Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
Vita a baksai modellről Bútoralkatrészelcet gyártanak Minden forint zsebre megy Élénk érdeklődést és vitát keltett a somogyi szakemberek körében is a Magyar Mezőgazdaság című lap idei 21. számának, vezető cikke. Az írás a baksai tsz-ben folyó — közvetlen érdekeltségen alapuló — új munkaszervezési kísérletről számol be. Lényege: önálló munkacsoportokat hoznak létre, s ezek az adott termelési egységnek valóban gazdái lesznek. A csoport »átveszi« a termeléshez szükséges épületeket, berendezéseket, fizet a fölhasznált anyagokért, a szolgáltatásokért ; önállóan gazdálkodik, s közvetlenül részesedik a többleteredményből. (A tsz-nek befizetendő ösz- szegen felüli nyereség 30 százaléka a csoporté.) A munkacsoport tehát nem a munka mennyiségében érdekelt, hanem annak eredményében: ennek megfelelően nem a munkaidőt kérik számon, hanem a technológia megtartását. A munkacsoport teljesen önálló. »Ok választják meg a csapat vezetőjét, létszámot emelnek és csökkentének, fölvesznek és elbocsátanak: közös érdekük, hogy ne tűrjék meg azt, áld helyett másnak kell elvégeznie a munkát Mindig kevés volt Baksán a munkáskéz, most hirtelen lettek fölösleges emberek.. .« Minden forint a zsebükre megy. A csoportnak érdeke, hogy a bérelt gép minden perce munkával teljen és az is, hogy egy-egy kisebb javításnál ne várjanak napokig szerelőre. Ugyancsak sokat lehet »spórolni-« azzal is, ha nincs külön vezetője a traktornak, a kombájnnak vagy a személygépkocsinak, ha mindenki arra a gépre ül, amelyiken épp szükség van rá. A baksai keltető dolgozói az új rendszer bevezetése után lemondtak a saját autóbuszról is: »Minek fizessünk ki százezreket, ha ott a menetrendszerű ?« r. ■A tomogysárdi tsz elnöke, Erdélyi Lajos szerint a baksai modell főbb elemeit megyénk több gazdasága — köztük a sárdi is — alkalmazza. — Mi Is igyekszünk a legapróbb részletekig lebontani a tervekben szereplő feladatokat; mi is rendszeresen kimutatjuk szervezeti egységenként a költségeket és az eredményt. A vezetők esetében közvetlen a nyereségérdekeltség is. Igaz, a dolgozóknál ez az érdek csak közvetett. — Mi a leglényegesebb különbség a sárdi gyakorlat és a baksai példa között? — Elsősorban az, hogy az egyes munkaszervezeti egységek nem önállóak, nem alkalmazzuk az önelszámolás baksai módját sem. Nagyon jó a baksai kezdeményezés, meggyőződésem azonban egész feltételrendszernek kell érvényesülnie, hogy alkalmazható legyen. Egy ilyen csoport csak akkor működhet eredményesen, ha az anyag, amit »vesznek«, jó minőségű, ha a lerobbant géphez azonnal kapható pótalkatrész ... A hiánygazdálkodás kockázatait — amelyet a nagyüzem is csak nehezen visel el — nem háríthatjuk át a kis csoportra. A megvalósítás másik fontos feltétele, hogy a vállalkozás biztos nyereséggel kecsegtessen. Egy gyönge adottságú gazdaságban, ahol nagyobb az esetleges veszteség kockázata, egyszerűen nem érné meg a csoportnak. • Erdélyi Lajos a baksai modell néhány apróbb elemét is fenntartással fogadta. A baksai példában szereplő teljes kötetlenseghez a mai átlagnál jóval magasabb tudati szint szükséges. Baksán a többletjövedelmet a csoport osztja szét a munka arányában. Sajnos a közhittel ellentétben az emberek hajlanak az »egyenlőé dire«. Járfás Zoltán, a Bárdibükki Állami Gazdaság tehenészeti telepvezetője elismerte, hogy a baksai módszer húzóereje igen nagy lehet — A fejőknél — anélkül persze, hogy a telep formailag a dolgozók »tulajdonába« került volna — nálunk is a balosaihoz hasónló közvetlen érdekeltség van. Most néztem át a májusi bérlistákat: volt fejő, aki 50 ezer literes eredményt ért cd és olyan is, aki 36 ezret. A bérük közti különbség 2800 forint. Más a helyzet a ta- karmányosoknál : ők a fejők teljesítménye alapján kiszámított »átlagbért« kapnak. Mi is érezzük, hogy itt változtatásra volna szükség. — Javulna-e a telep eredménye, ha bevezetnék a baksai módszert? — Elképzelhető. Csakhogy e nélkül is javul. Hiszen a Hasznos kutatás Pályázat az olajipar történetének feltárására Két-három évtizeddel ezelőtt a határban a somogyi »pógárok« érdeklődve álltak körül egy még soha nem látott szerkezetet: figyelték az »olajosok« tmumr káját. Heteket, hónapokat töltöttek e megyében is kutatással. Hogyan alakult az olajipar, miként »íródott« története — az ezzel kapcsolatos anyaggyűjtésre hirdetett pályázatot az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kőolaj-, földgáz- és vízszakosztálya, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a : Zalaegerszegen levő Olajipart Múzeum. Ez a felhívás Somogybán azért is tarthat szamot különösen nagy érdeklődésre, mert a kőolaj- es gáziparnak napunk nagy hagyományai annak, s jelentős szenhid- "ogénipari tevékenység fo- yik most is ezen a területen. Pályázni lehet minden ilyan egyéni vagy csoportos nunkával — például szo- ialista brigádok közös al- rotásaival —, melyeket másutt meg nem közöltek. A pályázok megírhatják egyegy üzem vagy vállalat történetét, benyújthatók üzemi és vállalati krónikák, brigádtörténeti feldolgozások, visszaemlékezések, életrajzok, a sport- és tö- megszervezetekről szóló történetek. Pályázni lehet vezetési módszerek fejlődéstörténetével, az olajipari események vagy történetek leírásával, technika- és alkalmazás történeti feldolgozásokkal. A pályázat kiírói igen jelentősnek tartják a technikatörténeti jellegű maketteket, modelleket, illetve az oktatáshoz, bemutatáshoz felhasználható eszközöket. A pályázat beküldési határideje Ií)81. május 31. (A cím: Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, 8001. Pf ÖR.) A munkát két pel- dányban, postai küldeményként várjak. A palyazat titkos, így azt csak jeligével lehet beküldeni (a pályamű szerzőjének vagy szerzőinek adatait lezárt, azonos jeligéjű borítékban kell mellékelni). Eredményhirdetésre 1081 októbereben kerül /scr. Az első díj ötezer fonni. termelésnek még vannak tartalékai, a baksaiak által feltárton kívül is. Tény, hogy lennének emberek, akik a »saját állataikat« lelkiismeretesebben gondoznák, ismerek azonban olyanokat is, akiknek a háztájija elhanyagolt, miközben a gazdaságban ők a legjobb gondozók. A baksai modell valahogy a néhány éve szorgalmazott komplex brigádokat juttatja eszembe. Első pillantásra az a megoldás is tökéletesnek látszott, s később kiderült, hogy például a búzatermelő komplex brigádnak az év jó részében nincs munkája. Egyre több járulékos feladatot kaptak, így a brigád fokozatosan »szétfolyt... « A balatonszabadi tsz - elnöke, Boda János akár holnaptól bevezetné a baksai módszert. > — A baksaiak a jövő útját járják. Meggyőződésem, ha van igazi tét, megmozdulnak az emberek. Baksán az eredményeknek már ára van. Az alkalmazotti szemléletet és hozzáállást fölváltja a tulajdonosi. Az emberek nem érzik úgy, hogy egy nagy gépezet kis csavarjai: egy gépezeté, amely akkor is továbbmegy, ha ők leállnak. A dolgozóból vállalkozó lesz. A módszer megvalósításának gátját elsősorban az érvényben levő »bérfékben« látom. A rekord teljesítményt ma lehetetlen rekord bérrel honorálni — még akkor sem, ha azt a bért kézzelfogható többieteredmény- bőd kellene kifizetni. — Mi a véleménye arról, hogy az emberek hajlanak az egyenlősdire? — Csak addig; amíg 2— 300 forintokról van szó. Ha a jól és rosszul dolgozó ember között nagyobb különbséget teszünk, senki sem fog legyinteni és rábólintani. Eltérőek hát a vélemények a baksai munkaszervezési kísérletről. Tény azonban, hogy a kezdeményezés — a talán szükséges finomításokkal együtt is — minden eddiginél többet ígér. Bíró Ferenc Kereskedelmi körkép — szezon előtt Az iskolaév befejezése utam kezdődik a Hagy forgalom a Balatonnal. A kedvezőtlen időjárás miatt egy-két hetet csúszik a szezon: az igények várhatóan a szokásosnál is jóval lökésszerűb- ben, hirtelen jelentkeznek. Szűk három hónap alatt mintegy tízmilliós embertömeg ellátásáról, szórakoztatásáról kell gondoskodniuk a kereskedőknek, vendéglátóknak. A déli part kiskereskedelmi forgalma tavaly meghaladta a kétmilliárd forintot. E hatalmas összeg háromnegyede az üdülóvendé- gek élelmiszer-fogyasztásából és a vendéglátóhelyek forgalmából származott. A valódi idegenforgalmi roham rajtja előtt a kereskedelemről érdeklődtünk az ellátásért felelős szakemberektől. Baksa József, a Somogy— Zala megyei Fűszert igazgatóhelyettese : — Az alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott lesz az ellátás. A raktárak és a boltok tele vannak áruval. Lesz választok természetes alapanyagú szörpökből. Először jelenik meg a Balaton- parton a hazai palaekozasú görög alapanyagból készített narancs és citrom juice. A Fűszert mintegy hatmillió palack üdítő italt hoz forgalomba a nyár folyamán. Az élelmiszer-ellátásról mar most megállapítható, hogy a tavalyinál magasabb színvonalú lesz. Ezt a véleményt megerősítette Kovács Lajos, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója is. Az üzleteket időben megnyitották. Javultak a technikai feltételek. Számos boltot korszerűsítettek, hűtőpultokat szereztek be. Harminc fiatal, a szakmunkásképző harmadik évét befejező kereskedő megy ki a vállalat balatoni hálózatába, hogy enyhítse a munakerőhiányt. Széles József, a megyei tanáé* kereskedelmi osztályvezető-helyettese elmondta, hogy a szakemberek véleménye alapján a turistaforgalom várhatóan nem növekszik. A tavalyihoz hasonló keresletet viszont már magasabb színvonalon, kulturáltabban elégítenek ki az idén. A gyorsíejlesztési program eredmény ekeint tizenkét új kereskedelmi egység, más fejlesztések nyomán pedig hat új üzlet nyílt vagy nyílik meg, ezekbén összesen majdnem hatezer négyzetméter lesz az eladótér. Közöttük jelentős a bogiárlel- lei étterem, a balatoníöldva- ri üzletközpont, Mindkettő tízmillió forint értékű beruházás. Június harmincadika az átadási határideje a földvári Juventus-szállónak. A szállítás-szervezés, az áruutánpótlás minden szezonban különleges jelentőségű. A kereskedelmi vállalatok megerősített, néhány áru esetében napi kétszeri szállítással, túrajáratokkal, a sokszor ingadozó vendég- forgalomhoz igazodva rugalmas ellátást biztosítanak, A sütőipar tervei ígérik a jobb kenyeret Több jelentős változást ígér 1980 második féléve a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál. Új üzemeket Indítanak, regieket szüntetnek meg, új termékekkel jelentkeznek, átszervezik az eüátást. Ha terveiket valóra váltják, mindenki hasznát látja. A kaposvári kenyér minősége és az ellátás színvonala többször felborzolta már a város lakóinak hangulatát. Tudják ezt a sütőiparnál, és nem is tétlenek. Reméljük, eredményesek lesznek a befejezéshez közeledő kísérletek. A kenyérszállítás rendjét nemrég változtatták meg. Kaposváron 14 nagyobb bolt, ABC-áruház délután kap friss kenyeret és péksüteményt. Így a munka utáni bevásárláskor jó pékáru 'kerül a szatyrokba, és a kenyérgyárban is a szállításokhoz tudják igazítani a termelést. A korábbi rendszerben ugyanis sokszor árusítottak régi kenyeret a boltok. Ebbe a I 1 üzletbe a délelőtti sütésből visznek délután, az éjszakai kenyér pedig reggel jut a többi boltba. A választékot bővítik majd: csemegekenyér néven könnyű, fuszlós. fehér belű kenyeret készítenek. Ez a kenyer — most folynak a kísérletek — 3—4 napig fric». joizü marad. A hagyományos kenyér minősegén is igyekeznek javítani. Egyszerű »fölfedezés« kellett hozzá: nem véletlenül csináltak valaha kocsikerék nagyságú kenyeret. Minél nagyobb tömegű ugyanis a tészta, annál kedvezőbbek a lezajló kémiai folyamatok és jobb lesz a kenyér. Ha sikerül a kenyérgyári gépsort megfelelően átállítani, az egykilós helyett kétkilós. kenyeret sütnek majd. A balatoni ellátás is hoz újdonságot e nyáron: a Siózsemle gyártósorán sokfele — sajtos, paprikás stb. — ízesített süteményt készítenek majd, s megjelent a Sió-zsemle sodrott változata is. Csurgón az áfész épített egy pékséget — ez azóta sem működik. Beindításához segítséget nyújt majd a sütőipari vállalat, így nemsokára ott is megkezdhetik a sütést. Új kenyérgyár épül Marcaliban — ezt november 7-en adjak át. Es ahogy az uj üzemekből egyre nagyobb területet látnak el, úgy szüntetik majd meg az elavult kisüzemeket. Kaposváron nemrég állt le az egyik főutcái pékség és a Mártírok terén sem fűtik be már a kemencéket. A kutasi és a babócsai pékség is elöbb-utobb hasonló sorsra juk A nyalánkságok kedvelői sem maradtak ki a tervekből. Persze nean elsősorban miattuk gyártanak majd Kaposváron sós teasüteményt és kókuszesókot, de leginkább ők örülnek neki, A Május 1. utcai sütőüzemben kéttucatnyi asszonynak adnak ezzel munkát — azoknak, akik a gyes-ről visszatérve csak egy műszakot tudnak vállalni. Siófokon az ősszel kezdik meg az édes teasütemények készítését. Ott az »idénymunkások« téli foglalkoztatása a cél. A teasüleménygyár nyáron leáll majd, a dolgozók visszatérhetnek az üdülőkbe felszolgálónak, konyhai alkalmazottnak,,. És a következő télen újra a süteményüzemben találnak munkát. Mindennapi kenyerünk készítőit is mozgékonyságra, a piachoz való gyorsabb igazodásra késztetik az új szabályozók. A kenyér ugyan alapvető élelmiszer, tehát • különösebb nyereség nélkül is készíteni kell, am ha ez a kötelezettseg az említett tervek valóra vattása után gazdasági haszonnal is jár, az valószínűleg jótékonyan hat majd a köz- ellátásra. Reméljük, hogy 1980 végen a megvalósulásról is beszámolhatunk. U P. Ötven öttonnás és húsz egy- tonnás gépkocsi állandóan úton lesz. A túrajáratok árukísérői között az idén is mintegy hatvan egyetemista és főiskolás dolgozik majd. Ahol lehet, ott kiskonténe- res, rollykocsis árumozgatási vezetnek be. Változatlanul nagyok a déli parton a raktározási gon</ >k. Tárolóterek hiányában csak a programozott szállítás és a pontos, jól időzített munka enyhíthet a nehézségeken. A zöldség—gyümölcs ellátásban változatlanul nagy szükség lesz a termelőktől való közvetlen felvásárlásra. A siófoki áfész a Sió Áruház átépítése miajt csökkent területű eladótereit —■ a Kálmán Imre sétányról nyíló ABC-áruház mellett — pavilonok nyitásával szeretné ellensúlyozni, Itt kempingcikkeket, ajándéktárgyakat, fagylaltot, üdítőt árulnak- Dömötör István főosztályvezető elmondta, hogy az áruház átépítése a terv szerinti ütemben folyik. Az áfész szocialista együttműködési szerződést készít elő a kivitelezővel, . a SÁÉV-val. Eszerint december első napjaiban, határidő előtt megnyitják az áruházat. A szövetkezet karbantartói ennek érdekében átvállaltak egy nagyobb jelentőségű munkát is. Siófokon várhatóan az idén is óriási lesz a zsúfolt sag. A kereskedelmi egyse gekre nehezedő, szinte elviselhetetlen nyomást azonban enyhíti majd a környező települések üzlethálózata. U. L SOMOGYI NÉPLAP Az Érdért Vállalat balatonszentgyörgyi telepén a Zala Bútorgyár részére készítenek bútoralkatrészeket.
