Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-24 / 34. szám
1952. augusztus 24. Szovjet módszerek alkalmazásával havi 34.000 literrel emelték a tejhozamot a nánai állami birtok gazdaságaiban Ha a nánai állami birtok dolgozóit megkérdezzük, hogyan végezték el az idei nyári munkálatokat, mindannyian csak azt felelhetik: „Legalább egyszer olyan jól mint tavaly." Feleletükhöz még hozzátehktik, hogy az aratást például 12 napra tervezték és 8 nap alatt végezték el, tehát 4 nappal lerövidítették. A cséplést pedig 6 nappal hamarább végezték el, mint tervezték. S mindezt úgy hajtották végre, hogy ebben az évben mintegy 350-nel kevesebb munkaerőt vettek igénybe mint az elmúlt esztendőben. Ha már mindezt tudjuk, akkor azt is tudnunk kell, minek köszönhetik ezt a sikert? Hogyan lehet jobb munkát végezni kevesebb munkaerővel? Annál jobban megfelelünk ezekre a kérdésekre, minél nagyobbak a sikerek. A nánai állami birtok gazdaságaiban ezek a sikerek annál is inkább értékesebbek, mivel a nyári munkálatok eredményei nem mentek más gazdasági ágazatok rovására, például az állattenyésztés rovására. Holott mint lapunk korábbi számában megemlékeztünk némely helyeken minden erőt a termés betakarítására összpontosítottak, amiáltal visszaestek az állattenyésztésben. Kétségkívül a legfontosabb feladatokhoz tartozik nyáron a termés betakarítása és feltétlenül ki kell használni a napnak minden óráját és percét, nehogy egy szem is kárbavesszen egészévi munkánkból. A munkát azonban minden alkalommal úgy kell megszerveznünk, hogy abban az időszakban is, amely fokozottabb erőkifejtést igényel tőtünk, fel tudjunk ölelni minden feladatot. Ezt lehetővé -teszi a helyes munkamegszervezés, amit annál inkább megtehetünk, mivel előttünk állanak a szovjet szovhozok dolgozóinak és a kolhoz parasztok ragyogó példái s mind azok a módszerek, melyek révén minden nagyobb fáradság nélkül fokozhatjuk a munka ütemét, termelékenységét. A szocialista termelés egyik mozgató rugója a szocialista munka verseny. Dolgozóink tömegei nálunk is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a szocializmus építésének e győzelmes módszerét. Lenin és Sztálin tanításai a szocialista munkaversenyről, dolgozóink hatalmas tömegeit a munka első helyeire emelték és míg a kapitalista világban a munka nehéz terhet jelent a dolgozókszámára, addig a szocializmus hazájában és a népi demokráciákban a munka tiszteleté- dicsőséggé és hősiességgé magasztosodott. Ha a nánai állami birtokon a szocialista munkaverseny még nem is egészen hibátlan, mivel még nem terjedt ki minden dolgozóra külön-külön, főleg a csoportok és a gazdaságok között fejlődött ki, — az idén mégis erőteljesen kifejezésre jutott döntő hatása, a munka minőségének megjavítása, menetének meggyorsítása és főképpen a munkatermelékenységének emelése terén. Hiszen mindjárt az elején mondottuk, hogy az idén 350 munkaerővel volt kevesebbre szükség mint az elmúlt esztendőben. Ez csupán az első félévben 5,000.000 korona megtakarítást jelentett és legalább ennyit jelent a második félévben is, ha nem többet. De ez még nem minden. Az így felszabadult munkaerők erősítik ipari termelésünket, míg a gazdaságok dolgozói nagyobb teljesítményeik után viszont sokkal magasabb jövedelemhez jutottak, mint tavaly. Erre példával is szolgálunk, előbb azonban hadd ismerkedjünk meg jobban magával a munkaversennyel. A helyes normák biztosítják a munkaverseny kifejlődését A nánai birtok gazdaságaiban már a tavasszal lerakták a munkaverseny alapjait, ami még jobban kikristályosodott a nyári munkálatoknál. Ehhez azonban szükséges a normák lerögzítése, aminek megtörténte után már meg voltak a feltételek a csoportok valamint a gazdaságok közötti munkaverseny kifejlődésére. Ne gondoljuk, hogy mindez könnyen ment. A dolgozókat meg kellett győzni arról, hogy a normák megállapítása milyen előnyöket biztosít számukra. így pl. a nánai gazdaság Komár csoportjának tagjai az első munka után nyomban érdeklődtek, hogy mennyit kerestek s ezt megismételték a cséplésnél is és amikor megtudták, hogy 20 tagú csoportjuk minden tagjára átlagosan napi 284 korona kereset jut, megelégedve távoztak és még jobban nekilendültek a munkának. Hogy is ne tették volna, hiszen csaknem kétszer annyit kerestek mint tavaly, amikor még nem voltak stabil normák. A fenti keresetet 163 mázsa cséplés eredmény által érték el. A gazdaságok között egészséges versengés folyt, melyet nagyban elősegített az eredmények napi kiértékelése, úgy, hogy minden gazdaság tájékozva volt az összes gazdaságok napi eredményeiről. Amikor például a hidegvóigyi gazdasag tudomást szerzett arról, hogy az utolsó helyre került, az összes dolgozók még nagyobb lendülettel folytatták a munkát és két nap alatt a 7-ik helyről az 5-ik helyre kerültek. A gazdaságok közül a csenkei nyerte el az elsőbbséget. Kiválóan dolgozott Patkány László, kombájn-vezető csoportja is. Patkány László és Nagy Lajos kombájnvezetők napi 10—10.5 ha gabonát arattak le és csépeltek ki. Nagyban elősegítette a többi munka meggyorsítását az is, hogy Patkány László saját maga szerkesztett szalmaprést a kombájn után, úgy, hogy a kombájn után nyomban eltávolíthatták a szalmát a mezőről és késedelem nélkül elvégezhették a tarlóhántást is. A gyakorlati példa nevelő hatása Mielőtt áttérnénk az állattenyésztésre, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a mezei csoportok munkaversenyét, minek következtében a tarlóhántást 100%-ra és ugyanúgy a másodnövények vetését is 1000/0-ra elvégezték s jól és időben hajtották végre a kapások ápolását is. Mindemellett jutott idő arra is, hogy új alapokra fektessék az állattenyésztést és főképpen az állatállomány hasznosságának emelését is. Erre annál is inkább szükség volt, mert bizony tavaly az összes gazdaságok- hátul kullogtak a nyitrai kerületben. Nem sokkal volt jobb a helyzet az idén sem. Június hónapban még 8.35 liter volt a napi átlag tehenenként, míg augusztus 15-i diszpécseri jelentés szerint a napi tejhozam átlagosan 10.60 literre emelkedett tehenenként. Ez az emelkedés napi 1172 liter tejtöbbletet jelent. Tehát nem egész két hó-Néhány nappal a tanulmányút előtt hallani sem akartak arról, hogy változtassanak a régi módszeren. Közösen kezelték az egész állományt. Mindegyik azt a tehenet fejte, amelyik éppen a kezeügyébe esett. S nem csoda, hogy így Ferenci elvtárs júniusban még csak 7.5 literes átlagot ért el naponta tehenenként. Ekkor napi 148 koronát keresett. Július 10-én, amikor már két hete alkalmazta a szovjet módszereket, már napi 11 litert, majd néhány nappal később 12 litert ért el s ekkor a kresete napi 304 koronára emelkedett. Hasonló eset történt a 62 éves Hindy elvtárssal is, aki egy istállóban dolgozik Ferencivel és pillanatnyilag 12.70 átlaggal meg is előzte versenytársát. Ezidőszerint Ja vor ka Ferenc gondozó, a csenkei Ha már ismerjük az eredményeket, vessünk még egy pillantást arra az időre, amikor a gazdaságok dolgozói visszatértek galántai tanulmányútjukról. A nánai gazdaságban a munka megszervezése nyomban nagy változáson ment keresztül. A dolgozók nyomban szétosztották egymás között a teheneket, majd rátértek az individuális (egyéni) etetésre, a háromszori fejesre s a tőgymaszszázsra. Ugyanígy cselekedtek a többi gazdaságban is. Ahol azonban az új módszereket jobban alkalmazzák, ott a sikerek is na-Ezek alapján a vetőmagnak szánt gabonát mindjárt a cséplőgéptől külön raktárba szállítják, nehogy összekeveredjen a többi terménnyel és ezáltal csökkenjen az értéke, ami kihatással lenne a jövőévi hektárhozamokra. A takarmányalapot is úgy igyekeznek bebiztosítani, hogy abban az esetben is fedezze a szükségletet, ha az állatállomány megnövekedik. Nem feledkeztek meg azonban a tartalékalap bebiztosításáról sem. Csak a különböző alapok bebiztosítása után fognak hozzá a természetbeni járandóságok szétosztásához. Bruder István, a szövetkezet állatgondozója már eddig 600 munkaegységet szerzett, amiért 12 mázsa búzát és 6 mázsa árpát kap. — Ez elég lesz saját szükségletemre, amit már nap alatt, havi 34.160 literrel több tejet értek el mint azelőtt és míg a tavasszal az utolsók között voltak, most az első helyre kerültek a nyitrai kerületben. Hogyan történhetett ez? A jó példa a legmeggyőzőbb érv. S erre ebben az esetben is szükség volt, mert a tehenek gondozói, annak ellenére, hogy igen jól felszerelt istállókkal rendelkeznek, nem használták ki eléggé ezt a lehetőséget s az élenjáró szovjet módszereket sem alkalmazták hatásosabb mértékben. Ezen a téren csak akkor történt lényeges fordulat, mikor az összes gondozók látogatást tettek a galántai állami birtok sallói gazdaságában, ahol az államdíjas Jurina elvtárs gyakorlatban mutatta be a szovjet módszerek alkalmazását és azok nagyszerű eredményeit. Ennek láttán bizony Ferenci Imre, a nánai gazdaság tehéngondozója is elgondolkozott s amikor hazatért nem sokat beszélt, de annál többet cselekedett. De úgy tettek a többiek is. gazdaságban napi 16.80 literes tejátlagot ér el tehenenként, a hidegvölgyi gazdaságban Morvái gondozó 16 litert, Halász elvtárs a karvai gazdaságban 14.20 litert, Ferenci 12 litert és Bori elvtárs a muzslai gazdaságban 11.54 literes tejhozamot ér el naponta tehenenként. A kis-keszii és a kőhídgyarmati gazdaságok e szép sikerek ellenére egyhelyben topognak, mert míg a csenkei gazdaságban 11.81 liter, a hidegvölgyi gazdaságban 11.48 liter, a karvaiban 10.50 liter és a nánaiban, meg a muzslaiban 9.5 liter a tejhozam átlag naponta egy tehéntől, addig kis-keszin még 8.93 liternél, kőhídgyarmaton pedig 7.8 liternél tartanak. Bizonyára a kőhídgyarmati gazdaságban is jobban megszívlelik az új módszerek alkalmazását és felsorakoznak a legjobbak közé. gyobbak. Ferenci elvtárs és a többiek példája is meggyőzően bizonyítja, hogy a jó munka kifizetődik, amiáltal azonban nemcsak ő jut nagyobb keresethez, de dolgozóink is több tejet kapnak. A nánai példa tehát világosan mutatja, hogy a jó munkaszervezés, a szocialista munkaverseny kifejlesztése, a munkatermelékenységének állandó emelkedésén keresztül, dolgozóink életszínvonalának állandó emelkedéséhez is vezet. Miklya János ezután dolgozok le, azt az államnak adom, mert a gabonáért, amit az államnak adok, a jutalmat pénzben kapom meg, ami mindenféleképpen szép jövedelem lesz — mondta a taggyűlésen Bruder István. Jó példáját a többi tagok is követik, mert felajánlották, hogy a fölösleges gabonát ők is az államnak adják. A szövetkezet eredményeire felfigyeltek a szövetkezeten kívül álló dolgozó parasztok is. Az elmúlt napokban az egyénileg gazdálkodó hat középparaszt közül már hárman be is léptek a szövetkezetbe, de igen valószínű, hogy a másik három is alá írja rövidesen a belépési nyilatkozatot. A szovjet módszerek alkalmazásával már az első hetekben szép eredményeket értek el Jobb munka — jobb eredmények A felvásárlás hiányosságai a losonci járásban A losonci járás augusztus 15-ig 44.95 százalékot ért el a gabonafelvásárlásban. Noha a cséplési munkálatokkal jól előre haladtak, megsem kielégítő az eredmény. Mindzet a Helyi Nemzeti Bizottságok elégtelen meggyőző munkájának rovására írhatjuk, mert keveset beszéltek a parasztsággal, a gabonabeadásnak nagy, politikai jelentőségéről. A járás többi községében sokan különböző módón érvelnek, hogy kivehessék magukat az átadási kötelezettségek teljesítése alól. Azonban mindennél jobban rácáfolnák a járás szövetkezetei, mint a rapi EFSz is, amely beszolgáltatási kötelezettségét 104 százalékban teljesítette, a podrecsanyi EFSz szinten teljesítette a beszolgáltatását, mig a község egyénileg gazdálkodó földművesei messze elmaradnak a teljesítésektől. Tehát láthatjuk, hogy a beadást lehet teljesíteni és becsületes földműveseink teljesitik is. Soós Kálmán, pmci középgazda beadását 3.5 mázsával teljesítette túl, Balázs Kálmán és mások ugyancsak Pincről, szintén eleget tettek kötelezettségüknek. Ugylátszik a Helyi Nemzeti Bizottságok nem foglalkoznak kellően a gabonabeadás meggyorsításával. Bizonyára úgy gondolják, hogy augusztus 30-ig a beadás utolsó határidejéig úgyis mindenki teljesíti feladatát. Amint a losonci járási helyzetkér mutatja, nem a legjobb tapasztalataink vannak, különösképpen Bolyk községről, ahol a járás legjobb termőföldjei vannak, mégsem teljesítette a község a felvásárlás tervét, annak ellenére, hogy a cséplést már befejezték. Mi történt Bolykon, hogy a beszolgáltatás még alig érte el a 20 százalékot? Mindenekelőtt az, hogy a Nemzeti Bizottság nem gondoskodott arról, hogy a gabonát a cséplőgéptől egyenesen a raktárszövetkezetbe vihessék. Ezekután mindenki, még a kulákok is hazavitték a beszolgáltatásra kiírt gabonamennyiségét és, mint már ismeretes, a kulak magtárából a gabona egykönnyen elillan. Ezt pedig meg kell a NB-nak akadályoznia, ha azt akarja, hogy teljesítve legyen a falu beadási erve. A másik legnagyobb hiányosságot az ellenőrzés eihanyagolasában észlelhetjük. A kulákok minden egyéb felügyelet nélkül láttak a csépléshez, úgyszintén a gabonával is szabadon, saját akaratuk szerint rendelkeztek. Ez pedig bűnös felelőtlenség, mert Pártunk és kormányunk még az aratás előtt figyelmeztetett bennünket arra, hogy a falusi gazdagot és spekulánst az idei békearatás folyamán ellenőrizzük, nehogy ismét hazárdjátékot folytassanak a gabonával. Am ezt a boly ki Nemzeti Bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta, amelynek az az eredménye, hogy hátramaradtak több, mint ezer mázsa gabonával. Nem is csodálkozunk, hogy ennyi gabonával tartoznak az államnak, hiszen Demes Ferenc, 19 hektáros kulák, akinek 85 mázsát kellene beadni, ezideig egy szemet sem szolgáltatott be. Még többen nem szolgáltatták be a gabonát, de a Nemzeti Bizottság nem foganasított semmiféle intézkedéseket, hogy az akadályokat leküzdhesse és az államnak járó gabonamennyiséget be biztosítsa. A Járási Nemzeti Bizottság is nézzen körül figyelmesebben a falvakon és nyújtson segítséget a Nemzeti Bizottságoknak, hogy a beadás határidejéig utolsó szemig teljesíthessék kötelezettségüket. (Sz—). A szövetkezeti alapok bebiztosításából kezdi meg az új gazdasági évet a nagypakaí EFSz-et A nagypakaí EFSz tagok még a múlt hetekben eleget tettek az állam iránti kötelezettségüknek. Egy hektár búzaföldről 20—22 mázsa búzát takarítottak be s ez tette lehetőve, hogy a búzából 115 százalékra, a többi termékből pedig 100 százalékra teljesítették kötelezettségüket. Ezután az EFSz tagsága úgy határozott, hogy még a csépeletlen gabonából a Párt és kormányhatározat útmutatása szerint bebiztosítják a szövetkezeti alapokat, kiosztják a természetbeni járandóságokat és az esetleges fennmaradó gabonát,mint szerződésen felülit felajánlják eladásra, hogy a magasabb árak révén még jobban fokozzák a szövetkezet jövedelmét. Nincs hiány a jókedvben sem, van minek örülni, sikeresen befejeződött a békearatás A sikeres gabonabetakarítás után örömmel viszik haza EFSz-eink tagjai a természetbeni járulékot Bő gabonatermés után fürgébben mozognak a hízók is A gabona felvásárlást az aranyosmaróti járás is 100 szaz-ra teljesítette líiSD (TPP) — Az aranyosmaróti járás EFSz-tagjai mar befejeztek a cséplést és teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket is. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben a munkaiatokat két váltásban, jól megszervezték, a kisebb cséplőgépekkel is átlag 143 mázsát csépeltek ki naponta, mint pl. a Néveri pusztán, Barstaszáron és Aranyosmaróton. Sajnos a járásban előfordultak olyan esetek is, hogy a cséplőgépek tétlenül álltak, mert a kezelők nem rendelkeztek kellő kiképzéssel és úgy nem tudták a hibát kijavítani. Ilyen eset történt pl. Zsitvakenéz községben, ahol 20 vagon gabona elcsépléséhez beosztottak három cséplőgépet, de ebből kettő többet állt, mint dolgozott. A lelkiismeretes földművesek már három héttel ezelőtt összehordták a gabonát, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek minél előbb eleget tegyenek, de ez a gépészek hibájából nem sikerült. Augusztus 12-én a községben már 5 cséplőgép csépelt, de egyet ebből is félre kellett állítani, mert több gabona ment a szalmába, mint a zsákba. Ebben az a tény jut kileiezésre, hogy a gépállomás az aratás-« ra és cséplésre nem készült fel tökév ietesen. Az aranyosmaróti járásban a szövetkezeti tagok azt hirdetik, hogy a jövőben a magasabb terméshozam elérése érdekében már senkit sem kell hosszadalmasan meggyőzni, mert a keresztsoros vetés eredményeiről mindenki sajátmaga meggyőződött. így pl. a puszta-határi EFSz-ben 6 ha-on átlag 30.16 mázsás hektárhozamot értek el a keresztsoros vetéssel, míg a rendes vetésnél csak 26.03 mázsát nyertek. Az opatovcei EFSz-ben keresztsoros vetéssel szintén 25.50 mázsát értek el hektáronként, ezzel szemben a szokásos módon vetett búzánál csak 19.16 mázsát kaptak. Tapolcsányban a hektárhozam keresztsoros vetésnél 26 mázsa, a rendes vetésnél pedig csak 17.66 mázsa volt.
