Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
1997. augusztus 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 9 SEM JOBB, SEM ROSSZABB Szántódiaktól kérdeztük meg azt, hogy változott-e az életük amióta nem Za- márdi falurészében, hanem önálló településen élnek. Somogyi Éva eladó: — Nem sokat érzékeltem Za- márdi és Szántód különválásából. Aki eddig ide járt vásárolni, az most is idejár. B. Rebeka tanuló: — Még mindig gyűlölködnek az emberek. Amióta különváltunk, semmi nem történt. Remélem, Szántódon azért lesz valami változás, mert eddig a zamárdiak nagyon kihasználtak minket. Ami pénz befolyt, azt Zamárdi mind felemésztette. Forner László kőműves: — Én nem látok se jobbat, se rosszabbat. Semmi változás nem történt. Kovács Sándor vállalkozó: — Megnyugtat, hogy különvált a két falu; kisebb közösségben jobban lehet figyelni a fontos dolgokra. Most is láttam egy plakátot, hogy lakógyűlés lesz a közeljövőben. Ez a megoldás nekem rokonszenvesebb. Takács István nyugdíjas: — Nem foglalkozom ilyen dolgokkal, hogy Szántód külön vált-e vagy sem. Nekem teljesen mindegy. Én csak egy vagyok a sok közül, hiába mondok bármit is. Fapp Jánosné nyugdíjas piacfelügyelő: — Reméljük, érezhető lesz, ha Zamárdi teljesíti kötelességét, és a vagyonúnkat, a nekünk járó állami támogatást ideadja. Nem fajult volna idáig a dolog, ha Zamárdi a közös pénzből Szántódra is fordít. Nem most kellene kapkodniuk; békés úton el lehetett volna intézni már sokkal előbb. Nem tudják most már Szántódot eltörölni és Za- márdihoz visszacsatolni. Nemecz Józsefné eladó: — Semmi változást nem észleltem a különválás óta. Mi ugyanúgy dolgozunk, mint eddig. Bezárt külső-somogyi falvak Öt, egymáshoz közeli külső-somogyi kis településen jártunk. Mindegyik Balaton-közelinek mondhatja magát, egyik jobban, a másik kevésbé. Szántód még önmagát keresi; nem tudja meghatározni igazán, mi az övé, nincsenek intézményei, egyelőre erre kijelölt épületei sem. Balato- nendréd és Bálványos zsáktelepülés, ennek minden gondjával. Kerekít és Pusztaszemest forgalmas főútvonal szeli át, más egyéb mégsem veri fel a nyugalmat napközben, csak az elsuhanó autók zaja. Pusztaszemesen zárva találtuk a polgármesteri hivatalt, a könyvtárat, az orvosi rendelőt. Kerekiben is lakat őrizte az önkormányzati helyiség ajtaját. Persze, nem is toporgott senki előtte, bebocsátásra várva. Azok a szerencsések, akik munkához jutottak, kora reggel buszra szálltak, s valamelyik balatoni üdülő felé vették az irányt. Az otthon maradottak nemigen mutatkoztak. Szomorú látványt nyújtott a bál- ványosi kastélyépület is. Valaha impozáns lehetett, most a gaz csiklandozza mindenfelől, s az összeomlás fenyegeti. A hajdani varrodát szintúgy... Bezártság, mozdulatlanság mindenfelé. Néhány kilométerrel odébb autócsodák suhannak a balatoni utakon, s az egyik vendéglős zsebébe éppen most kerül ropogós márka formájában a téli honolului nyaraláshoz még hiányzó... Fónai Imre Marócpuszta a gidrán lovak paradicsoma Arab lóra német vendég Gidrán lovak a farmon; Ecseri Nóra egyik négylábú kedvencével FOTÓ: kasza JÓZSEF Festői környezetben, Kerekitől alig egy ugrásra van Marócpuszta. A telep messziről szép küllemű panziónak és lovardának látszik, de ennél sokkal több: az arab eredetű lovak tenyésztésének „paradicsoma” - ezt Jónás Sándor ménesvezető mondta. A gidrán fajtát tenyésztik itt, új módszerekkel. Ez az arab eredetű ló mindig sárga színű. - Annak ellenére, hogy legkisebb számban tenyésztik Magyarországon, közülük számos sikeres ugró- és díjlovaglásra alkalmas egyed került a verseny- pályákra - tájékoztatott Jónás Sándor. A telep az állami ménes kezelésében van, a Földművelésügyi Minisztérium és a Pannon Lovasakadémia felügyeli. A szakmai irányító dr. Hecker Walter, a kaposvári lovasakadémia főigazgatój.- A tenyésztésben nem teljesen új, de korábban elfeledett módszert alkalmazunk - mondta Jónás Sándor. - A csikókat - természetesen a koruknak megfelelően - ménesi előt- réningre fogjuk. Részükre hétszáz méter hosszú, tíz méter széles, ellipszis alakú futtatót alakítottunk ki, és ott mindennap a koruknak megfelelő edzésterv szerint mozognak. Idegenforgalmi munkát is végeznek Marócpusztán, és az ebből befolyt nyereséget a tenyésztés céljaira fordítják. A vendégeket teljes komforttal rendelkező szobákban helyezik el. Az ide látogatóknak a többsége Németországból jön, szereti a lovat, s itt lehetőségük van tereplovaglásra is.- Nyáron szívesen fogadunk olyan diákokat, akik szeretik a lovakat és a lovassportot - mondta. - Segítenek a lovak ápolásában és ellátásában. Sokan az itt szerzett élményeik alapján kötnek egy életre szóló barátságot négylábú kedvenceikkel. Ondrejovics László Üdülőhelyi díjból prospektust adnak ki Balatonendréden több mint nyolcvan házban fogadnak idényben nyaralókat. Fontosnak tartja az önkormányzat, hogy ezeket a házakat egy színes kiadványban is megjelentessék, így ajánlva - jóelőre - a települést a külföldiek figyelmébe. A polgármesteri hivatalban most válogatják a beérkezett fényképeket. Nagy az érdeklődés a helybeliek körében, sokan be akarnak kerülni az endrédi prospektusba, amelynek a megjelentetését a jövő évre, tavaszra tervezik. A kiadvány megjelentetési költségeit a tavalyi és az idei üdülőhelyi díjakból finanszírozzák. Vulkanizálnak Kerekiben A Kereki telephelyű Agrogumi Kereskedelmi Kft tizennégy dolgozót alkalmaz, s nemcsak nyaranta ad nekik munkát, hanem egész évben. Személy- és teherautók, mezőgazdasági gépek számára egyaránt árulnak gumiabroncsot, végeznek kerék- centrírozást, a sérült gumikat pedig vulkanizálással javítják. Szántód megkapta az iratait A zamárdi önkormányzat átadta Szántódnak az összes iratot, amely a népszavazással érintett területre vonatkozóan keletkezett. A vita lezárását követően most megindulhat az önálló vált településen a közigazgatási munka. A soron következő, legsürgősebb feladat most a vagyon megosztása. Pusztaszemes és Kereki vezetékes gázt kap A körjegyzőség sürgetésére tegnapelőtt megállapodás született arról, hogy a Kögáz és a Szebgáz a palackosnál jóval olcsóbb vezetékes földgázt fogja kínálni a két település lakóinak. így nem kell a korábbi módon takarékoskodniuk a fogyasztáson. 450 ezer forint a bálványosi focistáknak A bálványosi képviselő-testület módosította költségvetését, s e szerint 450 ezer forinttal támogatja majd a sportegyesületet. A társadalmi munkában felújított futballpályát 24-én adják át, és már most tervezik, hogy a sportolóknak öltözőt is építenek. Három település ad pénzt az oktatásra Balatonföldvár és Kereki önkormányzata korábban szerződést kötött arról, hogy közösen finanszírozzák az iskola, a zeneiskola és az óvoda működését. A két aláíró önkormányzathoz most harmadikként Szántód is csatlakozott. Naponta tízezren a szántódi Oázisban Jelentősen nőtt a szántódi Oázis üzletháznak, a környék legnagyobb bevásárlóközpontjának a forgalma. Naponta tíz-tizenkétezer vásárló keresi föl az üzletközpontot, a nyolcszáz autót befogadó parkoló szinte mindig tele van, főleg német turisták kocsijaival. A bevétel tegnap meghaladta a tízmillió forintot, így nemigen pihenhetett a tizenkét pénztáros egyike sem. Elmondták: a forgalom mintegy 15 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A szezon után még egész szeptemberben nyitva tartanak. Agyneműt varrnak külföldre Ágyneműt varrnak a kereki varroda dolgozói. A készterméket a hazai piacokon túl külföldre is értékesítik fotó: kasza József Otven új endrédi lakos Egyre több német és holland rendszámú gépkocsit látni Balatonendréden. Többségük nem egyszerűen a falusi turizmus híve; házat vettek a faluban, többnyire régi end- rédiek portáját, amit rendbe tettek, felújítottak.- Csaknem ötven ilyen új lakosa van Endrédnek — mondta Késmárki Tibor polgármester. — Örülünk annak, hogy népszerű a településünk; azt mondják a külföldiek, hogy itt csend és nyugalom van, mégis nagyon közel a Balaton. Annyi a problémánk velük kapcsolatban, hogy az állandó lakosok száma alapján kapjuk az állami támogatást, a külföldiek után viszont egy fillér sem jár. A képviselő-testület most gondolkozik azon: mit kellene tenni annak érdekében, hogy a falu se járjon rosszul a nagy arányú beköltözéssel. Az tartanánk helyesnek, ha ők is részesednének a közterhekből, ugyanakkor biztos nem vennék jó néven, ha rögtön adót vetnénk ki rájuk. Egy udvarias levelet is fogalmazunk számukra hamarosan ebben az ügyben. Tény, hogy alaposan fölverték az ingatlanok árát a betelepülők Balatonendréden. Kispénzű helybéli vagy környékbeli így igen nehezen tud a községben vásárolni. A polgármester hozzátette: megtehetné, hogy nem írja alá azt a papirost, ami a külföldiek ingatlanvásárlásához szükséges. Ő azonban úgy érzi, ezzel nem sért önkormányzati érdekeket... (Fónai) A kereki pék nehéz kenyérharca — Mi a helybéli boltokba nem szállítunk kenyeret, s dolgozóink között sincs kereki — mondta Csapó László pékmester, mielőtt „parancsot” adott volna a délután három órakor induló és hajnali hatig tartó műszak indítására a kereki pékségben. Hozzátette azt is: nagyon nehezen fogadták el Őket a faluban. Azt hitték, hogy vidékről jött milliomosok, holott igen súlyos kölcsönökből indították ezt a vállalkozást. Arról is beszélt: a konkurencia ebben a szakmában igen nagy, éles a „kenyérharc”, és ellenlábasaik nem válogatnak az eszközökben. Mindent elkövettek annak érdekében, Vigyázniuk kell nagyon a minőségre FOTÓ: KASZA JÓZSEF hogy ne tudjanak üzleteket szerezni. Három év alatt aztán csak betörtek a piacra. — Nagyon kell vigyáznunk a minőségre, hogy nehezen szerzett hírnevünket ne veszítsük el — folytatta a kereki pékmester. — Árainkat is a vetélytársakhoz kell igazítani; ebben is nagy itt a harc. Mostanra már elértünk odáig, hogy ilyenkor, nyáron kenyeret, kiflit és zsömlét tudunk csak sütni, mást nem, annyi megrendelést kapunk. Csapó László azt mondta: azért lett maszek pék, hogy bizonyíthasson. Ez az egykori munkaadójának szól, aki egykor - finoman szólva - eltanácsolta a szakmától... F. I.
