Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

Kubászov és Farkas Bertalan sajtókonferenciája Kádár János fogadta Írország Kommunista Pártjának főtitkárát (Folytatás a.z 1. oldalról) kiváló műszaki tudást a tu­dományos kutatómunka el­végzéséhez szükséges adott­ságokkal« — mondotta, ki­emelve, hogy Kubászov és Farkas sikerrel oldotta meg valamenyi feladatát. A kö­zös űrrepülést, amely fontos szakasz volt az Interkoz- mosz-program végrehajtásá­ban, a szovjet kozmikus technika megbízható műkö­dése tette lehetővé, a kuta­tási program összeállításá­ban, a szükséges műszerek Szovjetunió folytatni kívánja az orbitális űrállomásokkal végzett űrkutatást, haszno­sítva az eddig szerzett ta­pasztalatokat. A közeljövő­ben az űrállomások lénye­gében változatlanok marad­nak. de a későbbiekben át­térhetnek — a feladatoktól függően — a több részből álló, összeszerelhető orbi­tális laboratóriumok alkal­mazására. Ami az űrutazás időtartamát illeti, Satalov kijelentette: a szovjet űr­programot nem az újabb re­kordok felállítása vezeti, így Nemzetközi sajtókonferencia Moszkvában. A képen Satalov altábornagy, Farkas Bertalan és Valerij Kubászov, előállításában fontos szere­pet töltöttek be a magyar tudósok, mérnökök, műsza­kiak, munkások, s az így el­végzett kísérletek, amelyek eredményeit a két ország tudósai részben közösen, részben külön-külön dolgoz­zák fel, tovább gyarapítják a világűrről szerzett ismere­teket. Az újságírók kérdéseire válaszolva Farkas Bertalan felelevenítette a nyolc nap legérdekesebb, legemlékeze­tesebb pillanatait. »-Legna­gyobb élményem talán az volt, hogy parancsnokom­mal és az űrállomás sze­mélyzetével valódi kozmi­kus családot alkottunk, ki­tünően, jó hangulatban dol­goztunk együtt. Mint kezdő űrhajósnak, legnagyobb él­ményem talán a földreszál- las volt, de természetesen az űrutazás minden perce fe­lejthetetlenül emlékezetes marad számomra. Sokat ol­vastam minderről a köny­vekben, társaim is sokat meseltek élmenyeikről, még­sem tudtam például elkép­zelni, milyen nagy élmény a világűrben a napfelkelte, milyen csodálatos érzés le­tekinteni a földre« — mon­dotta a többi között. Beszá­molt arról is, hogy Magyar- országot mind éjszaka, mint nappal látta. Éjszaka igen jól megfigyelhetők voltak Budapest fényei. Napközben jól látható volt a Duna és a Tisza vonala, a Kárpátok gyűrűje. A sajtókonferencián az újságírók kérdéseire az űr­kutatási program több ve­zetője is válaszolt. Vlagyimir Satalov altábornagy, az űr­hajósok felkészítésének ve­zetője például elmondotta: a egyelőre nem határozták meg, mennyi időt tölt a Szaljuton a jelenlegi állan­dó személyzet — ez részben az űrállomás állapotától, részben a személyzet közér­zetétől és munkaképességé­től, részben pedig a felada­toktól függ. Továbbra is használják a jelenlegi Szo- juz-űrha jókat, a Szojuz—T típus próbarepüléseit pedig ezzel párhuzamosan folytat­ják. Alekszej Jeliszejev űrha­jós, a repülési program irá­nyítója megállapította: a Szojuz-űrhajók útja a nem­zetközi személyzetekkel tel­jesen a kijelölt programnak megfelelően ment végbe. Ezeket az űrhajókat első­sorban a földi központ irá­nyítja, az új, Szojuz—T tí­pusú űrhajókon viszont mind nagyobb szerepet kap a fedélzeti számítógép, az automatika is. A sajtóértekezleten beje­lentették, hogy a nemzetkö­zi űrexpedíció tagjait fel­adatuk sikeres teljesítése alkalmából a többi között üdvözölték a szocialista or­szágok Interkozmosz-bi­zottságai, az eddigi közös űrrepülések résztvevői. Ugyancsak üdvözletét küld­te a nemzetközi űrkutatási bizottság, a Cospar jelenleg Budapesten ülésező tanács­kozása, valamint a Szojuz— Apolló program három ame­rikai résztvevője, Stafford, Slajton és Brand. A két űrhajós a sajtókon­ferencián közölte, hogy a közeli napokban Magyaror­szágra utazik. • • • Dr. Szűrös Mátyás, Ma­gyarország moszkvai nagy­követe csütörtökön délután A KAPOSVÁRI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT gyakorlattal rendelkező 2 építőipari gépszerelő, 2 autószerelő szakmunkást és 2 segédmunkást vesz tel Jelentkezni: a gépészeti osztályon, Kaposvár, Császárrét lehet. (025555) Kádár dános fogadta Michael O'Riordant, Írország Kommunista Pártjának főtitkárát. fogadást adott a szovjet— magyar közös űrrepülés si­keres befejezése, az űrhajó­sok Csillagvárosba történt visszatérte alkalmából. A rendkívül szívélyes, ba­ráti hangulatú fogadáson megjelent az űrexpedíció két tagja: Valerij Kubászov, a Szovjetunió kétszeres hő­se, a Szovjetunió ürpilótája és Farkas Bertalan, a Szov­jetunió Hőse, űrhajós kuta­tó. Ott voltak a második számú űrpáros tagjai, Vla­gyimir Dzsanibekov űrhajós pilóta, a Szovjetunió Hőse és Magyari Béla. Megjelent a fogadáson a Szovjetunió Miniszterta­nácsának több tagja, és Pavel Kutahov, a légi­erők főmarsalija, a Szov­jetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese. A vendégek sorában volt Vlagyimir Satalov altábor­nagy, az űrhajósok kikép­zésének vezetője, Georgij Beregovoj altábornagy, a Jurij Gagarinról elnevezett űrhajós kiképző központ vezetője, nagy számban jöt­tek el a fogadásra a világ­űr hősei, a Szovjet űrhajó­sok. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Micha­el O’Riordant, Írország Kommunista Pártjának fő­titkárát, aki az MSZMP vendégeként tartózkodik hazánkban, A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a nemzet­közi élet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdéseiről, kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve az ír párt helyzetéről és tevékenységé­ről. A találkozón részt vett Ggenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Ott volt az Interkozmosz- program több irányítója, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Interkozmosz- tanácsának számos tagja, igen sok szovjet tudós. El­jöttek a kiképző központ munkatársai, akik a szov­jet—magyar űrrepülés részt­vevőit előkészítették felada­tukra, ott voltak a földi re­pülésirányító központ veze­tői és munkatársai. Megjelentek a fogadáson az Interkozmosz-program- ban résztvevő szocialista or­szágok képviselői. Ott volt a magyar társadalmi kül­döttség, amely Bíró Gyulá­nak az MSZBT főtitkárának vezetésével az űrhajósok visszatérte alkalmából ér­kezett Moszkvába. Nagy számban voltak jelen a szovjet sajtó, rádió és tele­vízió munkatársai, akik a szovjet közönséget megis­mertették a közös űrrepülés eseményeivel. A fogadáson dr. Szűrös Mátyás köszöntötte a sike­res útjukról visszatért űrha­jósokat, és méltatta a szov­jet—magyar közös űrrepü­lés jelentőségét. A szovjet—magyar űrex­pedíció tagjai csütörtökön felkeresték a Moszkva kö­zelében levő repülésirányító központot. Meleg szavakkal mondtak köszönetét a köz­pont munkatársainak a nyolcnapos űrutazás során végzett munkájukért, az űr­expedíció munkájának irá­nyításéért. az állandó, me­leg és baráti hangulatú kap­csolatért. (MTI) Tíz nappal a rendkívüli választások előtt Ohira meghalt Csütörtökön hajnalban egy újabb szívroham következ­tében elhunyt a hetvenéves Ohira Maszajosi japán kor­mányfő, a Liberális Demok- í rata Párt elnöke, akit má­jus 31-én szívinfarktussal szállítottak be a tokiói To- ranomon kórházba. Az al­kotmányos előírásoknak megfelelően Ohira váratla­nul megüresedett posztját ideiglenesen lto Maszajosi kabinetfőnök vette át a kormány ügyeinek intézése céljából. A kabinet — ugyancsak erre az esetre vonatkozó szabályok szerint — délután együttesen be­nyújtotta lemondását. de ügyvezetői minőségben mindaddig hivatalban ma-1 rád. amíg a .június 22-én megtartandó alsóházi es szenátusi választások ered­ményeként meg nem alakul az új kabinet. A Liberális Demokrata Párt vezetősége korán reg­gel ülést tartott, s ezen a 86 esztendős Nisimura Eicsi alelnököt ideiglenesen meg­bízták a pártelnöki tisztség ellátásával. A tőkés orszá­gok június 22-én és 23-án megtartandó velencei csúcs- értekezletén a szigetorszá­got Okita Szaburo külügy­miniszter vezetésével gaz­dasági szakminiszterek kép­viselik. Ohira Maszajosi. Ohira Maszajosi halálá­val a háború utáni japán történelem egyik legbefo­lyásosabb és legképzettebb konzervatív politikusa távo­zott. 1978. december 8-a óta állott a kormány és a li­berális demokrata párt élén, ám korábban is évtizedeken át számos felelős tisztséget viselt. • « • Ohira Maszajosi japán kormányfő halála után a kormányépületeken félár­bocra eresztették a zászlót. Hivatalos gyászszertartás­ról és állami temetésről még nem hoztak döntést, s erre valószínűleg csak a jú­nius 22-én megtartandó al­sóházi és szenátusi válasz­tások után kerül sor. Dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói nagy­követe, csütörtökön részvét­látogatást tett a japán kor­mányfők hivatalos reziden­ciáján. » * » Ohira Maszajosi japán mi­niszterelnök elhunyta alkal­mából Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki részvétét lto Maszajosi ügyvezető minisz­terelnöknek. Ohira után Genf - 83. plenáris ülés Az emberiség választhat... A nemzetek palotájában csütörtökön megnyílt a gen­fi leszerelési bizottság ez évi tanácskozás-sorozatának má­sodik, nyári, ülésszaka. A sorrendben 83. plenáris ülést az ülésszak új elnö­ke, dr. Miloslav Ruzak cseh­szlovák nagykövet nyitotta meg. A tegnapi ülésen szólalt fel V. L. Iszraeljan nagykö­vet. a szovjet küldöttség ve­zetője is, aki egyebek kö­zött kijelentette: az előző ülésszak óta eltelt rövid időben fontos nemzetközi politikai események történ­tek, közülük is kiemelkedik a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testületének a lengyel fővá­rosban május 14—15-én meg­tartott ülése. A résztvevő országok képviselői ezen a tanácskozáson kidolgoztak egy — a nemzetközi bizton­ságot és leszerelést érintő — komplex programot. A var­sói fórum ui’omatekkal alá­húzta, hogy mihamarabb el kell jutni az atomfegyverek gyártásának betiltásáról, valamint készletük fokozatos felszámolásáról és teljes megsemmisítéséről folyó tár­gyalások sikeres befejezésé­ig. Az elmúlt napok esemé­nyei, az amerikai hadveze­tés coloradói számítógép- központjában történt kétsze­ri üzemzavar, ismét ráirá­nyították a figyelmet a nuk­leáris fegyverek felhalmo­zásából az egész emberiség­re leselkedő veszélyekre. Végezetül rámutatott, hogy noha a genfi leszerelési bi­zottság elsődleges feladatá­nak tekinti a nukleáris le­szerelés kérdésének megvita­tását — mindezideig nem foglalkozott a javaslatokban foglaltak megvalósításával, sőt, még az erről szóló tár­gyalások előkészületei sem történtek meg. A leszerelési bizottság he­tenkénti két üléssel folytat­ja munkájuk Ohira Maszajosi japán kormányfő hirtelen halála könnyen egy politikai kor- ' szakváltás mérföldköveként vonulhat be a szigetország legújabbkori történetébe. Az 1955 óta megszakítás nélkül kormányon levő Liberális Demokrata Pártot a lehető legrosszabbkor, tiz nappal a rendkivüli választások előtt és a javában dúló belső frakcióharcok közepette hagyta el nagy tapaszta­latokkal és tekintéllyel ren­delkező elnöke. Ohira kabi­netje, miután május közepén a parlament megvonta tőle a bizalmat, már csak ügy­vezető kormányként tevé­kenykedett a június 22-re kiírt választásokig. Ohira kormánya rendha­gyó módon bukóit meg: egy ártalmatlannak ígérke­ző bizalmatlansági indít­vány váratlan »beérése« kö­vetkeztében és annak elle­nére, hogy az 511 tagú al­sóházban az L DP 248 man­dátummal rendelkezett és kéttucatnyi »függelten«' kép­viselő támogatását élvezte, vagyis kényelmes többség­gel rendelkezett. A bizal­matlansági indítványt a szocialisták kezdeményez­ték. Ebben személyében is támadták Ohirát, de még inkább a pártját azért, hogy »alkalmatlannak bizonyult az országos ügyek és a kül­politika irányítására«. Bírál­ták továbbá Ohirat a kor- I mánypárton belül ismételten korrupciós elharapódzott ügyek miatt. Ilyen, általánosságban mozgó bizalmatlansági in­dítványokat több tucatnyit nyújtottak már be az ellen­zéki pártok az elmúlt ne­gyedszázad alatt, de a kor­mánytöbb ség azokat simán leszavazta. Most azonban másként történt. Ohira el­len ugyanis az ellenzéken kívül saját pártjának több képviselője szavazott, az L DP mintegy 70 tagja bojkottálta a szavazást. Így hát Óhira kormányát elsősorban a sa­ját pártja soraiban kitört »belső lázadás« buktatta meg. Az L DP mandátumainak a száma ugyanis az utóbbi, tíz ev alatt folyamatosan zsu­gorodott. Ez jellemezte a ta­valy októberben megtartott parlamenti választásokat is. A hatalmi posztokért ver­sengő LDP-frakciók közötti harc semmiképp sem növe­li a párt esélyeit a küszöbön álló választásokon. Arra per­sze nem lenne reális »-tip­pelni«, hogy az összejogást nélkülöző ellenzék kerül ki győztesen az erőpróbából. De nagyon is lehetséges, hogy az L DP elveszti ne­gyedszázados hatalmi mono­póliumát és koalíciós kor­mány alakítására kénysze­rül. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy lényeges irányváltással is számolni kell Japán bel- és külpoliti­kájában. p y

Next

/
Oldalképek
Tartalom