Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
4 Somogyi Néplap 1988. október 6., csütörtök A megyei pórt-vb napirendién Áz ellenőrzés hatékonysága Ülést tartott tegnap a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület összegezte az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztalatait és jelentést hallgatott meg a testvérmegyei kapcsolatok helyzetéről, a továbbfejlesztés lehetőségeiről. Az országban — a megyében is — jelenleg több mint 50 ellenőrző szervezet dolgozik. Ez is az egyik oka annak, hogy előfordulhat: ugyanazt a tényt — eltérő szempontok alapján — többen is vizsgálják. A koordináció ezért lenne rendkívül fontos. A megyei pártbizottság 1982-ben tárgyalta utoljára ezt a témát: az akkori állapothoz viszonyítva a koordináció javulásáról számoltak be a jelentés készítői. Ennek ellenére ma is tapasztalhatók indokolatlan párhuzamosságok. Az oka ennek az, hogy nincs olyan szerv, amelynek teljes körű áttekintése volna a különféle ellenőrzésekről. Vannak olyan területek is, amelyekre nem terjed ki az állami ellenőrzés. A vállalati tanácsok által irányított gazdálkodó egységek esetében például a törvényességi felügyeleti vizsgálat során nem ellenőrizhetik az egyes döntések, tevékenységek gazdaságosságát, célszerűségét. Ez a vállalati tanács feladata. Kedvezőnek ítélte meg a testület, hogy az ellenőrzést végzők több esetben nemcsak a hiányosságokat állapították meg, hanem kutatták keletkezésük okait is. Az ellenőrzések azonban még nem vállalkoznak a gazdálkodás átfogó minősítésére, bár tapasztalatait a korábbinál jobban hasznosítják az irányító testületek és a vezetők. Még nem minden ellenőrzés után kapnak azonban a vezetők konkrét javaslatot az ellenőrzést végzőktől. Ahol indokolt, javaslat is készül a felelősségre- vonásra, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, és egyre több ellenőrző szerv — közöttük a NEB — csak akkor tekinti lezártnak az ügyet, ha a hiányosságokat megszüntették, és megtörtént a feleősségrevonás is. Sok esetben azonban az is tapasztalható, hogy felelős- ségrevonás nem áll arányban a hibákkal. A társadalmi ellenőrzés a szakszervezeti aktívák, a szövetkezetek, az ellenőrző, illetve felügyelő bizottságok részvételével valósul meg. A legfontosabbnak a fogyasztói érdekvédelmet, az árellenőrzést, a tulajdonosi ellenőrzést tekintik. A szak- szervezetek társadalmi ellenőrei közös vizsgálatokat is végeznek az állami munkavédelmi felügyelőséggel, a kereskedelmi felügyelőséggel, és növekszik részvételük a környezetvédelmi, a város- és településtisztasági ellenőrzésben is. A végrehajtó bizottság vitájában részt vevők saját tapasztalataikra is építve mondták el véleményüket. Horváth László például azt, hogy különösen nagy gond az ellenőrzési munka túlszabályozottsága. Dévényi Zoltán pedig azt, hogy rendkívül fontos a munkahelyi belső ellenőrzés, amelynek zavartalan működéséhez a vállalatnak kell a személyi és az anyagi feltételeket biztosítani. Tolnai Sándor szerint a társadalom zavarai az ellenőrzésben is megmutatkoznak; ezért van az, hogy panaszkodik a törvényt sértő állampolgár és a gazdálkodó szervezet is. Az utóbbi elsősorban az ellenőrzés terv- szerűtlensége miatt. A legnagyobb gondnak azt tartotta, hogy nincs hatékony önellenőrzés, az ellenőrző szervezet pedig a tényekből nem von le következtetéseket és nem tesz javaslatokat. Dr. Gyenesei István szerint az ellenőrzés jelenlegi mechanizmusának legnagyobb hibája az, hogy mindent szabályoz, és mindent ellenőrizni akar a társadalom. Ehhez viszont nincsenek meg a feltételek. Kifogásolható az ellenőrzést végzők egy részének felfogása is. A jó szándékú kérdésekre sem kap a gazdálkodó, illetve az állampolgár megfelelő eligazítást. Boros József is az ellenőrzés hatékonyságának hiányát tette szóvá, kifejtve, hogy hiányzik a döntésért vállalt felelősség, a kötelességtudat, az érdekeltség. Ezért van az, hogy minden munkát vállaló mellé — képletesen szólva — egy ellenőr is kall. Klenovics Imre a vitát is összefoglalva kívánatosnak tartotta, hogy az alkotmány újrafogalmazásával egvidő- ben alakuljon ki egy hatékony ellenőrzési rendszer is, és ennek jogait és kötelezettségeit magas szintű jogszabályok határozzák meg. Az ellenőrzés társadalmasítására irányuló törekvésekkel egyetértve azt is meg kell vizsgálni, hogy esetenként mibe kerül ez a „társadalmi” ellenőrzés. A továbbfejlesztést — a végrehajtó bizottság véleménye szerint — úgy lehet elképzelni, hogy a megfelelő és hatékonyan működő állami ellenőrzési szervezet mellett a társadalmi ellenőrzés elsősorban a lakosság hangulatát befolyásoló témákban végez vizsgálatokat. A LAKASGAZDALKODASRÓL Tanácskozás a HABITAT-világnap alkalmából Az ENSZ 1976-ban, felismerve a hajléktalanság embernyomorító következményeit, konferenciát hívott össze a tennivalók emgba- szélése és a tapasztalatcsere céljából. Azóta világszerte minden évben október első hétfőjén tartják a HABITAT- világnapot. A világnap alkalmából Somogybán tegnapra hívott össze tanácskozást a megyei tanács, a Kaposvári Városi Tanács, a Magyar Urbanisztikai Társaság regionális csoportja és az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja. Kaposváron az MTESZ székházában tar1 tott tanácskozáson a résztvevők elsősorban a helyi, megyei tennivalókról fejtették ki véleményüket. — Magyarországon társadalmi elégedetlenség veszi körül a lakásgazdálkodás szinte minden elemét; a tervezéstől a döcögős kivitelezésen és az elosztáson át sok mindent bírálnak az állampolgárok — mondta Papp János kaposvári 'tanácselnök a megnyitóban. Karikás György, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakáspolitikai főosztályvezetője a lakás- gazdálkodás továbbfejlesztésének formálódó elképzeléseiről beszélt. Szavai nyomán világossá vált —, hogy még sok a bizonytalanság. Ezt nemcsak pénzügyi töprengések — a bérék, a lakásárak alakulása és alaki-, tása — okozza, hanem a változó társadalmi háttér is. — Hazánkban körülbelül négymillió lakás van — mondta a főosztályvezető. — Ebből úgy tűnik, mintha nem lennének nagy feszültségek az igények kielégítésében. A valóságban azonban sok lakás nem megfelelő (környezetben van vagy maga a lakás nem megfelelő. Feladatunk, hogy reális esélyt teremtsünk arra, hogy a megfelelő előtakarékosság esetén jó színvonalú lakáshoz juthassanak az emberek. Célszerű lenne a teljesítménnyel arányos bérezés révén elérni azt, hogy a lakásigénylőkből lehetőleg vevők legyenek, tehát a piaci elemeket kell erősíteni, miközben az arra rászorulók továbbra is élvezhetik a szociálpolitikai támogatást. Változások várhatók a tulajdon- és a bérleti formákban, továbbá a munkáltatói támogatás rendszerében is. Az elképzelések egyelőre tág körben mozognak. Dr. Fazekas Sándorné, a megyei tanács osztályvezetője elmondta, hogy megyénkben a piacszempontú lakás- gazdálkodásnak még nincsenek eredményei. Nincs vállalkozó, mert kedvezőtlenek a hitelfeltételek. Ugyanezt erősítette meg — a vállalkozók oldaláról — Heim Miklós, a Bázis építőipari vállalat területi igazgatója is. Illés Antal, az OTP megyei igazgatóságának igazgatója a töméntelen sok pereskedésről beszélt: építőipari vállalatok, szövetkezetek szűnnek meg sorra, maguk után hagyva a garanciális, szavatossági munkákat. A formálódó lakáskoncepcióval kapcsolatosan elmondta, hogy a toronymagasra szökkent lakásárak nem teszik lehetővé a hosszas töprengést, a lassú változást. Karikás György zárszavában arra hívta föl a figyelmet, hogy Somogybán — miként eddig is tették —, a helyi lehetőségeket is figyelembe véve kell alakítani, javítani a lakáshoz jutás esélyeit. Lépéskényszerben van a lakásgazdálkodás, s a megoldás kidolgozása az egész társadalom érdeke, feladata. â vértanúk Áldozatok, vértanúk, mártírok emlékét őrzi a történelem. Megjelölt végső nyugvóhelyre nem midegyikük kerülhetett, a tömegsírok fölött minden elpusztított emberért szól a harang. Szinte nincs település, ahol ne lettek volna olyanok, akik sosem térhettek haza. Márványba vésték nevüket és emléket állítottak a községek főterén a halállal büntetetteknek. A költő szavai jutnak eszembe: „Hol sírjaink domborulnak...” Ma a magyar ember Aradra emlékezik. A tizenhárom vértanúra, azokra, akik vérüket áldozták a szabadság eszméjéért. Hősök, áldozatok, vértanúk, mártírok — egyek a rájuk mért halálban. Egyek a meggyőződésben, egyek az eszme vállalásában, egyek a megtorlással való szembenézéssel. A tizenhárom aradi vértanú az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eszméiben hitt, ezt torolta meg az önkény. Ma rájuk emlékezünk. Sírjuk fölött kigyúlnak a gyertyák; a ma nemzedéke a jövő felelősségével gondol rájuk és helyezi el koszorúit az emlékhelyeken. Megkopott történelmi tudatunkban vajon föl tudjuk-e idézni a tizenhárom aradi vértanú nevét? A tizenhárom parancsnokét, akik szabadságunkért küzdöttek. Aulicz Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lázár Vilmos, Lahner György, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schwei- del József, Török Ignác és Vécsey Károly gróf nézett szembe a halállal ma száz- harminckilenc éve, október 6-án. A császári hatalom halálba küldte valamennyit, s abból is értenie kellett a népnek, hogy nem volt elég a kiosztott halál, büntetés, a vértanúk holttestét is megalázták. — Megdőlt a szabadság végső reménye. Halálra Vérzik Magyarország — kiáltotta világgá 1849 októberében a költő, Heine. Pesten október 6-án agyonlőtték az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. Börtönök kapui csukódtak be a magyar forradalom és szabadságharc eszméjét zászlajukra tűző hazafiak után. Rájuk is emlékezünk ma. Az őszi határban Földbe kerül a kenyérgabona magja A napfényes, jó idő kedvez az őszi munkáknak. Végéhez közeledik a silókukorica betakarítása, s a kombáj- ndk már a szemnek valót is aratják. A cukor répaföldeken is dolgoznak a betakarí- tógépek: nőnek a répaprizmák a tárolóhelyeken. Az ősz másik fő munkája a jövő évi termés megalapozása, a talajelőkészítés és a vetés is megkezdődött. A so- mogyvári Dózsa termelőszövetkezetben tegnap kezdték el vetni a búzát. Porfelhőt húz maga után a vetőgép. Mikor megáll, akkor vesszük észre a gépről leszálló Ángyán János növénytermesztési ágazatvezetőt. — Az első köröket szeretem magam ellenőrizni — veri le a port ruhájáról. — A vezető a fülkéből nem látja pontosan, nincs-e valami fennakadás. Utána már megy minden, mint a karikacsapás. A múlt héten befejeztük az őszi árpa vetését, 165 hektáron került földbe a mag. Búzát 800 hektáron vetünk, ez a 46 hektáros .tábla az első. • • A vetés is kampánymunka, három ember napi tizenkét órán át dolgozik. Kerecs Ernő, Kollár Károly és Tilk János már összeszokott trió — látszik ez a gyorsaságukon, ahogy feltöltik a vetőgépet. Tilk János tizenöt év óta minden ősszel vetőgépen dolgozik. — Ennyi idő után már nem érhet meglepetés; csak arra kell figyelni, hogy pontosan csatlakozzam az előző sorhoz. A másik táblán a talajelőkészítést végzi két gép. Ha a kombinátor és a tárcsa végez, oda is a kenyérnek való gabona kerül. Hogy mikor végzünk? Az attól is függ, hogy mikorra fogy le a kukorica a búzának szánt földről. Ezen most négy kombájn is dolgozik — hogy mielőbb jöhessen a vetőgép. Dübörögve járják a kukoricatáblát. Az ágazatvezető azonban csóválja a fejét: — Nem sikerült az idén a kukorica, pedig tavaly még díjat is nyertünk vele; az IKR rendszer tagjaként a legjobb termésátlagot értük el a nyolc tonna fölötti terméssel. Az idén jó, hogy ha elérjük aZ öt tonnát. A csövek sem jók — bont ki egyet. — Nézze meg: ennek tíz centivel hosszabbnak kéne lennie! NéhoJ kénytelenek voltunk fölcserélni a silókukoricát a szemnek valóval. Az utóbbit az aszály miaitt lesilóztuk, s a sűrűbben vetett silókukoricát hagytuk meg magnak, mert jobb volt a minősége. A Claas Dominátor ismét jelez: tele a tartálya. A vezető ki sem /száll; az ürítés után újra nekivág a táblának. — Sietni kell vele, mert ide gon a búza. A többi 'tábla még ráér; magas a víztartalma, inkább a lábán száradjon még egy kicsit. Ha az idő ilyen marad, két-há- rom hét múlva végzünk az őszi munkákkal V, O. A KONFEKCIÓBOLT ŐSZI AJÁNLATA — női és bakfis átmeneti félkabátok, — bakfis és női selyemblúzok gazdag választékban, — cseh férfiöltönyök és nadrágok Várjuk kedves vásárlóinkat! KAPOSVÁR, Május 1. u. 15. (103564)
