Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-18 / 41. szám
6. OLDAL A L M A N A C _H 1 2 0 2003. Február 18., Kedd LULLA CÍMER, ZÁSZLÓ Kerek talpú ezüstpajzs kék pajzsfővel, közepén a Luther-rózsa, amit jobbról apostoli kettős kereszt, balról nyolcágú aranycsillag kisér. Az ezüstmezőben zöld hármas halomból szölőtö nő ki két fürttel, ezt kétoldalt vörös szarvas- agancs kíséri. A címerpajzsot alul keresztbe tett szárú, makkos tölgyfaág keretezi. Alul lebegő, fecskefarok-végü, íves aranyszalagon fekete nagybetűvel Lulia felirat. A Luther-rózsa és a csillag a lakosság vallásosságát jelképezi, a szőlőtő és a fürt a borászatot. A dombokkal, völgyekkel tagolt vidék jellegzetes fája a gyertyán, az ezüsthárs és a tölgy; az utóbbit a tölgyág jeleníti meg, az agancs pedig a vadakban gazdag erdőket. Lulia környékét kedvelik a külföldi vadászok is. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 230 1990-ben 282 1980-ban 301 1970-ben 402 ' i 1949-ben 638 CIVIL SZERVEZETEK A vöröskereszt alapszervezete a hatvanas évek elején alakult, jelenleg 35 tagja van, s Keller Pálné az elnöke. A lullai Gazdakör-egyesület 1985-ben jött létre. Az elnöki teendőket 1992 óta Wolf Gábor látja el. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8660 Lulia, Kossuth u. 43. Tel.: 84/320-192. Az önkormányzat a tabi körjegyzőséghez tartozik. A hivatalban minden héten kedden 9-11 óráig dr. Mezőfi Ágnes városi jegyző tart ügyfélfogadást. Forró Tibomé hivatalsegéd naponta 8-tól van ügyeletben, s továbbítja a polgármesternek a lakossági ügyeket. Paál György falugazdász minden hónap második hétfőjén 9-11 óra között fogadja a gazdákat. ORVOSI RENDELÉS Dr. Perghe Sándor háziorvos minden csütörtökön 10-11 óra között fogadja a betegeket az orvosi rendelőben. Dr. Farkas László gyermekorvos minden hónap első hétfőjén 13-14 óráig rendel Lullán. Koczomé Bódis Anikó védőnő kéthetente jár ki Tabról Lullába és tart tanácsadást. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban dr. Takács Lajos esperesplébános minden második vasárnap 8 órakor misézik. Református istentiszteletet Lapohos András lelkész tart minden második vasárnapon 14 órakor az egykori iskolában, evangélikus istentisztelet Verrasztó Sándor lelkész minden hónap második és negyedik vasárnapján. A FALU KITÜNTETETTJEI A képviselő-testület 1998-ban alapította a Lulia Községért emlékplakettet. Tízen kapták meg több éven át végzett kimagasló munkájuk elismeréseként: Szabó József, Horváth János, Keller Jenő, Reizinger György, Nagy Imre, Máj Henrik, dr. Schulcz Gyula, Rompos Ferenc, Nagy Ernő és Keller Jenőné. * CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK! GÁTI KORNÉL. Az oldal megjelenését a nyírni önkormányzat támogatta Több és világosabb tájékoztatást A lullai embereket is naponta foglalkoztatja az uniós csatlakozás kérdése, de a lakossággal együtt az a véleményem, hogy jobb lenne, ha a politikusok a csatározások helyett több és világosabb tájékoztatást, eligazodást adnának - hangsúlyozta Reizinger Károly polgármester.- Nagy a bizonytalanság a lakosság körében, hiszen Lullán az emberek mezőgazdasággal foglalkoznak. Vajon az állattartáshoz megfelelő-e a mostani hely, illetve jó-e a mostani takarmányozás? Lehet-e moslékot adni a disznóknak, és miként változnak a sertésvágás követelményei? - sorolta Reizinger Károly. - Számtalan a megválaszo- laüan kérdés. Remélem azonban, hogy ezek hamarosan tisztázódnak, és a szakemberek eloszlatják a gazdák bizonytalanságát.- Hoz-e a községnek előrelépést, REIZINGER KÁROLY 1940. november 24-én született Torvajon. Mezőgazdasági technikumot végzett, s 1970-től a kaposvári húskombinátnál, illetve a jogutódjánál dolgozik állatfelvásárlóként. Nős. 1990-től a község független polgármestere. Hobbija a vadászat és az állattartás. föllendülést az uniós csatlakozás?- Mindenképpen, ha be tudjuk tartani a törvény előírásait. Ehhez viszont jelentős központi támogatás is kell, s akkor fejlődésnek indulhat a falu. Lulia is a kiemelt balatoni körzethez tartozik, ezért különösen fontos a környezetvédelem. A szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására a tavaly nyert pályázati pénzen megvettük minden háztartásnak a kukát. A lakosságnál felgyülemlett kommunális hulladékot pedig márciustól már előírás szerint hetente elszállítja a Zöldfok Rt. Nélkülözhetetlen a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése is. Ezt a felmérések szerint, a területi adottságokat figyelembe véve Lul- la Bálványossal, Pusztaszemessel és Kerekivei közösen oldja meg. A tanulmányterv szerint egymilliárd forintba kerül ez a beruházás. Azt ígérték, hogy központi pénzből, uniós támogatással 2005-ig elkészül. Ezért is társult a négy község.- Megszűnik-e hamarosan Luüa zsáktelepülés-jellege?- Nagyon bízunk benne. Évtizedek óta szeretnénk elérni. Korábban arról volt szó, hogy Endréd felé megépítik az összekötő utat, a legújabb pedig az, hogy az M7-es za- márdi csomópontjához csatlakozik. Ezzel bekapcsolódhatnánk a falusi turizmusba. Nálunk már évek óta van rá fogadókészség. Nőne a szálláshelyek száma, munkahelyek létesülhetnének, és megszűnne a falu elzártsága. Igaz, az az út hátrányt is okozna, de több előnye, mint kára lenne belőle a lakosságnak. Reizinger Károly elmondta: a környezet, a nyugalom, a horgásztó, a kedvelt vadászterület még több hazai és külföldi turistát von- zana ide. A tavaly kialakított hely- történeti kiállítóterem pedig megismertet a község múltjával, a régi használaü tárgyakkal is. ■ Recept Lulláról Krumplis gombóc A régi ételreceptet Horváth Jánosáétól kaptak. A parasztemberek egykori kedvencét ma már csak néhány háznál készítik havonta egy-két alkalommal. Hozzávalók négy személyre: 80 dkg krumpli, fél dl étolaj, 3 tojás, só, valamint fél kiló liszt. A krumplit puhára főzzük, megtörjük vagy krumplinyomón átnyomjuk. Ha kihűlt, hozzáadjuk a fél deciliter étolajat, a három tojást, a másfél kávéskanál sót és a lisztet. Összedolgozzuk, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Ezután tojás nagyságú gombócokat formálunk, és sós vízben kis olaj hozzáadásával mintegy tíz percig főzzük. Ezután leszűrjük, és ízlés szerint meggyszósszal édesítjük. Fogyasztható úgy is, hogy a gombócokat összeaprítjuk, zsemlemorzsával megszórjuk, majd egy teflonedényben olajon megpirítjuk. Üvegtálban kínáljuk. _______ ■ Fö lkeresik a magányos időseket A hússzoros A hatvanas évek elején 25 taggal alakult a vöröskeresztes alapszervezet, a titkára Horváth Jánosné lett. Most 35 tagja van a civil szervezetnek, s Keller Pálné látja el az elnöki teendőket. A gazdakörrel együtt szervezik a rendezvényeket.- A járási vöröskereszt támogatásával alakítottuk a szervezetet - emlékezett Horváth Jánosné. - A véradásokon kívül rendszeresen szerveztünk teaestet, táncos ösz- szejöveteleket. Vért is többen adtak akkor. Igaz, ma nagyon kevés a fiatal. Rendszeresek voltak a véradó ünnepségek, és havonta hordtuk a Családi Lapot is. Igazi közösség volt az alapszervezetünk. Figyeltek a munkámra, országos elismerést is kaptam. Keller Pálné 1997-ben vette át a munka irányítását. Hangsúlyozta: napjainkban már nem lehet teljesen különválasztani az alapszervezet tevékenységét sem, mert szorosan együttműködnek a gazdaköri egyesülettel, illetve az önkormányzattal.- Szinte minden tagunk bekapcsolódik a falu rendezvényeibe - mondta az alapszervezet elnöke. - Segítünk a borverseny, a farsangi mulatság, a falunap és az idősek napi rendezvényekben. Nálunk is gondot okoz, hogy egyre idősebbek a lakosok, és nincs utánpótlás. A tagok kétharmada már öreg, egyre kevesebben vesznek részt a véradásokon is. Hiányoznak Lulláról is a fiatalok, mert legtöbbjük a városban tanul. A vöröskeresztes alapszervezet a tagdíjakból befolyt összeg egy részét az augusztusi falunapon rendszeresen a gyerekek javára ajánlja föl. Az idős lakosokat, régi vöröskeresztes tagokat is rendszeresen látogatják, tartják velük a kapcsolatot - hangsúlyozta Keller Pálné. S éppen az jellemző Lullára, hogy nincs olyan egyedül élő lakos, akinek ne segítenének. __________________■ vé radó A vöröskeresztes munkába1964- ben kapcsoló- , dott be Tóth László, s 1989-ig rendszeres lullai véradó volt. Segítőszándéka szép példája: hússzor adott vért ismeretlenek gyógyulása érdekében. Később is csak betegsége, érszűkülete akadályozta meg abban, hogy tovább is rendszeresvéradó legyen. Szenvedélyes múltkutatók A községtörténeti emlékeket bemutató falumúzeumot tavaly avatták. Itt több ezer használati tárgy, eszköz látható. Gyűjtésében, a helyreállításban és a múzeum berendezésében kiemelkedő volt Nagy Ernő és Ágnes lánya szerepe. Az önkormányzat a község fennállásának 50. évfordulóján fotótörténeti kiállítást rendezett, idézte föl Nagy Ernő, s a lakosság óhaja volt a falumúzeum is. Nagy Ernő csaknem harminc éve gyűjti a különféle régi tárgyakat. S az önállósodás félszázados ünnepére - felhasználva az elődök munkáit - megírta a falu történetét is.- A mindennapi használati eszközök és ruhák mellett iskolatörténeti anyagot őriz a gyűjtemény - mondta Nagy Ernő. - Átmenetileg ott helyeztük el azt a fényképgyűjteményt is, ami az egykori téesz életét mutatja be, s megtalálható a lakosok hobbimunkája is.- Rám is ragadt édesapám gyűjtőszenvedélyéből - mondta Nagy Ágnes gimnazista. - Már a terepbejáráskor is segítettem neki a barátnőimmel. Számomra egy-egy cserép sem értéktelen, hanem olyan kerámia része, aminek múltja van. Több üyet is őrzök. A helytörténeti kiállítás során a tárgyak tisztításában és konzerválásában segítettem. Csodálatos élmény volt, amikor a szennyezett mángorló tisztításakor előbukkant a díszítése és a készítés éve. A községben most tervezik a kiállítandó anyagának bővítését. Egy udvari kiállítóhelyet is létesítenek, s ott a paraszti élet munkaeszközeit mutatják be.- A fémből készült eszközök Nagy Ernő és lánya régi munkaeszközökkel időjárást álló festése lesz a feladatom - mondta Nagy Ágnes. - Szívesen elvégzem ezt a hobbinak is beillő munkát. ■ Hagyományápoló romák Tizenegy cigánycsalád 30 tagja él a 230 lakosú faluban. Ősszel megalakították a kisebbségi ön- kormányzatot is a jabapusztai beások kezdeményezésére, s elnöknek a 38 éves Orsós Gézát választották. Lullán öt éve van már érdekvédelmi szervezetük. A községi önkormányzattal is jobb együttműködést alakítanak ki. Orsós Géza elmondta: az a céljuk, hogy ápolják a cigány hagyományokat, a kultúrát.- Kevesen élnek már a cigány nyelvvel is - mondta a faluban csak a nagynéném meg édesanyám beszéli, de ők sem rendszeresen. Tőlük tanultam meg a beás nyelv alapjait, és amit tudok, szeretném megmenteni. Szeretném elérni, hogy a környékbeli cigányok is megtanulják. Iskolai képzéssel szeretném bővíteni az ismereteimet, hogy taníthassam. A kisebbségi önkormányzat együttműködési szerződést kötött az önkormányzattal. Önálló irodát szeretnének a hivatalban. Most Orsós Géza lakásán intézik a hivatalos ügyeiket.- Az idén 680 ezer forint állami támogatást kaptunk - mondta. - Pályázati támogatásokkal is szeretnénk pénzhez jutni, azt a hagyomány ápolására, roma nyelvű könyvekből egy kis könyvtár kialakítására fordítjuk. A helytörténeti múzeumban is kialakítanánk egy kis sarkot, s ott bemutatnánk a romák életét. ■ A futball volt a mindene Évtizedekig focizott, majd a csapat mindeneseként segítette a sportegyesületet a most 72 éves Wolf Béla. A község labdarúgócsapata 1949-ben megnyerte az országos egyfordulós bajnokságban a csoportbajnokságot. Wolf Béla kapcsolata máig sem szakadt meg a labdarúgással; ha teheti, Tabra, Siófokra jár a mérkőzésre.- Már 12 évesen fociztam az iskolai válogatottban - emlékezett. - Tam'tás után rendszeresen rúgtuk a bőrt a lullai grundon, mivel focipálya csak két kilométerre volt, Jabapusztán. 1949-ben két csapata is volt a községnek. Amelyikben játszottam, az nyerte az egyfordulós bajnokságot. Bekerültem a járási válogatottba. Az egyik mérkőzésen megtetszett a játékom a fűzfői sportegyesület vezetőjének; át akart igazoltatni, de a szüleim nem engedtek el. Gazdálkodtak, és nekem segítenem kellett. Wolf Béla 1948-tól a helyi sportegyesület tagja volt. Hatvanöt évesen még focizott az öregfiúk között. Sportigazolványát a helytörténeti múzeumnak adományozta.- A labdarúgástól 72 évesen sem szakadtam el - mondta. - A Wolf Béla: Ez volt az én sportolói igazolványom tévében rendre megnézem a meccseket, s eljárok Tabra, Siófokra is. Óriási élmény volt, mikor 17 évesen egyedül fölmentem Budapestre az Üllői útra, hogy megnézzem a magyar-osztrák válogatott mérkőzést. Esőben gyalogoltam be Tabra a vasútállomásra, hogy Pestre utazhassak. Soha nem jártam ott. Amerre a tömeg ment, arra mentem én is; így jutottam el a stadionba. Ezt a meccset soha nem felejtem el. ______________■ Ön kiszolgáló a bolt Több mint hárommillió forintért újította föl a tabi áfész a lullai élelmiszerboltot. A szövetkezet építőbrigádja 15 négyzetméterrel bővítette az üzlet eladóterét, kicserélte a nyílászárókat, új hűtőket és berendezéseket állított üzembe. Vendl József áfész-elnök elmondta: a munka során korszerűsítették a villamos hálózatot, és elvégezték az épület külső tatarozását is. A felújítás befejezésével bővítették az üzlet áruválasztékát, azóta ugyanis* zöldséget és gyümölcsöt is árusítanak, s növelték a hentesárukészletet, illetve a coop-termékek körét. Az újjávarázsolt önkiszolgáló bolt több millió forintos árukészlettel várja a vevőket. A vásárlók körében egyre népszerűbbek az akciós áruk és a márkatermékek. Az átalakítással és bővítéssel jelentősen javultak a vásárlási és munkakörülmények is, ez hozzájárult a forgalom növekedéséhez, a
