Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

Tovább szélesedik az egyííttműködés Megbecsült aktívák Somogyba látogattak a keszthelyi egyetem vezetői Két napot töltöttek me­gyénkben a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem veze­tői dr. Varga János rektor és dr. Almádi László pártbizott- sagi titkár vezetésével. A megye es az egyetem közötti kapcsolatnak múltja van: az első együttműködési szerző­dést még 1972-ben írták alá. Ennek a tartalmas, értékes kétnapi programnak fő célja yolt, hopr még szorosabbá, célratörőbbé váljon az együtt­működés, az egyetem lehető­ségéihez mérten még közvet­lenebbül . járuljon hozzá a megye mezőgazdasága előtt álló feladatok sikeres megol­dásához. Ez a tanácskozássorozat nyitánya lehet egy koráb­biaknál értékesebb, minősé­gileg új együttmunkálkodás- nak araikor az oktatási, ku­tatási intézet nem általános­ságban, hanem egy-egy üzem igényeinek megfelelően nyújt segítséget — hangzott el teg­nap délután a megyei párt- bizottságon, ahol Varga Pé­ter. a megyei pártbizottság első titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke iogadta az egyetem vezetőit Erre utal, hogy a vendégek három üzembe is ellátogattak: a barcsi, a szennai és a kéthe- lyi termelőszövetkezetbe, s mindhárom helyen részlete­sen tárgyaltak a kapcsolat továbbfejlesztésének formái­ról, azokról a feladatokról, amelyeknek elvégzéséhez a szövetkezet az egyetem segít­ségét kéri. Emellett megis­merkedtek vendégeink a hús­kombináttal, illetve az új sonkakonzerv-üzemmel, az új tejüzemmel, találkoztak és eszmecserét folytattak a me­zőgazdasági főiskola és a tsz-szövetség vezetőivel. Ahogyan tegnap délután Varga F éter üdvözlő szavai­ban hangsúlyozta: bár a szakembernevelés az egyetem fő feladata és e téren tovább­ra is sokat vár Somogy, me­gyénk mezőgazdaságának nagy szüksége van a tudo­mányos eredmények gyors gyakorlati alkalmazására is. A beszélgetés során az ezzel kapcsolatos feladatokról esett szó. Dr. Marton István az egyetemhez kapcsolódó ter­melésfejlesztési intézet igaz­gatóhelyettese például fölve­tette: az érintett üzemeknek segítséget tudnak nyújtani a Balaton vízvédelmével 'kap­csolatos feladatok megoldásá­hoz, az energiatakarékos ter­ménytárolás szervezéséhez, vagy az üzemi vezetésszerve­zet korszerűsítéséhez. De ahogy Barcson is, Szennában is konkrétan megfogalmazó­dott, sokat tehet a felsőokta­tási intézet az üzemek komp­lex talajjavításáért, a gyep­gazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználásáért, a bur­gonyavetőmag szaporításáért, az irányítás legjobb rendsze­rének kialakításáért. Elfogad­ták a tanácskozáson . Sugár Imrének azt a javaslatát is, hogy még az év végén vagy a jövő év elején a megyével közösen dolgozzanak ki egy ötéves, középtávú munka- programot. Sok szó esett az oktatásról, a továbbképzésről, a pálya­kezdőkkel való szervezettebb, jobb foglalkozásról. A sok adat közül had említsünk egyet, amely jól jellemzi a megye szakemberigényét: Az idén tizenkét somogyi hall­gató végez az egyetemen, s a megye 38 állásra írt ki pá­lyázatot. Ha hozzátesszük, hogy a tizenkét hallgató kö­zül nyolc társadalmi ösztön­díjjal már elkötelezte magát, érzékelhető a megye „szak­emberínsége’’ és kézenfekvő a következtetés is: több gon­dot kell fordítani a beiskolá­zásra. A tanácskozás végén Varga Péter is, dr. Varga Já­nos is 'hasznosnak és kölcsö­nösen értékesnek minősítette a kétnapos tanácskozássoro­zatot. Olyan alapnak tekint­hető ez, amelyre valóban tar­talmasabb, eredményesebb együttműködés épülhet. Megbecsülik-e az emberek azokat, akik hosszú ideig lelkiismeretesen, tudásuk­nak, ismereteiknek megfele­lően vesznek részt a köz­életben? Gyakori téma ez különféle beszélgetéseken, fórumokon. Van, aki olyan példával hozakodik elő, ame­lyik a nemre, s van olyan, amely az igenre vonatkozik. A választóvíz mégis a nagy tömegeket megmozgató tiszt­újítás. Ilyenkor ugyanis mind a két póluson kikris­tályosodik a vélemény, ezen­kívül kitűnik, melyik az ál­talánosabb. A tanácstagi és országgyűlési képviselői je­lölések, az eddigi szakszer­vezeti választások alapján kimondhatjuk, hogy a ki­bontakozó szocialista demok­rácia forrása a közért tevé­kenykedők igazságos meg­ítélése. Mindenki »megmé­retik«, amikor újabb öt év­re megbízzák a választóke­rület, a munkahelyi csoport képviseletével. A somogyi választópolgárok, szakszer­vezeti tagok éltek ezzel a jogukkal mindenütt. Sok vita előzte meg a je­lenlegi gyakorlatot. A kong­resszuson is szó esett arról, hogy néhányan a nehezebb gazdasági körülményekre hivatkozva szűkíteni szeret­ték volna a döntésekbe va­ló beleszólást. A pártkong­resszus ezzel ellentétben a demokrácia további szélesi­Napirenden: V. M. Szépítik a strandot a szakszövetkezetek tevékenysége A szakszövetkezeti forma változatlanul alkalmas arra, hogy a mezőgazdaság szá­mára kedvezőtlen környe­zetben is megteremtse a ter­mészeti erőforrások kiakná­zásának lehetőségét, és meg­felelő munkafeltételeket biztosítson az ott élőknek. A jövőben azonban szervezet­tebbé és tervszerűbbé kell tenni a szakszövetkezetek­ben dolgozók közös tevé­kenységét — állapította meg szerdai ülésen a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. Hazánkban jelenleg hét mezőgazdasági szakszövet­kezetben több mint 43 ezer tag és háromezer alkalma­zott dolgozik. A mezőgazda- sági szövetkezésnek ezek a sajátos formái a földterület négy százalékán gazdálkod­unk. az országos átlagnál jóval gyengébb minőségű földeken. A szőlőtermesztés­ben és a borászatban azon­ban így is kiemelkedő a je­lentőségük, mert az összter­melés 14 százalékát adják. A nehéz körülmények el­lenére az utóbbi években jelentősen fejlődött a szak- szövetkezetek gazdálkodása, bizonyítva ezzel létjogosult­ságukat. A fejlődést gyor­sítja, hogy ma már a szak- szövetkezetekre ugyanazok a gazdasági szabályozók vo­natkoznak, mint a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekre. Az elnökségi ülés résztve­vői megállapították, hogy a szakszövetkezetek működé­sének további javításához a jövőben hatékonyabb támo­gatásra szorul a tagsági ter­melés. Emellett szervezetteb­bé kell tenni a fölvásárlást, valamint az értékesítést. A bogiári elle! szabad strandon láttuk az állami gazdaság gyümölcstermelő brigádját: fát ültettek, utat építettek. Sze­zonnyitásra a strand megújulva várja a nyaralókat. összkomfort »Egy új lakás, az mégis más volna... Azt még anyáin is meg kellene értse, ha odaköltözöm, és őt ma­gara hagynám... De mivel magyarázom meg neki, hogy az apósomékhoz me­gyek, szinte megtűrt albér­lőnek, amikor pedig ott van a szép budai főbérleti laká­sunk?! « Ebből érthettem, ha akar­tam. Miklós talán arra cél­zott vele, hogy próbáljak a hivatal útján lakáshoz jut­ni? Nem, ezt sohasem hit­tem komolyan-: ehhez túl jól ismerte a felfogásomat. Akkor hát annak szólt a megjegyzése, hogy szedjem ki a bankból nyilván száz­ezrekre rúgó megtakarított pénzemet, s vegyek egy öröklakást? Ez sem való­színű, anyagi helyzetemet szintén ismerte, meséltem neki eleget a kinőtt blúza­imról. A legvalószínűbb, hogy nem akart semmit mondani, a mondatainak nem is volt mögöttes tar­talmuk; pusztán a lelkiis­meretét nyugtatta meg ve­le, amikor aez otthoni per­patvarokat panaszoltam. Mindegy; bennem mégis ez indította el a töprengé­sek hosszú sorát, az álmat­lan éjek fejtöréseit: vajon hogya-n tudnék kitörni ebböi a reménytelen helyzetből ? És rövidesen ráébredtem : nincs más út, lakást kell építtetnem. Csakugyan volt némi megtakarított penzem, nem egészen harmincezer forint, ennyi jött össze a hat év alatt, amióta dolgoz­tam. S ez ugyan akkoriban még elég lett volna egy szö­vetkezeti lakás kezdőössze­géül, s ahhoz talán hivata­losan is hozzájuthattam volna némi főnöki szemhu- nyással — de tisztában vol­tam vele, ha most élek ezzel a lehetőséggel, a független­ségemet teszem kockára. Hi­szen súlyén jogon monda­nék ellent a jövőben !s a felülről »nyomott« jogtalan igényeknek, ha magam is suskus ’révén jutnék önálló fedélhez? Apám a Vízmű­veknél voltaképp közalkal­mazott volt, tőle még serdü­lőkoromban megtanultam, hogy nincs förtelmesebb bűn a földön, mint a hatalom­mal való visszaélés, magya­rán a közhivatalnoki kor­rupció. Volt hát az a harmincez­rem: már csak kilencven kellett hozzá, hogy remé­nyem lehessen egy örökla­kás kezdő összegére. Át­vizsgáltam a ruhatáramat, s megállapítottam: divat ide, divat oda, elegendő holmim van ahhoz, hogy az elkövet­kezendő néhány évben ne kelljen új ruhákat vennem. Anyáméknái otthon addig nyolcszáz forintot adtam le havonta; ezt most lesírtam a felére. És beszüntettem a tízóráizást. Közös program­jaink terhét Miklós viselte, a fizetésem kétharmadát így télre tudtam tenni. Három évem ment rá az eszeveszett kuporgatásra; de e három év végeztével be­fizethettem a száznegyven­ezret egy ügyvédi munkakö­zösségben, s boldog jöven­dő tulajdonosává válhattam egy pasaréti kis kétszobás öröklakásnak. Még arra is volt gondom — és Szeren­csem is hozza! — hogy a felépítendő ház Miklósék lakásának közelébe essék; ha majd Miklós odaköltözik hozzám, ne legyen tűi mesz- sze a mamától.,,. És közben ettük az ott­hontalan szerelmesek keserű kenyerét. Az anyósom, sze­gényke, egész életében nem ült annyit színházban, mint ezekben az években. Ekkor már nyugdíjban volt egy­két éve, s talán örült is a sok váratlan szórakozásnak. Miklósék üzemi közönség- szervezője nem volt váloga­tós, így aztán a mama a klasszikusoktól kezdve a mai darabokon át, a kony- nyű francia vígjátékokig s divatos musicalokig mindent megnézett. Miklós egy ideig kísérle­tezett, hogy másnap elme­sél tesse magának a darabok tartalmát, de aztán felha­gyott vele, mert a mama beszámolói rendszerint így kezdődtek: »Gyönyörű voit! Volt benne egy férfi meg egy nő, és akkor bejött egy ember és kiabált, aztán- be­jött még egy, aztán kiment kettő, visszajött három, és a végén énekeltek ...« Hogy mitől beszéltek és mit éne­keltek, nem tudta megmon­dani — nagyothallott sze­gény, már egy-két év óta, ezért is kérte a nyugdíjazá­sát. (Folytatjuk.) tése mellett foglalt állást. Két hónappal a XII. párt­kongresszus után a gyakor­latban valósulnak meg ezek az elvek. Itt van például az általános választásokra való fölkészülés. Választási tör­vényünk szellemében az egyéni választókerületek rendszerében indítunk kép­viselőjelölteket. Minden kép­viselő tudja, hogy az ország- gyűlés az egész társadalom érdekét figyelembe véve dönt minden kérdésben; ez a döntés azonban csak ak­kor lehet körültekintő, ala­pos, ha a képviselők a vá­lasztókerület érdekeit szin­tén továbbítják. A jelölő gyűléseken szó esett erről, s útravalóként nagyon sok tennivalót mondtak el a választópolgárok. A szakszervezeti mozgalom megújhodását jelenti, hogy az eddigi túl bonyolult, sok­lépcsős rendszer helyett egy jóval egyszerűbb, áttekint­hetőbb alakul ki e választá­sok során. A munkásmoz­galmunk hagyományainak is megfelel, hogy a főbizalmi, a bizalmi szerepe lesz a leg­nagyobb a döntések kialakí­tásában és a tennivalók megismertetésében, majd pedig a megvalósításban. A szakszervezeti tagok zöme ugyan egyetértett a változta­tásokkal, az előkészítés ide­jén mégis sok aggály meg­fogalmazódott. Olyanok, mint: a bizalmiak túl lesz­nek terhélve, s így az el­vekkel ellentétben nem biz­tos, hogy képesek betölteni szerepüket... Az aggályok fokról fokra eloszlottak, hi­szen a változások a szak- szervezeti, a munkahelyi de­mokrácia kiteljesedését szol­gálják. A bizalmi közvetíté­sével a legkisebb csoport véleménye, javaslata is to­vábbjuthat — oda, ahol a gyár, a gazdaság tervéről, fejlesztéséről, a dolgozók tö­megét érintő kérdésekről döntenek. S ez nagyon fon­tos, hiszen a szép tervek megvalósulását is veszélyez­tetheti, ha nem veszik pon­tosan figyelembe egy-egy műhely, üzemrész gépekkel, szakemberekkel való ellá­tottságát és még nagyon sok mindent. Az sem elképzel­hetetlen, hogy a bizalmi — a munkásmozgalmi hagyo­mányok szellemében — buz­dítsa olvasásra, • tanulásra, művelődésre, politizálásra a csoporttársait, ő igazítsa el az új dolgozókat. Most sokkal nagyobb kö­vetelmények állnak a bizal­miak előtt. S Na kezdeti két­kedések után épp ez az, amit általában mindenhol jól megértettek. S itt kapcsoló­dik e témához a cikk ele­jén föltett kérdés: megbecsü­lik-e a közért lelkiismerete­sen tevékenykedőket. A szervezeti változások miatt megszűnt műhelybizottsá­gok, szakszervezeti tagok ki­emelkedően tevékenykedő tagjait tovább kísérte a tagság bizalma, s közülük nagyon sokan most majd főbizal­miként, bizalmiként tevé­kenykednek. A tagság most szigorúbban ítélte meg a je­lölteket : több helyen nem az lett a bizalmi, akit ajánlot­tak, hanem akit sokkal al­kalmasabbnak tartott a kö­zösség. A cserélődés a várt­nál is nagyobb arányú volt a megyében. Aki viszont új­ra bizalmi lett, valóban úgy könyvelheti el, hogy a cso­portja megbecsüli az önzet­len munkáját, egységesen mögötte áll, mégha maga­sabbra emeli is a mércét, mint eddig bármikor. A szocialista demokrácia kibontakozásának útja csak az lehet, hogy a politikai al­kalmasság, az emberi jó tu­lajdonságok, a közéleti ta­pasztalatok figyelembe véte­lével válasszuk ki azokat, akik a különféle fórumokon a kisebb és nagyobb cso­portok érdekeit képviselik — a párt politikájának szel­lemében. A mostani pezsgő belpolitikai élet arra is vá­laszt ad, hogy a legtöbb he­lyen megbecsülik az aktívá­kat Lajos Géza Szőlőbetegségek A szőlő bot ritisz (sxurkepe- nészes rothadás) tüneted is megjelentek, a múlt héten fiatal szőlőleveleken Kapos­vár, valamint a Balaton­part környékén. A fölmele­gedés fékezi ugyan a kór­okozó terjedését, de egy is­mételt eső után számítha­tunk a fürtöket veszélyezte­tő betegség heves támadásá­ra. A fertőzés korai szaka­szában a tüneteket könnyen össze lehet téveszteni a sző- lőlisztharmat tüneteivel; a botritiszes foltok azonban mindig a levél szélén ala­kulnak ki. A íölmelegedés a szőlő- lisztharmatnak is kedvező feltételeket biztosit. A be­tegség első tünetei valószí­nűleg június első napjaiban — az utóbbi évekhez viszo­nyítva: később — jelennek meg. Megfigyeltük a szőlő- molyok .első lárváinak kelé­sét is Kaposvár körzetében; a meleg kedvez a fiatal her­nyók fejlődésének, s a vé­dekezés elmulasztása szá­mottevő kártételt idézhet elő. A hernyó rágása nyo­mán támadt sebzési felüle­tek a botritiszes fertőzésnek nyitnak szabad utat. Fontos tehát — még a héten! — a betegségek és a szőlőmolyok elleni kombinált védekezés. Javasoljuk az Ortho-Phaltan 0,3 vagy a Mycodifol 0,2 + a Thiovit vagy a Kolosul 0,5 védelem + a Ditrifon 50 WP 0,2, az U nitron 40 EC 0,2, a Fiiból E 0,2, a Satox 20 WSC 0,5 százalékos kombinációt; ez egyúttal a peronoszpóra és a dombvidéki ültetvények­ben fertőző szőlőorbánc el­len is vedel met nyújt. A szőlőmolyok elhúzódó raj­zása miatt a védekezést 8— 10 nap múlva feltéj-ienül meg kell ismételni. Megyénkben az őszi búzák tőszáma kiemelkedően jó, az állomány sűrű, a kórokozók miatt azonban számottevő a gond: a gabona alsó levelein — szinte kivétel nélkül min­denütt — észlelhető liszthar- matfertőzés. A betegség ro­hamos terjedésének kedvez az idő, ezért rendkívül fon­tos a kórokozók kalászba ju­tásának megakadályozása. Sürgősen védekezni kell — valamennyi termelőüzem­ben. Védekezésre elsősorban az Agrokernél is beszerez­hető kéntartalmú készítmé­nyeket javasoljuk. Cipész szakmunkást méretes és cipőjavító részlegünkhöz fölveszünk, szakképzetlen dolgozót cipójavitó szakmára betanítunk. / 8 általánost végzett fiúkat cipész tanulónak fölveszünk. Jelentkezés: Szolgaitatóipari Szövetkezet. 7400 Kaposvár, Latinca S. u, 8­(430291 »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom