Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-06 / 105. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 9 2004. Május 6., Csütörtök HOSSZÚVÍZ Hosszúvízi Hírmondó Virágos Hosszúvíz Benevezett a Virágos Magyarországért versenybe az idén is a hosszúvízi önkormányzat. A jó eredmény érdekében több pályázatot is készített, s a nyereményből facsemetéket és cserjéket vásárolna. Az önkormányzat természetesen önerőből is szépíti a közterületeket: négy közmunkás hetek óta virágosrt. Pályázati pénzből ünnepeltek Százezer forintot nyert az uniós csatlakozás ünneplésére Hosz- szúviz. Az Európa-nap programját egybekötötték a falunappal és május másodikén ünnepelték. A település napja eddig augusztus 20- án volt, most azért tartották előbb, mert a nyáron építkezni kezdenek a falu központjában, és zavarná a rendezvények lebonyolítását. Beindult a mobil posta Eddig Mesztegnyőre jártak a hosszúvíziek postára, ezután a posta jár hozzájuk. A mobilpostaszolgáltatás ugyanis itt is beindult, és naponta jár a postás a településre. Ezen a falun kívül Cserfekvésre is betér a postásautó. Recept Hosszúvízről Rakott tarja Négy személynek fél kiló csirkemáj kell, fél kiló sertéstarja, egy fej fokhagyma, egy közepes fej vöröshagyma, 4 db főtt tojás, 1 nyers tojás, 5 zsemlye, 20 deka párolt gomba, só, bors, petrezselyem. A májat és a főtt tojást apróra, a tarját vékony szeletekre vágjuk. A fölapritott vöröshagymát megdinszteljük, maid beletesszük a csirkemájat, s együtt pároljuk tovább. Amikor kész, belekeverjük a főtt tojásokat, a gombát, a beáztatott és kicsavart zsemlyéket, az apróra vágott petrezselymet; ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd összedolgozzuk a nyers tojással. Az így kapott masszát tepsibe simítjuk, s a tetejére tesszük a tarja- csikókat, erre sajtot is szórhatunk. Közepes lángon fél óráig sütjük. A rakott húshoz burgonyapüré vagy hidegen burgonyasaláta illik. ■ A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓ: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Mesztegnyőtől néhány percre, a Gyótai-erdő alján bújik meg Hosszúvíz. Egy nagyobb községben a legkisebb utca is nagyobb, mint ez az egész falu. Egy utca néhány házzal, páratlan környezetben. Az itt élőknek csak ez maradt, ami lemondásokkal igaz, de itt tartja a még megmaradt tősgyökereseket. S ugyanez a szépség hozza az újabb lakókat. A mesés vidék. Ezenkívül azonban semmi nem mesébe illő. Nagyon is valóságos, és nem is olyan szép, mint az erdő szeglete. Csendes mesefalu az erdő szegletében Hidas 1760 táján, Mária Terézia uralkodása idején épült föl. A kis falu nevét arról kaphatta, hogy a környező vizeken több tucat híd ívelt át. Szóval úgy jó kétszázötven éve alig húsz sváb családot telepítettek ide. A Vadál, Nébli és Nemecz nevű- ek biztosak lehetnek abban, hogy családfájuknak magyarországi gyökereit Hosszúvízen kell keresniük - állítják a régi öregek. Azt is tudni vélik: a mai Hosszúvíz - akkor még Hidas - első lakosai a Nemeczék voltak. Közülük Nemecz Pált pólyában hozták. Az ő leszármazottai mai is hosszúvíziek. Ma már csak két Nemecz lakik Hosszúvízen. Nemecz Lászlóval majd ez a hagyomány is megszakad. Az ő gyermekei már nem maradtak a szülőföldjükön, mindketten Mesztegnyőn telepedtek le. Odalett a libás múlt Édesanyjuk hét libát terelget az egy- utcás falu szélső házának udvarán. A dohánytermesztés és a libák valamikor jó hírét vitték Hosszúvíznek. Elmúltak azok az idők. Már csak két portán vannak ezekből a madarakból, a valamikori libás faluban.- Sok liba volt Hosszúvízen - magyarázza Nemecz Lászlóné. - Szülte minden háznál volt. Én is sokat keltettem. Most csak nálunk van, meg itt a szomszédban. Nekik is nálam keltek. Hozták a tojást, én meg szívesen foglalkozom velük. Szeretek törődni minden állattal. Hát még a kisebb unokáim: nem tudnak betelni a kiskacsákkal. Bár csak lenne több. Amikor tavasszal még minden ház előtt legelésztek, akkor volt szép ez a kis falu. Most is szép, de már nem a régi. A szembeszomszédok a kertben szorgoskodnak. Csendben, kettesben teszik a dolgukat. Amikor közelebb érünk, kiderül: krumplit raknak. Kicsit elkéstek vele, az időjárás Úton Európába miatt. A sok eső nem engedte, hogy rendben kezdjék a tavaszi munkát. S nemcsak a mezőgazdaságnak okozott kárt, hanem Szüvásiék házában is. Beáztak a falak, és a tető sem bírta a kitartó esős télvégét.- Húsz éve élünk itt, Hosszúvízen - gondolkozik el munka közben Szüvási Györgyné. - Kecskemétről jöttünk annak idején. Azt gondoltuk, majd állatokat tartunk, gazdálkodunk, de nem úgy lett, ahogy számítottuk. Ettől függetlenül szeretünk itt lenni. Nincs zaj, s nagy a nyugalom. A gyerekek segítenek, ha tudnak. Havonta egyszer elvisznek bevásárolni Marcaliba. Olyankor megveszünk mindent, ami kell és nagyobb tétel, ami meg napi, azt beszerezzük a mozgóboltból. Három évig nem volt bolt. Most a polgármester elintézte, hogy jöjjön minden másnap. Van benne minden, ami nagyon kellhet, így legalább kenyérért nem kell biciklire ülni és Mesztegnyőre kerekezni. A csend hangjai Miközben beszélgettünk, eltelt egy óra. Csendben. Akkora csendben, hogy szülte hallatszik három házzal arrébb, miről beszélgetnek. Zaj nincs, egy autó és egy tósmotor volt eddig a reggeli forgalom. Nemsokára jön a busz, azonkívül azonban kora reggeltől estig szinte nem is jár erre gépkocsi. Ahogyan a hosszúvízi kertekben hallhatóan a madarak is örülnek a megkésett tavasznak. A madárcsicsergés csak kutyaugatással keveredik néha. Az itteni ebek, akárcsak a falusiak, észreveszik az idegent. Szinte minden háznál tartanak legalább egy kutyát. Urrék kettőt is.- Nagyobb biztonságban éreztük itthon magunkat - mondta Urr Béláné. - Nem mintha a köz- biztonság olyan rossz lenne, de jó, ha jelzi, jár valaki a kapu előtt. Nemecz Lászlóné őrzi a libás hagyományt Urr Béláné négy gyerekét és unokáit várja Szilvásiék megkéstek a krumplivetéssel Sokat vagyunk egyedül a nővéremmel, hát nem árt a házőrző. Négy fiunk van meg hat unokánk, igaz, csak egy látók helyben, a többiek elköltöztek. Nem azért, mert nem szerették a falut, hanem a munkahely miatt. Szinte semmi' lehetőség nincs itt helyben. Az önkormányzat ad csak munkát, meg aki talál magának otthon megélhetést, aztán kész. Virágos lesz a falu A közmunkások a falu másik végén virágmagot vetnek. Ezt onnan tudni, hogy jól látszik. A falu egyik végéből ugyanis szépen látni lehet a másikat. Szóval négy ember szorgoskodik odaát. Amíg elérjük őket, a polgármesteri hivatal épülete előtt vezet az utunk. Az épület zárva. Keddenként van orvosi rendelés, és hetente egyszer a körjegyzőségből tartanak fogadóórát. Most egyik sincs. Az épület előtt egy furcsán sikerült emlék hívja fel a figyelmet az uniós csatlakozás örömére. Egy legjobban kerítéslécre hasonlító oszlopon márványtábla díszeleg, rajta aranyozott betűkkel: Euróhoz való csatlakozás emlékére. Amíg tehát a politikusok csak beszélnek, a közgazdászok meg elemeznek, Hosz- szúvízen csatlakoztak az euróhoz. Nyilván nem az európai pénzre, inkább az unióra gondoltak a készíttetők, de ez senkit nem zavar. A hazánkkal növekedett európai közösséget - függetlenül a hibásra sikeredett táblától - méltón megünnepelték az itteniek.- Én nagyon jól éreztem magam, meg szerintem mindenki, aki ott volt - mondta Bogdán Lászlóné, az egyik közmunkás. - Jó, amikor ösz- szejön a falu. Bármilyen kicsi is a település hétköznap, csak hallomásból tudjuk, kivel mi van. Szeretek itt lakni. Egy normális fizetést adó munka azért hiányzik, ha nem is inHosszúvíz Kincse nen, a környékről. Amúgy nagyon jó. Ezen kisebb vita azért kialakul. Van, aki szerint jobb is lehetne. Az önkormányzat többet segíthetne az egyedül élőknek vagy a rossz körülmények között élőknek, s ha a fiatalokból meg gyerekekből kevés is van, azért velük is törődni kellene - mondják. Hiába nyert ugyanis két számítógépet a falu, ha a gépek el vannak zárva a lakosság elől. A nyugalom ugyanis néha már nyomasztó, és Cserfekvésen is hiányzik néhány dolog. Jó lenne például, ha oda is kijárna a falugondnok, és az ottaniakkal is úgy törődnének, műit a hosszúvízi öregekkel. Hiányzó kortársak Simon Zsófia három éve települt Holládról Hosszúvízre. Most ő a legfiatalabb a felnőttek között. Harminc lesz nemsokára, s bizony, az ő korosztálya szinte teljesen hiányzik a településről. Néhány gyerek, és a többség ötven-hatvan felett. A fiatal anyuka, aki két pici gyereket nevel, azt mondja, nincs semmi baj ezzel a településsel. Egy nagyobb falut hagyott ott a kisebbért.- Az rosszabb volt - mondja, miközben nagyobbik gyerekét nyugtatja. - Nem volt biztonság, sok volt a betelepült roma, és semmivel nem jobb az ellátás vagy a munka szempontjából sem. Mi szeretünk itt élni. Nem véletlenül vettek meg a faluban több mint tíz házat fővárosiak és külföldiek. Én nem féltem ezt a falut. Nem mondom, hogy megvan itt minden komfort, meg jobb nem is lehetne. Én azt mondóm, olyan különleges nyugalom van itt és tiszta levegő, hogy ez sok mindenért kárpótolja azt, akinek ez valamit számít. Szerintem ilyenek, ahogy egyre rohanósabb lesz körülöttünk a világ, mindig többen lesznek és nem kevesebben. ■ Elöregedett a kéz Vass József nyolcvanéves, és 58 esztendeje költözködött Hosszúvízre. Azt mondja, szereti ezt a nyugalmat, de a szíve még mindig a szülőfalujába, Zalába húzza. Valaha minden portán sok állatot tartottak és nagy területet megműveltek.- Szorgalmas népek laktak erre, csak már megöregedtünk - mondta Vass József. - Nálunk is volt mindenféle állat és nagy kert. Állat már nincs, de a kertet ma is művelem. Most kijöttem kicsit a padra, mert a kutyák nagyon ugattak, megnéztem, mi történt, de megyek is jnindjárt vissza. A kertben még elvagyok, de a kaszát egyre nehezebben bírom. Már alig tudok menni utána. Sajnálom. Amikor az ember körül eny- nyi a baj és egyre kevesebb az erő, sokszor gondolkozik rajta, minek él, mi lesz utána. Itt van ez a ház is. Ki veszi meg, ha mi elmegyünk? Talán valami külföldi. A szomszéd szövetkezetét is németek vették meg. Megyünk az unióba. Szerintem kicsit túlzásba visszük. Ma hallottam a tévében, hogy a határon még a magyar címert meg a zászlót is uniósra cserélték, hát ezt nem kellett volna. Az még csak ezután derül ki, hogy jól csatlakoztunk-e vagy sem. Nagy ünnepléssel mentünk be, az biztos, csak aztán nehogy sírva jöjjünk ki belőle. ______________■ Va ss József szerint a magyar bor az unióban is fontos lesz. Ö húsz éve mindennap megiszik egy pohárral. Állítja: ez orvosság A kockás liliom Hosszúvízen két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, amely a kipusztulástól is veszélyeztetett állat- és növényritkaságok otthona. Az egyik az egykori homokbánya, ahová parti fecskék és gyurgyalagok települtek. Ezeknek a madaraknak egyik legnépesebb populációját éppen itt lehet megfigyelni. Egy madárról kapta nevét a település határában található védett legelő is. A Gólyás-réten gyakran látni az Európa-szerte ritkaságnak számító fekete gólyát. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert számos szigorúan védett növényritkaságnak is otthont ad. A tőzikétől egészen késő őszig nyílik valamilyen védett vadvirág. Nagy számban vannak itt kosborok, tárnicsok és különféle nárciszok, a legkülönlegesebb védett virág pedig a kockásliliom. Legtöbbet hóvirágból és tőzikéből találni. Kora tavasszal egész rétnyi területek borulnak fehérbe, szinte szőnyegszerűen virágzik a tavasz első két vadvirága. A világháború idején Hosszúvíz határában egy erdőrészt teljesen elaknásítottak. Azon a területen sokáig nem lehetett fát kivágni, s ezért igazi faritkaságok: több száz éves tölgyek és kőrisek marad- tak a kényszerből megvédett erdőben. __________■ Ho sszúvíz környékén számos különleges növényritkaság gyönyörködteti a természetjárókat. A legértékesebb ez a liliom r r <
