Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-06 / 105. szám

2004. Május 6., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 7. OLDAL Európa védőszentjei Az egyház a szentekben a Krisztus tanítását hősiesen követő­ket tiszteli. Ők éppúgy hús-vér emberek voltak, de a népsoka­ságból kiemelkedtek, mert életpéldájukkal szemléltették, hogy különböző korokban milyen sokféle formában lehet Krisztust követni. Tekintet nélkül arra, hogy földi pályafutá­suk során tudós főpapok vagy egyszerű szerzetesek, hercegkis­asszonyok vagy cselédlányok voltak, bőven volt részük jóban- rosszban, ugyanúgy örültek, bajlódtak és botlottak, mint mi; de legyőzték a kísértéseket s az életszentség csodás magaslata­ira emelkedtek. Minden hívő embernek és szinte minden fog­lalkozásnak, városnak, országnak, sőt földrésznek is megvan a maga égi pártfogója. Európa hat nagy szent, Nursiai Szent Be­nedek, Szent Cirill és Szent Metód, Szent Edit Stein, Sienai Szent Katalin és Svéd Szent Brigitta égi oltalma alatt áll. Az Örök Város erkölcstelensége arra ösztönözte Nursiai Benedeket (480 k.-547), hogy hátat for­dítson Róma léha világának, s egy barlang magá­nyába vonuljon vissza. Rövidesen remeték hatal­mas csapata vette körül. Monté Cassinó hegyén megalapította a bencés rend anyaházát. Gazdag tapasztalatai alapján megírta a Regulát, az egész nyugati szerzetességnek máig alapul szolgáló szabályzatát. Benedek Regulája nemcsak a szer­zeteseknek, de minden kereszténynek is valódi életszabálya lehet. Szerzetesei a nyugati világban az egyik legfonto­sabb kultúrteremtő erőt képviselték. A nyugati szerzetesség atyja­ként tisztelt Benedeket VI. Pál pápa 1964-ben Európa védőszentjé­nek nyilvánította. A szlávok nagy apostolainak, Szent Chilinek (826 k.-869) és Szent Metódnak (815 k.-885) hittérítő tevékenykedése gazdag aratást hozott Isten orszá­ga számára, és biztosította népszerűségüket a szláv népek körében. 860 körül a Krím-félszigeten élő kazárok között térítettek, majd Rasztiszláv herceg meghívására Morvaországban tevékenykedtek. Megszerkesztették a szláv írásmódot, az ún. glago- lita ábécét, melynek segítségével lefordították ószláv nyelvre a Szentírást és a szertartáskönyve­ket. A liturgiában a nép számára érthető szláv nyelvet használtak, amit a német papság szentségtörésnek tartott, emiatt bevádolták őket a pá­pánál. A pápa azonban jóváhagyta működésüket. II. János Pál 1980- ban Európa társvédőszentjévé nyüvánította a testvérpárt. Svéd Szent Brigitta (1303-1373) hazájában óriási tekintélynek örvendett, politikai kérdésekben is igen nagy volt a befolyása. A svéd történelem ki­emelkedő alakja három típust egyesített magá­ban, amelyek időben elég messze esnek egymás­tól: az ősi germán szagák hősnőjét, a középkor szent asszonyát és az itáliai reneszánsz úrhöl­gyét. Férje halála után szerzetesrendet alapított, majd bejárta Európát. Azon fáradozott, hogy Eu­rópa uralkodóit kibékítse egymással, és hogy a keresztények egységét előremozdítsa. A zsidó családból származó Edith Steinre (1891- 1942) fényesnek ígérkező tudományos pályafutás várt, de ő ehelyett Keresztről Nevezett Teréz Benedikta néven karmelita szerzetesnő lett. Filo­zófiai munkásságának köszönhetően országos hírnévre tett szert. A modern nők problémáinak szakértőjeként Németország-szerte tartott előadá­sokat, minden nőkérdést Mária magatartása álap­ján oldott meg. A 20. század európai drámáinak jelképévé vált Auschwitzban halt meg. Tanúság­tétele példa az igazság keresésére, a zsidók és keresztények közötti kölcsönös megértés építésére._________________________________■ ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS.HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdaS_Vetel Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12 A hét végén már negyedik al­kalommal rendezték meg a kaposvári székesegyházban az egyházmegye templomi kórusainak és szólistáinak találkozóját. A gregorián je­gyében lezajlott egyházzenei napon csaknem háromszázan vettek részt.- Négy éve voltaképpen egy be­mutatkozási lehetőséget adtunk a templomi kórusoknak - mond­ta Szili Zoltán, az egyházmegye fő-zeneigazgatója. - Egy alkal­mat, amire érdemes készülni, ami módot ad önmaguk megmé­résére és a kapcsolatteremtésre. Azóta a kezdeményezésből egy­re gazdagodó hagyomány lett.- Az idei programot püspöki gregorián szentmise nyitotta meg, s ezt követően is meghatá­rozóak voltak a gregorián dalla­mok...- Nagy Szent Gergely pápa 604-ben hunyt el. Az 1400. évi évfordulóról úgy emlékeztünk meg, hogy valamennyi kórus a műsorára tűzött gregorián éne­keket. Már a Balás Béla megyés­püspök által celebrált latin nyel­vű szentmisén is közreműködött a gregorián zenei hagyományok legavatottabb hazai őrzője, a Bu­dapesti Gregorián Schola Béres György atya vezényletével. Dél­után hét kórus és több szólista is bemutatkozott, s nemcsak a kö­zönség, hanem a - ez esetben nem díjakat, hanem elsősorban a zenei fejlődést segítő tanácso­kat adó - zsűri előtt is. A délutá­ni hangverseny csúcspontja Ki­rály Csaba Liszt-díjas orgona­művész és a Gregorián Schola Gregorián A hívő közösséget erősítő dallamok Béres György atya, a Magyar Gregorián Társaság elnöke vezényelte a nagy hírű Gregorián Schola kóruSát FOTÓ: KOVÁCS TIBOR műsora volt, ez méltóan szolgál­ta a gregorián népszerűsítését, a műfaj rangjának újbóli erősíté­sét. Úgy gondolom, sokan e ta­lálkozó kapcsán fedezték föl a gregorián szépségeit.- Az egyházzenei nap sajátos módon egybeesett az ország EU- csatlakozásának időpontjával.- Nem véletlenül, hiszen a gregorián olyan közös európai énekkincs, amely akár közös nyelve is lehet a 25 ország zene­barátainak.- Az elmúlt négy találkozó alapján milyen fejlődés tapasz­talható az egyházmegye zenei életében? A gregorián ének vagy összefoglaló névvel gre- goriánum (cantus gregori­ánus) a római egyház ősi egyszólamú, latin nyelvű li­turgikus éneke. Először a IX-X. században jegyezték le, szoros értelemben ezt a törzsanyagot nevezzük gregorián éneknek. Elneve­zése Nagy Szent Gergely pápa (590-604) liturgiái és énekrendezö tevékenységére utal; alapja Johannes Diaconus Gergely-életrajza 860 körül, mely szerint ő az antifonále szerzője, a Schola Cantorum megalapítója, a fő énekmester. A XIX. század végén elindult vizsgálatok szerint a gregoriánnak nevezett dallam­kincs részben Gergely előtt, legnagyobbrészt azonban az ő műkö­dése után keletkezett. A gregorián dallam különféle változások után nyerte el lejegyzett alakját, majd a lejegyzés után is tovább gyarapodott, egészen a XV. századig. Tágabb értelemben mindezt együttvéve nevezzük gregorián éneknek (vagy a középkori latin szóhasználatával cantus planus-nak, amely a gregorián sima, nyugodt, egyenletes tempó­vételére és előadásmódjára vonatkozik). Cantus choralis elnevezé­se arra utal, hogy általában kórus adta elő. A gregorián ének évszázadokon át a zenészek legfőbb tananyaga és a többszólamú kóruszene témakincstára volt. Cantus firmus (szilárd dallam) elnevezése tehát a többszólamúság kialakulása után keletke­zett, és a gregorián fődallamot jelzi a többszólamú kompozíciókban.- A kórusok között van olyan, amelyik négy éve csupán az alka­lom tiszteletére jött létre, azelőtt legföljebb esetenként együtt éneklő emberekből. Minden év­ben szembeszökő volt a fejlődés: akik azelőtt csak szerettek éne­kelni, most már - jóval gazdagabb repertoárral - tudnak is. Figye­lemre méltó a kórusok létszámá­nak gyarapodása is, a vonzerő, amit ezek a kis közösségek a kör­nyezetükre - örvendetes módon a fiatalokra is - gyakorolnak. Per­sze más mércével mérendő egy kis falu templomának a kórusa, mint egy felkészültebb karnagy irányítása alatt álló városi ének­kar. A fontos - itt is, ott is - a fej­lődés és a lelkesedés, amivel a li­turgiát szolgálják.- Hol áll zenei téren az ország egyházmegyéinek sorában a ka­posvári?- A Magyar Országos Cecília Egyesület vezetőségi tagjaként rendszeresen találkozom a többi egyházmegye zeneigazgatóival, s ők beszámolnak területük zenei életéről. Ugyancsak módom van eljutni a miénkhez hasonló más egyházmegyei rendezvényekre is. Mindezek alapján úgy érzem, ári­juk az összehasonlítást. Nem ar­ról van szó, hogy szakmailag fel­vehetjük a versenyt egy-egy bu­dapesti kórussal. A fejlődésben és programjaink összefogottságában azonban még velük is versenyez­hetünk. Egyes kórusaink szűkebb pátriájuk egész katolikus közös­ségének is kovászaivá tudtak vál­ni. A kórus fejlődése, sikere több településen helyi közügy lett.- Merre tart az egyházi zene? Túljutottunk-e az elmúlt két évti­zed - néha visszatetsző - mo­demzenei kísérletein?- Már megkezdődött a letisztu­lás, s jó, hogy mindez az értékek mentén zajlik. Ma is törekvés, hogy az egyházi zene közel ke­rüljön a fiatalok zenei világához, csakhogy közben ez az ízlésvilág egyre szélesebb lett. Ma is van­nak a gitáros-fuvolás, populári- sabb, a pasztorációs szempon­toknak inkább megfelelő egyházi zenék. Ugyanakkor egyre több a zeneileg is művelt fiatal, s körük­ben például éppen a gregorián di­vatja hódít. BÍRÓ FERENC Rezes-sikerek A kaposvári Nagyboldogasz- szony Római Katolikus Gimnázi­um tanulói a rézfúvósok múlt heti megyei versenyén hat díjat - egy első, két második és há­rom harmadik helyezést - sze­reztek. Felkészítőjük Bogáthy Gábor, az iskola fúvószenekará­nak a karnagya volt. Ugyancsak a katolikus iskola tanulója, Hor­váth Miklós kürtös arany minősí­tést szerzett a hét végén meg­rendezett keszthelyi Helikon ze­nei versenyén. Egyházi hírek MAGYAR EGYHÁZI KONFERENCIA. Megalakult az Összmagyar Egyházi Kon­ferencia szervezőbizottsága; a konferen­cia a Magyar Állandó Értekezlet munká­jában kíván részt venni. Az Összmagyar Egyházi Konferencia szervezőbizottsága elnökéül Láng Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomá­nyi Karának oktatóját választotta meg. A konferencia augusztus húszadikán kí­vánja megtartani alakuló ülését a Parla­mentben; a tanácskozás témája Az egy­házak felelőssége a magyar nemzet sor­sáért az Európai Unióhoz való csatlako­zás után lesz. EMLÉKTÁBLA KITELEPÍTETTEKNEK. Az 1950-51 között kitelepített helybeliek emléke előtt adózva emléktáblát helyez­nek el a református templom falán. A barcsi Delibeli Kőfaragó Bt gránitból ké­szült alkotását az augusztus 20-ai faluna­pon avatják fel. (ga) TAVASZI BÉRMÁLÁSOK. Bérmálási al­kalmak lesznek a kaposvári egyházme­gyében: 9-én, vasárnap Zalaszentbalá­zson, Andocson és Balatonkeresztúron. 15-én, szombaton Siófok-Kilitiben és Nagyberényben, másnap 16-án Miklós- fán, Zalakomárban és Balatonendréden. Zalaszentbalázson, Siófok-Kilitiben és Miklósién Balás Béla püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét. A további tava­szi bérmálási alkalmak időpontjáról kö­vetkező egyházi oldalunkon adunk hírt. ORGONAHANGVERSENY-SOROZAT. A székesfehérvári Prohászka-emlék- templomban ötödik alkalommal rendez­nek orgonahangverseny-sorozatot. Az el­ső koncerten április 30-án Zámbó Károly atya, a templom káplánja lépett a közön­ség elé. Műsorán egyebek között Bach- és Vivaldi-művek szerepeltek. Elhangzott az előadó saját, Concerto per organo solo című műve, amit Zámbó Károly az idén szerzett és ez alkalommal mutatott be először nyilvánosság előtt. ELSŐÁLDOZÓK. Tíz tanuló részesült az elsőáldozás szentségében, ketten a ke- resztségben a csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Református Gimnázium tanulói kö­zül. A 13 és 17 év közötti fiatalok az év elejétől a hittanórák mellett heti rendsze­rességgel szentségi felkészítésben vettek részt, amelyből vizsgáztak. Az egykor a diákifjúság számára épült Jézus Szíve templomban, az egyházközség tagjai előtt is átélték önként vállalt döntésük súlyát, (hj) SZITA KÁROLY A KÉSZ FÓRUMÁN. Szita Károly, Kaposvár polgármestere volt a vendég a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége Kaposvári Csoportjának tegnap esti összejövetelén a püspöki székház nagytermében. A fórum résztvevői olyan, a hitélettel, az egyházi intézmények fej­lesztésével, a létesítmények megóvásával kapcsolatos kérdéseket is föltehettek, amelyek a szokásos lakossági fórumokon nem merülnek föl TŐKÉS LÁSZLÓT VÁRJA CSURGÓ. Az idén 120 éve tehettek először érettsé­gi vizsgát Csurgón. A szombati jubüeumi ballagáson Tőkés László, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület püs­pöke hirdeti az Űr Igéjét, (hj) TURISTÁKAT FOGAD A FŐAPÁTSÁG. Átadták a Pannonhalmi Bencés Főapát­ság turistafogadó épületét; Várszegi Asztrik püspök, főapát áldotta meg. „In­nen kiindulva megmutathatjuk apátsá­gunk lelki és kulturális örökségét, amely e nemzetnek és a világnak is értékes öröksége” - mondta a főapát ünnepi kö­szöntőjében, s hangsúlyozta, hogy az új épületben már méltó módon fogadhatják a vendégeket. A beruházás 270 millió fo­rintba került. Megvalósításához különbö­ző állami forrásokból mintegy 200 millió forintos támogatást kapott a pannonhal­mi főapátság. A turistafogadó átadása al­kalmából mutatták be a pannonhalmi szerzetes közösségről szóló filmet, Ko­vács Bodor Sándor rendező-operatőr munkáját. A 45 perces film DVD-n keres­kedelmi forgalomba kerül. HORVÁT VALLÁSI SZOKÁSOK. „Podravina, azaz Dráva mente” jrímmel a vidék vallási és népi hagyományait gyűj­tötte össze Greges Jánosné. Ez már a har­madik könyve a felsőszentmártoni hitok­tatónak; az első horvát nyelvű könyve csak Felsőszentmártonnal foglalkozik, a második kötet a Dráva mente kilenc tele­pülésének, illetve templomának a rövid történetét ismerteti horvátul és magya­rul. A most megjelent kiadvány két nyel­ven adja közre egyebek között Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szentborbás népi vallási szokásait, (ga) _______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom