Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

1985. március 16., szombat Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK A megújult Aranyoroszlán A kaposvári Arany Orosz­lán gyógyszertár kedden nyitja meg ismét kapuját. Az épület teljes felújítása után nagy értékű, védett patikaberendezés került ide Budapestről a Ráday és az Erkel utca sarkáról. Ez a berendezés kalandos utat járt meg, végül Répay Gá­bor kadarkúti gyógyszerész értő kézzel és majdnem két évig tartó aprólékos helyre­állító munkával visszaadta a bútor eredeti szépségét, megőrizve patináját. A ba­rokk épületbe került eklek­tikus bútor sajátos hangula­tot áraszt: a Május 1. utcai gyógyszertár úgy látja el feladatát, hogy közben ne­vel a szépre is. A patika történetét a res­tauráló gyógyszerész édes­apja, néhai Répay Lajos írta meg a Gyógyszerészet című folyóirat 1973 júniusi szá­mában : „Az 1752-ben felépült me­gyeházával véglegesen me­gyeszékhellyé vált Kaposvár még évtizedek múlva is csak lassan fejlődött. A sáros Nagy utcájában, közel a megyeházához szép barokk formában építették 1774-ben a Pyrker József-patikát, amely akkor a városka he­tedik emeletes középülete volt. Az épület földszintjén, utcára nyíló bejárattal, he­lyezkedett el az officina, háta mögött a laboratórium és az emeletre vezető lép­csőház. Jobb oldali tágas utcai szobája volt az ins- pekcióshelyiség; bal oldalon volt a régi idők pipázó-ven­dégszobája, a későbbi iroda, s az emeleten a több szo­bából álló, tágas lakás he­lyezkedett el... A csinos kis épület többszöri átépíté­sekor szerencsére sem a külső, szép barokk formát, sem ódon, boltíves szobáit nem változtatták meg any- nyira, hogy jellegében is károsodás érte volna. A pesti egyetemen gyógy­szerészdiplomát szerzett fia­tal Rippl József ebben az ódon, boltíves, kis ablakú inspekciósszobában festege- téssel, rajzolgatással töltötte az éjjeli inspekciók végte­lenbe nyúló, unalmas óráit. Ez volt az ő birodalma, ahol a petróleumlámpa gyenge fénye már beragyogta mű­vészi lelkének nagy álmát: a festészetet. Fáradságos napi munkája után e szo­bában üdült fel és kapott vigaszt érzékeny lelkének apró sérüléseiért a festé­szetben. Itt kezdte patika- edény-tervezgetéseit, itt gya­korolta portrérajzait és — valószínűleg egy bál szép emlékének a hatása alatt — itt festette meg a -Fiatal nő estélyi virágos ruhában« cí­mű első nagy művét.” Az épületet — a Május 1. utca rekonstrukciójának részeként — teljesen felújí­tották. Dr. Szabó Tünde művezetői munkájának is része van abban, hogy a Tanép dolgozói eredeti szép­ségében adták át a barokk épület patikájának boltíves helyiségeit, elvégezték a ház szigetelését. A patikatörténet, amelyet néhai Répay Lajos kezdett el írni, folytatódik. Tovább­írja fia, Répay Gábor ka­darkúti gyógyszerész: „A berendezés ajándékozás ré­vén először a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, majd a Somogy megyei Gyógy­szertári Központ tulajdoná­ba került; amikor végleges­sé vált az épület teljes re­konstrukciója, és a bútorzat beépítésének lehetősége, ne­kiláttunk a munkának. A bútor tölgyből készült, ek­lektikus stílusa a hagyomá­nyos gyógyszerészi munkát szolgáló tára asztalokkal, fiókos és ajtós megoldású alsó szekrényekkel, A szekré­nyek faragásai a botra te- keredő kígyót ábrázolják. A monda szerint Aesculapius — mint népszokást — örö­költe az egyiptomiaktól a kígyó szimbólumot. Az egyiptomiak a suméroktól vették át. A monda szerint Hermes egy alkalommal egymással küzdő két kígyót látott, amelyekre botjával sújtott. A bot isteni erede­téről a két kígyó harcosan egymással szembe fordulva megmerevedett. Jelentését így magyarázták: a káosz­ban csak a rendezett koz­mosz lehet az emberi cél. A bútorokra, a patika be­járatára, valamint az átjá­róajtóra maratott üvegabla­kok kerültek. A mintákon római eredetű motívumokat, illetve Hygieia istennőt áb­rázoló képet talál a látoga­tó, amint az előtte lévő tál­kából eteti a kígyót. A tára asztalok előlapját is Aesculapius és Hygi&e domborműve díszíti, köze­pén római Janus-fej van. A Janus-arc a kapukat, a be­járatokat díszítette, a kezdet istene két arcával egyszerre lát előre és hátra, a jövőbe és a múltba. Aesculapius nagy tudású görög orvos volt, akit halá­la után istenné avattak. Templomai, melyekben szent kígyókat is őriztek, beteg­ápolóhelyek voltak, ahol Hygiae a tisztálkodást taní­totta. Ez a magyarázata an­nak, hogy a mai napig is a gyógyítás szimbólumának a római eredetű kígyót és a serleget vagy a görög Aesculapius és Hygieia áb­rázolását használják. Erre utalnak az officinában el­helyezett szobrok is. A felújított kaposvári Arany Oroszlán gyógyszer­tár muzeális értékű beren­dezéseivel az embereket szolgálja Nemcsak hasznos, hanem szép is. S hogy ilyen lett, az sok ember munká­jának az eredménye. Akik segítettek vagy döntöttek, azok mindig figyelembe vették, hogy nem patika- múzeumot, hanem muzeális értékű berendezésekkel mű­ködő patikát alakítanak ki. Az épület cégérét Bors Ist­ván készítette, a belső épí­tész Uherkovics Ágnes volt, a régit pontosan utánzó ve­reteket Oláh Sándor, a vi­lágítótesteket Majoros Ár­pád és Kiszely Katalin ké­szítette, az üvegablakokat Unyi János maratta, a ka­posvári Gépipari Szakkö­zépiskola speciális maratá­sait pedig Sápi József irá­nyításával végezték el. A közös munka eredménye: egy szép létesítménnyel gaz­dagabb lett Kaposvár.” A Jókai- villa. titka „...egyszerre otthon vagy” Születésnapi tisztelgő Látogatás vezérelt, hogy egyhetes balatonfüredi tartózkodásom során ellá­togassak a Jókai villába. A múzeumi őr gondos ka­lauzolással mutatta be a terméket. Százhatvan éve született Jókaii Mór, ezúttal1 tekint­sen el az olvasó a jelzők­től, amelyek az írót ma­gasztalva kiemelkedő tu­lajdonságait hivatottak fé­nyesíteni. Balaitonfüned sajátos le­vegője nemcsak a szívbe­tegékre hat. A város múlt­ja pezsdítő mindazoknak, akik séta közben útba ej­tik a ’könkápollnát, ahol Vaszáry János oltárképe látható; átellénfoen Blaiha Lujza görögös kastélya a nemzeti színjátszás hagyo­mányaira emlékeztet, túl az úttorlkolaton: a Jókai - villa. Az ismerős, tárgyak — mintha csak beszéltné- rek —, új arcúikat mutat­ják. Jókai — mai kifejezés-4 sél élve — a Balaton sze­relmese volt. Disztichon­jai, útleírásai és rajzai a pontos leírások mellett a nagy író legbensőbb val­lomásai a tájról. 1857-ben csodálhatta meg először a vidéket. Az Alföld végte­len rónái, a székely hava­sok csúcsai nem kápráz­tatták el úgy, mint a Ba­laton — írta A magyar T empevöiligyíben. Író és festő együtt mun­kálkodott Jókai személyi­ségében. Az állandó kiál­lításon láttam tizennyolc éves kori önarcképe mel­lett anyjáról készült port­réját, illetve a Csobánc­ról, Sümegről, Keszthely­ről, a Bálatoinnfelvi défcről készült rajzait. Ismerte Tihany legendá­ját a kecskekörömről szó­lót, gyűjtött is az apró kö­vekből szép számban. A ,nyelvi sajátosságokra kü­lön fölfigyelt. Összegyűj­tötte — és kiadta — azo­kat a kifejezéseket, ame­lyeket állatnevekből a műszaki .nyelv honosított meg. Ilyenek: vasmacska (horgony), vasfcuty (tűz- szerszálm), daru, kecske­láb, lúd léiké, gém ... Lelkesen gyűjtötte a kü­lönféle faragásokat is, botgyűjteménye vall er­ről. Próbára tette magát is a faragásban. Elefánt­csontból könnyed, görögös szobrocskákat készített. Kedvelte a kártyajáté­kot, szívesen passziánszo- zott. De ne feledkezzünk meg arról, hogy ebben a villában írta a magyar irodalom egyik legismer­tebb regényiét, Az arany- embert! Noémi, Krisztyán Tódor itt élt Balatonfüre­dien ... A tiizenikálencediik száza­dat meghaladta a húsza­dik: Jókai regényeit java­részt a romantika iránt vonzódok olvassák; ám ami az író környezetét il­leti, a Jókaü-villa föltárja azt a valós világot; amely őt körülvette. Tudomány, néprajz^ történelem együt­tes megismerésére ad mó­dot a kiállítás. Tegyük hozzá: -a valóság igézeté­vel! Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom