Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

*i emberismersi követeíménye Orvostanhallgatók községi gyakorlaton Szépreményü Etelka Leonce válaszol BÜCHNER BOGLÁRON P entek, déli fel-tizen- kettő. Az égbolt szür­ke lepedő, Az ólom­szürkében derengő kék az egyik, lángoló vörös a má­sik kápolna a bogiári dom­bon. A vörös előtt színpad, kupolája ponyva. Színészek készülnek a próbához. Szer­dán este — 21 órakor — bemutató lesz. Georg Büch­ner Leonce és Léna című vigjátékát adja elő a Csiky Gergely Színház társulata, vendégekkel kiegészülve. A padsorok most még üresek. Mögöttük, a völgyszerű rész­ben sátrak: színészek, mű­szakiak vállalkoztak a kem­pingezésre a játék érdeké­ben. Ács János, a rendező természetesen a legelfoglal- tabb ember ilyenkor. Az el­múlt évadot olyan rendezései fémjelzik, mint a mérföld­kő Marat halála és a Két úr szolgája. — Nálunk általában"fiátá-' lók vállaikoznák a Leonce és Lena előadására. Gondo­lok itt a főiskolásokéra, vagy a Stúdió K bemutató­jára. Látta-e valamelyiket Ács János? — Tudok róla. hogy elő­ször Babarczy Laszlo állítot­ta színre 19k4-ben a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kolán, 1972-ben pedig Szőke István rendezte meg ugyan­ott. Ezeket nem láttam. Lát­tam viszont Fodor Tamásék Leonce és Lénáját a Stúdió K előadásában. Korábban pedig Livin Ciulei rendezé­sét, amikor a román társu­lat Kecskeméten vendégsze­repeit. — Olvasva túl rövid da­rabnak tetszett Büchner víg-. Az í g a I i körzet ügyve­zető orvosa — dr. Kovács János — az általános szo­kásoktól eltérően egyedül fogadja betegeit rendelőjé­ben,. maga vezeti a- kartono­kat is. Az írnok, az ápoló­nő külön helyiségben dolgo­zik, és csak hívásra vesz részt a vizsgálatokban. Az elmúlt két hétben azonban csodálkozva tapasztalták be­tegei, hogy két fiatal, fehér köpenyes nő is a rendelő­ben tartózkodik. Magyarázni nem nagyon kellett, mert hamar elterjedt a hír: or­vostanhallgatók változtat­ták meg a kialakult ren­det. A két Kati Pécsről érke­zett. Az egyik tulajdonkép­pen hazajött: édesapja Iga- Ion állatorvos. Társa viszont azt sem tudta, mielőtt vá­lasztott, hogy létezik ilyen nevű község az országban. Öt csupán az érdekelte, hogy olyain falusi körzetbe kerül­jön. amelyben hű képet kap­hat az általános orvosok munkájáról. A Somogyból küldött kí­naiatok közül választotta Igáit és a másik Katival — akivel a kollégiumból isme­rik egymást — ide jöttek szakmai gyakorlatra. Ezt. a lehetőséget ugyanis az idén először teremtették meg utolsó éves hallgatók szá­mára az egyetemek, illetve a megyei tanácsok. — Érdekes ellentmondás van a mi képzésünkben — jegyzi meg a soproni lakos Szalai Kati. — Általános or­vosként hagyjuk el az egye­temet, de a tanulmányi kö­rülmények, az oktatás egész szemlélete klinikai munkára készít fel bennünket. Ezért fogadtuk szivesen ezt a le­hetőséget Hiszen mi sokat hallunk a körzeti orvosok munkájáról — ilyent is, olyant is —, de eddig leg­A Balatonon a főszezon fokozott érdeklődésének megfelelően gazdag lesz az augusztusi kulturális prog­ram is. Különösen a ko­molyzenei koncertek kelte­nek érdeklődést. A tihanyi apátsági temp­lomban augusztusban hét orgonakoncertet tartanak: 3-án, 4-én, 10-én, 11-én, 17-én, 18-án és 25-én. A déli parton a kőröshegyi temp­lom Cantus Pannónicus hangversenyeit augusztus 2- an, 6-án, 9-én, 13-an és 27-én este tartják meg. Keszthelyen a Festetics kas­télyban augusztus 2-án, 9­én, 16-án és 23-án tartanak kamarakoncertet. Érdeklő­désre tart számot a keszt­helyi karmelita templom augusztus 4-én és 18-án sor­ra kerülő esti hangversenye is. A koncerthajók augusz­tus 12-én és 26-án este 20 órakor futnak ki a balaton­füredi kikötőből. Olvasóasztal beleseknek Eddig százötven kórházi olvasó- és étkezőasztalka el­készítésére kérték az or­szág huszonöt kórházából, illetve szociális otthonából a Répcelaki Szénsavgyár Delta szocialista brigádját. Az ágyra Szerelhető, változ­tatható méretű asztalka ké­szítésére az ötletet az egyik brigádtag betegsége adta. Neki állították össze az első darabot. A mintapéldány bevált, ezért a szombathe­lyi Markusovszky kórháznak készítettek tíz darabot, hul­ladékanyagból, társadalmi munkában. A brigád ezután felaján­lotta, hogy térítés nélkül, társadalmi munkában szíve­sen készít más egészségügyi intézmények részére is a fémrúdon álló, farostlemez iapú asztalkákból. följebb egy-ljét órára pil­lanthattunk be a városban működők gyógyító tevékeny­ségébe. — Én mint falusi lány va­lamivel többet tudok erről a munkakörről — jegyzi meg a helybeli Boros Kati. — De igazán belülről csak most pillanthattam be ebbe a te­vékenységbe, végigkísérve Kovács doktor úr munkáját reggeltől estig, a rendelőben és a beteglátogatás' során. — És a. tapasztalat? Egymást kiegészítve mond­ják el élményeiket, észre­vételeiket. Mindenekelőtt csodálkozásra késztette őket a rendelő korszerű felsze­reltsége, amelyen nemcsak a modern eszközök értendők, hanem a legfrissebb szak­könyvek is. A másik az em­berekkel való bensőséges kapcsolat, ami kórházakban, a „nagyüzemi” körülmények között leginkább hiányzik a betegeknek. — A körzeti orvos nem teheti meg — szól közbe Ko­vács doktor —, hogy labora­tóriumi vizsgálatok soícasá- gára bízza magát. Neki a tünetek alapján is meg kell állapítani — és gyógyítani a betegséget. — A körzeti orvosokat gyakran éri a vád kórhá­zakban, szakrendelőkben működő kollégáik részéről, hogy gyorsan „megszabadul­nak” a betegtől, otthon is megoldható esetekkel hoz­zájuk küldik őket, mintegy a felelősséget is áthárítva. Gondolom, erre is utaltak a hallgatónők, amikor azt mondták: „ilyen is és olyan is” a közvéleményi megíté­lés. — Én sem titkoltam a kol- leginák előtt, beszélgettünk is erről, hogy a körzeti or­vosi pálya tekintélye nem felel meg beosztásuknak. En­nek okát korábbi szemlélet­ben kell keresnünk. Pedig Bővelkedik a program folklór műsorokban is. Au­gusztus 15-én tartják meg a szezon egyik leglátványo­sabb eseményét, a buzsáki búcsút. Öntevékeny együtte­sek lépnek fel augusztus 1- én délelőtt 10 órakor a ti­hanyi skanzenben. A Buda­pest Táncegyüttes 5-én, 12- én, 19-én és 26-an a keszt­helyi színházban lép fel. A Magyar Állami Népi Együt­tes augusztus 1-én Fonyó­don, 2-án pedig Balaton- földváron szerepel az esti órákban a szabadtéri szín­padokon. — Akkor a Pali betyár sírját is látta ... — Láttam. Benőtte a gaz, megroggyant körülötte a ke­rítés. — Egyszer loptam róla vi­rágot. Gyöngyvirágot, tavasz- szal. Anyám megvert, mert megmondtam az igazat. Azért vert, azt mondta, mert sírról nem szabad virá­got lopni. És én azt nem tudtam ... Gyerek voltam. Aztán később... Volt ott egy présház, megölték a gaz­dáját, és rágyújtották a te­tőt. — Mutatták. Csak a tö­mésfalak maradtak meg. — Látja, milyen jó, hogy mi itt most beszélgethetünk. Nem jár erre senki, aki is­meri azt a vidéket, akivel beszélgethetnék arról a hely­ről. ahol gyerek, nagylány voltam. Csak arról dödögnek körülöttem, hogy mit láttak a tévében. Hogy a Balaton­ba fulladtak azok a szegény gyerekek, meg hogy hábo­rúznak itt is. ott is . . . (öreg platán az otthon udvarán. Pici öregasszony fekete fejkendöjét igazítja — nőm kétséges. mennyivel egyszerűbb egy szakvizsgát tenni, mint az általános or­vostan igen szerteágazó anyagából helytállni. Bizott­ság előtt és a gyakorlatban is. — Sikerült-e a nagyon összetett feladatkörből némi ízelítőt kapniuk a hallga­tóknak ? — Legyen övék a szó. Elsősorban Szalai Kati vállalja a nyilatkozó szere­pét. Társnője kiegészítő megjegyzésekkel kíséri véle­ményét. — Bár az idő rövid, mégis képét kaptunk a körzeti or­vos szerteágazó munkájáról. Elsősorban az ragadott meg bennünket, hogy a doktor úr jórészt a tünetek alapján ál­lapítja meg a betegséget és a nehéz esetekben is vállal­ja a kezelést. Ahogy meg­tudtuk. betegeinek mindössze egy százalékát küldi tovább szakrendelésre. A másik: mindig a maga összetettsé­gében vizsgálja az embert, figyelembe véve családi, munkahelyi és egyéb viszo­nyait. És még valamit: meg­erősödött bennünk, amit már az egyetemen is hallot­tunk, hogy a körzeti orvos a község tekintélyes társadal­mi vezetője is, akinek hall­gatnak a szavára és sokat tud tenni a lakosság élet­körülményeinek javításáért. Kovács doktor úr pedig mint a Magyar Vöröskereszt Or­szágos Vezetőségének tagja, kiemelkedő fontosságúnak tartja a környezetalakítást, a lakosság egészséges életmód­ra nevelését a rendelési időn túl is. — Nyilván látták e beosz­tás árnyoldalait is. — Természetesen. Tapasz­taltuk az állandó, 24 órás ké­szültséget, a hatalmas fele­lősséget, a nagy számú be­teg ellátásának fárasztó kö­vetelményét. — Mindezeket figyelembe véve: elképzelhetőnek tart­ják-e, hogy valárhikör is kör­zeti orvosként dolgozzanak? M i n d k etten igennel válaszolnak, hozzátéve: .csak megfelelő körzeti gyakorlat után. — És az ügyvezető orvos javasolná-e körzetében a két hét alapján a .hallgatónőket e munkakörbe? Természe­tesen a jsötelező udvariasság mellőzésével adva választ. — Ha nem lenne kedvező véleményem róluk, nem vál­lalkoztam volna erre a be­szélgetésre. Tehá.t: minden fenntartás nélkül, szívesen fogadnám őket. Elénk érdek­lődésük, találó észrevételeik, szakmai fölkészültségük, ál­talános műveltségűk alapjan szívesen vezetnem be okét ebbe a nehéz, de sokszínű munkába. P. L. öt bütyökből kinyúló öt vé­konyka ag karmolász a gyászszínű ruhadarabban. Madárrebbeilés: az apró ke­zek a kötény alá röppen­nek. Szemgödrökben áttet­sző, selyemvékony pillák rezzenéstelenül pihennek — vasfüggönyök az öregasz- szony és a világ között.) — Volt itt egy öregember, valami muzsikusféle. Mikor is? Hét éve temettük vagy nyolc? ,.. Az egyszer oda­jött hozzám, amikor a fa alatt üldögéltem, es muzsi­kált. Csak nekem hegedült. Azt mondta, valamilyen csu­dára előkelő helyen zenélt ő valamikor, és sok szép asz- szony fülébe húzta a nótát. No, mondom neki, én aztán szép sem vagyok, fiatal sem vagyok, nekem aztán minek húzza? Azért, mondta, mert én olyan egyedül vagyok itt. Jó ez nekem így is, mond­tam. Akkor fenyőfa alatt volt a székem, az ágak kö­zött naponta többször is ug­rándozott és csiripelt egy madár. így hát vem voltam egyedül. Igaz. ramverte a nagy hancúrozasban az apró tűleveleket, de nem bán­tam . .. Szóval, beszélgetett velem az a muzsikus. Sze­rettem volna, ha faluról, er­dőkről meg rétekről beszel, de nem tudott az mást, csak így meg úgy a városi élet, mert azt ismerte, min­dig is ott élt. Mesélt az ne­kem mindenről, tudja, még azokról a piroslámpás há­zakról is, meg hogy hogyan mulattak régen az urak. Hát ilyen ember volt ez a hegedűs. Itt meg ugrattak bennünket a többiek, hogy a végén még összeházasodunk. Hát, persze, lehettük volna, mert mind a ketten özve­gyek voltunk, de ilyesmiről szó sem volt, csak éppen so­kat voltunk együtt. Ha egy­bekelünk, külön szobát ka­punk, mint a másik két há­zaspár, mondták. Nem lett belölünk házaspár. Talán, ha nem viszi el olyan korán a betegsége .., Tudta, hogy el­megy, várta is a halálát, és amikor már tényleg nem sok volt neki hátra, irt nekem egy levelet. Hát ilyen szé­peket. nekem soha még nem mondtak, nem írtak! Tudja, játéka. Milyen lesz a szín­padon ? — Másfél órás előadást játszunk; úgy gondolom, ez az ideális játékidő itt. Szü­netet nem tartunk. — Változásról is hallot­tunk az eredeti elképzelés­hez kepest. — Tulajdonképpen az ere­deti elképzeléshez tértünk vissza, amikor sikerült Mar­tha István zeneszerzővel időt egyeztetnünk. A darabhoz ő írt zenét, és társaival köz­re is működik az előadás­ban. — Milyen darabnak tart­ja a Leonce és Lénát? — Egy zseniális fiatalem­ber csodálatos játékának. V alóban. Amikor az első jelenetet próbálni kezdik, a dialógus szelletnessege shakespeaie-i. Acs János le-leállítja Leon­ce ’herceg és az udvarmes­ter jelenetét: eg.v-egy ötlet­tel ..hozza helyzetbe” a szí­nészt. Spindler Béla máris olyan udvarmester, mintha a Hamlet Osrick figuráját kellemk ed né-alázatoskod ná elénk; tucatnyi helyzetkomi­kum poént talál ki röpke néhány perc alatt. De reszt­vesz ebben a teremtő játék­ban a díszlettervező Donáth Péter is. Leonce herceg min­dent szívesebben csinálna, mintsem atyja által kijelölt aráját nőül vegye: „Mind a két kezem teli tennivalóval, annyi a munkám, hogy azt se tudom, hol áll a fejem. Ide figyeljen, először is egy­más után háromszázhatvan- ötször kell leköpnöm ott azt a követ. Maga még nem próbálta? Rajta, próbálja úgy kezdte a borítékon — mert borítékba zárta am a levelet, nehogy máshoz ke­rüljön —, hogy szépremé­nyü . .. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a nővérke ezt igy felolvasta. Meg a többit... Megjegyeztem: nyolcszor állt a levélben, hogy Etelka . .. Voltam én Eta, Etus, Etuska, de Etelka még soha. Csak neki. Pedig, ugye, ez hangzik legszeb­ben? ... A holmiját, a ke­véske pénzét az otthonra hagyta, nekem meg azt írta, tartsam meg a hegedűjét, hátha kerül ide még muzsi­kus. s nem lesz hegedűje, az majd hasznát veszi. (A platánon levelek moz­dulnak. Simogató ■ széllel langymeleg esőcseppek ér­keznek. A parányi arc fölfe­lé fordul — hat évtized megszokása a nyolc évtized­nyi életből. A fehér kampós- bot tompán koppan a szék karfáján.) — Aztán jár még azon a vidéken? — Biztosan eljutok arra is. — Akkor jöjjön majd megint, és mesélje el, mit látott. Mert Etelka néni csak így nézhet körül, igy juthat el arrafelé. Csak igy... Herneoz Ferenc csak, felette sajátságos szó­rakozás.” Leonce hercegben régi is­merőst leltünk. Mihályi Győ­ző alakítja, a Csiky Ger­gely Színház egykori, nagyon népszerű színművésze. — Troilus, Christian kadét, Bulanov, Loriot őrmester, Wladzio és Pompeius kerítő alakítója hol járt Kaposvár óta? — Hat éve vagyok a pá­lyán. Három évadot töltöt­tem a Csiky Gergely Szín­házban, aztán Kecskemétre szerződtem. Játszottam az Ürhatnám polgárban, beug­rottam HoH István szerepé­be a Ravelszkiben (Károlyi Mihály drámájában), Freddy voltam az Imádok férjhez menni című Maugham-vig- játékban. — Mindez egyetlen évad alatt, hiszen utána Miskolc­ra szerződött. Miért? — Csiszár Imre már ott volt főrendező, s éreztük, hogy Miskolcon valami tör­ténni fog. Valami kezdődik... Akik figyelemmel kísérik a színházi életet, azok tudják; történt is. Több, nagy igényű előadás született. Plautus A bögre című vígjátékában az Öreget játszottam először: ez egv kollektív rendezésű pro­dukció volt. Bónit alakítot­tam Jancsó Miklós rendha­gyó Csárdáskirálynőjében, azaz Béni helyett Reidl ez­redest, a lebukott kétkula- csos tisztet. — Egy beugrással is nagy sikert aratott — olvastuk. Vang vízárus szerepét vette ál A szecsuáni jólétekben. — Dégi István megbetege­dett, és anélkül ugrottam be a szerepbe, hogy az előadást láttam volna. Az Egy sze­relem három éjszakájában Bálintot, a költőt játszottam, énekeltem. Korábban zenés játékban csak Kaposváron a Candide-ban és .a Nebáncsn virágban léptem föl. — Hogyan került a bog- lári nyári színházba ? — Ács János felhívott, és én vállaltam. Mintha haza­jöttem volna. Nagyon nehéz darab, az idő is kevés. De Ács tele van ötlettel... S a többi szereplő? Ven­dégként a most „iga­zoltan távol lévő” — Horváth Z. Gergely hat ré­szes tévéfilmjében forgat csehszlovákiai helyszíneken — Fehér Anna, aki. a szol­noki Liliomban Lukáts An­dor partnere volt, s az idén eljátszhatta Ophéliát is. Ugyancsak vendégként az egykori kaposvári színésznő, Molnár Piroska. És Jordán Tamás, Lukáts Andor, Csá­kányi Eszter, Spindler Béla, Dánffy Sándor. Serf Egyed, Gőz István, Galkó Bence, Karácsony Tamás. L. L. Képeinken: Spindler Béla és Molnár Piroska Gazdag augusztusi program

Next

/
Oldalképek
Tartalom