Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-01 / 31. szám
1954. augusztus I. 9 *fbt&tpjclrNo, _AY7/AVI1HAVIW C/ÜD&SÁCOK Н1Ш A gyorscséplés eredményei Vásárúton Vásárút környékén már csak ittott aratnak. Az önkötözőgépek berregését és a kombájnok zakatolását a cséplőgépek búgása váltotta fel- így van ez a vásárúti állami gazdaságban is. Közvetlen a falu mellett, hol erősebben, hol gyengébben hangzik a cséplőgép búgása. \z 1500-as cséplő szaporán nyeli a kövér búzakévéket. Hamarik Jenő eteti a hatalmas masinát. Bogai Erzsébet jobbról, Riga Hermina pedig balról adogatják a kévéket. A cséplőgép elevátora egy pillanatig sem jár üresen, s bizony elég munkájuk van a szalmakazal rakóinak. De nemcsak a szalmakazlak, hanem a pelyva körül is sok a tennivaló. A szérűn látott kép, a nagy munkaigyekezet arról győzi meg az embert, hogy itt sokkal gyorsabb a munka üteme, mint más cséplőgépeknél. Az etető és a két lány, akik a kévéket adogatják. szinte megállás nélkül dolgoznak. Két óra elteltével megérkezik a felváltás és helyüket friss erők töltik be. így egy pillanatig sem szünetel a munka, ami meg is látszik a cséplési eredményen. A gazdaság dolgozói a gyors cséplés alkalmazásával 250—270 mázsa gabonát csépeltek ki. Kálmán István gépész azonban, aki minden munkamozzanatot és a cséplőgép működését nyomon követi, ezeket mondja: — Nem vagyunk megelégedve eddigi teljesítményünkkel. Igaz, eddig az időjárás is beleszólt igyekezetünkbe. A mai nap azonban lényegesen jobb eredményt Ígér, s mint a munka üteme is mutatja, 350—380 mázsa gabonát szeretnénk kicsépelni.-R A gazdaság lovas-fogatai magasan megrakott kévékkel egyre sűrűbben érkeznek a cséplőgéphez. Hájas Vilmos szép két sárga lovon hordja a gabonát és éppen ebben a pillanatban hajtott be a szérűre- Alig, hogy megállította a lovakat, először is az egyik kocsis barátjához szól, aki nagy lendülettel adogatja a kévéket a cséplőre. — Siess! Pali siess! adjad azokat a kévéket szaporán — bíztatgatja — hadd teljenek a zsákok— Telnek azok elég jól — feleli a hallottakra Sóki Ernő, aki a zsákoknál sürgölődik, forgolódik és csak úgy csurog róla az izzadság. Alig győzi a telt zsákokat elkapdosni. Közben a véletlen, Dobrý elvtárssal, a gazdaság vezetőjével hozott össze, aki a csépléssel kapcsolatban a következőket mondotta: — Július 20-án kezdtünk csépelni. Tervszerint ezt a munkát nyolc nap alatt befejezzük. Fontos ez azért, mert * gazdaságunk dolgozói munkaversenyben állanak a dunatőkésiekkel. Még eddig mi vagyunk az élen. Remélhető, hogy az elsőséget mindvégig megtartjuk. Erről különben itt a munka színhelyén akárki is meggyőződhetik. Dobrý elvtárs szavai hitelességét a jó munkaszervezés és a dolgozók nagy igyekezete bizonyítja. A gyors cséplési módszer bevezetése tulajdonképpen csak betetőzése annak a kívánságnak, amelyet a gazdaság dolgozói az első hely elnyeréséért folytatnak. A két gazdaság egyébként nemcsak menynyiségben, hanem a munkák minőségében is versenyez. Erre utalnak Horváth Vince csoportvezető szavai is, aki a szalma kazalozásáról a következőképen nyilatkozik: — A kazal rakásban is versenyzőnk a dunatőkési gazdasággal. Váradi József, a kazalmester, nagy figyelemmel irányítja a kazal növekedését. Ä sorok hajtására külön figyelmet fordít, mert hiszen ettől függ nagyban a szalmakazal szépségének kialakulása is. Ezt a kazalt most úgy rakjuk, hogy az külalakra is kifogástalan legyen. A főkazalhoz még 3 csíkot eresztünk, úgyhogy 5 ágú lesz, csillaghoz fog hasonlítani. A cséplési munkák igen fontos követelménye a kazal helyes irányítása, hogy ezáltal a szalmát rendesen tárolhassuk. A vásárúti gazdaságban 150 korona külön díjat tűztek ki a ekéje után új színt ölt az előbb még aranysárga színű búzatábla és a keresztek betakarítása után takarmánykeverék kerül a frissen szántott talajba. Nagy a munka irama az egész határban. Itt előbb még arattak, a másik táblán hordják keresztbe a kévéket, folyik a tarlóhántás, a másodnövények vetése és mindmegannyi munkamozzanat, amelyet szinte képtelenség egyszerre papírra vetni. A közeli parcellán Zsigó József dohányos-csoportja . kezdte el munkáját■ A CsKP X. kongresszusa irányelveinek megvalósítását a szentesi szövetkezeti tagok is becsületbeli kötelességüknek tartják. Megmutatkozott ez ez idei aratási és cséplési munkák alatt is. Először is ezt kell leszögezni, hogy nagyon jó aratási tervet dolgoztak ki, s a munkák folyamán pontosan aszerint dolgoztak. A tervszerinti munka lehetővé tette i szocialista munkaverseny kibo itakozását is. Eshetett az eső, de mindez nem csökkentette a munka iramát. Szállóigévé vált nálunk már „Még soha sem történt meg Szentesen. hogy 10 nap alatt az egész he tárt learatták volna”. — hangoztatták a falusiak. Ez pedig azt eredményezte. legjobb szalmakazalért. S ez természtesen még jobb munkára ösztönzi a kazalokat-Még alig pár óra telt csak el, hogy a cséplőgép mellett tartózkodunk. A gabonával telt zsákok azonban kalitkába rakva egyre sűrűbben szaporodnak. Kis idő múlva egy hatalmas teherautó hajt be a szérűre, ez viszi el a kicsépelt gabonát. Fiatal, markos legények ugrálnak le az autóról és hozzáfognak a zsákok felrakásához. — Már 100 zsák fönn van — jelenti az autón lévő ifjú, aki a zsákokat szedi el és rakja szép sorjában a teherautón. — Még ötvenet nyugodtan föltehettek — felelj Horváth csoportvezető — mire visszajöttök, ismét meglesz egy autóval Gazdag termést takarítanak be ez évben az állami gazdaság dolgozói. Búzából a tervezett 23 mázsa helyett 28 mázsás hektárhozamot értek el, de a többi gabonanernűek is jól fizetnek, az árpából például 29 mázsát csépeltek ki hektáronként. A gazdaság dolgozói ennél fogva örömmel végzik a gabonabetakarítás nehéz munkáját, főképpen azért, mert a többtérmelés csaknem 30 százalékát pótjutalomként kapják igyekezetükért. Nem célunk, hogy lebecsüljük a vásárúti gazdaság sikereit- Az eredmények mellett rá kell mutatnunk egynéhány hiányosságra is, ami a cséplést akadályozza, fékezőleg hat a nagyobb eredmények elérésében. A hiba gyökere főleg abban észlelhető, hogy egy váltásban csépelnek. Mennyivel több gabonát csépelhetnének ki, ha munkájukat két műszakban szerveznék meg. A gyors cséplés módszere 4—500 mázsa gabona kicsépeléséhez segítheti a dolgozókat, ha a munkát az említett hiányosságok kiküszöbölésével fogják folytatni. Rajtuk a sor tehát, hogy eddigi fárasztó munkájuknak a cséplés sikeres befejezésével még nagyobb lendületet adjanak. Zatykó József Törik a dohányleveleket, amelyek hossza eléri a 90 cm-t is. Jó termés mutatkozik dohányból is, lesz mit szívniok a dohányosoknak . .. Fejes elvtárs elégedetten távozik a határból, sürgős dolga lehet, mert az almás szőrözettí paripák szinte tovaröpítik az utánuk akasztott könynyű-bricskát, amelyet a felkavart por egyhamar eltakar. A város zaja pedig egyre élénkül, megindul az élet és sietős emberek igyekeznek munkahelyeikre. Rozsnyó József. Ipolyság hogy a 16 nepra tervezett aratási munkákat tíz nap alett sikerült elvégeznünk. A csoportok közül egyénileg Kiss A. József csoportja vezet, amely nyolc nap alatt végzett az íratással. De a többi csoportok is kitettek magukért. Fekete F. István. Szűcs András és Német Ferenc csoportja sznitén nagy lelkesedéssel dolgozott. Igaz, még sok hiányossággal küzdünk, de igyekszünk ezeket minél előbb kiküszöbölni. Ezáltal pedig megszilárdítjuk szövetkezetünket és az elégedett tagság biztosítéka lesz a tagaiap kiszélesedésének. LACZA P. — BODROGSZENTES Hat nappal a határidő előtt befejeztük az aratást 9 • Ofven mázsa termés hektáronkéjit ösziárpából A nyitrai kerületben az állami gazdaságok közül Ivánkán végezték el elsőnek az aratást. A beérkezett hírek szerint már a cséplést is befejezték- A gazdaság több mint 200 hektárnyi aratását a tervezett idő előtt végezték el. Kazán Dezső munkacsoportja átlagban 26 mázsa hektárhozamot ért el a gabonaneműnél. Az eddig beérkezett egybehangzó jelentések szerint a nánai gazdaságon érték el a legnagyobb hektárhozamot. A három kísérleti ősziárpa parcelláról 150 mázsa termést csépeltek ki. Ezek szerint 50 mázsás hozamokkal dicsekedhetnek. Tökéletesítik az egyetemes aratás módszereit Kora tavasszal, amikor a traktorosbrigád Melnik mellett lévő Býkev állami gazdaságban megkezdte a tavaszi munkákat, a prágai kerületi i 'őszt vezetői tudatában voltak annak, hogy az idejében elvégzett munka meghozza gyümölcsét. Mindehhez a feltevéshez alapot adott az a tény, hogy az igazgatóságon előre leszögezték a munkák keresztülvitelét. Ennek eredményeként olyan ajánlatokat tettek az igazgatóság dolgozói, hogy a 466 hektár gabonaneműek betakarítását egyetemes aratás megszervezésével hajtják végre. Ebben a gazdaságban tehát már előre úgy tervezték, hogy minden gépet alaposan kihasználhassanak. Az egyetemes aratásba két S-4-es jelzésű kombájnt állítottak be. Ezenkívül megszervezték a kicsépelt gabona elhordását, a szalma betakarítását, a tarlóhántást, sőt egyidőben a másodnövények vetését is. A gépek ilyen tömeges beállításával természetesen még semjniíéle tapasztalatuk nem volt a gazdaság dolgozóinak. Tudták azonban azt, hogy minden a jó munkaszervezéstől függ. Ebbő! a célból az állami gazdaság rövidhullámú leadóállomást létesített, amely segítségével állandóan érintkezésben volt az aratóbrigáddal, ez pedig nagyban hozzásegítette a felmerülő fogyatékosságok azonnali kiküszöbölését. Az egyetemes aratás tapasztalatai során a gazdaság dolgozói rájöttek, hogy az üzemanyagfogyasztás igen alacsonyra csökkent. Ezenkívül a pontos nyilvántartás lehetővé tette, hogy nem lépték túl a béralapot és lényegesen csökkentették a gabona termelési költségeit. Ezzel a munkamódszerrel tesz eleget az állami gazdaságok kerületi trösztje Prágában a X kongresszus határozatainak, hogy a gabona betakarítását 1957-ig minden állami gazdaságban 90 százalékban egyetemesen végezzék el. (Z. N.) t Epeli műszakban csépelnek Kormányunk aratási felhívása nyomán a nyitrai kerület állami • gazdaságai minden erejüket mozgósították a gabonatermés gyors betakarítására. A kerület minden egyes gazdaságában teljes erővel folytatják a cséplést. Ebbe a munkába több mint 186 cséplőgarnitúrát kapcsoltak be. E cséplőgépék közül csaknem 50 éjjeli műszakban is dolgozik. Az éjjeli műszakban végzett cséplési munkák egyebek között a nyitrai gazdaságokban folynak a legsikeresebben. A galgóci gazdaságban például az éjjeli műszak alatt 217 mázsa búzát csépeltek ki, de egész sorát említhetnénk hasonló kiemelkedő eredményeknek. JUHÁSZ SÁNDOR kertészeti csoportja a csenkei gazdaságban Büszkék vagyunk kertészetünkre A csenkei állami gazdaságban 1953. tavaszán nehéz körülmények között indult meg a kertészet. A kezdet, itt is igen nehéz volt, különösen, ha azt is hozzászámítjuk, hogy a tavaszi esőzések igen komoly károkat okoztak, s igazán csak a maroknyi csoport lelkes munkájának köszönhető, hogy az 1953. évi tervet 200 százalékon felül teljesítette. A szorgalmas munkának meg is volt az eredménye: év végén a csoport minden egyes tagja a 14 napos fizetett szabadsághoz egy havi fizetésnek megfelelő prémiumot kapott többtermelés fejében 700—1100 Kčs-ig. 1954. elején megkaptuk a még hi. ányzó melegágyi és öntöző berendezést. A melegágyakhoz az öntözést gépesítettük és a vízvezetéket lealapcsöveztük. A villany bevezetésében és ■7z alapcsövezésben oroszlánrészt vállalt a csenkei központi műhely. Az összes szakmunkákat terven felül az Idény kezdetére elkészítette. így jobb és tökéletesebb lett a berendezés, de megnövekedett a csoport kötelessége is dolgozó népünkkel szemben. Először is a még nálunk nem termelt hajtatott zöldség terme, lése jelentette a legnagyobb gondot, mert melegágyi üvegjeink ugyan vol. tak, de kellett egy kis fűthető üvegház is, ahol a korai saláta, kalarábé, karfiol, uborka stb. palántát előneveljük. Itt sem jöttünk zavarba: két héten belül átalakítottunk egy régimódi virágátteleltetőt kis süllyesztett üvegházzá. A fűtést is megoldottuk, még. pedig csaiornafiltéssel, ami igen jól bevált, úgy, hogy már január végén szépen díszlett a magnak való karfiol, saláta, kalarábé, uborkapalánta. De nem maradtak el a későbbi eredmények sem: az első negyedévet 340, a másodikat 450 százalékra teljesítettük. A csoport jó munkája nyomán már az őszi vetemények is szépen diszlenek és azon vagyunk, hogy dolgosó népünk asztalára minél több jóminőségű zöldséget adhassunk. Melicher Károly, Csenke Felkelő nappal a han^yási majoron Langyos nyári reggelre ébredtünk. A felkeld nap sugarai szinte bearanyozzák az ipolymenti dombok tetejét és a meleg egykönnyen felszippantja a növényekre szállt harmatot. Ipolyság lakói talán még alusznak, de c. hangyási-major télé vezető úton már javában dohognak a traktorok. A nap ahogyan emelkedik, olyan gyors ütemben szaporodnak a kévék az állami gazdaság gabonaföldjein. Vígkedvű traktorosok dala hallatszik a gépek nyergéből. Hemlík János és Fricz elvtárs jókedve nem hiábavaló, hiszen a nagy búzatáblából alig egy hektárra való maradt lábon, a többit már learatták. Még csak a reggel derekán tartunk, de traktorosaink már jó darab munkát elvégeztek. Fejes Sándor, a gazdaság vezetője is ezt állapítja meg, aki lovasfogattal érkezett meg az imént. Megelégedéssel járja végig a learatott búzatáblát és a jó gazda gondosságával vizsgálja a munka minőségét. Egy szem kevés, de még ennyit sem lehet látni tarlóbaperegve. Közben, a forduló után, megérkeznek a traktorosok is és gépük nyomán földön fekszenek a dús gabonakévék. Elvégeztük az aratást — jelentik Fejes elvtársnak a traktorosok. Nagy szó ez és ünnepi kifejezés észlelhető az arcokon. Az aratás befejezése ünnep a gazdaság minden dolgozója számára, már azért is, mert a - tarlóhántást szintén elvégezték. A DT jelzésű traktorok
