Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

— 23 — Hogy a kővetkező szakaszban (Kom.—Bp.) a szigetek száma kisebb, oka az, hogy az eleven erő, ha nem is növekszik, de nem is csökken, a hordalék már az előbbeni szakaszban lerakodván, növekedik az eleven erő, minélfogva még több hordalékot képes tova szállítani ; igy tehát kettős ok gátolja az oly sűrű sziget képződést: hordalék hiány és a növekedő eleven ero miatt erősebb erosio. Ezen szakasz legnagyobb szigete a Sz. Endrei, mely Stefanovics szerint a Duna utólagos kiágazása folytán jött létre

5

3), s melynek alapját a parti hegyek meder alól kinyúló csúcsai képezik, mihez folytonos lerakodás járult. A harmadik szakaszban (Bp.—Száva) épp ugy, mint az elsőnél a csökkent eleven ero, a hordalékot növelő laza partok mozdították elő, hogy a szigetek aránya itt ismét nagyobb. Nagyobbrészt lerakodás, részben kihasitás utján jöttek létre; az utóbbiakhoz tartozik Csepel- és a Margitta-sziget. A szabályozás előtt (1872) a Duna medre Sz. Gellért-hegyen alul, mivel a nyugati part hegyeinek folytatását képező és fenéken levő sziklás rétegeket ki nem mélyithette, két ágra oszlott s igy jött létre a Csepel sziget. A kisebb baloldali ág szabályozás óta el van zárva s csak átszivárgás meg zsilip utján kap vizet a fő ágtól.

5

4) Az utolsó szakasznál a másodiknál emiitett okokra vezethető vissza a szigetek számaránya. Uj-Moldova, valamint a fölötte levők keletkezése onnan magyarázható, hogy a Duna alább nagyon összeszorul

5

5), minek folytán a szorulat fölött megdagad és kénytelen a hordalékot lerakni a már kiemelkedő sziklazátonyokra. Az alább következő részen a csekélyebb lerakodási szigetek mellett már eredetileg a mederrel egyidejű és parti kőzetekkel megegyező szigetek és sziklák emelkednek ki, mint utolsó maradványai az egykori vízeséseknek, feltüntetve a Duna ama nagy erosionalis munkáját, melyet végeznie kellett s most is folytat. Lerakodási szigetek ezen végső részen mindenütt képződtek, hol a meder kiszélesülése folytán az eleven erő csökkent (Kilisjevo, Moldova); valamint az egyes mellékvizek beömlésénél, (Temes, Cserna), mely jelenség Duna egvébb részeinél is tapasztalhatá. Tachtalián alul Stavistie patak kavicshordalékból félsziget gyanánt benyomuló fensikot alkot és az előbb 900—1000 m. széles medret 570—580 m. szorítja össze. Ortvay T. a meder viszonyok ismertetésénél a közlött és a (14.) lapon látható táblázat alapján a köv. tételt állította fel: „A sziget képződés az eséssel és sebességgel egyenes viszonyban van." „E viszony nem is kivételes a Dunánál."

5

6) Ennek okát azzal adja, hogy nagyobb sebesség mellett, nagyobb az erosio s igy több a lerakodásra alkalmas anyag. De ezen tétel nagyon kétes értékű, mert nyilvánvaló, hogy pl. a Duna felső, közép és alsó részére nem akarhatja alkalmazni. De akkor micsoda részekre, vagy pedig minden egyes sebesság változásra vonatkozik ? Ez esetben tekintetbe veendő, hogy a folyó nem ott rakja le a hordalékot, hol lekoptatta, hanem azt tovább viszi és csak ha az eleven ereje annyira csökkent, hogy nem birja az 5

3) Föld. Köz. 1889. XVII. k. 186. 1. 5

4) Lanfranconi veszélyesnek tartja ezen elzárást és minden nagyobb veszély elhárítása végett megnyittandónak mondja. Magyarország ármentesitése. 1882. 51—53. 1. 5

5) Kazáimál 5Y

2-szer keskenyebb utja van a viznek, mint Bécsnél, habár vizkörnyéke 5-ször nagyobb. Ezen összetorlódás Lanfranconi szerint a Tiszáig hatolt, mi Stefanovics szerint a szegedi katastrófát előmozdította. 5

6) Magyarországi dunaszigetek földrt. csoportosulása.