Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 28., szombat Hogyan alakult a ke­let—nyugati diplomácia, 50 nappal a csúcsértekezlet előtt? Aiz ENSZ közgyűlésein ki­alakult hagyományok közé ■tartozik a több héten át tar- tó, siznte alaphangot adó álrtailánOiS vita. Ennek során a tagállamok küldötte ég-ve­zetői — s az ENSZ-palota előtt immár 159 lobogót len­get a szél — áttekintik a nemzetközi politika legfon­tosabb területeit, kifejtik véleményüket e problémák­kal kapcsolatosan, Az első felszólaló, s ez is tradicio­nális leshet, mindig Brazília, még azokból az időkből, amikor a csupán ötven tagú világszervezetben a dél- amerikai ország állt az ábé­cé élén. Ugyancsak az első napon hangzik el az Egye­sült Államok delegáció ve­zető jének, s a második na­pon a szovjet küldöttnek beszédle. Az idei esztendő általános vitájában azonban sok rend­kívüli elem is jelentkezik. Előreláthatólag mintegy száz országot állam- és kor­mányfője képvisel, ezzel is hangsúlyozva az ENSZ jubi­leum, a negyvenedik évfor­duló fontosságát. A Bizton­sági Tanács közben külügy­miniszteri szinten rendkívü­li ülést tartott, s ezúttal nem egy konkrét válságról foly­tattak megbeszélést, hanem az ENSZ és a BT lehetősé­geit, felelősségét mérlegel­ték a békéltető,, konfliktus- megelőző, és konfliktus-fel­oldó tevékenységben. Az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszaka számos kétoldalú megbeszélésre nyújt alkal­mai A képen George Shultz amerikai és Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter találkozója. A hét két kérdése A másik különleges ténye­zője az idei ülésszaknak, hogy az általános vita a no­vemberi genfi szovjeti— amerikai csúcsértekezlet előtt zajlik, s ebből a szem­pontból érthetően megkü­lönböztetett figyelem kísér­te mind Shultz, mind Se- varndnadze állásfoglalását. Sajnos az amerikai külügy­miniszter beszédében ezúttal is túlságosan nagy hangsúlyt kapták a kedvezőtlen reto­rikai elemek, a szovjetelle­nes támadások és vádak. A korábbi moszkvai javasla­tokkal ■kapcsolatban, viszont annál szűkszavúbb volt az amerikai diplomácia vezető­je. Sevardnadze, amennyire ez lehetséges volt, kerülte a szócsaták élezését, s első­sorban a konkrét indítvá­nyokat összegezte, a nukleá­ris fegyverzet szintjének le­hetséges csökkentésétől egé­szen az ismert moratórium- bejelentésekig. Ezzel érzé­keltette, mennyi mindenről lehetnie tárgyalni, s milyen területeken lehetne kompro­misszumos alapokon meg­egyezni, ha az amerikai Ol­dalon lenne ehhez megfele­lő politikai szándék és aka­rat. Mindenképpen kitűnt az a szovjet kívánság, hogy a csúcstalálkozón a kölcsönös biztonsági 'érdekek szemmel tartáséval haladiást kellene elérni a fegyverzet-korláto­zásiban és fegyverzet-csök­kentésben. A földön és a világűrben egyaránt: a koz­moszra vonatkozó követel­mény nyilvánvalóan az űr­fegyverkezés megakadályo­zása. A jelentős beszédek mel­lett az ENSZ-palota lés kör­nyéke más értelemben is diplomáciai nagyüzemmé válhatott. Találkozók százai zajlanak, állam- és kor­mányfők, vatamint kül,ügy­minis,ztienek részvételével. (Csak 'kiragadott példák: a szovjet—brit külügyminisz­teri találkozó különös jelen­tőségét az adta, hogy a mi­nap, a kölcsönös kiutasítá­sok következtében, feszült­ségek keletkeztek London és Moszkva között; a szovjet— kínai külügyminiszteri meg­beszéléseken pedig kölcsö­nös meghívásokat adtak át egymásnak moszkvai és pe­kingi látogatásra.) A talál­kozók találkozója természe­tesen a szovjet—amerikai volt. A Sevardnadze—Shulitz eszmecserén', amely több mint négy órán át tartott, a csúcs előtti helyzet s a felkészülés volt a fő, téma,. A mindkét részről hasizná,lt jelzők (nyílt és hasznos be­szélgetés) jelezték: nem ke­vés rnég a vita, de szükség van, az ellentétes nézetek tisztázásának folyamatára. Ezt követően, a szovjet kül­ügyminiszter a Fehér Há'z vendége, majd a jövő héten várhatólag újabb külügymi­niszteri összejövetelre kerül sor. Tehát a csúcs előtt inten­zív 'előkészületek folynak, elegendő utalni a törvény­hozók kölcsönös látogatásá­ra, a Time hasábjain meg­jelenít Gorbacsov-in tér j ura, az amerikai mezőgazdaság- ügyi miniszter moszkvai út­jára, a két ország olitnipai megállapodására, gazdasági tárgyalásokra, és folytathat­nék a sort. Ugyanakkor — s ez 'is iái realitásokhoz tar­tozik — amerikai részről nem hagytak fel a kész helyzetek kialakításának s ezzel együtt a csúcsot meg­előző időszak súlyos terhe­lésének politikájával. A műhoidromboló eszközökkel és lézierágyúkkal végzett kí­Moszkvában baráti munkalátogatás során találkozott egy­mással Kádár János és Mihail Gorbacsov. sértetek, a vegyi fegyverke­zésre tett lépések mellett ezen a héten, Colorado Springs-ben demonstratívan létrehozták az egyesített amerikai katonai űrparanos- nofcségO't. Aligha képzelhető, hogy e lépés célja az űr­fegyverkezés megakadályo­zása. A nemzetközi helyzetről is szó esett Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai megbeszélésein. A teljes né­zete,zonosság jegyében zajló tárgyalásokon magyar rész­ről isimét kifejezésre jutha­tott, hogy támogatjuk a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit : Budapest és Moszkva egyaránt abban ér­dekelt, hogy a terméketlen feszültség helyett újra az enyhülés erősödjék a világ­politikában. Ez a törekvés vezeti a' magyar diplomáciai munkát is, amelynek híreivel az el­múlt napokban igyakran ta­lálkozhatott az újságolvasó.. Elég emlékeztetni miniszter- elnökünk Japánban tett lá­togatására, a szingapúri külügyimniszter budapesti megbeszéléseire, Losonczi Pál folyamatban levő afri- ikai kőrútjára, s arra a be­jelentésre, hogy Kádár Já­nos nemsokára Csehszlová­kiába utazik. Jóllehet nem hivatalos formában, de fő­városunkban járt Sinowatz osztrák kancellár, s ez mó- dojt nyújtott a két ország kormányfőinek eszmecseré­jére is, a magyar külügymi­niszter pedig kétoldalú ta­lálkozók egész sorát bonyo­lította le az ENSZ-közgyű- lési ülésszak alkalmából. S csupán két hét, hogy újabb jelentős esemény várható, a budapesti kulturális fórum, a helsinki folyamat követ­kező állomása. Ha tehát érezhető a koraőszi diplo­máciai élénkség, ebből lehe­tőségedhez és eszközeihez képest a magyar külpolitika is kiveszi részét. Li,bánomban ismét csak ki­tűnt, hogy a megfelelő ala­pok nélkül megintcsak ösz- szeomllik az épület. A leg­újabb harcok még csak nem is a fő fronton, keresztény- muzulmán vonatkozásban zajlanak (a vallási burok közismerten bonyolultabb ellenteteket takar), hanem az iszlám irányzatok csap­tak össze, köztük olyanok is, amelyek korábban szövetsé­gesnek ny ily ámították magú- kát. Karami miniszterelnök (maga is Tripoili szülötte, s a harcokban főszereplő szunniták képviselőije) Da- maszfcuszban járt, de a Szí­riái közreműködés sem le­hetett eddig eredményes. Ami a szélesebb értelem­ben vett közel-keleti válsá­got illeti: Mubarak és Husz- szein ENSZ-beli felszólalása, valamint aiz a jelentés, hogy Londonban fogadnának egy jordániai—palesztin küldött­séget (az Arafat vezette PFSZ-szárny képviselőinek részvételével) újabb moz­gást jelenhetnek egy továb­bi küliönalfcu, a „jordániai megoldás” céljából. Izraeli részről azonban ezt a lehe­tőséget elvetik, s ebből a szempontból kapóra jöhetett palesztin szélsőségesek me­rénylete a ciprusi Lamacá- báin egy izraeli jacht utasad ellen. (A terrort a szokásos ellenterror,, palesztin létesít­ményeik bombázása követte Ketet-Libanonban.) A harcok és a terrorcse­lekményeik nagyon is jól ér­zékelhetőek a Közel-Kele­ten, a diplomáciai mozgás azonban továbbra is csak helyibenjárást jeleníthet... Réti Ervin Tollhegyen Szemtanúk 2 Mi történik a Közel- Keleten? Az elmúlt hetekben mint­ha csendesebbnek tűntek volna a közel-keleti fron­tok, legalábbis a többi vál­sággócokból érkező jelenté­sekhez viszonyítva'. Azután hamar kiderülhetett, hogy legfeljebb optikai csalódás­ról van szó: Bejrutban újra meg újra kiújultak a fegy­veres összeütközések, az észak-libanoni Tripoliban padiig szabályos csata folyik, egy hét alatt kétszáz halá­los és haitszáz sebesült ál­dozattal. Köztudott, hogy az amerikai poitikában mi­lyen gyakorta történik hivatkozás az ßmberi jo­gokra. )A szemlélődő te­hát azt hihetné, hogy az a dokumentum, amelyet egy, az Egyesült Álla­moktól viszonylag nem túl távoli ország embe­ri jogi bizottsága, több­ezer szemtanú meghall­gatása után tett közzé, általánosan tárgyalt té­ma lett Washingtonban. Annál inkább, mert az okmány bizonyságot szol­gáltat arról, hogy ezer- háromszáz gyermeket meggyilkoltak vagy meg­sebesítettek, házakat gyújtottak fel, iskolákat és kórházakat romboltak, a lakosságot tehát alap­vető létjogaiban veszé­lyeztetik. A jelentést azonban zavart csend fogadta. Ugyanis az összeállítást a nicaraguai emberi jogi bizottság hozta nyilvá­nosságra, s a vádlottak padján a C1A által pén­zelt és támogatott ellen- forradalmi banditák, a kontrák ülnek... (r.) Az események címszavakban VASARNAP: Hernu francia hadügymi­niszter bukásához és a belpolitikai harc kiélező­déséhez vezet Párizsban a Rainbow Warrior ügye. — Dél-afrikai csapatok be­törése Angolába. — Ko­reában befejeződik a köl­csönös rokonlátogatási akció. HÉTFŐ: Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán megkezdődik az általános vita. — Jelentős személyi változásokkal befejeződik a kínai párt­konferencia. — Ojabb harcok a libanoni Tripoíi- blan. KEDD: Colorado Apringsben létre­hozzák az egyesitett ame­rikai katonai űrparancs- nokságot. — Dollár-árfo­lyamesés az öt nyugati pénzügyminiszter talál­kozója; nyomán. SZERDA: Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai tárgyalásai a teljes né­zetazonosság jegyében. — Választások az Indiai Pandzsáb államban. CSÜTÖRTÖK: Bécsben megkezdődik a haderőcsökkentési tár­gyalások 37. fordulója. A Biztonsági Tanács rend­kívüli ülése a külügymi­niszterek részvételével az ENSZ 40. évfordulója al­kalmából. PÉNTEK: Losonczi Pál afrikai kör­útja. — Sevardnadze szov­jet külügyminiszter, mi­után amerikai kollégájával megbeszélést folytatott New Yorkban, Washing­tonba utazik, ahol Rea­gan elnök fogadja. Széles körű szervező munkát végeztek Az Európai Kulturális Fórum magyar nemzeti bizottságának ülése Az Európai Kulturális Fó­rum magyar nemzeti bizott­sága pénteken ülést tartott a Parlamentben. Köpeczi Béla művelődési miniszter, a bi­zottság elnöke ismertette a fórumon résztvevő magyar küldöttség összetételét és te- vékenységénék irányelveit. Többek között hangsúlyoz­ta: az élőkészítő bizottság széles körű nemzetközi és hazai szervező-munkát vég­zett, hogy hazánk kettős — házigazda és résztvevő — funkciójának jól megfeleljen. A kulturális fórumon érin­tett országok majd mindegyi­kével kétoldalú, magasszintű tárgyalásokat folytattunk, amelyek során nagy súlyt fektettünk a rendezvény tar­talmi és szakmai részére. Ma­gyarország főként olyan té­máik megvitatását szorgal­mazza, amelyben várhatóan konszenzus érhető el. A kü­lönböző munkacsoportok szá­mos javaslatot dolgoztak ki, például a kevésbé elterjedt nyelveken alkotott művek terjesztésének, a kis népek és etnikumok irodalma meg­ismertetésének témájában. A további elképzelések: európai írók és művészek találkozói, együttműködés a művészkép­zésben és a képzőművészetek terén, a népi alkotóművészet értékeinek megismertetése. Javasoljuk majd a videózás­sal kapcsolatos kérdések megvitatását, a filmművé­szettel és a nemzetközi szer­zői joggal összefüggő témák napirendre tűzését, valamint a gyermekek és a fiatalok irodalmi-művészeti nevelési feladatainak áttekintését is. Ügy tűnik — mutatott rá Köpeczi Béla, hogy e javas­latok találkoznak a szocialis­ta országok és számos nyu­gati ország elképzeléseivel is. Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár, a bizott­ság alelnöke a fórum előké­szítéséről, Nádor György, a bizottság titkára pedig a kí­sérő rendezvényekről adott tájékoztatást. Az európai kul­turális fórumon a magyar küldöttséget Köpeczi Béla vezeti: helyettesei Bényi Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tes és Rátkai Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes. A delegáció tagjai között he­lyet kapott kulturális, szel­lemi életünk számos kiemel­kedő személyisége. NYIKOLAJ RIZSKOY ÉLETRAJZA Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa pénteken kinevezett új elnö­ke 1929^ben született. Orosz nemzetiségű. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956 óta tagja. A Kirov uráli műszaki főiskola elvégzése után a Szergo Ordzsonikidze uráli nehézipari üzemben kezdett dolgozni. Előbb munkaveze­tő, részlegvezető, vezető he­gesztő, igazgatóhelyettes, s 1965-től főmérnök, öt évvel később, 1970-ben Nyikolaj Rizskovot ugyanennek az üzemnek az igazgatójává nevezték ki, majd ö lett az Uralmas ipari termelési egyesülés vezérigazgatója. 1975-ben Nyikolaj Rizsko­vot a nehézgépipari és köz­lekedési gépgyártási minisz­ter első helyettesévé, 1979- ben pedig az állami tervbi­zottság elnökének első he­lyettesévé nevezték ki. Az SZKP Központi Bi­zottság 1982 novemberi plé­numán Nyikolaj Rizskovot a Központi Bizottság titká­rává választották, s egyúttal betöltötte a KB gazdasági osztálya vezetőjének tisztét is. A párt Központi Bizottsá­gának Nyikolaj Rizskov 1981-től tagja. Az SZKP KB ez év április plénumán meg­választották a Politikai Bi­zottság tagjává. Az utóbbi három válasz­tási időszakban a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi SZSZSZK legfelsőbb tanácsának, kül­döttjévé választották. Munkája elismeréseként Nyikolaj Rizskovnak kétszer ítélték oda a Szovjetunió Állami díját, két alka­lommal kapta meg a Le- nin-rendet és a Munka Vö­rös Zászló . Érdemrendjét, birtokosa az Októberi Forra­dalom Érdemrendnek és több más kitüntetésnek. Sevardnadze Reagannal találkozott a Fehér Házban Washingtonban (tárgyalt Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere. Délelőtt a Fehér Házban Reagan amerikai elnök fo­gadta megbeszélésen. A szovjet külügyminisztert Anatolij Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövet, Ge- orgij Konyijenko, a külügy­miniszter első helyettese és több más szakértő kísérte el a tárgyalásra. Amerikai rész­ről jelen volt George Bush alelnök, George Shultz kül­ügyminiszter, Caspar Wein- berger hadügyminiszter, Ro­bert McFarlane nemzetbiz­tonsági tanácsadó. A megbeszélés kezdetekor sem Reagan, sem Seward- madze nem válaszolt arra, milyen konkrét kérdésekről kívánnák tárgyalni, Reagan azonban egy kérdésre azt mondotta, hogy a mostani találkozót „a csúcstalálkozó részének” tekinti. A megbeszélésre Reagan dolgozószobájában került sor. Az elnök azt mondotta, hogy esetlég néhány perces négyszemközti megbeszélést is tartanak a szovjet külügy­miniszterrel, egyébként a tárgyalást a .jelenlevő magas rangú szakértők részvételé­vel folytatják. Pénteken befejeződött Reagan elnök és Sevard- nadze külügyminiszter talál­kozója. A miniszter, akit Reagan 'személyesen kísért ki a Fehér Házból, távozó­ban nem nyilatkozott az új­ságíróknak. A szovjet politikus mintegy két órán át tárgyalt Reagan elnökkel és tanácsadóival, s ezt követően az elnök csaknem másfél órás munka­ebédet adott Sevardnadze tiszteletére. Tunézia megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával Tunézia csütörtökön meg­szakította a diplomáciai kap­csolatait Líbiával — jelentet­te a TÁP hivatalos tunéziai hírügynökség. A TÁP hírügynökség sze­rint Tunisz a líbiai katonai fenyegetőzésék, a tunéziai légtér többszöri megsértése és a levélbomba-akció nyomán határozta el a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A Dzsana líbiai hírügynök­ség koholmánynak minősítet­te, visszautasította Tunézia vádjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom