L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

7. A kopjafaállítás

Az oszlop feliratának szövegei »Pro patria - a szabadságért. Kik érted haltak« melléjól illeszkedett a Csengettyű kórus által előadott Szózat va­lamint Pólós Árpás és Kövesdi Szabó Mária összeállítása Petőfi verseiből. A feledékeny utókor lelkiismerete talán épp e maradandó jel révén támad­hat fel újra, s lesz hová elzarándokolniuk az elkövetkező március 15-én a környékbelieknek."'20 A fenti tudósításrészletből az is kiderült, hogy a református püspök szlovák nyel­ven is elmondta beszédét. Ezt a gesztust valószínűleg azért tartotta fontosnak, mivel a település jelentős hányadát ma már szlovákok alkotják. Az 1848-as honvédek, Szentmiklóssy Antal és Demeter András emlékére Uzapanyiton, az aradi vértanúk napján állított kopjafa avatási ünnepségének műsorszámai szintén az alkalomhoz kötődtek: ....A bensőséges ünnepségen többen felszólaltak. Az aradi vértanúkról Babucs Zoltán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest) munkatársa emlékezett meg. Kun Ferenc történész méltatta a szabadságharc ismert és ismeretlen hőseit, Vörös Attila pedig ismertette Szentmiklóssy Antal honvédőrnagy és Demeter András közhonvéd életét (...) Az avatáson el­hangzott Petőfi Sándor Tiszteljétek a közkatonákat című verse Hacsi Kla­udia előadásában, valamint Tóbisz Titusz dalnok saját szerzeménye, a Fel­vidéki kopjafák...’’120 121 A kopjafaavatás elmaradhatatlan mozzanata a koszorúzás. Általában magyar nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyeznek el, hogy ezzel is kihangsú­lyozzák a rendezvény és a kopjafa magyar jellegét. Arra is van példa, maga a ko­szorú is piros és fehér virágból, valamint zöld fenyőgallyból készül. A koszorú­kon kívül az oszlop tövébe gyakran virágcsokrok is kerülnek. Többször találkoz­hatunk nemzetiszínű szalaggal átkötött emlékoszlopokkal is, néhányon kokárda is látható. Több kopjafán már eleve van fémből vagy fából készült akasztó a ko­szorúk részére (I. tábla, 2. kép). A kopjaavatási ünnepségek hasonló módon zajlanak, mint más emlékművek esetében. Természetesen mindig aszerint módosul a forgatókönyv, hogy milyen alkalomból állítják a kopjafát. Gyakori, hogy az avatási rítusok alkalmával a nem­zeti hovatartozás kifejezéseként eléneklik a magyar himnuszt, vagy pedig a Szó­zatot, de már arra is volt példa, hogy a székely himnusz is elhangzott. A kopjafaavatás tehát az adott község életében egy jelentős ünnepnapnak számít, ezért méltó keretek között igyekeznek megünnepelni. Az ünnepségek műsorszámaira, valamint az ünnepi beszédekre is jellemző, hogy a nemzeti ér­zéstől fűtöttek, gyakran utalnak a nemzet gyökereire, a magyarság több mint ezeréves történelmére. A szónokok gyakran hivatkoznak a magyarokat ért tör­ténelmi igazságtalanságokra, sérelmekre. Az Európai Unióhoz való csatlakozás 120 Mihályi Molnár László: „Hol sírjaink domborulnak..." Hét 1991/16, 15. p. 121 Vörös Attila: Emlékoszlopot állítottak Uzapanyiton 1848/1849 hőseinek. Gömörország 2001/3, 37. p. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom