Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-12 / 32. szám
Smhtäf^Hmíám Nagyobb üzemzavar nélkül végezte ©Š az aratást a nagymányai traktorállomás A nagymányai traktorállomás tágas udvarán csak két embert lehet látni. Ezek is egy traktor körül munkálkodnak, melyet fél órával ezelőtt hoztak be javítás végett. A következő félórában a traktor startol és fut is rendeltetési helyére. Ilyen a mi üzemzavarunk aratástól kezdve, egy két órai javítás és mehet tovább — mondja B o t к а elvtárs traktorista. Szemembe (tűnt a kapunál lévő versenytábla, melyen ez olvasható, S v e c József, Vajka 5. számú brigád átlagteljesítménye a cséplésnél 126 mázsa naponként. Az aratási munkák ideje alatt a panyi csoport volt a legjobb, Slobodník brigádvezető elvtárssal az élén. Ez a hattagú brigád hét nap alatt háromszáz hektáron végezte el a zaratást. Az aratásban az is akadályozta ,hogy több helyen csak egy oldalról lehetett vágni, mivel helyenként meg volt dűlve a gabona. A tarlóhántással ne migen iparkodtak a traktoristák. Ezideig csak 35 százalékban tettek eleget kötelezettségüknek. Ebben azért maradtak el, mert nem szervezték meg még a kétváltást. A hiba ott van, amint azt Seszták elvtárs, az állami traktorállomás vezetője mondja, hogy némely fiatalabb traktorista nem eléggé öntudatos. Ezek nem kímélik a gépeket, össze-vissza futkosnak rajtuk haszontalanul, s úgy tekintik, mintha az az ellenségé lenne. Ezért a komolyabb traktoristák nem akarták kiadni kezükből a gépet, inkább dolgoztak 16, sőt 1 8órát is naponta. A cséplésnél a legjobb eredményt S z ' ékéeéléyé Imf .Cudeniatő rdgovő Székely Imre traktorista érte el. Kilenc na póta csépel s ez alatt az idő alatt 16 és fél vagon gabonát csépelt ki, míg S v e c brigádja átlagos 126 mázsát mutatott fel, Székely Imre egyedül 183 mázsás napi átlagot ért el. Ügy látszik, Székely fogja megnyerni a cséplési versenyt a traktoristák között. A brigádok között pedig, S v e c-nek kedvez a szerencse, de veszélyes versenytársa még S z u p e к Vilmos brigádja, aki szintén szép teljesítményt tud felmutatni. A traktoristák augusztus 2-án gyűlést tartottak, melyen kötelezettséget vállaltak, hogy a legkisebb eredmény naponta egy vagon lesz. A nagymányai traktorállomást munkájában hátráltatja még a nagymányai HNB és az aratási bizottság. Nem engedik meg a traktoristáknak, hogy sorban csépeljenek. Egyik falu végéről a másikra hurcoltatják a cséplőgépeket, ami természetesen, felesleges üzemanyagpocsékolással jár. Ezzel a HNB nem számol, fő az, hogy rokonaik, sógoraik é sismerőseik kívánságának eleget tettek. IS A rapi EFSz tagjai felvilágosító munkával készülnek a tagosítás végrehajtására A dunaszerdahelyi állami gépállomás befejezte az aratást j A danaszerdahelyi állami gépállomás már az elmúlt héten befejezte az aratást és most segítséget nyújt a csehországi gépállomásoknak. Már az elmúlt héten több önkötözőgépet áthelyeztek azokra a területekre, ahol még az aratást nem kezdték meg. Ugyancsak áthelyezik a kombájnokat is. Gladics János Maár Ferenc és Katona Dénes kombájnosok e héten indulnak el kombájnjaikkal a cseh országrészekre, hogy segítsenek az ottlévő gépállomásoknak. Kipróbált gépeikkel, melyek a nagv Szovjetunió ajándékai, most még bátrabban indulnak el erre a nagy útra. Gladics János dicséri a nagy alkotmányt, hogy nagyon meg van vele elégedve. Amikor hozzáfogott egy táblán aratni, 160 mázsát is elcsépelt egy nap alatt, pedig még csak ebben az évben aratott kombájnnal. Reméljük, ha az elvtársak megérkeznek munkahelyükre, ugyanolyan jó példát fognak mutatni, mint ahogy azt a csehországi kombájnosok tették nálunk. A dunaszerdahelyi állami gépállomást az idei nagy békearatás komoly feladatok elé állította. Mint ismeretes ebben a járásban vannak az első megalakult szövetkezetek, melyek már nagykiterjedésű földterületeken gazdálkodnak. Közülük példának említem meg Felsőpatonyt, ahol csak a bevetett terület meghaladta a 8Ö8 hektárt. Ha tehát figyelembe vesszük, hogy a vetések nagy része meg volt dűlve, ami szifrtén megnehezítette az aratást, akkor megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi gépállomás az aratásban jól teljesítette feladatát. Az idei aratási tervet 820/0-ra teljesítették. Mivel az aratással szorosan összefüg a tarlóhántás is, fontos lett volna, hogy ezen a téren is legalább ilyen eredményt érjenek el. A tarlóhántással azonban eléggé elmaradtak. A 30%-os teljesítmény közelről sem lehet kielégítő. A gépállomásnak jobban meg kellett volna szerveznie aratás alatt a kétváltásos műszakot. A cséplés már valamivel kielégítőbb, mivel az öszszes cséplőgépeket üzemképesen munkába állították. Nehézségek természetesen itt is vannak. A legnagyobb nehézségük, hogy nincs elég szakemberük. A traktoristáknak ugyanis, kik még nem dolgoztak cséplőgéppel, habár a gépekhez értenek is, még nincs kellő gyakorlatuk. Felmerülnek azok a nehézségek is, hogy a villanygépeket nem tudják kihasználni, mert a szérűk távol vannak a villanyáramtól és paindig négy darab villanymotor kihasználatlanul áll. Fontos volna ezeknek az üzembehelyezése már csak azért is, mert a gépállomáson még mindig negyven darab gőzgép dolgozik, ezek üzembentártása pedig nagyon költséges. Ajánlatos volna, hogy a jövőben a szövetkezetek a villamossági vállalattal karöltve gondoskodnának arról, hogy a szérűk egy meghatározott helyen legyenek, ahová három-négy oszlopon elvezethetnék a villamos áramot. L. M. Ha visszagondolok ... Ha visszagondolok a múltra, akkor hasonlíthatatlanul szebbnek tűnik mostani életünk. Jól emlékszem arra, hogy szüleimnek mennyit kellett dolgozniok hogy a családnak valahogy beszerezzék a mindennapi kenyeret. Ma már nem kényszerülnek arra, hogy a kulákoknál dolgozzanak a betévő falatért. Az Egységes Földműves Szövetkezetben mindenkinek meg van rendes megélhetése. Emellett nem végez olyan nehéz munkát; amit csak lehet, a gép végzi el helyette. Milyen szörnyű volt az asszony sorsa. Milyen érzése is lehetett egy anyának, mikor gyermekét szerette volna jól tartani, de nem volt miből. Ha azt akarta, hogy egy csésze tej jusson a gyermekének, akkor a kuláknál kellett robotolnia. Nézzük meg ma az Egységes Földműves Szövetkezetei, s kérdezzük meg az asszonyokat, hiányzik-e valami. Megvan a kenyere, tejet kap, pénze van és ruházatra is jobban telik, s mindezt csak a Pártnak és felszabadulásunknak köszönhetjük. Pintér Ilona. ■ft Dolné Smerovce községben sorjában csépelték a gazdák asztagjait. Olyan esetről is tudunk, hogy mikor a cséplőszerelvény egy asztaghoz ért, ennek egyszerűen nem akadt gazdája, s az egész faluban senki sem tartott rá igényt. A gabonát kicsépelték, beszállították a FRSz-be, de a pénzért sem jelentkezett senki. Azért letétbe helyezték a biztonsági szerveknél. Azt hiszem, ez a gabona valamelyik számító kulák tulajdona, ki népünk élelmiszerellátását akarta szabotálni. 12, augusztus 1951______________■ Más a helyzet Rapon. Vidám szövetkezeti tagok éppen csépelnek. Mint Ocsenás elvtárstól, az elnöktől megtudom, ez az utolsó őszi, amely még cséplésre vár a szövetkezetben. Az árpacséplés ugyan még hátravan, folytatja Ocsenás elvtárs, de a cséplést már hamarosan befejezzük, ha az idő kedvező lesz. Amint látod, gabonánk szép és súlyos. Innen a géptől egyenesen szállítjuk az állomásra, ahol tüstént vagonba rakjuk ,hogy minél előbb jusson el az FRSz-be. Beszédünk során megteltek a zsákok, mikor megérkezett Koncz Béla, ki a losonci járás népnevelője. Vele együtt szaporán láttunk hozzá a teli zsákok kocsira rakásához. A megrakott kocsi kerekei recsegve gurultak a térdig érő poros úton egyenesen az állomásra. Jó alkalmam nyílt a munkásokkal való beszélgetésre. A búzaasztagon piros pozsgásarcú, napbarnított asszonyok ado-A nagyabonyi EFSz példát A fejlettebb szövetkezeteink példát mutatnak mind az aratási-, cséplési munkálatokban, mind a beszolgáltatásban. A dunaszerdahelyi járásban, Nagyabonyban van Szlovákia egyik legfejlettebb szövetkezete, ahol alig egy pár gazda kivételével mindenki tagja a szövetkezetnek. Ezek az öntudatos szövetkezeti tagok elvállalták községük öszszes beadási kötelezettségeit. De nemcsak, hogy elvállalták, hanem a járásban az elsők, akik ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek. Már az elmúlt hét végén 81.17 százalékra teljesítették a beszolgáltatást. A gabonát egyenesen a cséplőgéptől a raktárszövetkezetbe szállítják. Biztosan hisszük hogy ez a szövetkezet fogja beszolgáltatáson felül a legtöbb gabonát beszállítani. A szentmihályfai szövetkezet szintén jó példával jár elő, akárcsak a felbári, nagylúcsi és királykarcsai szövetkezetek. A dunaszerdahelyi járásban a versenyértékelő bizottság minden héten kiértékeli a verseny ereményeit és a zászlót annak a szövetkezetnek adja, amely a legjobb eredményt tudja felmutatni. Az aratás megkezdésénél az első héten Nagyabony vitte el a zászlót, de a második héten már Szentmihályfa szerzett több pontot a versenyben és így a zászló Szentmihályfára került. A gatták a kévéket az etetőknek. H ud e c elvtárstól a HNB elnökétől tudtam meg, hogy ezek az asszonyok mind a Csemadok tagjai, akik a munka elvégzése után még kultúrával is foglalkoznak, mert mint kultúrbrigád a. kékkői tárás falvait készülnek meglátogatni. Szövetkezetünk a III. típus szerint gazdálkodik, mégis sok bajjal küszködtünk. Legnagyobb bajunk az, hogy földjeink szanaszét fekszenek a határban. A gépeket nem tudjuk gazdaságosan kihasználni. A tagosítást kellene végrehajtani, de míg kis- és középföldműveseink 50 százalékát nem győzzük meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, addig a tagosítást végrehajtani teljesen lehetetlen. Én is, a többi tag is azon fáradozunk, hogy még ebben az évben végrehajtsuk a tagosítást, kis- és középföldműveseink meggyőzésével.-hamufat a beszolgáltatásban szentmihályfai szövetkezet a kerületi versenyben is a második helyre került mint győztes, mivel az aratás kezdetétől a legjobb munkaerkölccsel dolgozott. Az aratást 320 ha-on tíz napra tervezték és nyolc na palatt fejezték be. A legutóbb Királykarcsa szerezte meg a legtöbb pontot, azzal, hogy 26 kis- és középföldművest nyertek meg szövetkezeti tagnak és kimagasló eredményeik voltak a tarlóhántásban, valamint a beszolgáltatásba nis. Nem lehetetlen, hogy a zászló visszakerül Szentmihályfára, mert a beszolgáltatási versenyben nagyon szép eredményt értek el. Szentmihályfa a múlt hét végéig 74.04 százalékra tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének és így a járásban a második helyen áll. A beszolgáltatásban jó példával jár elő Bős község, mely az elmúlt hét végéig 55.10 százalékra és Felbár, mely 48.62 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. A beszolgáltatásnál szintén jó példát mutatnak egyes magángazdálkodó kis§s középföldművesek is. Mad községből Szabó Lajos 4 és fél hektáros gazda beszolgáltatáson felül beadott két mázsa búzát és 560 kg rozsot. В og у a István három hektáros gazda pedig 250 kg rozsot szolgáltatott be kontingensen felül. Losonci. Az új intézővel új élet fejlődik a szentmiklósi állami birtokosi A szentmiklósi állami birtokon még ezideig nem dolgoztak normák szerint. A volt intéző csak órabérért dolgoztatott, ami azt eredményezte, hogy nem ment úgy a munka, ahogy kellett volna, s a szocialista munkaverseny sem alakulhatott ki. így hát a munkásoknak nem volt érdekük, minél több mun kát felmutatni, mert a legrosszabb munkás is а I a fizetést kapta, amit a legjobb. Július 26-án Misko István intéző vette át a vezetést, akinek szülei uradalmi béresek voltak. Első teendője az volt, hogy munkát érték szerint jutalmazza. A cséplés menetét megbeszélte a munkásokkal, előre megállapodott normákban. A major udvarán szántógép hevert kihasználatlanul. A két gőzkazánt kijavíttatta és a cséplésnél üzembe állította. így felszabadult két traktor, melyet kikölcsönöztek a szemerei állami birtokra. A tarlószántást 80%-ban elvégezték, csak azok a keskeny sávok vannak még hátra, ahol keresztek voltak. A tavaszi és az őszi árpacséplésnél igen szép eredményt értek el. Volt olyan nap, hogy tíz óra alatt kettőszázhét mázsát csépeltek ki. Mázsánként 40 korona jutalom jár a csáplésért. Egy cséplőgéphez 28 munkaerőt osztottak be. Egyszerre két géppel csépelnek. A két gép dolgozói versenyben állnak egymással. Laca István csoport vezet a versenyben s jóval maga után hagyja Sütti csoportját. Megkérdeztem több munkástól, miben szenvednek hiányt. Laca István a csoportja nevében ezeket mondja: „Mi, körülbelül százan Perbetérői állandó alkalmazottjai vagyunk az állami birtoknak, csak az a különbség, hogy nem lakunk itt. Azt szeretnénk, hogy kapnánk munkánk után gabonafejadagot. Eddig ugyanis kenyérjegyet kaptunk.” Ezt Laca elvtárs teljes joggal mondja, mert a legutóbb megjelent kormányrendelet szerint nékik is jár a fejadag, és én azt hiszem, hogy az új intéző elvtárs ki is adja a részüket Meglátogattam a másik cséplőgépet is, ahol Sütti elvtárs a csoportvezető. Itt a baj sokkal több. Gulis István —, aki egyébként az öreg intézőhöz szokott menni parancsra — mindenáron ellenőr szeretett volna lenni a cséplőgépnél. Elfelejtette, hogy ebben az évben nics szükség ellenőrre. Az egyik megbeszélésen a cséplési munkálatoknál a HNB, a Pártszervezet és az intéző Pásztor elvtársat tette felelőssé, mind a kát gép körüli rendért. Gulis István .ennek ellenére is az első napokon a cséplőgép körül sétált. A géphez lányok jelentkeztek cséplésre, akiket Gulis lebeszélt, azt mondotta nékik: addig ne menjetek csépelni, amíg nem 6 lesz a cséplésért felelős. Másnap öten nem is jöttek csépelni, elmentek Gulishoz a répába. Gulis István és Ferenc alattomban a HNB ellen dolgoznak. Ezek még a régi intéző emberei. Gulis még azt is megcsinálta, hogy egy és ugyanazon munkáért egyiknek 80 koronát, a másiknak 120 korona napszámot írt elő, holott a munka nem volt normalizálva. * A kovácsműhelyben öreg alaktrészekből, vasakból javították ki a gépeket. De azt már nem csinálhatták meg, hogy két kaszából kilencet csináljanak. Az egész birtokon csak két kasza van. Hiába kérnek az igazgatóságtól, azt mondják: nincs. Semilyen alkatrészt nem tudnak kapni, s ha ez így megy tovább, egyszerre csak üzemképtelen lesz a kovácsműhely. Ideje lenne, ha az illetékes körök számolnának az állami birtokon beállt hiányosságokkal. Kalondán nem hajtották végre Pártunk határozatát Kalondán a losonci járásban még csak első típusú szövetkezet van. Ez így rendben is volna. A baj azonban ott kezdődik, hogy nem hajtották végre Pártunk határozatát. Slánský elvtárs, a CsKP főtitkára a Központi Bizottság ülésén elmondott beszédében külön kihangsúlyozta, hogy EFSz-einket tisztítsuk meg a kulákoktól és a spekulánsoktól. Ügy látszik Kalondán, Pártunknak a felhívása még nem vert gyökeret, özvegy Jámbor Mária 33 haos kulák még mindig tagja a szövetkezetnek, sőt mi több. Kocka Vilmos a HNB élelmezésügyi referense még védelmezi őt. Tudniillik, nem szolgáltatta be tejkontingensét erre az évre, amiért a járás büntető tanácsa eljárást indított ellene. Kocka Vilmos mitit a HNB tagja, ahelyett, hogy elitélné Jámbor Máriát, inkább dicséri, mert szerinte beszolgáltatási kötelezettségének, kivéve a tejet, mindenben eleget tett. Sőt még beadási kötelezettségét túl is teljesítette. Mit tükröz ez vissza? Visszatükrözi legelsősor ban a kalondai funkcionárusok gyöngeségét. Kocka Vilmosnak pedig ajánljuk! olvassa el ,,Üj barázdál szánt az eke” című tanulságos regényt, melyből ki elégítő választ nyer arra a kérdésre, hogy mi a kulák és miért nem eszünk velük egy tálból. Akkor bizonyára nem lesz akadálya annak, hogy Kalondán virágzó szövetkezet és boldog tagság kerüljön ki a kis és középföldművesek soraiból. Sz. ____________________ Г
