Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-06 / 31. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 6., SZOMBAT Légii Ottó: a KGST-időkben került le a honi borászat a világtérkép Essenek le az állak a magyar bortól!- Csak akad bennünk annyi ku­rázsi, hogy meg tudjuk monda­ni, mi a cél, merrefelé kell ha­ladni, ha már egyszer a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa (HNT) nélkül törvényt sem lehet ma már alkotni; az egyedi mi­nőségre kell törekednünk, csak ez lehet a magyar, ezen belül a balatoni bor jövője - mondta la­punknak a balatonboglári Légii Ottó, akit nemrég választottak meg a HNT elnökévé. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu BALATON Szerinte a földrajzi adott­ságaink és a termőterületünk mérete egyaránt erre tesz alkal­massá bennünket, magas szin­tű helyi termelésre van szük­ség, ami egyre több helyütt meg­van, le-leesnek már az állak a vi­lágban, amerre magyar bort kós­toltatnak, vagyis „időarányosan” nem állunk rosszul sok elvesz­tegetett évtized után, türelemre van ugyanakkor szükség, de hi­szen a szőlőtőke is csak öt év után fordul termőre...- A hegyközségi rendszernek szép múltja van, az alapjai több, mint száz évre nyúlnak vissza - emlékeztetett Légii Ottó, akit hat esztendeje egyszerre választot­tak meg a Borászok borászának és az Év bortermelőjének. - 1948- ban gyorsan meg is szüntették, nem véletlenül, hiszen az auto­nómia, a demokrácia szempont­jából komoly közösségteremtő színtér volt. 1990 után éledt új­já, a 2012-ben megújított törvény szabályozza a HNT működését, költségvetése a termés és a terü­let alapján befizetett járulékok­ból, valamint az állami támoga­tásból áll össze, a szavazat is ará­nyos a területtel, akárcsak a há­ború előtti szisztémában. Mind a 22 hazai borvidék de­legál egy-egy borász és szőlész küldöttet a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsába, ők negyvenné­gyen választanak elnököt, de­cemberben Légii Ottót, aki tagja volt már az elnökségnek. - Ötve- nen túl, ha van már valamilyen szakmai múlt az ember mögött, és „megtalálja” a feladat, akkor nem lehet elugrani előle, tenni is kell azért a közösségért, ami­nek sokat köszönhet, amelyik­ben tevékenykedik - felelte az elnök arra a kérdésre, hogy mi­képpen „találta meg” a pozíció. - Azt a régi időkből ránk maradt hozzáállást soha sem szerettem, hogy csak szidunk mindent „föl­felé”, de nem teszünk semmit. Szerintem ma is rajtunk, az aka­ratunkon múlik, hogy mit érünk el. Először tehát tanácsosabb ma­gunkban keresni a hibát, ha nem olyan lett a bor, mint szerettük volna. „A borászok tizenkét pontjá­ból hányat valósítottunk meg eddig?” - kérdezte' Orbán Vik­tor a 2013-as kémesi kihelyezett kormányülésen. Akkor állító­lag négynél tartottak. És ma? - Folyamatosan lépünk előre, ta­lán még mindig a bürokrácia­csökkentés terén a legnagyobb az elmaradás - így Légii Ottó. - Sok a feladatunk, akár az ok­tatás, akár a bor népszerűsíté­se terén. Csak a Balatonboglá­ri borvidéken harminc szőlőfaj­ta van jelen, ami nagyon sok, se­gíteni kell a fogyasztót, hogy el­igazodjon a piacon, hiszen példá­ul a Balaton óriási terület. Jogos elvárás, hogy helyi bor kerüljön asztalra a vendéglátóhelyeken, legalábbis mindenütt megkós­tolhassa az a turista, aki a he­lyi értékekre kíváncsi. A kíná­lat egyébként egyre változato­sabb, bort ugyanakkor nem kö­telező inni, életszínvonal kérdé­se is, de persze a kulturált bor- fogyasztás nemcsak pénz, igé­nyesség kérdése is. A bogiári borász úgy látja, el­öregedett a szőlésztársadalom, utánpótlás alig akad. - Nem nép­szerű hivatás, kevesen akarnak „földet túrni”, nehéz a beiskolá­zás Balatonbogláron is. Kellené­nek pedig az új szemléletű szak­emberek. Az uniós csatlakozás óta 90 ezerről 60 ezer hektárra csökkent a hazai termőterület, hol van már a hatvanas évek 200 ezer hektárja?! Tudjuk persze, hogy az mit jelentett: miénk és a bolgároké volt a bor a KGST-ben. Ráálltunk a tömegtermelésre, és a világ ott el is ment mellettünk, noha volt progresszív üzem is, mint éppen Boglárod a BB. De a magyar'bor akkor került le a vi­lágtérképről. Hiába hisszük azt, ma nem világhírű, mert egysze­rűen nem ismerik. Hosszú idő kell, mire újra elterjed a jó hí re, mire keresett lesz. Ne­héz, de szép a fel­adatunk. 1 A bogiári borvidék termésátlaga a legmagasabb Katasztrofális a dél-balatoni sző­lőültetvények állapota, pedig csodálatos borok és jó borásza­tok vannak a régióban - mond­ta a Somogy megyei közgyű­lés decemberi ülésén Gádor Dé­nes, a Dél-balatoni Borüt Egyesü­let elnöke. Ügy vélte, miközben a BB-tulajdonossa lett Törley nyo­mott árai az irányadóak, az ültet­vények felújításához nincs anya­gi forrásuk a termelőknek. Gádor szerint a felvásárlási árakat álla­mi támogatással kéne kiegészí­teni azoknál, akik vállalják, hogy a pluszpénzt a szőlőültetvények rekonstrukciójára fordítják. Légii Ottó egyet is ért kollégájá­val, és vitatkozik is vele. - Piac- gazdaságban élünk, aligha lehet azt várni, hogy valaki majd meg­old helyettünk bármit is - ma­gyarázta a HNT-elnök. - S ha csak a Balatonboglári borvidé­ket nézem, egyrészt valóban nincs meg mindenütt a szán­dék az ültetvények megújításá­ra, másrészt viszont tíz hektár­szám tudok jó példákat is mutat­ni, nem mindegy tehát, hogy félig teli vagy félig üres az a boros­P pohár... Alig egy két olyan borvidék van az országban, mint a bogiári, ahol nem csökkent a terület, az. ültetvénymegújitási arány is jó, és itt a leg­magasabb a termés­átlag az országban. Világszínvonalú be­fektetések történ­tek, világszínvo­nalú borok jelen­tek meg. Amilyen lliSlk mélyről indultunk, ahhoz képest nem állunk rosszul. Idö- k,, Jflft re, türelemre van Sjljjjp szükség, meg aztán ez egy nagyon tőkeigé­nyes ágazat, tizenegy hónapig állnak a gepek, a szüretidöre várva...­Egyedi minőséghez öt hektár is elég lehet - állítja a dél-balatoni borász Szövetkezni kéne a gazdáknak - ezt Gádor Dénes egyszerre mond­ta a megyei közgyűlés előtt a la­punknak interjút adó kaposvá­ri-villányi borásszal, a hannove­ri születésű Marcus Bankerttel. - Kitörési pont lehet akár ez is, de a kiváló minőség elengedhetetlen - így Légii Ottó. - Egyedi minő­séghez elég lehet öt hektár is. A Balatonnál is akadnak már jó pél­dák. Állami támogatás inkább a végiggondolt magyar bormarke­tinghez kéne, hogy ne egyénileg kelljen egy-egy borásznak meg­vívnia a maga harcát. A mi elap­rózódott területünkkel, de kivá­ló természeti adottságainkkal a gasztronómiában és a szaküzle­tekben is felsőbb kategóriákat le­hetne megcélozni. Bor, kiváló ízű gyümölcsök, mangalica.... A szövetkezésre adódott lehe­tőség a kilencvenes évek kö­zepén, de nem éltek vele - tet­te hozzá a bogiári borász. - Az Antall-kormány már biztosí­tott munkavállalói részvényvá­sárlási programot a BB-dolgo- zóknak. Az összes szőlőterü­let, ami egykor állami volt, ad­digra magánkézbe került. Volt vezérigazgatói szándék pince­szövetkezet alakítására, hiába. A BB ma már csak egy brand, egy sajnos kevésbé jól hang­zó márkanév, mint anno. Érthe­tő módon minden a német tu­lajdonos piaci és üzleti érdekei alapján dől el, de tény, hogy az ültetvényeladás nem iga­zán jellemző a környéken, va­lamennyire mégiscsak megéri a termelőknek... Somogybán is több not vonnan be a létfontosságú vizsgálatba SOMOGY 2016-tól az Országos Tisztifőorvosi Hivatal irányításá­val több mint száz magyarorszá­gi településen 121 védőnő kez­di meg a népegészségügyi méh­nyakszűrést - közölte az ÁNTSZ. A Kaposvári Humánszolgáltatási Gondnokság álláspontja: ingyen, munkaidőben biztosítanák vé­dőnőiknek a méhnyakszűréshez szükséges tanfolyam elvégzé­sét. A törvény szerint 2018 végé­re lehetőség szerint minden védő­nőnek meg kell szereznie a méh­nyakszűrés elvégzéséhez szüksé­ges képesítést. A korai méhnyak­ráknak nincs árulkodó jele, ez ad­ja a szűrővizsgálat fontosságát. A cél, hogy a nők a lakóhelyük­höz közel, alapellátásként érhes­sék el a létfontosságú szűrővizs­gálatot. A szakemberek a bizalmi viszony eredményeként olyan nő­ket is be tudnak vonni a vizsgá­latba, akik korábban nem éltek a lehetőséggel. Mindez ahhoz járul­hat hozzá, hogy jelentősen csök­kenjen Magyarországon a méh­nyakrákos megbetegedések- és az ebből fakadó évi 400 fős halá­lozások száma.- A méhnyakrák leggyakrab­ban a 40-es, 50-es korosztályban jelentkezik. A legnagyobb kocká­zatnak azok a nők vannak kitéve, akik soha nem vettek részt szű­rővizsgálaton, korán kezdik a sze­xuális életet, több szexuális part­nerrel közösülnek vagy olyanok­kal, akiknek több szexuális part­nerük van. A HIV-fertőzöttek is fokozott kockázatúak - mondta lapunknak Fazekasné Víg And­rea, az elmúlt esztendőben az „Év Védőnője” címmel elismert szak­ember. - Mérsékelve a szexuális partnerek számát, késleltetve az első közösülés idejét, elkerülve a dohányzást, illetve 3 évente rend­szeres szűrővizsgálatra-járással megelőzhető a méhnyakrák. A hazai átfogó méhnyakrák-meg- előzési program részeként az el­múlt évben bekerült a magyar védőoltási rendszerbe a HPV (Hu­mán Papillomavirus, ami a be­tegséget okozza) elleni védőoltás az általános iskola hetedik osz­tályát végző, 12. életévüket betöl­tött leányok részére térítésmente­Védőnőket képeznek sen. Nem negatív eredmény ese­tén haladéktalanul nőgyógyásza­ti szakrendelésre irányítja a vé­dőnő a pácienst, megjegyzendő - a nőgyógyászati vizsgálat és a vé­dőnői méhnyakszűrés kiegészí­tik egymást. Gy. Zs. Somogyi nők: bizalmi kérdés A megkérdezett somogyi nők véleménye szerint sok eset­ben bizalmasabb, diszkrétebb ezt az utat választani, mint a kórházi szűrést kérni.- Egy védőnővel nagyobb bi­zalmi kapcsolat alakulhat ki, mert terhességtől szülésig-, és utána is sokat találkoznak, beszélgetnek, míg egy nőgyó­gyásszal csak évi egyszer ta­lálkozik az ember jó esetben- mondta kérdésünkre egy somogyi nő, neve elhallgatá­sát kérve. Előnyként jegyez­te meg továbbá, hogy a vizs­gálat így lakóhelyhez közel, vi­déken is elérhető, időtakarékos, nem kell emiatt valamelyik város­ba utazni, hiszen az sokaknak akár gondot is jelenthet. Ökoiskola címet kapott hat somogyi SOMOGY Somogyból hat oktatá­si intézmény szerezte meg janu­ár végén az Ökoiskola címet egy állami pályázat nyerteseként. A fenntarthatóságra nevelés ma már szinte alapfeladata az ok­tatási intézményeknek. A cím­mel kiemelkedő színvonalúnak ismerték el a hat somogyi isko­la teljesítményét ezen a téren. A Móricz Zsigmond szakképző és az igali általános iskola mellett Ökoiskola címet nyert még So­mogy megyéből a balatonszár- szói, a gödrei, a somogyvári és a balatonföldvári iskola is, így már országosan 900-ra nőtt azoknak' az intézményeknek a száma, amelyek környezettudatosán működnek és erre nevelnek. 3fc Hosszú távú I iÍBffolldolko(l'l5ra I n türelemre van I ' 'll % B szükség, a szolotoké is I H csak ót ev után I m || fordul termőre [

Next

/
Oldalképek
Tartalom