Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-24 / 34. szám

1952. augusztus 24. Szovjet módszerek alkalmazásával havi 34.000 literrel emelték a tejhozamot a nánai állami birtok gazdaságaiban Ha a nánai állami birtok dolgozóit megkérdezzük, hogyan végezték el az idei nyári munkálatokat, mindannyian csak azt felelhetik: „Legalább egyszer olyan jól mint ta­valy." Feleletükhöz még hozzátehktik, hogy az aratást például 12 napra tervezték és 8 nap alatt végezték el, tehát 4 nappal lerövidítették. A cséplést pedig 6 nappal hama­rább végezték el, mint tervezték. S mindezt úgy hajtották végre, hogy ebben az évben mintegy 350-nel kevesebb munkaerőt vettek igénybe mint az elmúlt esztendőben. Ha már mindezt tudjuk, akkor azt is tud­nunk kell, minek köszönhetik ezt a sikert? Hogyan lehet jobb munkát végezni kevesebb munkaerővel? Annál jobban megfelelünk ezekre a kérdésekre, minél nagyobbak a si­kerek. A nánai állami birtok gazdaságaiban ezek a sikerek annál is inkább értékesebbek, mivel a nyári munkálatok eredményei nem mentek más gazdasági ágazatok rovására, például az állattenyésztés rovására. Holott mint lapunk korábbi számában megemlékez­tünk némely helyeken minden erőt a termés betakarítására összpontosítottak, amiáltal visszaestek az állattenyésztésben. Kétségkívül a legfontosabb feladatokhoz tartozik nyáron a termés betakarítása és feltétlenül ki kell használni a napnak min­den óráját és percét, nehogy egy szem is kárbavesszen egészévi munkánkból. A mun­kát azonban minden alkalommal úgy kell megszerveznünk, hogy abban az időszakban is, amely fokozottabb erőkifejtést igényel tő­tünk, fel tudjunk ölelni minden feladatot. Ezt lehetővé -teszi a helyes munkamegszer­vezés, amit annál inkább megtehetünk, mi­vel előttünk állanak a szovjet szovhozok dolgozóinak és a kolhoz parasztok ragyogó példái s mind azok a módszerek, melyek ré­vén minden nagyobb fáradság nélkül fokoz­hatjuk a munka ütemét, termelékenységét. A szocialista termelés egyik mozgató rugó­ja a szocialista munka verseny. Dolgozóink tömegei nálunk is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a szocializmus építésének e győzelmes módszerét. Lenin és Sztálin taní­tásai a szocialista munkaversenyről, dolgo­zóink hatalmas tömegeit a munka első he­lyeire emelték és míg a kapitalista világban a munka nehéz terhet jelent a dolgozókszá­­mára, addig a szocializmus hazájában és a népi demokráciákban a munka tiszteleté- di­csőséggé és hősiességgé magasztosodott. Ha a nánai állami birtokon a szocialista munkaverseny még nem is egészen hibátlan, mivel még nem terjedt ki minden dolgozóra külön-külön, főleg a csoportok és a gazda­ságok között fejlődött ki, — az idén mégis erőteljesen kifejezésre jutott döntő hatása, a munka minőségének megjavítása, menetének meggyorsítása és főképpen a munkatermelé­kenységének emelése terén. Hiszen mindjárt az elején mondottuk, hogy az idén 350 mun­kaerővel volt kevesebbre szükség mint az el­múlt esztendőben. Ez csupán az első félév­ben 5,000.000 korona megtakarítást jelentett és legalább ennyit jelent a második félévben is, ha nem többet. De ez még nem minden. Az így felszabadult munkaerők erősítik ipa­ri termelésünket, míg a gazdaságok dolgozói nagyobb teljesítményeik után viszont sokkal magasabb jövedelemhez jutottak, mint ta­valy. Erre példával is szolgálunk, előbb azonban hadd ismerkedjünk meg jobban magával a munkaversennyel. A helyes normák biztosítják a munkaverseny kifejlődését A nánai birtok gazdaságaiban már a ta­vasszal lerakták a munkaverseny alapjait, ami még jobban kikristályosodott a nyári munkálatoknál. Ehhez azonban szükséges a normák lerögzítése, aminek megtörténte után már meg voltak a feltételek a csoportok valamint a gazdaságok közötti munkaverseny kifejlődésére. Ne gondoljuk, hogy mindez könnyen ment. A dolgozókat meg kellett győzni arról, hogy a normák megállapítása milyen előnyöket biztosít számukra. így pl. a nánai gazdaság Komár csoportjának tag­jai az első munka után nyomban érdeklőd­tek, hogy mennyit kerestek s ezt megismé­telték a cséplésnél is és amikor megtudták, hogy 20 tagú csoportjuk minden tagjára át­lagosan napi 284 korona kereset jut, megelé­gedve távoztak és még jobban nekilendültek a munkának. Hogy is ne tették volna, hiszen csaknem kétszer annyit kerestek mint tavaly, amikor még nem voltak stabil normák. A fenti keresetet 163 mázsa cséplés eredmény által érték el. A gazdaságok között egészséges versengés folyt, melyet nagyban elősegített az eredmé­nyek napi kiértékelése, úgy, hogy minden gazdaság tájékozva volt az összes gazdaságok napi eredményeiről. Amikor például a hideg­­vóigyi gazdasag tudomást szerzett arról, hogy az utolsó helyre került, az összes dolgozók még nagyobb lendülettel folytatták a mun­kát és két nap alatt a 7-ik helyről az 5-ik helyre kerültek. A gazdaságok közül a csen­­kei nyerte el az elsőbbséget. Kiválóan dolgo­zott Patkány László, kombájn-vezető cso­portja is. Patkány László és Nagy Lajos kombájnvezetők napi 10—10.5 ha gabonát arattak le és csépeltek ki. Nagyban elősegí­tette a többi munka meggyorsítását az is, hogy Patkány László saját maga szerkesz­tett szalmaprést a kombájn után, úgy, hogy a kombájn után nyomban eltávolíthatták a szalmát a mezőről és késedelem nélkül el­végezhették a tarlóhántást is. A gyakorlati példa nevelő hatása Mielőtt áttérnénk az állattenyésztésre, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a mezei cso­portok munkaversenyét, minek következté­ben a tarlóhántást 100%-ra és ugyanúgy a másodnövények vetését is 1000/0-ra elvégez­ték s jól és időben hajtották végre a kapá­sok ápolását is. Mindemellett jutott idő arra is, hogy új alapokra fektessék az állatte­nyésztést és főképpen az állatállomány hasz­nosságának emelését is. Erre annál is inkább szükség volt, mert bizony tavaly az összes gazdaságok- hátul kullogtak a nyitrai kerü­letben. Nem sokkal volt jobb a helyzet az idén sem. Június hónapban még 8.35 liter volt a napi átlag tehenenként, míg augusztus 15-i diszpécseri jelentés szerint a napi tej­hozam átlagosan 10.60 literre emelkedett te­henenként. Ez az emelkedés napi 1172 liter tejtöbbletet jelent. Tehát nem egész két hó-Néhány nappal a tanulmányút előtt hal­lani sem akartak arról, hogy változtassanak a régi módszeren. Közösen kezelték az egész állományt. Mindegyik azt a tehenet fejte, amelyik éppen a kezeügyébe esett. S nem csoda, hogy így Ferenci elvtárs júniusban még csak 7.5 literes átlagot ért el naponta tehenenként. Ekkor napi 148 koronát kere­sett. Július 10-én, amikor már két hete al­kalmazta a szovjet módszereket, már napi 11 litert, majd néhány nappal később 12 li­tert ért el s ekkor a kresete napi 304 koro­nára emelkedett. Hasonló eset történt a 62 éves Hindy elvtárssal is, aki egy istállóban dolgozik Ferencivel és pillanatnyilag 12.70 átlaggal meg is előzte versenytársát. Ezidő­­szerint Ja vor ka Ferenc gondozó, a csenkei Ha már ismerjük az eredményeket, ves­sünk még egy pillantást arra az időre, ami­kor a gazdaságok dolgozói visszatértek ga­­lántai tanulmányútjukról. A nánai gazdaság­ban a munka megszervezése nyomban nagy változáson ment keresztül. A dolgozók nyom­ban szétosztották egymás között a teheneket, majd rátértek az individuális (egyéni) ete­tésre, a háromszori fejesre s a tőgymasz­­százsra. Ugyanígy cselekedtek a többi gaz­daságban is. Ahol azonban az új módszere­ket jobban alkalmazzák, ott a sikerek is na-Ezek alapján a vetőmagnak szánt gabonát mindjárt a cséplőgéptől külön raktárba szál­lítják, nehogy összekeveredjen a többi ter­ménnyel és ezáltal csökkenjen az értéke, ami kihatással lenne a jövőévi hektárhozamokra. A takarmányalapot is úgy igyekeznek bebiz­tosítani, hogy abban az esetben is fedezze a szükségletet, ha az állatállomány megnöveke­dik. Nem feledkeztek meg azonban a tarta­lékalap bebiztosításáról sem. Csak a különbö­ző alapok bebiztosítása után fognak hozzá a természetbeni járandóságok szétosztásához. Bruder István, a szövetkezet állatgondozó­ja már eddig 600 munkaegységet szerzett, amiért 12 mázsa búzát és 6 mázsa árpát kap. — Ez elég lesz saját szükségletemre, amit már nap alatt, havi 34.160 literrel több tejet ér­tek el mint azelőtt és míg a tavasszal az utolsók között voltak, most az első helyre kerültek a nyitrai kerületben. Hogyan tör­ténhetett ez? A jó példa a legmeggyőzőbb érv. S erre ebben az esetben is szükség volt, mert a tehenek gondozói, annak ellenére, hogy igen jól felszerelt istállókkal rendelkeznek, nem használták ki eléggé ezt a lehetőséget s az élenjáró szovjet módszereket sem alkalmaz­ták hatásosabb mértékben. Ezen a téren csak akkor történt lényeges fordulat, mikor az összes gondozók látogatást tettek a galántai állami birtok sallói gazdaságában, ahol az államdíjas Jurina elvtárs gyakorlatban mu­tatta be a szovjet módszerek alkalmazását és azok nagyszerű eredményeit. Ennek láttán bizony Ferenci Imre, a nánai gazdaság te­héngondozója is elgondolkozott s amikor ha­zatért nem sokat beszélt, de annál többet cselekedett. De úgy tettek a többiek is. gazdaságban napi 16.80 literes tejátlagot ér el tehenenként, a hidegvölgyi gazdaságban Morvái gondozó 16 litert, Halász elvtárs a karvai gazdaságban 14.20 litert, Ferenci 12 litert és Bori elvtárs a muzslai gazdaságban 11.54 literes tejhozamot ér el naponta tehe­nenként. A kis-keszii és a kőhídgyarmati gazdaságok e szép sikerek ellenére egyhely­ben topognak, mert míg a csenkei gazdaság­ban 11.81 liter, a hidegvölgyi gazdaságban 11.48 liter, a karvaiban 10.50 liter és a ná­­naiban, meg a muzslaiban 9.5 liter a tej­hozam átlag naponta egy tehéntől, addig kis-keszin még 8.93 liternél, kőhídgyarmaton pedig 7.8 liternél tartanak. Bizonyára a kő­hídgyarmati gazdaságban is jobban megszív­lelik az új módszerek alkalmazását és fel­sorakoznak a legjobbak közé. gyobbak. Ferenci elvtárs és a többiek pél­dája is meggyőzően bizonyítja, hogy a jó munka kifizetődik, amiáltal azonban nem­csak ő jut nagyobb keresethez, de dolgozóink is több tejet kapnak. A nánai példa tehát világosan mutatja, hogy a jó munkaszervezés, a szocialista munkaverseny kifejlesztése, a munkaterme­lékenységének állandó emelkedésén keresz­tül, dolgozóink életszínvonalának állandó emelkedéséhez is vezet. Miklya János ezután dolgozok le, azt az államnak adom, mert a gabonáért, amit az államnak adok, a jutalmat pénzben kapom meg, ami minden­féleképpen szép jövedelem lesz — mondta a taggyűlésen Bruder István. Jó példáját a többi tagok is követik, mert felajánlották, hogy a fölösleges gabonát ők is az államnak adják. A szövetkezet eredményeire felfigyeltek a szövetkezeten kívül álló dolgozó parasztok is. Az elmúlt napokban az egyénileg gazdálkodó hat középparaszt közül már hárman be is léptek a szövetkezetbe, de igen valószínű, hogy a másik három is alá írja rövidesen a belépési nyilatkozatot. A szovjet módszerek alkalmazásával már az első hetekben szép eredményeket értek el Jobb munka — jobb eredmények A felvásárlás hiányosságai a losonci járásban A losonci járás augusztus 15-ig 44.95 szá­zalékot ért el a gabonafelvásárlásban. Noha a cséplési munkálatokkal jól előre haladtak, megsem kielégítő az eredmény. Mindzet a Helyi Nemzeti Bizottságok elégtelen meg­győző munkájának rovására írhatjuk, mert keveset beszéltek a parasztsággal, a gabona­beadásnak nagy, politikai jelentőségéről. A járás többi községében sokan különböző módón érvelnek, hogy kivehessék magukat az átadási kötelezettségek teljesítése alól. Azonban mindennél jobban rácáfolnák a já­rás szövetkezetei, mint a rapi EFSz is, amely beszolgáltatási kötelezettségét 104 százalék­ban teljesítette, a podrecsanyi EFSz szinten teljesítette a beszolgáltatását, mig a község egyénileg gazdálkodó földművesei messze elmaradnak a teljesítésektől. Tehát láthatjuk, hogy a beadást lehet teljesíteni és becsüle­tes földműveseink teljesitik is. Soós Kálmán, pmci középgazda beadását 3.5 mázsával tel­jesítette túl, Balázs Kálmán és mások ugyan­csak Pincről, szintén eleget tettek kötelezett­ségüknek. Ugylátszik a Helyi Nemzeti Bizottságok nem foglalkoznak kellően a gabonabeadás meggyorsításával. Bizonyára úgy gondolják, hogy augusztus 30-ig a beadás utolsó határ­idejéig úgyis mindenki teljesíti feladatát. Amint a losonci járási helyzetkér mutatja, nem a legjobb tapasztalataink vannak, külö­nösképpen Bolyk községről, ahol a járás leg­jobb termőföldjei vannak, mégsem teljesí­tette a község a felvásárlás tervét, annak ellenére, hogy a cséplést már befejezték. Mi történt Bolykon, hogy a beszolgáltatás még alig érte el a 20 százalékot? Mindenek­előtt az, hogy a Nemzeti Bizottság nem gon­doskodott arról, hogy a gabonát a cséplőgép­től egyenesen a raktárszövetkezetbe vihes­sék. Ezekután mindenki, még a kulákok is hazavitték a beszolgáltatásra kiírt gabona­­mennyiségét és, mint már ismeretes, a kulak magtárából a gabona egykönnyen elillan. Ezt pedig meg kell a NB-nak akadályoznia, ha azt akarja, hogy teljesítve legyen a falu be­adási erve. A másik legnagyobb hiányosságot az ellen­őrzés eihanyagolasában észlelhetjük. A ku­lákok minden egyéb felügyelet nélkül láttak a csépléshez, úgyszintén a gabonával is sza­badon, saját akaratuk szerint rendelkeztek. Ez pedig bűnös felelőtlenség, mert Pártunk és kormányunk még az aratás előtt figyel­meztetett bennünket arra, hogy a falusi gazdagot és spekulánst az idei békearatás folyamán ellenőrizzük, nehogy ismét hazárd­játékot folytassanak a gabonával. Am ezt a boly ki Nemzeti Bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta, amelynek az az eredménye, hogy hátramaradtak több, mint ezer mázsa gabonával. Nem is csodálkozunk, hogy ennyi gabo­nával tartoznak az államnak, hiszen Demes Ferenc, 19 hektáros kulák, akinek 85 mázsát kellene beadni, ezideig egy szemet sem szol­gáltatott be. Még többen nem szolgáltatták be a gabonát, de a Nemzeti Bizottság nem foganasított semmiféle intézkedéseket, hogy az akadályokat leküzdhesse és az államnak járó gabonamennyiséget be biztosítsa. A Járási Nemzeti Bizottság is nézzen kö­rül figyelmesebben a falvakon és nyújtson segítséget a Nemzeti Bizottságoknak, hogy a beadás határidejéig utolsó szemig teljesít­hessék kötelezettségüket. (Sz—). A szövetkezeti alapok bebiztosításából kezdi meg az új gazdasági évet a nagypakaí EFSz-et A nagypakaí EFSz tagok még a múlt hetekben eleget tettek az állam iránti kötele­zettségüknek. Egy hektár búzaföldről 20—22 mázsa búzát takarítottak be s ez tette le­hetőve, hogy a búzából 115 százalékra, a többi termékből pedig 100 százalékra teljesítet­ték kötelezettségüket. Ezután az EFSz tagsága úgy határozott, hogy még a csépeletlen ga­bonából a Párt és kormányhatározat útmutatása szerint bebiztosítják a szövetkezeti ala­pokat, kiosztják a természetbeni járandóságokat és az esetleges fennmaradó gabonát,­­mint szerződésen felülit felajánlják eladásra, hogy a magasabb árak révén még jobban fokozzák a szövetkezet jövedelmét. Nincs hiány a jókedvben sem, van minek örülni, sikeresen befejeződött a békearatás A sikeres gabonabetakarítás után örömmel viszik haza EFSz-eink tagjai a természetbeni járulékot Bő gabonatermés után fürgébben mozognak a hízók is A gabona felvásárlást az aranyosmaróti járás is 100 szaz-ra teljesítette líiSD (TPP) — Az aranyosmaróti járás EFSz-tagjai mar befejeztek a cséplést és teljesítették beszolgáltatási kö­telezettségüket is. Azokban a szövet­kezetekben, amelyekben a munkaiato­kat két váltásban, jól megszervezték, a kisebb cséplőgépekkel is átlag 143 mázsát csépeltek ki naponta, mint pl. a Néveri pusztán, Barstaszáron és Ara­­nyosmaróton. Sajnos a járásban előfor­dultak olyan esetek is, hogy a cséplő­gépek tétlenül álltak, mert a kezelők nem rendelkeztek kellő kiképzéssel és úgy nem tudták a hibát kijavítani. Ilyen eset történt pl. Zsitvakenéz községben, ahol 20 vagon gabona el­­csépléséhez beosztottak három cséplő­gépet, de ebből kettő többet állt, mint dolgozott. A lelkiismeretes földműve­sek már három héttel ezelőtt össze­­hordták a gabonát, hogy beszolgálta­tási kötelezettségüknek minél előbb eleget tegyenek, de ez a gépészek hi­bájából nem sikerült. Augusztus 12-én a községben már 5 cséplőgép csépelt, de egyet ebből is félre kellett állítani, mert több gabona ment a szalmába, mint a zsákba. Ebben az a tény jut ki­­leiezésre, hogy a gépállomás az aratás-« ra és cséplésre nem készült fel töké­­v ietesen. Az aranyosmaróti járásban a szövet­kezeti tagok azt hirdetik, hogy a jövő­ben a magasabb terméshozam elérése érdekében már senkit sem kell hossza­­dalmasan meggyőzni, mert a kereszt­soros vetés eredményeiről mindenki sajátmaga meggyőződött. így pl. a puszta-határi EFSz-ben 6 ha-on átlag 30.16 mázsás hektárhozamot értek el a keresztsoros vetéssel, míg a rendes vetésnél csak 26.03 mázsát nyertek. Az opatovcei EFSz-ben keresztsoros ve­téssel szintén 25.50 mázsát értek el hektáronként, ezzel szemben a szoká­sos módon vetett búzánál csak 19.16 mázsát kaptak. Tapolcsányban a hek­tárhozam keresztsoros vetésnél 26 má­zsa, a rendes vetésnél pedig csak 17.66 mázsa volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom