Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-06 / 105. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2004. Május 6., csütörtök Nagy cég, kis beszállítók A GE, amelyet General Electric Company néven Edison alapí­tott, ma a világ egyik legelismertebb cége. 102 országban 300 000 alkalmazottat foglalkoztat. Magyarországon 1989 óta van jelen, elsőként privatizált magyar vállalatot. Budapest- Nem csak Magyarországon, de az egész régióban mi hajtottuk végre az első jelentős privatizációt- mondja Színi István, a GE Hun­gary Rt. igazgatóságának elnöke. Azóta is mi vagyunk a térség legna­gyobb amerikai befektetője, mi foglalkoztatjuk a legtöbb dolgozót, 15 ezret, és a GE szolgáltatja az or­szág exportjának 4 százalékát.- 15 évvel ezelőtt privatizálták az újpesti Tungsram gyárat, az­óta több helyen vannak jelen az országban.- A ma már GE Lighting néven ismert gyár fejlesztésére és kuta­tásra eddig 900 millió dollárt fordí­tottunk. Miután ezt a tevékenysé­günket a GE sikeresnek ifiinősítet- te, ugyanakkor Magyarország ki­váló helynek bizonyult, így ezt egy sor új beruházás követte. A termelés nyolc gyárban, hét város­ban (Budapest, Vác, Kisvárda, Hajdúböszörmény, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Győr) folyik. Veres­egyházán zöldmezős beruházás­sal két hatalmas gyár épült, az egyikben repülőgép-alkatrészeket javítanak, a másikban gázturbina­alkatrészeket gyártanak. Őzdon a kis megszakítókat gyártó üze­münkben több mint ezer, eddig nehéz vasipari munkához szokott ember világszínvonalú munkát vé­gez. Cégünk a mérnöki munka és a technológia fejlesztését tíz ösz­szevont kutatóközpontjára bízza. A magyar szakemberek magas­fokú tudásának elismerését és megbecsülését jelzi, hogy ezek kö­zül kettő - a világítástechnikai és az orvosi berendezések kutatóin­tézete - hazánkban működik. De az is nagy jelentőséggel bír, hogy két esztendeje ide költözött a GE Európai Szolgáltató Központja.- Hányán dolgoznak ma már a GE hazai gyáraiban?- Mintegy 15 000 ember lép be nap mint nap gyáraink kapuján. Ugyanakkor több mint 2000 be­szállítónk van. Ezek többnyire olyan vállalkozók, akik 3-5, vagy ennél több emberrel dolgoznak. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ő termelésükhöz az alapanyagot, vagy egyes elemeket alvállalko­zóik állítják elő, akkor bízvást állíthatjuk, hogy további 15- 20 000 embernek adunk munkát, megélhetést.- Növelhető a beszállítók szá­ma?- Természetesen. Ez a beszállí­tói háttér is évek alatt alakult ki. Úgy gondolom, a foglalkoztatot­tak számánál nagyobb jelentősé­ge van annak, hogy új munkakul­túrát teremtünk. Megváltozott az emberek gondolkodásmódja, munkához való viszonya. Világ- színvonalú munkát fogadunk csak el gyáraink falain belül és a beszállítóktól egyaránt. Ez utób­biak részére rendszeresen tar­tunk tréningeket, konferenciákat. Legutóbb Veresegyházán volt egy ilyen találkozó, ahol még külföldi beszállítóink is jelen voltak.- Említette, hogy Budapesten van a GE szolgáltatóközpontja. Milyen munkát végeznek itt?- Ez a központ adminisztratív jellegű hátterét szolgáltatja a GE valamennyi európai vállalatának. Itt végzik mindegyik gyár és in­tézmény könyvelését, számlázá­sát. Innen látják el az egész Euró­pára kiterjedő számítógépes rendszer karbantartását, de a fel­világosító szolgálat is itt műkö­dik. Ha Koppenhágából valaki dá­nul kér a vállalatokkal kapcsolat­ban felvilágosítást, akkor a buda­pesti központban ülő kisasszony válaszol a kérdésére, dánul. A ma 300 emberrel dolgozó központ bővítésre szorul. Terveink szerint azt a részleget valamelyik egyete­mi városban, Pécsett, Debrecen­ben, Győrött vagy Veszprémben fogjuk megszervezni.- Az ózdiaktól tudjuk, jelentős szociális tevékenységet is folytat­nak. Erről nem esett szó.- Jelmondatunk: nem elég nagynak lenni, legyünk jók is! Nem gulyáspartikat, sportegyesü­leteket akarunk támogatni. A fia­talok útját kívánjuk elősegíteni, egyengetni. Például néhány ózdi középiskolásnak olyan tanulási lehetőséget biztosítunk, hogy ha befejezik az iskoláikat, sokkal versenyképesebbek lesznek a munkaerőpiacon, mint a többiek. Terveink szerint más városokban is megkeressük az iskolákat. Sok egyetemi hallgatót részesítünk ösztöndíjban. De ezt sem oszto­gatjuk, hanem meg kell érte dol­gozni. Pályázaton kell bebizonyí­tani tudását, elképzeléseit, és egy bizottság ennek alapján dönti el, hogy „alkalmas-e” a pályázó az ösztöndíjra.- Mi a sikerek legnagyobb titka?- Egyrészt nálunk mindenki jól érzi magát, másrészt a verseny: nálunk mindenki jobbat akar csi­nálni ma, mint tegnap, mindenki nemes versenyben áll egymással. Ez viszont nem titok! KOÓS TAMÁS Magyar siker Bordeaux-ban Bordeaux Kiemelkedő sikerrel szerepeltek a magyar borok a világ egyik legjelentősebb borversenyén. A bordeaux-i Challenge du Vinen - a nagy presztízsű borkiállítás és -vásár, a Vinexpo kísérőren­dezvényén - „versenyzőink” összességében harmincegy ér­met gyűjtöttek be, amivel meg- duplázták-háromszorozták az előző években mutatott teljesít­ményüket. A Challenge-re 4412 minta érkezett 34 országból. Ezek hu­szonöt százalékát díjazták: 171 arany-, 469 ezüst- és 566 bronz­érmet osztott ki a nemzetközi zsűri. A magyar borok elismeré­sének értékét jelzi, hogy az ilyen típusú megméretéseken tapasztaltakkal szemben ezút­tal nem csak a régió más orszá­gaihoz, Bulgáriához, Romániá­hoz, Szlovéniához, Moldová- hoz képest emelkedtek ki. Most több érmet szereztek honfitár­saink, mint a bornagyhatalom Ausztriából vagy Németország­ból érkezettek. A bordeaux-i tanulságokat gyarapítja, hogy az idei verse­nyen kimagasló formát mutatott két feltörekvő borvidék, az egri és a soproni. Egyikről és másik­ról is ketten szereztek aranyér­met. Külön említést érdemel 1999-es bikavérével Eger hegybí­rója, Dula Bence, valamint Thummerer Vilmos, aki három érmet is szerzett. Dulán kívül is több viszonylag „új” - szinte csak a szakmában ismert - név bukkant fel a Challenge-en: köz­tük a soproni Jandl és Luka Pin­cészet. NÍAGYAR ÉRMEK (borvidékek szerinti megoszlásban) Arany Ezüst Bronz Összesen Egri 2 5 3 10 Tokaji - 5 2 7 Soproni 2 12 5 Szekszárdi 1 3-4 Villányi 1 2 3 Etyek-budai - 1 1 Balatonboglár 1 1 Összesen 6 15 10 31 Forrás: www.challengeduvin.com Hatályba lépett a lex Szász Mai nappal hatályba lépett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény, ennek megfelelően ténylegesen elindulhat a Szász Károly elnök eltávolításával járó átstruktu­rálás. A helyzet viszont korántsem egyszerű: több hónap is el­telhet addig, amíg feláll az új vezetés. Budapest A lex Szász néven elhíresült PSZÁF-törvény mai hatályba lé­pésével elindulhat a pénzügyi fel­ügyelet átalakításának folyamata: úgy tűnik tehát, hogy ha nehezen is, de sikerül elérni Szász Károly felügyeleti elnök eltávolítását. Szász elmozdítása ezzel együtt még mindig nem lesz egyszerű, hiszen több, határidőhöz kötött lépcsőfok, is maradt, amit meg kell tenni az intézmény immár törvényben előírt átalakításához. Először is, a köztisztviselőkről szóló törvény értelmében a veze­tő posztok betöltése a felügyelet­nél is csak pályázat útján lehetsé­ges, amelynek időtartamát mini­mum két hétben határozták meg. Ha akad jelentkező, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek, jöhet az eredményhirdetés, és a döntés a parlament kezébe kerül. Ideális esetben - ha a gyakorlati­lag azonnali pályáztatást gyors eredményhirdetés követi - a hon­atyák már május végén, a tavaszi ülésszak utolsó napjaiban dönt­hetnek a felügyeleti tanács elnö­kének személyéről: természete­sen a szavazást a megfelelő biz- tottsági meghallgatás is megelőzi majd. Ezt követően ismét a köz- társasági elnök kezébe kerül a döntés, ám ennél a ténylegesen utolsó lépcsőfoknál nincsen konkrétan megszabott határidő: mindössze egy alkotmánybírósá­gi passzus rendelkezik - az idő­húzás elkerülése érdekében - ar­ról, hogy az államfőnek „ésszerű határidőn belül” szentesítenie kell a parlament akafatát. Ennek tükrében nem tűnik va­lószínűnek, hogy június előtt tá­voznia kellene a PSZÁF jelenlegi vezetőinek, sőt bármilyen csú­szás esetén - a parlament munka­rendjéből adódóan - akár hóna­pokig is tolódhatnak a személy- cserék. (Szász megbízatása egyébként csak a felügyeleti ta­nács felállításával ér véget: a tes­tület pedig csak akkor határozat- képes, ha az elnökkel együtt leg­alább három tagja van. Az elnö­kön kívüli tagokat - az elnök véleményének kikérésével - a mi­niszterelnök javaslatára a köztár­sasági elnöknek kell kinevezni.)­A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Szász Károly és Sáray Éva elnökhelyettes beadvánnyal for- dult az Alkotmánybírósághoz. ■ Hiba a konstrukcióban? Eddig csak mintegy ötven kérelem érkezett a tavaly október­ben meghirdetett midihitelre. A négylépcsős kis- és középvál­lalkozói program harmadik fokát jelentő konstrukció iránti gyér érdeklődésnek több oka is van - vélik szakmai körökben. Budapest A tucatnyi banknál és mintegy 140 takarékszövetkezetnél mű­ködő, tavaly októberben startolt midihitelre eddig csak mintegy 50 kérelem érkezett, összesen 300 millió forint értékben. Ez lé­nyegesen elmarad a gazdasági tárca várakozásaitól. Ugyanis a kis- és középvállalkozóknak (kkv) 3-10 millió forint fejleszté­si hitelt nyújtó konstrukció meg­hirdetésekor arra számítottak, hogy a program keretében 2003- ban várhatón 300-400, az idén 1000-1200 vállalkozás kaphat kedvezményes kölcsönt. A kkv célelőirányzatából a konstrukció 2004. évi kamattámogatására 1,95 milliárdot szánnak. Azt hittem, sokkal nagyobb lesz az érdeklődés - kommentálta a számokat Szőke András, az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szö­vetség elnöke. Tíz kivételével az összes takarékszövetkezet beje­lentkezett a programra, főleg a ki­sebb agrárvállalkozásokra szá­mítva, ám azok számára nem bi­zonyult vonzónak a konstrukció. Az eddigi sikertelenség feltétele­zett okai közé az EU-csatlakozás- ra való kivárást, az egyszerűbb és népszerűvé vált Széchenyi-kár- tyát, s a hitelkonstrukció némileg túlbürokratizáltságát említette Szőke. Mint hozzátette, megvizs­gálják a sikertelenség okát. A midihitelt már meghirdetése előtt bírálatok érték szakmai kö­rökben - emlékeztetett Nagy Mik­lós, a Budapesti Vállalkozásfej­lesztési Közalapítvány (BVK) ügyvezető igazgatója. A hitelt pénzintézetek folyósítják saját kockázatukra, hiszen csak a ka­matok csökkentésére vonatkozik az állami segítségnyújtás. A hite­lek engedélyezése a banki üzlet­szabályzatnak megfelelően törté­nik, sok helyen a vállalkozás ada­tait számítógépes program elem­zi, és adja meg hitelképességi mi­nősítését. Ez nem kedvez az in­duló vagy éppen termékstruktú­ra-váltásra készülő veszteséges vállalkozásoknak. A fedezeti kö­vetelmény is magas, s problémát jelent a szükséges fedezetbiztosí­tás, aminek a jelentkező birtoká­ban kell lennie, ha igénybe kíván venni vissza nem térítendő támo­gatást is. A konstrukció néhány ágazatra, tevékenységre (mező- gazdaság, élelmiszerfeldolgozó­ipar, export-előfinanszírozás) nem is igényelhető, miként nem vehető igénybe a hitel üzletrész- vásárláshoz sem. Ezen okok miatt a midihitelt a bankok az ele­ve hitelképes ügyfeleknek kínál­ják. Tehát a támogatás nem az eredeti célokban meghatározott ügyfélkört éri el, hanem a bankok számára nyújt többletbevételt, az ő profitjukat növeli, és nem a kis­vállalkozások fejlődését segíti elő - véli Nagy Miklós. TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK . BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár ^ ^ ^ ^ ^ 11154,13 251,9588 250,86 206,50 1,214 0,01*/. -0.0385 pont -0.43 Ft -1.48 Ft 0,70 cent FTSE-100 (London) __ 4569,30 pont (0,49%) Xe tra DAX (Frankfurt) _ 4022,10 pont (0,79% CAC-40 (Párizs) 3729,38 pont (0,77%) Arany (1 uncia) _ 390,70 USD (-0,28%) Brent (1 hordd)________________37,08 USD____________(1,02%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási ' Elszámolóár (Ft/t) határidő_______________minimum maximum új______előző TA KARMÁNYKUKORICA 2004. július 34100 45 500 38000 38 250 2004. november 27 900 32 020 28 800 29100 2004. december 28 000 32 000 29 200 29 400 2005. március 31000 32 930 30700 30850 TAKARMÁNYBÚZA 2004. augusztus 24 000 32 200 26 500 26 500 2004. szeptember 29 600 32430 27 000 27 000 2004. december 29100 30000 28400 28500 TAKARMÁNYÁRPA 2004. augusztus 27 000 29 600 25 900 26 000 BÚZA 2004. augusztus 27000 34100 27000 27510 2004. szeptember 27 000 35 500 27 000 27 200 2004. december 28600 36 000 28 000 28 500 2005. március 31200 35 200 29700 30 500 Forrás: Budapesti Árutőzsde TŐKEEMELÉS Az E.On Hungária Rt. német anya- vállalata úgy döntött: 250 millió euróval megemelik a magyar leány- vállalat tőkéjét, hogy finanszírozzák a hálózatfejlesztést - közölte Komád Krnuzer, az igazgatóság elnöke. Tíz transzformátorállomást létesítenek és két nemzetközi vezeték építését is tervezik az osztrák és a szlovák határszakaszon. VÁLLALATOK ÉS PIACOK Gazdaság ÉS TÁRSADALOM MAGYAR-OSZTRÁK SERTÉSVITA Az osztrák állat-egészségügyi hatóságok megtiltották a ma­gyar élősertések bevitelét az or­szágba - arra hivatkozva, hogy a magyar állatállomány nem men­tes az aujeszky betegségtől. Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titká­ra elmondta: a múlt hét csütör­tökén érkezett a VHT-hoz olyan információ, hogy az osztrák ál­lat-egészségügyi hatóságok nem engedik be az országba a ma­gyar élősertés-szállítmányokat az aujeszky-mentességi kategó­riába való besorolás miatt. A VHT titkára szerint ez sérti az EU-szabályozást, azaz az Unió belső kereskedelmi megállapo­dásait. Zádori László ugyanak­kor úgy vélte, hogy azok a lépé- | sek, amelyeket ez ügyben meg­tett a magyar állat-egészségügyi hatóság - mind Brüsszelben, mind pedig az osztrák állat­egészségügyi szerveknél -, rö­vid időn belül eredményre-ve­zethetnek. A tárgyalások már folynak a helyzet tisztázására. A szakember utalt arra is, hogy a | magyar sertésállomány több mint 90 százaléka mentes az úgynevezett aujeszky-betegség- től, amely a sertések idegrend­szeri megbetegedése. Ez a be­tegség tömeges elhullást nem okoz, és csak sertésről sertésre terjed. Alapvető veszélyessége abban áll, hogy az állat rosszab­bul hasznosítja a takarmányt. Magyarország aujeszky-beteg- ségtől való mentesítése már 6-7 éve folyik az Európai Unió által elismert módszerekkel. A VHT titkára elmondta, hogy eddig nem exportáltunk élő sertéseket Ausztrába. Feltételezése szerint a visszafordított transzport az első ilyen szállítások egyike le­hetett. PRÁGA VEZETI A RÉGIÓS INGATLANRANGSORT Prága-Budapest-Varsó sorrend alakult ki az intézményi ingat­lanbefektetők szemében. Tavaly még a magyar főváros állt az élen a Cushman & Wakefield Healey & Baker listáján, de a há­rom város között alig van kü­lönbség. Feljövőben van Vil­nius, ígéretes logisztikai terep Lengyelország és Szlovákia. NŐTT A NABI BEVÉTELE A Nabi Autóbusz-ipari Rt. idei első negyedévi konszolidált net­tó árbevétele az előző év első három hónapjához viszonyítva 30,2 százalékkal 93,9 millió dol­lárra nőtt, az adózás utáni vesz­tesége pedig 1,4 millió dollárról 870,000 dollárra csökkent - kö­zölte a Nabi Rt. szerdán a tőzs­dezárást követően. Az árbevétel 30 százalékot meghaladó növe­kedése a 60LFW és a Com- poBus típusú autóbuszok eladá­sai emelkedésének volt köszön­hető. A veszteség úgy mérséklő­dött az időszak folyamán, hogy több mint egymillió dollár egy­szeri kiadása is volt a társaság- csoportnak - írja a Nabi közle­ménye. Az első negyedévben kedvezőtlen volt a Nabi számá­ra a forint/dollár árfolyam, és többletköltséget jelentett a hite­lek átstrukturálása. A csoport adósságállományából mintegy 101,6 millió dollár hitelt éven tú­li hitellé soroltak át 2006 végi le­járattal. Az év első három hó­napjában 12 millió dollárt hitelt visszafizetett a Nabi, és az év hátralévő részében további 10 millió dollár törlesztését vállal­ta. Az Igazgatóság Martin Adamsot, az Első Magyar Alap elnökét a Nabi igazgatóságának elnökévé választotta az ápri­lisban lemondott Róna Péter helyére. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. www.vg.hu A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom