Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-01 / 31. szám
10 1954. augusztus í. A jövőévi bő termés biztosításáért: Idejében kezdjük meg a nyárvégi szántás-vetési munkákat Ne feledkezzünk meg a lerajzott családokról A legszorosabb betakarítási munkák mellett máris készülnünk kell a jövő évi termésünk megalapozására. Ennek egyik igen fontos tényezőj■ e nyárvégi- es őszivetese' jő előkészítése. A telajeiőkészítő munkáknak idejében való elvéqzése nemesek időnyereséget jelem a termelő számára, hanem «. ü'rán végrehajtott alep-talajmunkák biztosítják e talaj beérését, e legkedvezőbb szerkezeti kialakulását, e talajnedvesség felszaporodását és a talajbaktériumoknak ad kedvező életlehetőséget és végül lehetővé teszi ez idejében való korai őszi vetést. Az alap a tarlóhántás A tarlóhántások ott, ahol azoknak idejében velő elvégzésére súlyt helyeztek, mér befejeződtek. A hántással lefordított gyom- és kuítúrmegvak kikeltek, a talaj beért és elkövetkezett a legfontosabb talajelőkészítő munka: a keverőszántás. A keverőszántás célja idejében megsemmisíteni a tarlóhántéssal életre hívott gyomokat, továbbá a gyomokon és árvakelésen élősködő kártevőket és megjavítani szerkezetileg a müveit talajréteget. A keverőszántás fokozza a talaj nedvességét és vízfelvevőképesséyCt, gázcseréjét és ezeknek kapcsán tömegesen felszabadítja a talajbaktérium életét, ami végeredményben új tápanyagok termelését, feltárását és megőrzését jelenti. Miután ennek a munkának sikere szorosan összefügg e 'jő szerkezeti állapot megteremtésével és a sok tápanyagot gyűjtő és feltáró baktériumélet fellendítésével, világos, hogy ezt a célt csak gondos és jóminőségben végzett keverőszántással érhetjük el. Vetőmag, vetés Az elvetésre kerülő növények vetőmagját megfelelően elő kell készíteni. Vetésre csak tiszte, egészséges, kifogástalan vetőmagot használjunk. A vetőmag tisztítását már a csépléskor meg kell kezdeni. Gondos tisztítás és a csírázóképesség ellenőrzése után kezdjünk csak hozzá a vetéshez. Csak vetőgéppel vessünk. A vetőgépet az elvetésre kerülő mag mennyiségnek megfelelően pontosai be kell állítani és előre úgy kipróbálni, hogy a kát. holdenkint szükséges mennyiséget elvesse. Be kell állítani a gépeket a sortávolságnak és a helyes vetőmélységnek megfelelően. Külön állítsuk be keresztsoros vetésre és külön szűksoros vetésre a gépeinket. Hazánkban már a magnemesítő állomásokon megkezdték a vetőmagok kiválasztását, kitisztítását. Szükséges azonban, hogy a vetőmagot elosztó hivatalok is idejében utalják ki a szükséges vetőmagokat. Vigyázzunk, hogy ne* ismétlődjenek meg azok a hibák, amelyek a múlt évben előfordultak. A szepsi járás legtöbb falujában már zöldvetés volt, amiké dobsző és hangszórók figyelmeztették a kis- és középparasztokat, hogy fajtiszta vetőmagra cserélhetik vetőgabonájukat. A szepsi járás kis- és középpareSztjai tudják, hogy a jó vetőmag félsiker a jövő évi termésben és tudják azt is, hogy a más határról hozott vetőmag több termést biztosít, mint az a mag, amely már a talajt megúnta. Bízunk abban, hogy az újonnan megválasztott NB-ok az ONB-al együttműködve intézkedni fognak, hogy ne- Ciak az EFSz-nek, hanem a kis- és középparasztoknak is idejében biztosítsák a szükséges jóminőségű vetőmagot. Repce Minden növénynél, de a repcénél különösen fontos, hogy jól tisztított és megfelelő csíraképességü magot vessünk, mert a vetés egyenletességét és sikerét a tiszta és jólesiráző mag nagymértékben elősegíti. Vetésre augusztus második fele a legalkalmasabb. Ha e repce talejelőkészítése megfelelő módon történt, nyugodtan vethetjük száraz földbe is a magot, nem történik ott semmi beje és sokkal gyorsabban kikel, mint, ahol eső után vetettünk. Jő sortávolsága 24 cm, vetési mélység 1—2 centiméter. Kát. holdanként 5—6 kg vetőmag szükséges. Bíborhere A bíborhe-4 augusztus 10. és szeptember elseje között vessük el. A bíborheréből 20 kg vetőmagot vessünk kát. holdanként. A bíborherét gabonasortávolságra, 2—3 cm mélyen vetjük. A jó bíbor-;.eremag tisztasága legalább 90 százalék, csirázőképessége pedig legalább 80 százalék. A bíborherét se ősszel, sem a következő év tavaszán nem kell megfogásaim. He túl buján fejlődik, kora ősszel óvatoson legeltetjük. Takarmánykeverékek A legkorábbi' zöldtakarmány a rozsnak és a repcének t keveréke. Vethető már augusztus első felében. Sorrendben az ősziárpával vetett ősziborsó következik, amelyet szeptember első felében vethetünk, 50 kg őszi árpa és 30—40 kg ősziborsó vetőmaggal. Szöszösbiikkcny » A gyengébb homoktalajon jól díszük, de vethető v jobb -alajokon is. Vetőmagnak 40 kg rozsot és 20—30 kg 1 szöszösbükkönyt használjunk. Akár természetes vagy mesterséges rajt adott valamely család, azzal eltávozott az öreg anya. A családban pedig új anya maradt vissza, vagy később neveltetett, mely azonban csak akkor lesz fenntartója, szaporító anyja a családnak, ha szerencsésen megpárzott és megtermékenyült. Ezért fontos átvizsgálni a lerajzott családokat az utolsó raj után 10—12 nap múlva. Hamarabb ne vizsgáljuk, mert az időközben kikelt fiatal anya csak 4 naptól 14-napos koráig párzik. Megtörténik, hogy nászrepülés alkalmával az anya elpusztul és nem tér vissza a lakásba, vagy valamely oknál fogva hibás és a család fejlesztésére nem képes. Ilyen alkalommal a család anya nélkül marad, mire fellép az álanyaság, ami a család pusztulását jelenti. Ez vonatkozik az utórajokra is. A lerajzott családot utolsó rajától számítva 10 napra megvizsgáljuk. Legtöbbször ilyenkor már nem kell az anyát keresni, mert ha szabályosan sűrűn bepetézett munkasejteket találunk, ez bizonyítja, hogy az anya már megtermékenyült és már szabályosan petézik. Ha azonban nem találunk petét, sem anyát, akkor anyáról kell gondoskodni. Ha van idő a szaporodásra, adhatunk más családtól frissen bepetézett lépet, amin anyabölcsőt építve, anyát nevelnek. Ez célszerű júniusban és júliusban, de augusztusban már csak tartalék anyával segíthetünk, mert csak nagyon rövid idő van a család fejlődésére. GAZDAKAL *ct a learatott gabona asztagba hordásának ideje, amely a mostani csapadékos nyár következtében nagyobb figyelmet, nagyobb gondosságot igényel. Ha nincs asztagponyvánk, az asztagrakásnál csak olyan nagyságú szakaszt kezdjünk meg, amelyet még aznap betetőzhetünk. Az asztagba ne hányjuk be a kévéket össze-vissza, hanem szépen sorjába, elrendezve rakjuk. Igen sok helyen szokásban van az asztagrakásnak az a módja, hogy kezdésnél először is körülrakják a szélét, s majd csak azután töltik ki a közepét és így haladnak a rakással feljebbfeljebb. Ez helytelen, mert egyrészt az alsó sorban lévő kévék a földtől átnedvesednek, kicsírázhatnak, másrészt az ilyen rakási módnál a gabonaszálak befelé lejtenek az asztag közepének irányába, s így ha csapós eső jön, a szálakon beszivárog a víz az asztag belsejébe Lehetőleg az asztag helyét először is terítsük be szalmával, s erre rakjiuk a gabonát. A rakással úgy Haladjunk felfelé, hogy az asztag közepe mindig domború legyen, a kévék mindig kifelé lejtsenek, . art így, ha asztagunkat derékba kapná is az eső, a ferdén álló szárak kifelé vezetik a vizet. Az asztag tetejét is figyelmesen, lelkiismeretesen rakjuk meg. Ne hagyjuk azt „vállasra”, hanem mindenütt töltsük ki domborúra. A jól megrakott asztag hetekig sem ázik be s így az esőt időjárás ellenére is megóvhatjuk gabonánkat. A jóminőségű cséplésért Nem jó szemmel nézi egy gazda sem, he e cséplőgép sok szemet hegy a szalmában, vagy sok szemet szór ki a törekbe és a pelyvába. Bizony a roszszul beállított cséplőgép a szemszórással, szem törése el igen nagy kárt okoz a gazdának. A közmondás ezt mondja, hogy „nincs rossz gép, csak rossz masiniszta”. A közmondásnak igaza van. A gépállomások minden cséplőgépet kijavítottak és esek a cséplőgép felelős ENDA R I UM vezetőjén múlik, hogy a gép jól végezze a munkát. Ne elégedjenek meg a gazdáik azzal, hogy csak a cséplőgép felelős vezetője vizsgálgatja a szalmában, a törekben a szemeket, vagy számolgatja a törött szemeket, hanem saját magúik is győződjenek meg a gép kifogástalan munkájáról. Ha azt tapasztalják, hogy sok a törött szem, vagy sok szem marad a szalmában, vagy törekben, azonnal szólítsák fel a gép felelős vezetőjét, hogy a gépet jól állítsa be, de a roeszininőségű munkára hívják fel az illetékes EFSz-elnök. vagy egyéni gazde figyelmét is. Ne tűrjék, hooy szem kerüljön a_ szalmába, vagy törekbe. Minden csénlőgéphez adjon a gépállomás panaszkönyvet. Ez a könyv ne esek. dísz legyen, hanem a csépeltetök, termelési bi -ottságok tagjai írják be észrevételeiket, a hibákat, a rossz munkát, de ha jól dolgozik a gép, .jutalmazzák meg a cséplőgép felelős vezetőjét azzal, hogy elismerésüket írják be! Baromfi vándorólazás A jó gazdaasszonyok már régóta tudják, hogy az aratás-cséplés idején | kelt csirke mindig jól jöv edelmez, mert könnyű felnevelni és igen jó áron kél j el rántani való korában is. Igaz, hogy | kelés után nem szabad a forró napon hosszú ideig tartani és kéthetes korukig igen gondosan kell etetni és itatni több alkalommal. Később azonban igen olcsó a nevelésük, mert nagymennyiségű nóvendékállatot, természetes körülmények között a vándorólazással, igen kis költséggel takarmányozhatunk. A vándorólazással igen sok takarmányt takaríthatunk meg, mert a növendékállatok az elhullott magvakat, a növények állati kártevőit összeszedik és így a legértékesebb takarmányhoz jutnak. A vándorólazásnál fontos, hogy az ólakat árnyékos fák közelében, magas, szélmentes helyen helyezzük el, de sohasem a fák alatt. Rendszeresen vándoroltassunk, hogy az állatok mindig friss területen szedjék össze a magvakat és kártevőket. A vándorólakba mindig egykorú állatokat rakjunk és részükre bőséges ivózizről gondoskodjunk. Hizlalt mézeskeret, tele akácmézzel, amelyet a méhek végig lepecsételtek. Versünk egy pillantást a méhészek múltjába Készítsünk házilag szemcsés műtrágyát Szemcsés trágyát nemcsak gyárak tudnak előállítani, hanem elkészítheti azt bármelyik szövetkezet, vagy egyéni gazda házilag is. A műtrágya szemcsézéséhez gyári készítésű poralakú szuperfoszfátra és jó érett, apró szervestrágyára, vagy kompojzttrágyára van szükség. Ezenkívül az-előállításhoz kell egy 1 cm lyukbőségü rosta, locsolókanna, lapát és egy vízszintes tengelyre szerelt szemcséző hordó. Első teendő a szervestrágya vagy komposzttrágya átrostálása. Az átrostált anyagot 2—3 cm vastagon, száraz helyen terítsük szét es minden mázsa rostált szervestrágyához keverjünk 50 kiló szuperfoszfátot. Az összekeverés után állandó forgatás közben az anyagot addig nedvesítjük, amíq a massza teljesen átnyirkosodik, de belőle a trágyáié kézzel nem facsarható ki. Az összekevert masszából annyit rakunk a szemcséző hordóba, hogy az negyedrészig legyen. Utána a hordó nyilasát becsukjuk s a hordót 8—12 percig forgatjuk. Forgatás közben ellenőrizzük, hogy hogyan szemcséződik az anyag. Az a jó, ha a szemcsék 2—4 milliméter átmérőjüek. Ha ennél kisebbek a szemcsék, akkor egy kicsit nedvesítenünk kell, ha pedig nagyobbak, akkor száraz anyag„t kell hozzá keverni. A szemcsézet trágyát *:erítsük szét, szárítsuk meg es fél centi lyukbőségű rostán rostáljuk át s vetőgéppel nyomban vethetjük is. Leghelyesebb, ha az őszi kalászosok sorai közé. a sorok irányába végezzük a fejtrágyázást. A vetőgép csoroszlyáit fi talaj tömöttségétől függően úgy terheljük le, hogy a szemcsézett műtrágya 3—5 centi mélyre kerüljön. Szemcséstrágyából 60—80 kilót vessünk az őszi kalászosokra hektáronként. A szemcsézett trágya egyik előnye, hogv aahonavetőgéppel a sorok közé vethető és nemcsak a növényt táplálja, hanem a talajbaktériumok hasznos munkáját is elősegíti. A legnagyobb előny azonban az, hogy a szemcsézetl szuperfoszfát hatóereje íagyobb, mint a poralakú szuperfoszfáté. Belőle ha ÍOO kilót szórunk ki, körülbelül olyan hatást érünk el, mintha 130—150 kiló szuperfoszfáttal trágyáztunk volna. A tudósok megállapították, hogy a méh sok sok millió évvel ezelőtt, valószínűleg a föld harmad-, vagy negyedkoriban jelent meg. Tehát amint látjuk, e méh hamarább volt a földön, mint az ember. így csak természetes, hogy a negyedkorban megjelenő ember eleség után látva kiszemelte magának a mézgyűjtő méh éléskamráját, amely telve volt jóízű mézzel. Az édes és tápláló méz nyilvánvalóan igen ízlett az ősembernek, gy magyarázható, hogy az ember hamar megismerte a méz tápértékét és hasznos voltát. Mint érdekességet megjegyezhetjük, hogy az első kézzelfogható emléket a méh jelenlétéről a földön Spanyolországban találták egy barlangban. A barlang falára primitív, kezdetleges módon egy képet véstek be, amely a méheket megrabló embert örökíti meg. Zz az éles szerszámmal bevésett kép a szekértők becslése szerint húszezer esztendős lehet. Az egyiptomi múmiák mellett mindi találtak mézet. Valószínűleg azért, hogy az esetleg poraiból felébredt fáraó tudjon belőle falatozni. A méz, amelyre az egyiptológusok rátalálttak, sértetlen is élvezhető volt. A pár ezer esztendő nem ártott meg neki. Nyilvánvaló jó méhészei voltak a fáraónak. Ugyancsak Mózes, aki mint tudjuk nagyeszű ember, népének az Ígéret Földjéről beszélve azt mondotta, hogy az tejben és mézben folyó Keneán. Nem kétséges, hogy az említett, a történelem hajnalé.. vezető szerepet játszó népek, ismerték és nagyrebecsülték a méz tulajdonságait és elásni rték táperejét. A görög mitológiában is elég gyakran rátalálunk a mézre mint az istenek eledelére, melyet az istenek csak különleges lakomákon fogyasztanak el, vagy nagy félistenek, hősök és királyok eledele. Hiszen magát Zeust — ahogy a myfchológía állítja — kecsketejen és mézen neveltek fel n leghatalmasabb istenné. Kétségtelen, hogy mind a két eledel nagyon Lápláló. Az Argonauták Jason vezetése alatt elindultak az Arany bárányköntös viszszaszerzésére Kis-Ázsiába. Erre az útra kiválaszt itták a legjobb és legkiválóbb hősöket e jelentkezők közül Köztük volt Orpheus, aki nemcsak szórakoztatta társait, hanem sokszor meg le mentette őket énekével. Ott volt Herkules, a hihetetlen erejű félisten Ss még sokan mások. De köztük volt Butes is, aki Athénből jött és Athene istennő apja volt. But., híres volt arról, hogy szenvedélye a méhek voltak és a méz tanulmányozása. Az út hosszú és veszélyes volt. Az egész úton kutatta és tanulmányozta a helyi méheket és mézet. Mintákat vitt magával. Az is megtörtént, hogy ezekkel a mézmintákkal megmentette társai életét az éihhaláltól. Más esetben viszont, mikor Sikerült az Argonautáknak a bitorlott kegyszert visszaszerezni, éppen Butes az, aki szenvedélyének nem tudott ellenállni, megizleli a mérgezett mézet éš mély álomba merült tőle. Ezzel fenntartja társait is a menekülésben, akik visszajöttek érte Aea városába. Butesről feljegyezték, hogy élete végéig Szicília szigetén élt, mint a nymfák vendége és a legjobb méhész volt abban a korban. A rómaiak jól ismerték a méhészet értéket és hasznát. Vergilius volt azon legismertebb költők egyike, aki megénekelte a méhészet örömeit és hasznát. Ázsiában is már régi idők óta kedvelték a mézet. Orvosságnak tekintették és ételek konzerválására is használták. Feljegyezték a Koránban, hogy Mohamed, aki okos és haladó embere volt korának, mézzel orvosolta betegeit. A legyőzött népek Indiában hadiserc formájában mézet és viaszt tdtak át legyőzőjüknek. Ahogy látjuk, a mézgyűjtő méh már a történelemelőtti időkben is szerepel. Későbben ott szerepel mindenütt az ember feljegyzéseiben és rajzaiban. Ez a legjobb bizonyítéka a. nak, hogy a méh elejétől fogva hű tánsa ez embernek azzal, hogy mézét átengedi, ami által nagy segítséget nyújt neki. A történelmi időkben a méz jelentősége mindinkább el-térbe jut. A mézet már az ókeresztények is égi eledelnek tekintették és negyrabecsülték. A méhészkedés ma már szép múltra tekinthet vissza. Minden népnek megvannak a maga méhész-úttörői, akik nagy önfeláldozással és nehéz munkával igyekeztek meggyőzni társaikat a méhészet helyességéről és hasznáról. Szakemberek minden ügyességüket és találékonyságuk 4 latba vetették, hogy megkönnyítsék saját és társaik munkáját. Nem volt könnyű az út és sok áldozatot kivánt. Ma, amikor minden lehetőség megvan, hogy a méhészkedés eddig nép sohasem látott fejlődésnek im-uljon, kéz a kézben, magángazdálkodók a szövetkezeti t* iokkal és az állami birtokok munkásaival lássanak hozzá, hogy a jövő esztendőben még nagyobb lendülettel haladjon előre hazánkban a méhészet. Sík István i A kitartó, szorgalmas munka eredménye
