültek fel jobban, mint a nyitraiak. A bratislavai kerület funkcionáriusai minden szövetkezetei, minden gépállomást, de a felvásárlási szervek dolgozóit és az egyénileg gazdálkodó földműveseket is be tudták kapcsolni a versenybe. A felvásárlás helyes lebonyolításának szálai a járási irányító bizottság sikeres munkájában összpontosultak. A nagymegyeri járásban a legnagyobb erőfeszítés napjaiban kétszer is ülésezett a bizottság. Tagjai minden esetben biztosítani tudták a gabonabeadás akadálytalan menetét és mindig hatásosan tudtak harcolni a felmerülő hiányosságok ellen. így aztán a felvásárlási üzemek dolgozóinak becsületügyévé vált a munkaverseny és nehézségeket nem ismerve még éjszakának idején is átvették a gabonát a termelőtől. A kombájnosok, traktorosok és a cséplőgépkezelők is öszszemérték képességeiket- abban, hogy melyikük csépel ki naponta több gabonát. A versenyben nemcsak a szövetkezetek növénytermelöcsoportjainak tagjai vettek részt, hanem az állattenyésztési dolgozók is, elsősorban az éjjeli műszakokban és a gabonatisztításnál. A somorjai, dunaszerdahelyi és a nagymegyeri járás lakossága felismerte a gabonabeadás mielőbbi teljesítésének jelentőségét és e feladat fontosságának tudatában élt az egész aratás idején. A szövetkezeti tagok, az egyénileg dolgozó parasztok, a munkások és az értelmiség, mind azon iparkodott, hogy járásuk az elsők között teljesítse gabonabeadását. A bratislavai kerületben széles tömegekre alapozták a munkaversenyt. Minden szövetkezet, minden gépállomás, minden község és csaknem minden termelő versenyzett az elsőségért. A szocialista munkaverseny küldetése a felvásárlásban, hogy segítségével mielőbb biztosítsuk országunk dolgozóinak egész évi kenyerét. Célja nemcsak az elsőség kivívására irányul, hanem a kölcsönös testvéri segélynyújtásra is. Ezen a téren azonban komoly hibák akadtak. A bratislavai kerület járásai kezdetben nem tudták például, hogy tulajdonképpen hányadán is állnak a beadással. Az egyik járás titkolta a másik előtt a felvásárolt gabona mennyiségét, hogy aztán egyszerre száz százalékos beadással lephesse meg vetélytársát. Így aztán egyes járások funkcionáriusai „feketén" jártak át a másik járásba, hogy a felvásárlás menetéről áttekintést nyerjenek. Sajnos, ilyen hibák előfordultak a Bratislava—Nyitra közötti munkaversenyben is. Ebben az esetben a bratislavai KNB követte el a hibát, mégpedig azzal, hogy az egyes járásokat nem értesítette naponta a felvásárlás legújabb eredményeiről. Ugyancsak helytelen cselekedet a felvásárolt gabona százalékának eltitkolása, — különösen száz százalék felett — és ilymódon bizonyos „tartalék“ teremtése a későbbi időszakra. Az ilyen és ehhez hasonló taktika fékezi a felvásárlásban szerzett jó tapasztalatok elterjedését. A nyitrai kerület járásaiban az a téves nézet lett úrrá, hogy a gabonabeadást elsősorban az egyénileg gazdálkodó földműveseknél kell biztosítani, miután a szövetkezetek úgyis azon iparkodnak, hogy mielőbb teljesítsék kötelességüket. Ilyen téves nézetekből kiindulva az egyes szövetkezetek között megakadt a beadás mielőbbi teljesítésére irányuló munkaverseny. Ennek az lett a következménye, hogy egyes, teljesen mezőgazdasági jellegű járások — köztük Tapolcsány és Léva — igen komolyan lemaradtak a beadással. A tapolcsányi járásban például csak két szövetkezet teljesítette beadását. Járási méretben csupán napi 3—4 százalékos gyarapodást érnek el, ami világosan bizonyítja a felvásárlás lassú menetét. A szövetkezetek természetesnek tartott beadásáról alkotott elmélet nagyon helytelen. Ezt igazolja a királyhelmeci járás esete is, ahol e hónap 15-ig 530 vagon gabonát csépeltek ki, de a nagykövesdi, újfalusi és a zempléni szövetkezet egyetlen szem gabonát sem vitt a begyűjtőhelyre. Ezek példát vehetnének a perbenyíki és a leleszi EFSZ-ről, amelyek cséplőgéptől teljesítették beadásukat. Ugyanilyen káros következménye van az olyan hírek szétkürtölésének, hogy a gépállomás abbahagyja a cséplést azoknál a * földműveseknél, akik nem viszik a felvásárló üzembe az első kicsépelt gabonát. Igen, a beadás teljesítése hazafias kötelessége minden földművesnek, de a helyes, ésszerű tömegpolitikai munkát nem szabad kényszerrel pótolni. A leszállított beadási normákés az idei bő termés mellett földműveseink túlnyomó többsége becsülettel teljesíti, sőt túlteljesíti beadási kötelezettségét. Példa erre Peter Szobotics, salgócskai (Folytatás a 4. oldalon) Megmozdult az ország népe Röviddel a kormány és a Megbízottak Testületé felhívása után egy emberként állt csatasorba országunk népe, hogy megmentsen minden szem gabonát. A plzeni kerület ipari dolgozói, hivatalnokai, asszonyai és ifjúsága mind felajánlották segítségüket A stfíbrói járásban 500 brigádos dolgozott a múlt szombaton. A listani szövetkezetben — mint a képen látható — az ifjúság tüntette ki magát jó munkájával. A brigádosok szétrakták a beázott kereszteket, hogy jól kiszáradjanak a kévék, majd pedig asztagokba rakták, ahol már nem fenyegeti veszély. Ez a szorgos munka világosan bizonyítja, hogy ifjúságunk és országunk minden dolgozója megértette pártunk és kormányunk felhívását és a földművesekkel kéz a kézben harcolnak a termés megmentéséért. П t A munkaverseny í erejével I A lemesanyi HNB funkcioná- i riusai sokat foglalkoznak az ф egyénileg gazdálkodó földműf vesekkel. Elbeszélgetnek velük a gabonabeadás fontosságáról, a terven felül beadott gabona magas áráról, a tarlóhántás jelentőségéről és hasonló dolgokról. Náluk most folyik javában az aratás. A gabonabeadás fontosságát megértették a falu földművesei és versenyre hívták az eperjesi kerület valamennyi községének egyénileg gazdálkodó földműveseit a gabonabeadás mielőbbi teljesítésére. A lemesanyi földművesek elsők akarnak lenni a versenyben. A gabonát cséplőgéptől viszik a begyűjtőhelyre úgy, hogy 3 nappal a cséplés befejezése után a község minden földművese eleget tesz hazafias kötelességének. A nemzeti bizottság tagjai vállalták, hogy gabonabeadásukat 5 százalékkal túlteljesítik. Az irodában nem esik az esti A kedvezőtlen időjárás, a több napig tartó esőzések nagyban befolyásolták az aratási munkálatokat. Ez viszont egészen „jól jött“ a losonci járás egyes funkcionáriusainak, akik az esőzésre hivatkoznak a tervszétírásban elért gyenge eredményekért, még akkor is, ha a termelési terveket nem a határban, hanem az irodában kell szétírni. Ha megerednek az ég csatornái, lehetetlen a határban dolgozni. A tömegpolitikai munkát azonban még a leghevesebb zivatar sem akadályozza, sőt ellenkezőleg, pont esős napokon lehet otthon találni a parasztembert. A halicsi, madacskai, dobrocsi és egyéb községek HNB tagjainak nem szolgálhat mentségükre az esőzéskre való hivatkozás, hiszen az irodában nem esik az eső. A földműveseknek már rég át kellett volna adni a terveket, vagy talán: „ej, ráérünk arra még".? Az ábelovai, lipovani és a prahai HNB még el sem kezdte a tervek szétírását. Vagy talán ott is esik az eső? Zs. P. A köbölkúti gépállomás traktorosai e hónap 16-án learatták a párkányi járás utolsó hektár gabonáját. Az aratást tehát befejezték, ezzel szemben viszont elég gyengén állnak a tarlóhántással. Tervük 6700 hektár, melynek csak felén végezték el a tarlóhántást e hó 16-ig, s a határidő augusztus 25. A lemaradást nehéz lesz behozni, de nem lehetetlen. Hogy nagyobb lendülettel haladjon a tarlóhántás, a cséplőgépeknél helyhezkötött gépekkel helyettesítik a traktorokat, hogy azok hosszabbított műszakban hánthassák a tarlót. Ezzel 20—25 traktort szereznek, melyekkel a szalmát hordják össze a földekről. Ezzel is iparkodniok kell, mert még 1400 hektáron hever künn a szalma. Az időjárás fékezi a munkát, de ezt igyekeznek éjjeli műszakkal pótolni. Naponta 8—10 lánctalpas traktor dolgozik éjjeli műszakban. Erre szükség is van, be kell hozni- a lemaradást. Biztosabb a közös út A nagymihályi járásban lévő Topolany községben 10 kis- és középparaszt megalapította a szövetkezetét. Az alapító taggyűlésen úgy határoztak a szövetkezet tagjai, hogy még több földművest is megnyernek a közös gazdálkodásnak. Az elsők között Gelatko János, Csimcsár Pál, Kucseravec Gyula, Lisák Pál, Gido György, Kozák Sándor és Chvostál János lépett a szövetkezetbe. Büszkén mondhatják majd a következőknek: mi vagyunk az alapító tagok. Ahogy a képen láthatjuk, az új szövetkezet problémáival — mint amilyen a föld gazdasági-műszaki rendezése, istállók építése és az állatok összpontosítása — azonnal foglalkoztatok az újdonsült tagok. A szétterített térképen kijelölték az úrbéres legelőket és az építkezési helyet. A kezdet nehézségeitől nem félnek, hiszen számtalan példa bizonyítja, hogy biztosabb a közös út. Nem óra szerint mérik a munkaidőt A tapolcsányi járásban lévő unnincei földművesek versenyben vannak a nemcsiceiekkel az aratásban, cséplésben és a beadásban. A verseny eredményét hetenként kétszer értékelik a két község HNB-nak funkcionáriusai. A versenyben jó szervező munkát végez Ribánsky elvtárs, az urmincei HNB titkára. Pontos áttekintése van az egyes munkák menetéről, az aratásról, a cséplőgépek napi teljesítményéről, a tarlóhántásról stb. Kora reggeltől késő estig zakatolnak a cséplőgépek a faluban. Az emberek nem nézik az órát, sem a lenyugvó napot. Éjjel is csépelnek. A falu felett fények villannak a sötétségben. Nincs megállás, ember és gép egyaránt küzd, hogy mielőbb biztos helyen legyen a kenyérmag. Kovácsik János cséplőgépkezelő 170 százalékra is teljesíti napi tervét. Az egyénileg gazdálkodó földművesek gabonáját csépeli, s bár naponta 3—4 helyre is be kell állítania a gépet, ezidáig már 15 vagon gabonát csépelt ki. Mint a többi dolgozók, ő is megértette, hogy első az ország kenyere. Ott segítenek, ahol szükség van rájuk A múlt szombati és vasárnapi szép idő lehetővé tette, hogy az eperjesi kerület szövetkezeti tagjai és egyénileg gazdálkodó parasztjai arathassanak, száríthassák, kévébe köthessék és csépelhessék a gabonát. Ezalatt a két nap alatt 6400 üzemi dolgozó segített az eperjesi kerület földműveseinek. A legnagyob brigád — 1500 üzemi dolgozó — az eperjesi járásban segített. Dicséretet érdemel az eperjesi Kapitán Nálepka ruházati üzem 80 tagú brigádja, amely a Šarišské-Bohdanovce-i szövetkezet földjein dolgozott. Ennek a szövetkezetnek segített a Krížik-Dukla üzem 25 tagú brigádcsoportja is. A brigádosok a lentépésben és a megdőlt gabona kézi aratásában is segítettek. Egyszóval mindenütt, ahol szükség volt rájuk. Elsők lesznek a kassai kerületben Vasárnap reggel nagy sürgés-forgás volt a királyhelmeci járásban. Kék munkaruhás férfiak és nők siettek mindenfelől, hogy a földműveseknek segítsenek az idei termés betakarításában. A jólszervezett vasárnapi brigádmunkának, melyen 1562 üzemi dolgozó és 2539 szövetkezeti, tag vett részt, megvolt az eredménye. Pótkocsival felszerelt traktorok, teherautók és lovasfogatok hordták a megszáradt gabonát, melyeket 24 cséplőgép csépelt. Éjen a napon 22 yaaon gabonát csépeltek ki, melyből azonnal 10 vagonnal vittek a begyüjtőhelyre. Kombájnokkal és kévekötőaratógépekkel 81 hektáron végezték el az aratást. A brigádosok több mint 6 ezer keresztet raktak össze és sokezret megszárítottak. Ez az egy példa is bizonyítja, hogy habár le is maradtak a királyhelmeci járás dolgozói a termés betakarításában, szorgalmas munkával behozzák a lemaradást és elsők lesznek a kassai kerületben.
