Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰK Ö R 2003. Május 10., szombat Gond a túlsúlyos sertés Budapest ___ A kormány a túlsúlyos serté­sek felvásárlására szolgáló múlt heti 300 millió forintos keretet a héten 200 millió fo­rinttal megemelte, így 500 mil­lió forint áll rendelkezésre 70 ezer túlsúlyos sertés felvásár­lására. A felvásárlás a jövő héten megkezdődhet. A parla­ment illetékes albizottsága, a sertéságazat érdekképvisele­teivel együtt, a hazai sertésál­lomány csökkentését sürgette. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kor­mány ülése után azt mondta: az eddigi merev ármeghatározás he­lyett olyan áreentrumot szeretné­nek kialakítani, amely két hét ké­séssel követné az EU öt legjelen­tősebb sertéstenyésztő országá­nak átlagos felvásárlási árait. A tárca tervei szerint a tenyésztők a közepesnél jobb minőségű ser­tésekért egyedenként 3000 forin­tos, a közepesnél rosszabb minő­ségűekért pedig 2000 forintos tá­mogatást kapnának. Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának ellenőrző al­bizottsága szerdán, még a kor­mányülés előtt, négy pontban fo­galmazta meg javaslatait a kor­mánynak a sertésválság megol­dása végett. Ezek: 1.: a kabinet haladéktalanul intézkedjék 80- 100 ezer sertés kivonásáról a ma­gyar piacról, 2.: gyorsítsa meg a támogatások kifizetését, 3.: se­gítse elő a minőségi sertés- tenyésztés által megkövetelt fej­lesztéseket, 4.: anyagilag támo­gassa az ágazat technológiai fel­készítését az uniós követelmé­nyeknek megfelelően. A ser­tésválság kezelése a képviselők szerint 5-6 milliárd forintot igé­nyel. Máhr András, az agrártárca A TÖRZSKÖNYVILEG ELLENŐRZÖTT ANYAKOCÁK ÉS KANOK FAJTA SZERINTI MEGOSZLÁSA Rattlerow összesen PIC összesen 1281 631 ■11 mm helyettes államtitkára az al­bizottság ülésén azt mondta: a piaci feszültségek egyik oka az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt sertésállomány. A ma­gas 2001. évi felvásárlási árak ar­ra ösztönözték a gazdákat, hogy 30 ezerrel több anyakocát állítsa­nak tenyésztésbe, és azok szapo­rulata révén alakult ki a mintegy 100 ezres sertéstöbblet. Idén a sertéságazat 14 milliárd forin­tos állami támogatásra számíthat - amelyből eddig 2-2,5 milliárd forintot használtak fel -, ugyan­akkor a forint árfolyamának erő­södése legalább 10 milliárd forint veszteséget okozott az ága­zatnak. Balogh Gyula, a Fidesz kép­viselője emlékeztetett rá, hogy Medgyessy Péter választási kam­pányában 350 forintos sertéshús­árat ígért a termelőknek, ami so­kakat a sertésállomány növelésé­re ösztönzött. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta: a VHT tavaly ősszel írásba adta, hogy a sertéságazat támogatásához 21,3 milliárd fo­rint szükséges. EUROPRESS Euró __________244,66 Bo lgár leva 125,16 Cseh korona 7,81 Horvát kuna 31,93 Lengyel zloty 56,70 Orosz rubel 6,89 Román lej (100) 0,65 Szlovák korona _______5,94 Dr ágult a gabona A Budapesti Árutőzsdén a búza augusztusi szállítás esetén 800 forinttal, 25 890 forintra drágult. A takarmánykukorica júliusi határidős ára 450 forinttal, 23 800 forintra nőtt. A takar­mánybúza és a takarmányárpa augusztusi ára 21800 forint. Válságkezelés Budapest Létrejött a megállapodás a sertésválság kezeléséről az agrárkormányzat és a te­nyésztői, illetve feldolgozói érdekképviseletek között - jelentette be Németh Imre földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter pénteken. A miniszter közölte: a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium vezetése péntek délelőtt megállapodott a Vágóállat és Hús Terméktanács megbízottaival, va­lamint azt megelőzően a termelői érdekképviseletekkel a rövid és a hosszabb távú válságkezelés módjáról. Mintegy százezer sertés állami felvásárlásáról határoztak, továbbá arról, hogy hosszabb tá­von az Unióban alkalmazott ser­tésfelvásárlási árak lesznek ér­vényben Magyarországon már a csatlakozás előtt. A rövid távú válságkezelés ré­szeként várhatóan már a jövő hé­ten megkezdődik annak a 70 ezer túlsúlyos, azaz 145 kilogrammon felüli sertésnek a felvásárlása, amelyről a megállapodás szól. Emellett az agrárkormányzat elfo­gadta azt a kérést is, hogy továb­bi 30 ezer normál testsúlyú sertés felvásárlása is történjen meg. Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár közölte: annak érde­kében, hogy a magyar tenyésztők alkalmazkodni tudjanak az EU Elmarad, a tüntetés Tóth István, a MOSZ titkára beje­lentette, hogy javasolni fogják a kilátásba helyezett országos tiltakozó tüntetések lemondását. piaci viszonyaihoz, és ott életké­pesen folytathassák tovább tevé­kenységüket, az agrárkormányzat az úgynevezett EU-referenciaár magyarországi követéséről hatá­rozott. Mindez azt jelenti: a ma­gyar felvásárlási árak a sertéspia­con kéthetes késéssel követik majd az öt legjelentősebb sertés- tenyésztő EU-ország felvásárlási átlagárát. így az államtitkár sze­rint már néhány napon belül a je­lenlegi mintegy 190 forintos küo- grammonkénti U, azaz közepes minősítésű élő sertés ára 230 fo­rintra emelkedhet kilogrammon­ként. Emellett az E minősítésű élő sertésért a mostani mintegy 200 forint helyett várhatóan 240 forin­tot adnak majd a feldolgozók kilo­grammonként. Az agrárkormányzat határozott arról is: annak érdekében, hogy a tenyésztőket és a felvásárlókat ösztönözze a sertések minősítte­tésére, illetve minősítésére, a kö­zepes minőségűnél jobb sertésért a tenyésztők állatonként 3 ezer fo­rintot, míg a közepes minőségű­nél gyengébb sertésekért 2 ezer forintot vehetnek fel támoga­tásként. ■ Fajtaválaszték Magyarországon A nagyüzemi vágósertések 70-75 százalékát a Hun- gahib, a KA-hyb és az ISV- Pannonhib hibridek alkot­ják nagyjából azonos arány­ban, a fennmaradó állomány nagy része pedig német, hol­land és angol hibrid. A man­galica megmenekült a ki­pusztulástól, de jelentősége a teljes állományon belül csekély. A hazai sertésállományon belül két fajta a meghatározó: a ma­gyar nagy fehér hússertés, illet­ve a magyar lapály - ezeket leg­inkább Duroc, Pietrain, Belga la­pály és Hampshire fajtájú hí­mekkel keresztezik, így alakul ki a hazai sertésállomány zöme. A legjelentősebb hibrid a Hun- gahib, a KA-hyb és az ISV- Pannonhib, amelyek hasonló arányt képviselnek a sertésállo­mányon belül. A Magyar Állat- tenyésztők Szövetségének ada­tai szerint a sertésállomány 52 százalékát előállító nagyüze­mekben a vágósertések 70-75 százaléka e három hibridhez tartozik, így a KA-hyb, a Hun- gahib és az ISV-Pannonhib kö­rülbelül 12-13 százalékot, a há­rom külföldi hibrid pedig 2,5- 3,5 százalékot képvisel. Az egyetlen őshonos magyar fajta, a mangalica zsírsertés, egészségtelennek tartott húsa és nehézkes értékesítése miatt ko­rábban eltűnni látszott Magyar- országról. Jelenleg vita folyik arról, hogy zsírja tartalmaz-e ko­leszterint, Spanyolország pedig - sonkaalapanyagként - szívesen importálja. A fajta megmenekült a kipusztulástól, de a honi sertés- állományon belüli aránya ma is alig néhány százalék. Á sertés- állomány 48 százalékát kis­termelők nevelik - az ő haszon­állataik fajtaösszetételéről nin- csenek pontos adatok. idóczv) Örömök és kételyek A Hazai Sertéstartók Érdekegyesülete (HSE) kételkedik abban, hogy a túlsúlyos sertésekre vonatkozó 70 ezres szám reális lenne - ez esetben viszont az 500 millió forintos keret is kevésnek bizonyulhat a probléma tényleges megoldásához. Budapest A HSE üdvözöl minden, a minisz­térium felől jövő segítséget a ser­téspiacon felhalmozódott felesleg kezeléséhez. Ha 70 ezer állattal számolunk, akkor a kilónkénti 50 forint támogatás elegendőnek lát­szik. A kérdés azonban az, hogy reális-e a 70 ezres szám - mondta az Europressnek Wekerle Balázs, a szervezet ügyvezető elnöke. Ta­pasztalatai szerint a felmérést végző falugazdászok régiónként igen eltérő minőségű munkát vé­geztek: van, akit fel se kerestek- a nagyüzemet például nem. Másokat csak későn, néhány órá­val a határidő lejárta előtt értesí­tettek. Tehát a felmérés nem érinthette a sertéságazat egészét. Nem tudható, hány olyan telep van, amelyet a falugazdászok fel sem kerestek. Ugyanakkor folya­matosan növekszik a túlsúlyos ál­latok száma. A HSE gyanúja az, hogy a kor­mány mostani lépésével a háztá­jinak akart támogatást adni, ami­vel nem oldja meg a válságot, sőt újra is termeli a problémát. Látni kell ugyanakkor, hogy szám sze­rint a „hobbitartók” vannak túl­súlyban, az ő lecsendesítésük a rendszerváltás óta politikai ügy. Az átlagosnál jobb minősítésű sertések után fizetendő kilogram­monkénti 3000 forintos támoga­tás már ma is él, viszont a köze­pesnél rosszabb minőségű serté­sekért nyújtandó 2000 forintos támogatás újdonság. A HSE sze­rint ennek hatása kedvező lesz, ha egy-két hónapos intézkedés­ről van szó. Vagyis az a célja, hogy a sertésfeleslegtől minél ha­marabb megszabaduljon a honi piac. Ám hibának tartanák, ha hosszabb távon fennmaradna ez a támogatás, mert a túltermelés­sel küzdő ágazatban a rosszabb minőséget támogatni ellenkezik a józan ésszel. dóczy László A disznót is azonosítják Az Európai Unióban a sertéságazat támogatása nagyon szűk körű, viszont mennyiségi korlátozások az értékesítést sem gá­tolják, tehát a piaci verseny a meghatározó. Az EU támogatja a technológiai korszerűsítést, ám különféle állat-egészség­ügyi, minőségügyi, adatszolgáltatási kötelezettségeket ró* a tagállamokra. Brüsszel Az EU-ban támogatást csak pályá­zat útján kaphatnak a sertéságazat szereplői: e lehetőségek közé tar­tozik az állománycsökkentés, a piacra jutás elősegítése és a mar­ketingtámogatás. A magyar gaz­dálkodók számára kedvező lehet, hogy a piac ciklikus változásainak kiegyenlítése érdekében az Unió magántárolási támogatást nyújt a feldolgozók, kereskedők részére. A piaci feleslegek levezetése céljá­ból pedig pályázat útján export- támogatást igényelhetnek az érin­tettek. A közösségben a sertéskivitelre nincs kvóta, azaz mennyiségi kor­látozás - tájékoztatta az Euro­presst a Miniszterelnöki Hivatal EU-kommunikációs irodája. Jelenleg a sertés termelői ára magasabb Magyarországon, mint az EU-tagállamokban, ám a vágó­sertés előállítása az állami támo­gatással együtt sem fedezi a ter­melési költségeket. Az East Europe című folyóirat szerint az ágazat termelőinek egy része való­színűleg nem is éli túl az EU-csat- lakozást. A tenyésztők versenyké­pességét leginkább az rontja, hogy az elmaradt fejlesztések miatt ala­csony a hatékonyságuk. A magyar gazdálkodók például 30 százalék­kal több takarmányt használnak fel egy kiló hús előállításához, mint versenytársaik. Az uniós in­tézkedések céljai között szerepel, hogy a technológiai felzárkózta­tási támogatások révén előmoz­dítsák a technológiai hátrány fel­számolását. Az úgynevezett nyomon követ­hetőség érdekében ki kell építeni az uniós előírásoknak megfelelő Egyedi Nyilvántartási és Azonosí­tási Rendszert. Ennek értelmében a csomagoláson lévő jelöléseknek lehetővé kell tenniük a termék azonosítását olyan részletesség­gel, hogy adott állat mely állattartó telepről származik, mikor és hol vágták le és hol dolgozták fel. Az állatok levágása után a hasított testeket kereskedelmi osztályokba kell sorolni - úgynevezett (S)EUROP minősítési rendszer előírásai alapján amelynek alapját a hasított test, illetve a színhústar­talom súlyának százalékban ki­fejezett, egymáshoz viszonyított aránya képezi. Az osztályba soro­lás alapján kalkulálják a termelők számára fizetendő átvételi árat is. EUROPRESS Mezőgazdasági hírek Háromszázmilliárdos igény A mezőgazdaság hazai támogatási előirányzatának a csatlakozás évében el kell érnie a 300 milliárd forintot ahhoz, hogy az uniós mel­lett nemzeti támogatásokra is jusson. Az EU-tól várható agrártámo­gatások a csatlakozás első évében mintegy 140 milliárd forintot tesz­nek ki, amelyet a csatlakozási szerződés alapján további 80-90 mil­liárd forint uniós jellegű támogatással lehet Magyarországnak kiegé­szítenie - jelentette ki Halmai Péter, a Szent István Egyetem gödöllői agrártudományi karának professzora, mti Több lett a háziállat A szarvasmarhát kivéve az összes főbb háziállatból többet tartottak Magyarországon az idén április elsején, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a sertésállo­mány 153 ezerrel 5,1 millióra nőtt egy év alatt. Összességében gyara­podott a különböző baromfifajták állománya is. A tojótyúkok száma 362 ezerrel 16,3 millióra nőtt, ám a teljes tyúkállomány kismértékben, 1,2 millióval 40,2 millióra mérséklődött. A juhállomány 62 ezerrel 1,254 millióra nőtt, a szarvasmarha-állomány létszáma pedig április elsején 769 ezer volt, 11 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. MTI Sörgyárak egyesülése A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-nél is tulajdonosváltást okoz, ha megtörténik a Heineken és a BBAG közép-európai söripari tevé­kenységének összevonása. A soproni sörgyár közleménye szerint a Brau Union AG-t is magába foglaló osztrák söripari csoportot felvá­sárló holland Heineken köteles lesz vételi ajánlatot tenni a Brau ma­gyarországi leányvállalatára, a Brau Union Hungária Rt.-re is. mti Tiltott az uniós baromfiexport Az Európai Unió május 16-ig kiterjesztette a hollandiai és belgiumi baromfivész miatt az exporttilalmat, amely eddig a két érintett or­szágra vonatkozott. A tilalom a mostani hosszabbítás után addig ma­rad érvényben, amíg az EU állat-egészségügyi szakértői - várhatóan e hónapban - újra át nem tekintik a korlátozásokat. Az élő baromfi és a keltetési tojás exporttilalma március 3-a óta van érvényben, mti Gyengébb román búzaprognózis A román mezőgazdasági minisztérium legfrissebb előrejelzésében körülbelül 6 millió tonnára becsülte az idei várható búzatermést a korábban előre jelzett 7,1 millió tonna helyett. A kilátások romlását az időjárással magyarázták. Tavaly Romániában 4,38 millió tonna búzát takarítottak be, ez volt az utóbbi tizenhárom év egyik leg­kisebb termése, mti Jön a zsugorodásmentes gyapjú Ausztráliában hamarosan megkezdődhet a zsugorodásmentes gyap­jú termelése, a kormány által támogatott tudományos testület, a CSIRO felfedezése nyomán. Ennek lényege, hogy a gyapjú zsugoro­dási tulajdonsága juhfajtánként örökletes, és szelektív birkatartással kiküszöbölhető. A gyapjútermelők számára ezzel lehetségessé válik a csekély zsugorodási tulajdonságú gyapjút növesztő juhok ki­választása. MTI ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom