Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-06 / 31. szám

2016. FEBRUAR 6„ SZOMBAT ÄDIMfefiTfeig C^SQáDDp a ÄI Négyszáz marha nagy bajban van MARCALI Kell ennél nagyobb állat­sűrűség? - kérdi a gyótapusztai legelőn Szencz József; négyszáz szürke marha veszi körbe, távo­labb mangalicák, szamarak, bir­kák. Azt állítja a gazda és papírt is mutat róla, hogy legutóbb egy, a saját területükkel szomszédos ki­csiny, 3000 négyzetméteres bir­tokdarabot sem tudtak« megsze­rezni, a kormányhivatal azzal uta­sította el az elővásárlási jogukat, hogy „nem megfelelő az állatsűrű­ség”. - Mások mégis ezer hektár­szám földhöz tudnak jutni egyet­len állat nélkül, vajon hogyan? - te­szi fel a kérdést, ami persze költői. Két év után látogattuk meg új­ra a marcali-gyótapusztai szür­ke marhás állattartót, ám akiket nálunk is jobban várt, azok nem érkeztek meg. Invitálta két éve Szencz József a minisztert, az ál­lamtitkárt, a fóldbérletpályázaton- nyerteseket, vagy bárkit, aki vevő lett volna a szürke marháira. - Jött egy roma koma, aki azt mondta, adjak neki két tehenet, hogy tud­jon enni adni a családjának; komo­lyabb érdeklődő nem volt, egyet­len olyan pályázati nyertes se jött, aki nálam beszerezhette volna az „előírt” állatokat - összegez, és hozzáteszi, hogy miközben föld­höz azóta sem jutott, két év alatt inkább nőtt, mintsem csökkent a marhalétszám, sőt, a négyszázas marhaállománya márciusban öt­százra nő, addigra megszületnek ugyanis a borjak.- Minden négyzetméter föld­re szükségünk volna az állatok etetéséhez - magyarázza Szencz József. - Miután a földbérletpá­lyázaton mindenki nyert, csak mi nem, annak ellenére, hogy nekünk vannak az állítólago­sán előnyt jelentő őshonos álla­taink, a földárverésen már nem is indultunk. Láttuk, mi lett; sok esetben nem gazdák, hanem spe­kulánsok verték föl az árat, hogy más ne is tudjon hozzáférni. Két­százhetven hektár van a családi gazdaságunk használatában, te­kintettel arra, hogy a földek a mi vidékünkön alacsony arany- korona-értékűek, egy állatra két- hektár yolna ideális, vagyis a mi esetünkben ezer hektár. A gazda szeretné a földterületi hez igazítani az állatlétszámot, de ez nem is olyan egyszerű. - Hiába akarok eladni száz szürke marhát, ha nincs piaca. A föld­liciten nyertesek vajon majd vá­sárolnak állatot? Vagy aki nem tart állatot, attól visszaveszi az állam? Jó üzlet a föld, a banknál is jobb befektetés, az állattartás ellenben macerás, naponta etet­ni, gondozni... A mi esetünk­ben úgy pontos, hogy csak etet­nénk... A túllegeltetett réteken alig nő már valami. Csak a té­li takarmányszükségletünk 15 ezer mázsa, ami háromezer öt­mázsás körbála, plusz a lédús takarmány, répaszelet és siló. Vágóhídra hajtani se egyszerű a szürke marhákat, hiszen a leg­több anyaállat, márciustól már születnek a borjak, 7-8 hónapig az anyjukkal vannak, majd há­rom hónap után már újra vem­hesednek a tehenek, vemhes ál­latot pedig nem szabad levágni. Fónai Imre Mikor lesz a föld a családi gazdáké?- Földterület akad bőven a közel­ben, például több száz hektárnyi holland tulajdonú föld veszi kör­be a birtokainkat - így Szencz József. - De már arról hallani, hogy valaki egyben megveszi. Pedig az volna a logikus, hogy a miénk legyen. Mikor lesz a föld valóban a családi gazdálkodó ké? Rajtunk ki segít, egyáltalán, ki hallgatja meg a panaszunkat, kitől tudom megkérdezni, meg­mutatva a marhákat, mangalicá kát: mégis, mekkora állatsúrű- ségnek kéne lenni, hogy nekünk is esélyünk legyen? MEGYEI KORKÉP Életmentők elete Czene Attila attila.czene@mediaworks.hu M agyarországon a mentők tavaly egymillió sérültet-beteget szállítottak, s eközben összesen több mint 33 millió kilo­métert tettek meg. Elképesztően nagy felelősség, teher és munka hárul 'a hétezer dolgozóra, akik 230 állomáson állnak ké­szenlétben, és rohannak, ha riasztás érkezik. Két évre két darab pólót kaptak munkaruhának, miközben gyak­ran naponta is többször át kell öltözn i... S ahogyan kollégámnak elpa­naszolták, gondjuk-bajuk van még számos, csupán azért nem sztráj­kolnak, mert féltik az állásukat. Na akkor aztán nézhetnénk egy na­gyot, ha hiába hívnánk a 104-et, nem vennék föl a telefont, vagy azt válaszolnák, hogy nem indulnak, mert sztrájkba léptek. Persze ha kimarad egy vonat vagy egy tanítási nap, mert a vasutasnak és a pe­dagógusnak elege van, és kimegy az utcára tüntetni, az még túlélhe­tő, de hogy egy infarktusos em­A mentősök nem ismernek olyan telefonszá­mot, amit ha föl­hívnának, segítsé­get kapnának. bért ne akarnának megmente­ni, számomra teljesen elképzel­hetetlen. Szerencsénkre így gon­dolkodnak a mentősök is, akik­nek örömöt leginkább a felépült páciens jelent. Nem kellene végre rendbe tenni a mentősök élet- és mun­kakörülményeit? Nem lehetne erre fászánni például egy stadi­on árát, ahová évente húsz alkalommal kimegy szotyizni 500 foci­drukker? És ezt a kérdést ne hagyjuk megválaszolatlanul még ak­kor sem, ha rásütik, hogy demagóg. Tehát: miért nem arra költi a hatalom a befizetett adónkat, ami valóban fontos, miért nincsenek megfizetve azok az emberek, akik nap mint nap életeket mentenek? Kinyitották a zsilipet BALATON Az egyelőre még nem hi­vatalos új felső szabályozási ma­ximumot, a 120 centimétert pén­tekre három centivel meghalad­ta a Balaton vízállása, így a víz­ügy elrendelte a vízeresztést, ki­nyitották a siófoki zsilipet. Felte­hetően pénteken, hiszen csütörtö­kön, 122-es vízállásnál még zárva láttuk, márpedig a vízügy mosta­nában már nem tájékoztat, csak nyit. Nemcsak a balatoni jeget szaggatta az élénk szél, a víz is át­bukott már a siófoki zsilip fölött - írtuk a sonline.hu-n csütörtökön, valószínűsítve, hogy a szakembe­rek hamarosan vízeresztést ren­delnek el. Tavaly áprilisban ma­gas, 117-es vízszintnél zárták el a zsilipet, s a nyári szezon során sok víz volt a mederben. Azt meg­előzően 2014. szeptember 3-án, a nagy esőzések kezdetén nyitották Parton a Balaton Az élénk szél miatt a déli par­ton több helyütt is áznak a strandok, a partközeli területek. A magas vízállásnak köszönhe­tően a szél Zamárdinál is kifúj­ta a Balaton vizét a medréből, „vészhelyzet" azonban sem ott, sem más, mélyebben fekvő te­rületen nincsen, ám mivel a víz­elvezetők is teltek, a szivattyúk is készenlétben állnak a déli part több településén. ki 121-es vízállásnál, ennek elle­nére 22-én 135 centiméteres re­kordot mutatott a vízmérce. Lapunk úgy értesült: mivel a zsilipnyitással lehetővé vált a ha­jóközlekedés is a Sión, a jövő héten leúszhat a barcsi önkormányzat által a Balatoni Hajózási Zrt.-től vásárolt Akaii vízibusz, mely a drávai turizmus szolgálatába áll majd. Ahogyan megírtuk, a ki­lencven személyes hajó vételára 18,5 millió forint volt. F. I. Kaposvári csomópontban jött a baba KAPOSVÁR Szüléshez riasztották a mentőket egy somogyi település­re, közölte az OMSZ. Egy 36 he­tes terhes kismama várta őket, a szükséges vizsgálatok elvégzé­se után elindultak vele a kórház­ba. A beindult folyamatok azon­ban annyira gyorsan zajlottak, hogy Kaposvár belterületén egy csomópontban le kellett állnia a mentőautónak, hogy világra se­gítsék a kis Alexandrát. Az új­szülöttet és a boldog édesanyát jó egészségi állapotban szállították kórházba. A baba 2850 gramm súlyú, és 53 centi hosszú. K. G. Kereszteződésben született ' ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Horváth Gáborné, az Együd Árpád Kulturális Központ vezetője a helyszínen felidézte az 1790-es éveket, amikor még fá­ból készült iskolaépület és fogadó állt itt, és 1976-ot, amikor a költő tiszteletére szobrot avattak. A De­ák Farsang az Együdben folytató­dott, ahol a középiskolai csapatok egy vetélkedőn mérték össze tu­dásukat. Gál Tamás az Interakti­vitást és az improvizációt felhasz­nálva egyedi módon állította szín­padra a Dorottyát. Az érdeklődők Csollák Mihály bábjait és festmé­nyeit, valamint Ferencné Fogara- si Éva natúrmontázsait is megte­kinthették. A kaposvári intézmé­nyek összefogtak, hogy megszé­pítsék a Csokonai Fogadó kiraka­tát a farsang témakörében. A többi között leselejtezett könyveket, rej­tőzködő állatokat, báltermi képet, farsangi díszbe öltöztetett kék ku­kát láthatnak többek között az ar­Gyertyagyújtás a költő belvárosi szobránál Kaposváron rajárók. K. G. Csollák Mihály bábjai és festményei is láthatók Fánkot és teát kaptak a véradók Fánkkal, teával várták a véradó­kat pénteken délután a somogyi megyeszékhelyen - farsangi vér­adást rendezett az Országos Vérellá­tó Szolgálat (ÓVSZ) és a Magyar Vö­röskereszt a Kapos Hotelben. - Egy kérdőív kitöltése és vizsgálatok előz­ték meg a véradást - mondta Huj- ber Tamás, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének koordinátora.- Egy férfi évente ötször, míg egy nő négyszer adhat vért, s két alakalom között legalább 56 napnak kell el­telnie. egy-egy „pácienstől'' 4,5 deci vért vesznek le. A farsangi véradá- Az OVSZ-nek 23 intézménye van or­són 25-en vettek részt. A vércsopor- szágszerte. s a diszpécserszolgá­tok megoszlása Magyarországon vi- lat gondoskodik arról, hogy az ösz- szonylag állandó. így a készletet is szes központban rendelkezésre áll- ehhez igazítja az ÓVSZ. jón a megfelelő mennyiségű kész­- Az ÓVSZ kötelessége, hogy min- let, így ha valahol vérre, vagy vérké- dig olyan szinten tartsa a raktári vér- szítményre van szükség, akkor az készletet, hogy a sürgősségi ellá - egészségügyi intézmények autói a tást fedezni tudja - hangsúlyozta la- központokból el tudják száilítani a púnknak Jákó Kinga főigazgató. - szükséges „adagot". Ezért fontos, hogy a 18 és 60 év kö- - Ahogy az elmúlt években, úgy az zötti felnőttek, akik egészségesnek idén is különböző rendezvényeket, érzik magukat és legalább 50 kilo- programokat, akciókat szervezünk gramm a testsúlyuk rendszeresen a véradás ösztönzésére - mondta jöjjenek vért adni, hiszen az ő segít- el a főigazgató. - Ezekről az eserné- ségükkel tudja az ÓVSZ biztosíta- nyékről az ÓVSZ honlapján, illetve ni az ország kiegyensúlyozott vérei- Facebook-oldalán is tájékozódhat- látását. nak a véradók, érdeklődök. M. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom