Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

i'artb~rétok büszkesége *7F> •:* Bfl 3 « 09 B" í* 1 Sorocskes ©romok ..Kedve? kertbarátok! Jó munkát és jó termést kí­vánnak a 13. számú Volán dolgozói.” A töröcskei kert­barátok telkeihez érkez.őket fogadja ez a tábla. A ker­tek szépek1. ápolták, öröm ránézni a dúsan termő gyü­mölcsfákra. a gondozott sző­lőültetvényekre. Jobbágy Istvánék hatszáz négyzetmé­ternyi területén a kerítést sokszínű virágsor helyettesí­ti. Legényrózsa, hálás virág, szépen mutat a vázában is. — Ma reggel nem akartam őket kihozni a nagy sár miatt, s ezt egyenesen bün­tetésnek vették — mondja Varga Tamás. — Élvezik a levegőt, a sok finom gyü­mölcsöt is. s bőségesen lesz rbég alkalmuk a Jcertészke- désre. Itt áprilistól novem­berig mindig van valami termény. Most érik az. őszi­barack, de lesz utánpótlás: olyan fajtákat válogattam, amelyek egymást követik az érés idejében. Az 1977-ben alakult tö­röcskei „csoportnak” mar a kezdet kezdeten tagjai let­tek Vargáék. Hogy nem bán­ták meg. annak bizonyíté­ka a gondozott, bőven termő kert, a gyümölcsfák, a hat­van szőlőtő, az egészséges zöldség. — Nagyanyámnak a Bu- zsáki utcában volt' egv kis kertje, gyerekkoromban ott tanultam az alapokat. Éz persze korántsem elég a sz.ö- lő-gvümölcsfa termesztéshez. Vásároltam hát egy tucat szakkönyvet, s azokat bön­gészve tanultam meg a do­log csínját-bínját. A szom­szédok közben változtak, mert sokan nagy lendülettel kez.dik a kertészkedést, csak éppen nem értenek hozzá. Nem lehet kihagyni egyet­len kapálást. permetezést sem. ki kell járni rendsze­resen. dolgozni kell. A jól termő zöldség, a gyümölcs a munka jutalma. Néha való­ban több terem, mint amit a család elfogyaszt, de a merev felvásárlási rendszer miatt nem szívesen járunk az átvevő helyekre. A minap például bimbós kelt vittem eladni, de nem vették át: nincs a listán, nem ismerik. Hagyjam ott ingyen, majd megpróbálják eladni. Hát így semmi értelme. Marad­jon csak a család asztalán. Jobban esik az, amiért az ember maga dolgozik meg. A városi emberek döntő Síépen virul a legényrózsa Dús termést hn/ett az őszibarack!» többsége vágyik a friss le­vegőre, az üdítő fizikai munkára, melynek vitatha­tatlan haszna a sokféle zöld­ség. gyümölcs. A töröcskei kertbarátok családtagjaik­kal együtt több mint ezren vannak. Nem hagynák abba a kertészkedést semmi pén­zért sem. A munkának lát­szatja van. S hogy egyre több a társuk, mi sem bi­zonyítja jobban: hétfőnként a munkahelyen nem a va­sárnapi tévéműsor, hanem a kert a fő téma. Ambrus Agnes Negyedik éve gazdálkodnak a területen. A házikó még nem készült el, de hamaro­san meglesz. — Ne jöjjenek be, elsül­lyednek a sárban! — kiált Jobbágy István, és szavai­nak hitelt ad a földdel ala­posan beburkolt cipő. — Nagyon kellett ez a péntek esti eső, csak nem ilyen fel­hőszakadás formájában. — Az idén nagyon szép lett a termes — mondja Jobbágyné —, volt bőven hagyma, káposzta, uborka. A kajszit már leszedtük, de lesz még barack. Nem adunk el semmit, a család bőven feléli azt. ami itt terem. Így aztán meg a zöldséges bőit tájara sem megy ün« egesz • evben. Jobbágyek hetesi születé­sűek, nem „kezdők” a ker- teszkedésben. Amikor Ka­posvárra költöztek, nagyon hiányzott a munka a szabad levegőn. Jobbagy István a Volánnal dolgozik, ott hal­lotta. hogy ezek -a telkek bérelhetők. Akkor, az első mérésekkor jutottak hozza a telekhez. — Itt töltjük szinte min­den szabad időnket, minden hétvégét. A gyerekek, az unoka is kijön néha-néha. de tudjuk, hogy a kapálás azért csak a mi reszortunk. Munka van bőven! Ezt saj­nos néhányan nem veszik tudomásul: ma is hoztuk a kosarat, hogy leszedjük az uborkát, de nem volt egy szem sem. Vaiaki megelő­zött minket. S nem ez az el­ső eset. Varga Tamásék életében is fonlos szerephez jut a kert. A két. kisiskolás gye­rek, a területből „saját" részt kapott, ahol kedvükre ültet­hetnek. kapálnak, gyomlál­nak. Játéknak tekintik. de hogy milyen nagy haszna van a dolognak, majd fel­nőtt korukban derül ki. Tábornyitás (Tizedik alkalommal nyi­totta meg kapuit tegnap a beke. a barátság és a szoli­daritás szellemét hirdető nemzetközi úttörőtábor Si- kondán. A baranyai úttörők évről évre itt látják vendé­gül két hétig a megye bol­gár. jugoszláv. NDK-beli és szovjet testvérterületein élő pajtásaikat Magyar irók perei A luxusbörtön Világos után nehéz volt magyar írónak lenni Ma­gyarországon. Aki közülük komolyan vette írói hivatá­sát és magyarságát, az részt vett az. 1848—49-es forrada­lomban és szabadságharc­ban. írt vagy harcolt, hiva­talt vállalt vagy lapot szer­kesztett, s ha közben az utak-eszmek nem is mindig egy irányba vezettek, joggal félt a megtorlástól. Sokan külföldre menekül­tek, például Szalay László és Horváth Mihály történész, aztán a két Teleki: László és Sándor. Sokan börtönben ültek, például Vachott Sán­dor, Pálffy Albert, Vas Ge­reben, Tóth Lőrinc, Greguss Ágost, Vadnai Károly. És bujdostak sokan: Erdélyi János, Degré Alajos, Arany János. Szatmár megyében, bujdosóban, Vörösmarty és Bajza egy fa kérgébe vési: „nos pátriám fugimus”. Menekül Jókai Mór is, hi­szen a leglelkesebbek közé tartozott a márciusi napok­ban. ha a Béke-párthoz kö­tődött is később; követte Kossuthot Debrecenbe, Aradra. Az ó menekülését, bújdosását azonban igen ke­mény, akaratos vér é* szív szervezi: a felesege. Labor- falvy Róza. Az ö baratja s munkatársa volt Telepv Ká­roly, a Nemzeti Színház ki­tűnő komikusa és színpadi festője, aki Tardonán, a Bükk mélyén rejtőző kis faluban épített magának egy házat. Ezt a falut javasolta rejtőző­helynek, s Róza asszony Gyuláról ide vitte Móricát lovaskocsin. Tardonán Telepyék. sógora, Csányi György birtokos fo­gadta be Jókait, amikor 1849 augusztus legvégén megér­keztek. Dombon lévő há­zukban egy patakra néző szobát kapott, amelyben egy kötél is volt: ha veszedelem fenyegetne, azon az ablak­ból leereszkedhet. Benke Al­bert nevét viselte, aki Róza mostohaöccse volt, s elesett a nyári harcokban. Idilli életet élt a gyönyö­rű tájon, olvasott, kártyát vetett, templomba járt, lel­kesen énekelt, festett vagy húsz akvarellt, siratót írt és mondott Telepy Györgyné temetésén, botokat faragott, kis vízimalmot épített. Es­ténként nagyokat sakkozott Rácz. Endre református lel­kesszel, s járta a gyönyörű vidékét, ismerkedett a ter­mészettel. Ez volt az utolsó iskolája — írta róla valaki —, itt járta ki a természet és a magány iskoláját. Csak írni nem írt. „Minek írjak? — fakadt ki. — Hi­szen .azt se tudom, van-e még nemzet, mely olvas, s van-e haza odakünn?” Igaz. par hónap múlva, karácsonykor Laborfalvy Róza menlevelet hozott. Klapka György, ami­kor Komáromban kapitulált, kikötötte, hogy katonái men­levelet kapjanak. Ilyen menlevelet szerzett Jókainak kiválóan konspiráló felesége. Rácz tiszteletes jóvoltából Miskolcon Kovács Janos ne­vére is szerez egy papirt, amivel mehet Pestre szolgá­latot keresni. Vargha Balázs véleménye szerint nem vol­tak fontosak a menlevelek, mert a mindenütt Otthon le­vő Laborfalvy Róza ekkor már tudta: Jókainak nem lesz Pesten bántódása. Ennek ellenére még Pes­ten is bujkál egy ideig, fe­lesége lakásán. Adliczer ven­déglőjében. „Rejtőzve kellett maradnom — írja —. mert az osztrák menedeklevél biztosította ugyan a fejemet a halálítélet ellen, de nem a lábaimat az ellen, hogy en­gem is úgy, mint a többieket (pl. Podmaniczky Frigyest) bésorozzanak közkatonának az osztrák hadseregbe.” S félhetett az osztrákoknál is császárhűbb magyar uraktól. Hegyessy Péter nevű ma­gyar közvádló emlékiratában harminckét magvar írót ajánlott kivégeztetesre Hay­Töröcskei kertek Még 44 ezer autót értékesítenek Beszélgetés Csűri Istvánnal, a Merkur vezérigazgatójával Ez idő szerint több mint 1 millió 100 ezer magantu- la.idonu személvgepkocsi ró­ja hazánk útjait. Meg em­lékszünk Csűri Istvánnak, a Merkur vezérigazgatójának év eleji sajtótájékoztatójára, amikor arról adott számot, hogy az idén 101 ezer új ko­csi értékesítését tervezi a vállalat. Túl az esztendő fe­len. megkérdeztük: — A korábbi elképzelé­seknek megfelelően alakult az eddigi beszerzés? — Az első félévre 52 ezer gépkocsi szállításé ra kötöt­tünk szerződést, partnereink azonban a hatodik hónap utolsó napjáig mintegy négy és fél ezer autó leszállításá­val elmaradtak. * — Miből jött kevesebb? — Hétszáz Lada, ezer Wartburg, ötszáz Polski, 500 Zastava és csaknem 2000 Dá­cia megrendelőnket kellett megvárakoztatunk. A kése­delmek javarésze abból ered, hogy a szállítók már a mó­dosított, tovább fejlesztett ki­vitelű gépkocsikkal jelent­keztek, s emiatt rövidebb- hosszabb időre lelassították, vagy meg is állították a szállítást. Az 1310-es módo­sított Dáciából például áp­rilisban kaptunk először, a Lada 1300 S pedig csak má­jusban indult el a volgai »várból. Komoly gondot okoz számunkra a rapszódikus szállítás is. Végül is 11 és félezer Trabantot, • 7100 Wartburgot, 11 500 Ladát, 2200 Dáciát, megközelítőleg 4 és fél ezer lengvel Fíatot és 11 100 Skodát sikerült át­adnunk megrendelőinknek. Gazdagította a választékot a csaknem ezer piacra dobott Zastava 101 Comfort is. — Mire számíthatunk az esztendő végéig? — Szerződéseink alapján 1982. évre 92 ezer autó be­érkezésére számíthatunk, azaz a második félévben elő­reláthatólag 44 ezer autót értékesítünk: 13,5 ezer La­dát, 10 ezer Trabantot, 7 ezer Wartburgot. 2 és fél ezer Polski Fiatot. s mintegy 5 ezer Dáciát es 5000 Skodát akarunk eladni — Ac év elején említett 101 ezerhez még 9 ezer gép­kocsi hiányzik. Ezek be­szerzéséről lemondtak? — Többoldalú tárgyalá­sokat folytatunk, egyrészt az ígért mennyiség beszerzésé­re. másrészt a választék bő­vítésére. A tárgyalások mos­naunak. íme a névsor (ha eg.vikük-masikuk neve isme­retlenül hangzik is már fü­lünknek. igy is igen fényes az): Vörösmarty. Bajza, Szig­ligeti. Petőfi. Arany, Csenge- ry, Pálffy, Degri, Lisznyai, Szalay, Irinyi, Táncsics, Emödy, Gyurmán, Egressy, Vasváry, Sárossv. Cserná- tony, Lauka, Sükey, Vas Gereben, Bulyovszky, Orosz­hegyi, Losonczy, Vajda, Szász Károly, Szemere Mik­lós, Tompa. Orbán. Pető, Erdélyi Janos, Jókai Mór. S lám, egy nem színma­gyar — bár Táncsics pőréi­ben ugyancsak császárhű — államügyész. Kossalko János készít mentő emlékiratot — bizonyítván, hogy az iroda­lom 1848—49-ben nem vezet­te a forradalmat, csupán visszhangja volt a közérzés­nek. Jókai mindenesetre nem érezte biztonságban magát. „Nevem ki volt törölve az irodalomból. Két évig Jókai Mór nem létezett.” (Sajó né­ven írt, a „Csataképek” is úgy jelent meg.) Csak 1852- ben írhatja kissé megnyu­godva édesanyjának: „Én most nagy tehertől szaba­dultam meg, hivatalosan ki lévén mondva. hogyazl848-i dolgokért többé senkit sem fognak elővenni; eddig bi­zony minden nap okom volt félni, hogy megszólítanak ” Benyei József (Folytai juk.) tani állása szerint a koráb­ban lekötöttnél több Skoda és Dácia érkezhet. Mindket­tő kedvelt típus, hiszen egy­re jobb minőségben készítik a gvárt ók; üzemanyagfo- gvasztásuk is elfogadható. — Szóbeszéd tárgya, hogy vesznek Nyvat. Po- lonézt. még az idén bejön az Öltéit is. — Nvváról és Polonézről nincs szó. ami az Oitcitot illeti, tárgyalásokat folyta­tunk, s reményeink vannak, hogy talán az esztendő vé­gére már befut néhány da­rab, mutatóba. — Sokan panaszoljak szerte az országban, hogy nagyon lassan emelkednek a sorszámok. — A kiadás üteme nem mindig tükröződik a sorszá­mok emelkedésében. Ennek egyik oka, hogy például a kiértesített vevők, az őszi —téli hónapokban alig-alig akarják átvenni autójukat. Az idén egész sor fennaka­dás származott abból, hogy a Dácia és Lada előfizetők az új típusok megérkezéséig szintén elhalasztották az autó átvételét.' Csak tetézi a bajt, hogy egyenetlen a szín- választék is. Türelmet ké­rünk megrendelőinktől, hi­szen a sort nem kerüljük meg s törekszünk arra. hogy kinek-kinek maradéktala­nul kielégítsük az igényeit. _ Hány megrendelést t artanak nyilván? _ Egészen pontosan 205 e zer 266-nál van a sor vé­ge, A Lada vezeti a népsze­rűségi listát, csaknem 90 ez­ren várnak különféle típu­saira. Ezután mindjárt a Trabant következik, majd a Dácia és a Wartburg. — És a Skoda? — Nem gyűlt össze tűi sok, tudniillik elég hamar megkaphatják a megrende­lők. Aki például holnap be- _ fizet, az. jövőre mar számít­hat is az. autóra. — Változott-e valamit az autóvásárlási kedv? — Ügy tűnik, a legűjahb üzemanyag , áremelés na­gyobb megfontoltságra kész­teti a lakosságot. Az első negyedévben naponta álta­lában 304 új megrendelést hozott a posta, míg a II. ne­gyedévben ez a szám átlago­san 234-re csökkent. — Hogyan alakul a használt-gépkocsi forgal­muk? — Némiképp csökkent, mivel a jelek szerint vál­toznak az autóvásárlási es üzemeltetést szokások. Ez ev első felében 9 ezer hasznait autó cseléit gazdát közremű­ködésünkkel. A használt­autó piac központja Buda­pest. de vidéki telepeink is nagv forgalmat bonyolítanak le. Ezért is kiemelten szere­pel fejlesztési tervünkben több megyei Merkur állo­máshely. Kecskeméten mar elkészült egv diagnosztikai sor, s szó van arról, hogy más vidéki városokban is korszerűsítjük azokat a te­lepeket. ahol az. autókat át­vétel előtt felülvizsgáljak. Felújítás után újból megnyí­lik Budapesten a Röppentyű utcai telep. _ Nem beszéltünk meg e ddig a nyugati gyártmá­nyú személygépkocsik for­galmáról. — Esztendők óta nem fog­lalkozunk tőkés importtal. A vámáru raktárból hozzánk kerülő nyugati kocsikat ár­verés útján értékesítjük. Eb­ben az üzletágban autóbon­tással. illetve a javítással es felújítással foglalkozunk. A jelek szerint ugyanis a tu­lajdonosok egyre hosszabb ideig tartják meg járművü­ket. s mindinkább megnő az alkatreszigeny. Úgy tervez­zük, hogy a gepkocsibontó helyeken böngészdét is nyi­tunk, a csepeli új személy­gépkocsi telep mellett pedig az ott vásárolt köpenyeket díjtalanul felszereljük és centirozzuk. ív I

Next

/
Oldalképek
Tartalom