Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-24 / 34. szám
1952. augusztus 24. 5 A tornaijai járás teljesíti Pártunk és kormányunk határozatát Július 30. óta összesen 1.262 kis-és középgazda jelentkezett 8.837 ha földterülettel az EFSz-be A tornaijai járásban is nehéz harcok közepette minden akadályt leküzdve tör előre és győzedelmeskedik a parasztságunk boldogabb életét jelentő szövetkezeti gondolat. Tizenöt községben megalakult a III. típusú szövekezet, ahol már megválasztották a vezetőséget is. Azonkívül nyolc község dolgozó népe az EFSz vezetőségének megválasztása előtt áll, így tehát rövid egy hónap alatt a tornaijai járásban 1.262 kis- és középparaszt döntött a szövetkezeti gazdálkodás mellett, 8.837 hektár földterülettel. Nincs olyan akadály, amely megállíthatná a fejlődést a tornaijai járás dolgozó parasztjai előtt. Az új EFSz-ek megalakulásához hozzájárultak a már meglévő szövetkezetek, így például a gömöri EFSz, gömörpanyiti EFSz és az abafalvi szövetkezeti tagok is, mert jó munkájukkal példás munkafegyelmükkel és munkaviszonyukkal utat mutattak az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak a közös szocialista gazdálkodásra. Ezen keresztül meggyőződhettek a falvak kis- és középparasztjai a közös gazdálkodás előnyeiről. A meglévő szövetkezetek jó munkáját bizonyítja az is, hogy a tornaijai járás 14 falujában 100%-ban jelentkeztek közös gazdálkodásra a kis- és középparasztok. Ezt láthatjuk a Gömör-Gömörpanyit, Abafalva, Hanva, Orálka, Oldalfalva, Rimaszécs, Sajószentkirály, Iványi, Lénártfalva, Kövecses, Recske, Beretke és Radnót községekben, ahol a falusi kulákokon kívül mindenki tagja az EFSz-nek. Az elért eredményeket kitartó szervező munka előzte meg. Az elért eredményeket kitartó szervező munka előzte meg. A tornaijai járásban nagy visszhangra talált a szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt- és kormányhatározat. A járási Pártbizottság és a JNB közösen megtárgyalta a kormányhatározatot és pontos munkatervet dolgozott ki a tornaijai járásra vonatkozólag, figyelembe véve azokat a tapasztalatokat, amelyeket más járások ezen a téren szereztek. A járás legjobb kommunistáiból agitációs csoportokat alakítottak, amely egymásután meglátogatta azokat a falvakat, ahol eddig még nem volt megalakítva a szövetkezet. Ezek az elvtársak jó politikai felkészültséggel indultak a falvakba, hogy a járás kis- és középparasztjainak százait megnyerjék a szövetkezeti gazdálkodásra. A népnevelő munkát filmbemutatókkal kezdték, amelyek egy-egy szövetkezet életét mutatták be. Majd beszélgetést tartottak a néppel és a helybeli hangszóró igénybevételével végezték meggyőző munkájukat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Aztán személyesen meglátogatták a földműveseket, — munka közben és odahaza családjuk körében. A községek kis- és középparasztjai kérdéseket intéztek a népnevelőkhöz a szövetkezeti gazdálkodást illetően. Az agitációs csoport tagjai minden problémát aprólékosan megmagyarázták, amelyek eddig még ismeretlenek voltak a kis- és középparasztok előtt. Ilyen baráti beszélgetés után a meglátogatott földműves aláírta a belépési nyilatkozatot vagy pedig gondolkodási időt kért. A járás kis- és középparasztjainak figyelme Rimaszécsre irányult Rimaszécs a tornaijai járás egyik legnagyobb községe, ahol eddig még nem volt megalakítva a szövetkezet. A község kis- és középparasztjait a kulákok igyekeztek befolyásolni és arra törekedtek, hogy a szövetkezeti gondolattól távoltartsák a falu dolgozó parasztságát. Az agitációs csoport tagjai felvilágosító munkájukkal rávezették a falu dolgozóit a szebb életet jelentő szövetkezeti gazdálkodás útjára. A Párt volt az, amely ebben az esetben is a segítségére sietett a kis- és középparasztoknak, a szövetkezet megalakulásánál. Rimaszécs községben legelőször is a Járási Pártbizottság és a JNB küldöttjei, az agitációs csoport tagjaival együtt megbeszélésre hívták a HKP és a HNB tagjait, ahol mindent megtárgyaltak és tervet készítettek a községben végzendő munkáról. Minden agitációs pár közé beosztottak a helyi tömegszervezetkből egy olyan tagot, aki politikai fejlettségénél fogva alkalmas volt a meggyőző munkára. Ezeket a toborzó tagokat a legrövidebb időn belül tanácskozásra hívták össze, ahol politikailag előkészítették őket feladatuk elvégzésére. Itt aztán házszám szerint megkapták a kis- és középparasztok névsorát, akiket személyes meggyőzés végett felkerestek munkahelyükön vagy otthonukban. A hivatlan vendégek is érdeklődést mutattak. Mindezt népgyűlés előzte meg. Az esti öszszejövetelt a helybeli hangszóró által, valamint villámhírekben propagálták, azonkívül a kettősök meglátogatták a szövetkezeti gazdálkodásra méltó, gazdákat és személyesen meghívták őket á gyűlésre. De a hivatlan vendégek, a kulákok is megjelentek az ősz- \ szejövetelen. Érdekelte őket a falu sorsa, hiszen valamikor, nem is olyan régen, még ők irányították a falu életét. Aztán meg, ők is fel akartak készülni az ellentámadásra. A gyűlésen ismertették a közös gazdálkodás eredményeit, itt megemlítették a gömöri, gömörpanyiti, abafalvai és a többi szövetkezetek elért munkaeredményeit. Beszéltek a szövetkezeti tagok életéről, jövedelméről, egyegy példát kiragadva. Végül összehasonlították az egyéni gazdálkodást a közös gazdálkodással. A falu dolgozói nagy érdeklődést nyílvánítottak a közös gazdálkodás iránt. A jég megtört. Az előadást vita követte. Legelsőnek Hankó János középparaszt kért szót. — Eljöttem a gyűlésre, hogy meghallgassam a közös gazdálkodásról szóló előadást Az előadó minden szava bizonyítéka annak, amit már eddig is hallottam a szomszéd községek szövetkezeti tagjaitól. Ezért elhatároztam, hogy én leszek az első, aki aláírom a belépési nyilatkozatot — mondotta, közben magabiztos léptekkel közeledett a bizottság asztalához, hogy aláírja a nevét. Amikor kezébe fogta a tollat körülnézett és érezve elhatározásának sorsdöntő jelentőségét, ezeket mondotta: — Tudatában vagyok annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás új életet jelent nekünk kis- és középparasztoknak és megnyílik előttünk a fejlődés útja — tovább nem folytathatta, mert viharos taps követte kijelentését. Hanko János szavai mély hatással voltak a falu kis- és középparasztjaira, de ugyanakkor mély gyűlöletet váltottak ki a falu kulákjaiban, mert Hankót követve, ezután 14 kis- és középparaszt-lépett a bizottság asztalához, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot Ezen összejövetel után a reakció is latbavetette minden erejét, hogy a többi kis- és középparasztot visszatartsa a szövetkezeti gazdálkodástól. Az agitációs csoport tagjai és az új szövetkezeti tagok lázasan dolgoztak. Egymást követték a villámhírek, amelyekben tájékoztatták a falu dolgozóit a reakció sötét terveiről. Figyelmeztették a kis- és középparasztokat, hogy a falu kulákjai ellentámadást indítottak, ezért legyenek ébe., rek. A hangszórón keresztül állandóan ismertették az új tagok csatlakozását és dalokkal ajándékozták az új EFSz tagokat. A reakció ezt is kihasználta és azt híresztelte a faluban, hogy akik az EFSz-be beléptek, egy dalért eladták a földjüket. Különösen sokat lázított Gál János, 25 hektáros kulák és valamikor két malom tulajdonosa, a kulákok vezére és két cinkosa, Mészáros Dezső és Murányi István, akik fejüket összedugva, újabb terveket szőttek a szövetkezet megalakulása ellen. A falu dolgozói azonban már nem hallgattak jól ismert meséikre és az agitkettősöket felkeresve, elmondották, hogy hogyan lázítanak a faluban. Az új' szövetkezeti tagok leleplezték a kis- és középparasztok halálos ellenségeit. Félóra múlva már nemcsak a hangszóróban ismertették a kulákok újonnan kiagyalt mesterkedéseit, hanem villámhíreken olvasta a falu aprajanagyja. A reakció utolsó ellentámadása. Két tábor dolgozott egyszerre: az agitkettősök, akik a szövetkezeti eszméért harcoltak és a szabotáló kulákok, akik meg akarták akadályozni a falu előrehaladását. Amikor már látták, hogy a falu nagy százalékban belépett a szövetkezetbe, új terv született agyukban. Ha már annyian beléptek a szövetkezet közös gazdálkodásába, mért ne léphetnénk be mi is, hogy ott építenénk „a magunk világát” — gondolták magukban. — Azért Egységes Földműves Szövetkezet, hogy a falu gazdái egységbe tömörülve dolgozzanak, abba meg mi is beletartozunk! — Arra pedig nem is gondoltak, ami bekövetkezett, mert csak a kis- és középparasztok számára van az EFSz, nem pedig a szabotáló kulákoknak, akik továbbra is a kisebbek zsírján akarnak élni. Lehorgasztott fejjel csalódottan tértek haza, mint aki jó üzletet akar csinálni és ráfizet a boltra. Azonban „Gál János kulák, vezér úr” csakhamar magához tért. Itt valamit tenni kell! Nem szabad feladni a reményt, mert akkor elveszünk. És most már minden titkolódzás nélkül, nyíltan agitálni kezdtek. No észre sem vették, hogy annyira belemelegedtek a dologba, hogy köztársaságellenes szavakat használnak és nyíltan rágalmazzák a nép államának rendszerét. Az új szövetkezeti tagok nem engedték hosszú kötélre menni a dolgokat, hanem jelentést tettek a hivatalos szerveknél és odakerült a három kulák, ahová megérdemelte. Most már több idejük lesz arra gondolni, hogy vájjon teljesen egyedül maradtak-e a faluban vagy sem. A falu dolgozói csak ezekben a napokban ismerte meg teljesen ezt a három jómadarat, akik már olyan sok szégyent hoztak a község dolgozóira. Az új szövetkezeti tagok is résztvesznek a tagtoborzásban. Rimaszécs község új szövetkezeti tagjait meglátogatta Kotán Ilona sertésgondozónő, a gömöri EFSz-ből és elmondotta a szövetkezet történetét, valamint átadta tapasztalatait a szövetkezeti asszonyoknak. Beszédét ezzel fe'jezte be: „Addig én sem akartam belépni... az EFSz-be, míg meg nenj magyarázták azokat a homályos kérdéseket, amelyeket nem éltettem egészen. Ma pedig nincsen az a péntz, amelyért elhagynám a szövetkezetét” — fejezte be beszédét Kotán elvtársnő. A szövetkezeti tagok új erőre kaptak Kotán elvtársnő őszinte szavaiból és nyomban meglátogatták azokat a gazdákat, akik még a szövetkezeten kívül álltak. Rövid időn belül már 152 aláírás volt a III. típusú szövetkezeti belépési íven, ami azt jelenti, hogy Rimaszécs község kis- és középgazdái 100%ban szövetkezeti tagok s ebben az évben 684 ha földterületet szántanak egybe és több mint 500 darab szarvasmarhát helyeznek közös , istállóba és ezzel Rimaszécs község dolgozói megindultak a szebb és a boldogabb élet útjára. Ilyen nehézségekkel küzdöttek meg a haladás után vágyó kis- és középparasztok és az agitációs csoport tagjai a tornaijai járás több községeiben i3, azonban munkájukat mindenütt siker koronázta. Proksz Eta 40 q-ás hektárhozam a barsberzencei EFSz-ben Az újbányái járásban, a magasabb fekvésű hegyvidéken, még mindig nem érett be a zab és így az egyes községekben még mindig nem fejezték be az aratást. Annál szebb eredményeket értek el a mélyebb fekvésű községekben. Ebben a járásban még soha olyan gyors ütemben nem végezték el az aratást, mint ebben az évben. Némely községben az aratást 6 nappal előbb fejezték be a tervbevett időnél és július 26-ig a járásban a gabonának több mint két harmada le lett aratva. A gabona cséplését már július 22-én megkezdték és augusztus 12-ig a búzának 64 százalékát, a rozsnak 54.4 százalékát, az árpának 51 százalékát, a zabnak 35.8 százalékát kicsépelték. A gabona felvásárlását augusztus 11-ig 39.11 százalékra teljesítették. Noha a felvásárlás határidejét szeptember 5-ig állapították meg, az EFSz-tagok és a kis- és kózépparasztok már most eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségeiknek. Az újbányái járás EFSz-ei ez évben gyönyörű eredményeket értek el, különösen a gabonatermelésben. Árpában, amelyből a járási terv szerint csak 14.8 q-t terveztek hektáronként, az EFSz tagjai átlag 17.2 q-ás hektárhozamot értek el. Ugyanakkor az önállóan gazdálkodó földművesek ebben csak 13 q hektárhozamot mutathattak fel. A geletneki EFSz 17-18 q-ás .hektárhozamot vár az idei zabtermelésből is, ami 2—3 q-al többet jelent a multévinél. Ez olyan terméshozam, amilyen még az újbányái járásban sohasem volt. A barsberzenci EFSz tagjainak a legnagyobb örömük abból eredt, hogy 1.87 ha területet minőségi vetőmaggal vetettek be. Ezt a területet a legjobb agrotechnikai módszerekkel művelték. Ősszel a talajt jól előkészítették és istállótrágyával megtrágyázták, majd tavasszal műtrágyázást alkalmaztak. — Mindez kifizetődött, mert erről a csekély területről 74.80 q búzát takarítottak be, ami 40 q-ás hektárhozamnak felel meg. Ugyancsak jó termésük volt a többi bevetett területeken is. Búzából az egész járás területén 17.7 q-ás hektárhozamot terveztek, de a valóságban 24.8 q-ás hektárhozamot értek el. Ezek az eredmények világos bizonyítékai a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás előnyösségének, amiből minden magángazdálkodó kis- és középparaszt tanulhat. A magasabb hektárhozam nagyobb jövedelmet és örömteljes életet jelent minden dolgozó paraszt számára. Éppen ezért lépett 139 kis- és közepparaszt a szövetkezeti gazdálkodás útjára, mert tudatára ébredtek, hogy csakis ez az egyetlen út, amely a boldoguláshoz vezet. Hetény és Izsa útban a sikerek felé - Marcellháza elmaradozik Maraellháza szomszédos községeiben az utóbbi hetekben nagy lendülettel tört előre a szövetkezeti gondolat. Hetény és Izsa dolgozó parasztjai tömegesen döntöttek a közös gazdálkodás mellett. A falu szövetkezete —számos kis- és középparaszttal — nagyra terebélyesedett. Hetényben, augusztus 16-án tartották meg a nagy ünnepélyt, amelyen' az újonnan belépett tagokat meleg fogadtatásban részesítették az EFSz tagjai. S azóta víg munka, új élet kezdődött a szövetkezetben. A szövetkezetbe lépett gazdálkodók nagy kedvvel láttak a közös munkához. A jövő évi bőséges termésért indultak harcba. A falu utcáin szembeötlik a lovasfogat csoportja, akik a talaj korai előkészítése végett a trágyakihordásával vannak elfoglalva. Míg a szomszédos falvaink dolgozó parasztsága egyre jobban épít, tanul és fejlődik, addig a mi községünkben úgy látszik nem akarják megérteni az idők szavát és mindjobban elmaradunk az említett falvaktól. Komolyan kellene mindezzel a Helyi Pártszervezetnek és a Nemzeti Bizottságoknak is foglalkozni, mert eddig bizony nem fejtettek ki olyan munkát, mint amilyent munkásosztályunk joggal el vár tőlük. Ebből a célból szervezze meg munkáját a Pártszervezet a Nemzeti Bizottsággal, hogy még jobb felvilágosító munkával megnyerjék a falu kis és középparasztjait a közös gazdálkodás számára. Maríkovec A., levelező. A szenei gépállomás már 90%-ban elkészült a gépek javításával az őszi munkálatokra A szakszerűen megjavított előhántás ekékkel megmunkált föld, bőséges termést nyújt EFSz-eink nagy szorgalommal végzik a dohány harmadszori törését A zselízi úttörök kúltúrbrigádjának lelkesítő munkája az aratási munkálatoknál XJttörő csoportunk az elmúlt napokban vidám kultúrműsorral látogatta meg a falu dolgozóit, melynek az volt a célja, hogy az aratási és cséplési munkák időben való elvégzésére lelkesítse dolgozo parasztságunkat. Ezen munkájukkal a maguk és a többi szórgalmas tanulótársaik nevében egyben kifejezésre jutatták hálájukat munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk iránt, akik mindnyájunk kenyeréért fáradtságot nem ismerve dolgoznak és munkájukkal számunkra is biztosítják a tanulás lehetőségeit és a gondnélküli életet. Csoportunk jól felkészült erre a szép munkára. Üttörőink az első napon lázas izgalommal jelentek meg a gyülekező helyen és vidáman indultak útnak. Az első este Veze. kény és Oroszka községek dolgozóit látogattuk meg. Másnap Salov, Kisölved, Zalába és Nugysalló szövetkezeti tagjait szórakoztattuk. Utunkat innen tovább folytattuk Honfüzesgyarmat, Fegyvernek, Oroszt, Sáró, Mikula és Szódó felé. Falusi dolgozóink örömmel vették körül hangszórós autónkat és nagy érdeklődéssel hallgatták végig kultúrműsorunkat. Az előadás után pedig megkértek bennünket, hogy látogassuk meg őket máskor is. Július 27-én délután Nyír községben, este pedig Kétyen tartottunk előadást s mivel tudtuk, hogy itt megalakulóban van az EFSz mi is ki akartuk venni részünket a meggyőző munkából. Erre az estére tehát jól felkészültünk. Műsorunkat úgy állítottuk öszsze, hogy azzal mindképpen megnyerjük a falu dolgozóit, nagy ügyünknek. Előadásunkat színesebbé tette a hatalmas szovjet kombájn reflektorfénye, amely az előadás alatt megvilágította a nézőteret. Még nagyobb jelentősége volt a kombájnvezető felvilágosító munkájának, amikor a kombájn kiváló munkateljesítményéről beszélt. Előadásunkkal nagy sikert arattunk. Műsorszámaink minden dolgozó szívében megértésre találtak, mi pedig boldogan tértünk . haza, mert biztosak voltunk abban, hogy munkánkkal segítettünk előre vinni a szocializmus ügyét. K. T., Zselíz A lévai járás EFSz-ei ebben az évben 100 százalékban tettek eleget gabonabeszolgáltatási kötelezettségüknek. A szövetkezeti tagok ezekután boldogan fogtak a különböző alapok bebiztosításához és a természetbeni járandóságok szétosztásához. Elhatározták, hogy a felmaradt gabonát terven felül átadják az államnak.
