Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
Közzétették az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát A Hazafi« Népfront Országos Tanácsának elnöksége az országos választási elnökség legutóbbi ülésén benyújtotta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát. Az országos választási elnökség megvizsgálta a jelölések törvényességét, s megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. A 352 országgyűlési választókerületben a lakosság 367 jelöltet állított. Ebből a kettős jelölések száma 15. A jelöltek névsorát a választókerület számának, székhelyének, továbbá a képviselőjelölt nevének, jelenlegi foglalkozásának föltüntetésével - a főváros és a megyék csoportosításában - a központi lapok hozták nyilvánosságra. Az alábbiakban a somogyi jelöltek nevét közöljük. 1. Kaposvár, DR. NAGY SÁNDOR, a KISZ Központi Bizottságának titkára 2. Kaposvár, KOSZTOLÁNCZI JANOSNË, a Kaposvári Ruhagyár varrónője 3. Kaposvár, DR. GUBA SÁNDOR, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója 4. Kaposvár, PÁSZTOHY ANDRÁS, a mernyei új Barázda Termelőszövetkezet föágazatvezetője 5. Tab, REIDL JANOS, a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője 6. Siófok, KLABUZAI MIKLÓS, a siófoki Sió Termelőszövetkezet elnöke 7. Boglárleile, KLENOVICS IMRE, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára 8. Fonyód, SZOKOLA KÁROLYNÉ DR., a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója 9. Marcali, NÉMETHNÉ KAPCZAR ROZÁLIA, a marcali Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója 10. Csurgó, RADNÓTI LÁSZLÓ, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke 11. Nagyatád, SIMON ERNÖNÉ, az Újpesti Cérnagyár nagyatádi gyárának munkása 12. Barcs, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke • « Ötletek és vállalkozókedv Különdíjat hozott haza egy országos pályázatról nemrég a kaposvári Lady szövetkezet. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Ifjúsági Divatbizottság oklevelét Week-end elnevezésű női szabadidőruháikért kapták meg. Nem is oly régen' a Lady még a hozzá hasontó cégek megszokott, nyugodt életét élte, egyenletesen dolgoztak, előfordult néhány kisebb- nagyobb zökkenői». Kiemelkedő eredményeik nem voltak, de a csőd sem fenyegette őket. Ma pedig országszerte ismerik a nevüket, megrendelésekkel ostromolják őket. Már csak 1981 elejére kötnek üzleteket, és Magyarországon — sajnos, nálunk ez is dicséret — több termékük hiánycikk. Nagy Tibor, a szövetkezet elnöke így beszélt a sikerről : — Nincs ebben boszorkányság. Az érdem közös, mindenki megtette a magáét. Az első szabály az, hogy jól kell választani. Egy-két évig bármilyen termékkel, bárki ellavírozhat a piacon, 3 ha nem is gazdagodik Nevelésről Munka a családban A szocialista ember egyik legfontosabb erkölcsi vonása a munkaszeretet, a munkához fűződő pozitív viszony. A felnőttkori munkáséletre nevelni az iskola és a szülői ház közös feladata. Mikor kezdjük el a családban a munkára nevelést? Már legkisebb korában különböző apró feladatok elvégeztetésével kell szoktatnunk a gyermeket a munkához, > kezdve saját maga kiszolgálásával. Így tanulja meg az önálló öltözködést, a kezdetben nem könnyen sikerülő cipófűzéstől egészen a helyes, réteges öltözködésig. El kell érnünk, hogy saját holmiját rendbe rakja, ruháját, cipőjét, a különböző játékokat tegye vissza a- megfelelő helyre. Nem egy családban panaszkodik az anyuka, hogy nem győzi kis- és nagy gyermekei után a rámolást, a rendteremtést, hogy mennyi ideje elmegy erre, mert olyan a lakás a gyermekek távozása és olykor . haza jövetele után, mint a csatatér. Sokszor a kisebb gyermekeknél elkövetett nevelési hibák még a felnőttkorban is visszahatnak, s még olykor katonaviselt ember sem képes önállóan rendet tartani maga körül. Nemesak a rendet rakó édesanyáról van itt szó, akinek sok, drága ideje megy el a fenti apró- cseprő munkák elvégzésére, hanem a jövendő felnőtt szemléletének alakításáról, aki nem fogja Soha becsülni a családi életben naponta jelentkező »-kis feladatokat«, a nem látványos házimunkákat, és nem is végzi el ezeket. Gyermekeink önkiszolgáló munkája egyre bővülhet az idők során. Így tanulják meg és végezzék el jól a cipőtisztítástól, a ruhák kikefélésétől kezdve egészen a saját holmik kimosásáig, vasalásáig a legkülönbözőbb munkákat. Így megismerik az egyes anyagokat, azok felhasználási módját, a különböző munkaműveleteket, ezek végzése közben és a befejezés során átélik a sikeres tevékenység örömét, látják saját munkájuk eredményét, tehát közben érzelmeik gazdagodnak, ismereteik bővülnek. A gyerekek nevelése közben gondolnunk kell a későbbi felnőttéletükre, arra az időre, amikor majd családi életet fognak élni, ők is férjek-feleségek, anyákapák lesznek. Erre a nagyon •távolinak tetsző életre is ' felkészítjük gyermekeinket a munkára neveléssel. Meg kell ismertetnünk velük a családi munkamegosztás elveit és gyakorlatát. Két elvert kiemelnénk a gyermeki munkák végzésével kapcsolatban. Az egyik: ne teljesen külön nevelést ^igyekezzünk adni e téren gyermekeinknek, hogy ez női munka, s ezért csak a kislányokat bízzuk meg vele, amaz meg férfiak dolga, így a kisfiú végezze csak. Próbáljuk arra nevelni, szoktatni a különböző nemű gyermekeinket, hogy mindenféle munkát, feladatot megismerjenek, szívesen vállaljanak, hogy a majdani második műszak a családban ne csak a nő dolga legyen. A másik fontos elv: a türelem, a bizalom — szaknyelven a motiváció elve. A gyermekek által végzett ■munka közben elő-előfordul balsiker, törölgetés közben eltörik a tányér, nem ölyan szép a lakás a gyermek takarítása után, a mosott-va- salt ruha sem egészen tetszik anyukának' és így tovább... Szóval kezdetben egyszer-egyszer ügyetlenek, kárt is okoznak a nagy igyekezetben. Ilyenkor ne szidjuk, ne bántsuk meg őket, mert akkor még gátlásosabbak lesznek, s legközelebb talán még több hibát követnek el. Értsük meg lelkiállapotukat, segítsük át őket a kezdeti lépéseken, türelemmel, bíztatással, hogy egyre többször sikerélményhez jussanak, hogy a jól végzett munka tudata, meg a szülői dicséret késztesse őket a régi és az új, egyre nehezebb feladatok vállalására. Vegyük tudomásul, hogy kezdetben ezek a gyermeki munlkák nem jelentenek «igazi segítséget«, hiszen mi magunk sokszor gyorsabban elvégezhetnénk. Mégis azt tanácsoljuk, hogy a munkához szoktatás érdekében bízzuk a gyerekekre a különböző feladatokat, az egyre nehezedő tennivalókat, s ők mind- ügyesebbek lesznek, gyorsabban végzik el ezeket. A fokozatosság elve szintén nagyon fontos a munkára nevelésben, így a kezdeti könnyű munkáktól eljutni a komoly, «felnőtt feladatokig«, az egyszer-egyszer kapott megbízatástól a rendszeresen végzett tevékenységig. Természetesen arra is ügyelnünk kell, hogy változatosság is érvényesüljön gyermekeink házimunkájában, Bizonyos idő után a testvérek cseréljenek, vagy az egy gyermek más feladatot kapjon; egyrészt, hogy ne legyen számára unalmas a hosszú j$őn at végzett tevékenység, másrészt ismerje meg a különböző házimunkákat Gyermekeink munkára nevelése közben vigyáznunk kell a helyes arányokra, arra, nehogy túlterheljük őket a különböző házimunkákkal. Ugyanis iskoláskorban a gyermekek legfőbb feladata a tanulás és ezt egészíti ki a családi nevelésben érvényesülő munkára szoktatás. Mindig erejéhez mérten kapjon feladatokat a közös tevékenységből, hogy sikeresen oldhassa meg. Ismerje meg és élje at sokszor a jól végzett munka örömét Dr. Szeléndi Gábor meg, fönntarthatja magát. Ez az egyik lehetőség. A másik: kockáztatunk, és vagy nagyot bukunk, vagy fölemelkedünk. Ezt választottuk. Persze van turpisság a dologban, mert rájöttünk, hogy ilyen termékkel csak akkor bukunk el, ha mi is akarjuk. — Valóban nem nehéz kitalálni, hagy manapság a farmerruhákat könnyű eladni. Mégis, miért szánja rá magát oly nehezen sok cég, hogy kurrens cikket gyártson? — Igaz, hogy könnyű eladni a farmerruhát vagy aj almaszappant meg a jó zsilettpengét, azaz bármit, ami keresett. De csak a jót. Mert a fogyasztási cikkekből vagy a kereskedelemben vagy a zugpiacokon van elegendő jó minőségű. Ha valaki ilyet akar készíteni, ahhoz anyagi és szellemi befektetés kell. Erre pedig sokan nem vállalkoznak. Mi örültünk a pályázatnak. Nemrég ugrottunk bele az ismeretlenbe, kooperációs szerződésünk van a Buda- flax-szal és a Skála-Coop- pal. Megkapjuk az anyagot, ránk bízzák, hogy mit csinálunk belőle. A Skála forgalmazza termékeink nagy részét — sőt valószínűleg azt is vállalnunk kell, hogy csak ők kereskedhetnek Week-end ruháinkkal. És most, hogy modelljeink sikeresen szerepeltek, még biztosabb a helyünk a nagyok között. — Hogyan születik itt egy új ruha? — kérdeztük Be- recz Csabáné műszaki vezetőtől. — Nyolcvan-száz mintát készítünk évente. Állandóan figyeljük az irányadó divatlapokat. megkérdezzük a kereskedőket. hogy mi a menő. Azután egyik társammá] megbeszéljük, hogy körülbelül milyen legyen az új ruha, megkérdezzük a mo- dellvarrónőket, és a közös munkából megszületik az újdonság. — Főiskolái: végzett tervezőre nincs szükség? — Bizonyára sokat tudna lendíteni a munkánkon. Ha ilyen ütemben fejlődünk tovább, akkor előbb-utóbb szükségünk lesz magasan képzett szakemberre. Persze csak olyanra, aki szeret dolgozni. Egyelőre még mi is bírjuk. Talán véletlen szerencse, hogy az átlagosnál jobb ízlésű, nagyobb fantáziájú társaság gyűlt itt ösz- szoktatás. Mindig erejéhez sze, ám a szépérzék egy bizonyos szinten túl már kevés. Új HANGLEMEZEK Lohengrin és Rigoletto Nemzedékem — a háborút követő években születettek — számára sokszor hallott legendákat tölt meg tartalommal a Hungaroton Nagy magyar előadóművészek című sorozata. Dohnányi Ernő már nem élt az első, zenei ihletésű áhítataink idején, Sándor Renée és Kadosa Pál befejezte zongoraművészi pályafutását, Svéd Sándor Bécs és New York közönségét boldogította színpompás baritonjával és Székely Mihály utolsó föllépéseiről is elkéstünk. Hatalmas űrt tölt be tehát a jól válogatott, ízléses kiállítású széria, hódolatunk e kései kifejezése. Nem érzünk immár kiszolgáltatottságot a rádió zenei szerkesztői iránt, ha Zathu- reczky hegedűjátékát, Németh Mária és Pataky Kálmán énekét vagy az említett kiváló előadók művészetét szeretnénk élvezni. . Legföljebb az okoz némi fejtörést és szomorúságot, hogy e világnagyságok zömének — a pálya csúcsán — egyetlen lemeze sem jelent meg idehaza. (ilikff HtNOVKIAN PtättXIKMEltH NViY MAGYAlí KfAvDOMOVfiHZKK Századunk egyik legjelesebb Wagner-tenorjának, Toscanini, Bruno Walter, Richard Strauss, Knapperts- busch és Dobrovén kedvenc Trisztánjának és Parsifaljá- nak, Závodszky Zoltánnak csak négy évvel a halála után adatott meg az első hazai nagylemez. Fi nőm, ha jlékony, mégis éltes, hatalmas erejű hangját két évtizedig őrizték szalagon, hogy most végre közkinccsé tegyék. S minő szerencse: a kincsen nem csupán a nemet nyelvben és mitológiában jártas ínyencek osztoznak: a magyar szöveg, bizonyára, sok idegenkedő hallgatót visz közel Wagner elutasított vagy csak ímmel- ámmal elfogadott világához, dramaturgiájához. S nemcsak a «sláger« — Lohengrin Grál-elbeszélése, Tannhäuser monológja a római zarándoklatról, a Mesterdal- nokok kedves verseny száma, I1ADNA1 CYfiROY uuimis vagy A walkür lendületes tavaszi dala — váJik így «közfogyasztásra« alkalmassá, hanem a megszámlálhatatlan hangszerelési finomságot magába foglaló erdőzsongás és Siegfried halálának megrendítő jelenete is. Kár, hogy a borítón olvasható német nyelvű ismertetés gyermeteg fogalmazása, grammatikai és stílushibái — enyhén szólva — nem növelik majd a remek hanglemez «exporthitelét«, s a vastagon szedett német nyelvű sorozateímben található «vastag hiba« * különösen nem. A zenei romantika egy másik ösvényén indulhatunk el a sorozat legújabb lemezének segítségével, a feledhetetlen Radnai György vezetésével. Néhány esztendeje elhunyt kiváló hősbarito- nunk többnyire Verdi-hősök szélsőséges érzelmeit és indulatkitöréseit — Rigoletto tudathasadását és apai fájdalmát, Jágo gonoszságba torkolló nihilizmusát, René bosszúra ösztönző féltékenységét és Ford kacagtató féltékenykedését — jeleníti meg hatalmas hangján, hol sodró nyerseséggel, hol a legapróbb árnyalatok gondos kidolgozásával, de mindig szuggesztivan, sok érzéssel, modorosság nélkül. Az előadás őszintesége, ösztönössé- ge, a Bajazzók nevezetes protógjában is magával ragad. Radnai színészi képességei és vokális adottságai mégis a Bank bán második felvonásának duettjében bontakoznak ki a legteljesebben: ott, ahol egyszerre lehetett megtört öreg paraszt és lázadó elnyomott, alázatos szolga és a nagyúr támasza. S partnere a kettősben egy párját ritkító höstenor, egy ma már nyugdíjas világklasszis, Joviczky József, akinek húsz-harminc éve még a világ, legnagyobb zenei központjaiban hozsan- náztak, de hazájában még nem jelent meg önálló lemeze ... la. A. Az idegenforgalom árnyoldalai Vándorkiállítás az ifjúsági házban A város vezetői, diákok és számos más érdeklődő jelenlétében dr. Mátyás József rendőr alezredes nyitotta meg tegnap délelőtt Kaposváron, a Kilián György Ifjúságii és Úttörő-művelődési Központ aulájában Az idegenforgalom árnyoldalai című vándorkiállítást. A bemutató anyaga a napokban érkezett Kaposvárra; a képek, tablók az idegenforgalomról szólnak — am nem egészen úgy, ahogy általában megszoktuk. A képen elkobzott farmer- nadrágok, kvarcórák tömege látható, és a módszer, ahogyan megpróbáltak túljárni a vámosok eszén. Mert sokan igyekeznek összekötni a kellemest a «hasznossal«: az utazást a tiltott üzleteléssel. Vannak, akiket elsősorban nem az élmény, hanem a holmigyűjtés érdekel, amikor külföldre indulnak... S a nyugati turisták sem mindig csak kirándulni, üdülni jönnek Magyarországra. Évről évre többen érkeznek. 1976-ban csaknem 89 ezren jöttek, tavaly már 135 ezren. Ebben a statisztikában nem szerepelnek azok, akik csupán 1—2 napra «ruccannak le« a Balaton- partra, Ök is legalább eny- nyien vannak. Elképzelhető, hogy ennyi ember között azok is megtalálhatók, akik üzletelni jönnek, esetleg részei annak a propagandagépezetnek, amelynek feladata a t'öllazitás. Sokan úgy érkeznek, hogy fogalmuk sincs arról, mit falainak majd itt. Róluk dr. Mátyás József ezt mondta: — Volt olyan eset, hogy nyugati utazási iroda fölhívta az utazáson részt vevők figyelmét: hozzanak Magyar- országra használt ruhaneműt, kisebb fogyasztási cikkeket az elmaradt életszínvonalon levő magyarok megsegítésére ... A belügyi szerveket — ennek a kiállításnak a rendezőit — elsősorban az a cél vezérelte az anyag összeállításánál, hogy a tények és adatok alapján egyre többen megismerjék az idegenforgalom másik oldalát is; segítsék a tisztánlátást, fölhívják a figyelmet az állampolgári kötelességek teljesítésére. A kiállítást június 4-ig nézhetik meg a kaposváriak, utána Siófokra kerülnek a tablókSOMOGYI NÉPLAP
