Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
Megkezdődött a hétnapos munka (Folytatás az 1. oldalról) meg a szerdai feladatok végrehajtását a Szaljut—6 űrállomáson. Farkas Bertalan, aki parancsnokával, Vider ij Ku- bá&zovvai az éjszakai órákban ment át az űrállomásra, egy rádióközvetítés során elmondotta : nagy szeretettel fogadta őket az állandó személyzet két tagja: Leonyid Popov és Valerij Rjumin. Az űrhajósok szívesen maradtak volna még hosszú ideig ébren, hogy elbeszélgessenek, a program azonban megszabta számukra a lefekvés és a felkelés idejét »Kitűnő alvóhelyet biztosítottak számomra: a meny- nyezet alatt« — mondta tréfálkozva Farkas Bertalan. Az űrállomáson ugyanis nincsenek »ágyak«, A súlytalanság körülményei között az alvás céljaira a bárhol rögzíthető hálózsákok szolgálnak. Az állandó személyzet tagjai például a két »oldalfalon« alszanak. Farkas" Bertalan — mind hangulatából, mind a tele- metrikus jelentésekből ítélve — igen jól viseli el az áttérést a súytalanság állapotába. Kedélyállapota kitűnő, s amikor például szerdán délután parancsnokával, Valerij Kubászovval, a Pneumatik kísérletet hajtották végre (ennek az a célja, hogy a test különböző területeire gyakorolt sűrített levegő nyomásával befolyásolják a súlytalanság körülményei között a normálistól eltérő vérkeringést), tréfálkozva állapította meg : »parancsnoka nem lélegzik« — elviseli a nehéz próbát. Orvosi ellenőrzés Szierdán még rövidített munkanappal dolgoztak a Szaljut—6 űrállomáson a nemzetközi űmégyes tagjai. Már a normális, »hétköznapi« rendszer szerint 23 órára tűzték ki számukra a ta- karodót. A csütörtöki naptól kezdve a rendes földi munkanap a kötelező számukra: moszkvai idő szerint reggel nyolctól este tizenegyig dolgoznak. Az első kérdés, amelyre a tudósítók választ kértek a központban, így hangzott: hogyan viselte el a Szojuz— 36 személyzete az átállást a súlytalanságra: különösen az újonc Farkas Bertalan. A válasz, amelyet Anatolij Je- gorov, az orvostudományok doktora, a repülés orvosi vezetője adott, igen megnyugtató: rendivív ül jól, sőt az újonc valamivel jobban, mint Kubászov, aki már harmadizben jár a világűrben. Ez nyilván testi adottság kérdése is. Semmiféle problémájuk nem volt, munkaképességük az első perctől kezdve kitűnő, közérzetük szintén. Az elvégzett ellenőrzés szerint az EKG-adatok szinte teljesen azonosak a két űrhajósnak a földön mért adataival, a pulzus és a légzés is normális. Érdekesen alakult a pulzus. Az űrhajó rajtjánál magasabb volt a normálisnál: Kubászovnál 100, Farkas Bertalannál 96. A második fordulóban már mind^ kettejüknél 80-as pulzust, a 14. fordulatban pedig teljesen normális, »földi« adatot mértek: 68 és 66 volt a pulzusszám. Az összekapcsolás feszült pillanataiban ismét valamelyes emelkedést mutattak az adatok. Az esi televíziós program során egyébként — amikor a földi irányító központból Magyari Béla beszélgetett Farkas« Bertalannal — az újonc űrhajós elmondotta, a súlytalanság nem okozott számára problémát. A rövid, mindössze ki- lencórás szerdai munkanap igen zsúfolt volt az állandó személyzet és a látogatók szamára : orvos-biológiai, biológiai vizsgálatokat folytattak, elkezdték az első technológiai kísérletet és a föld megfigyelésével is foglalkoztak. Az első orvos-biológiai kísérletet — az interferon—1 készülék üzembe helyezését — még hajnalban, az átszállás után hajtották végre. Az ébresztő után a látogatók is bekapcsolódtak az állandó személyzet mindennapos munkájának egy részébe — velük együtt vizsgálták a magasabb rendű, növények növekedését az űrállomáson, megöntözték azokat, üzembe helyezték az úgynevezett bíogravisztátot, amelyben a magasabb rendű növények mesterséges gravitációs hatás alatt fejlődnek. A napirend következő pontja a föld vizuális megfigyelése volt, ezen belül az óceánok partvidékét figyelték és fényképezték. Farkas Bertalan a jelek szerint nem tud betelni a látváriy- nyal. Magyari Béla kérdésére az esti televíziós közvetítésben elmondotta, csodálatosak a Színek, a kék, : a fekete és a narancsszín váltakozik egymással. A látvány olyan megragadó volt, hogy parancsnokának, Valerij Kubászovnak kellett figyelmeztetnie: még zsúfolt programot kell végrehajtaniuk. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan egyébként az esti tévéközvetítés során korántsem panaszkodott fáradtságra. A televíziós közvetítés során Magyari Béla tolmácsolta Farkas Bertalannak családja, felesége üdvözletét. Elmondotta: bár természetesen aggódnak érte, nagy büszkeséggel kísérik útját. A Szojuz—Szaljut komplexum nemzetközi személyzetének magyar tagja nagy örömmel nyugtatta meg családját, kitűnően érzi magát és boldog, hogy ilyen jól tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A közvetítés során az űrhajósok beszámoltak programjukról, ismertették egyes kísérleteiket. Bemutatták az egyik meglepetést is: azt a különkiadást, különleges újságot is, amit az Izvesztyija és a Magyar Hírlap szerkesztősége közösen készített el, Popov és Rjumin űrutazásáról, a nemzetközi expedíció útjáról, s amelyet Kubászov és Farkas Bertalan vitt magával. „Egész éjjel olvastak volna” — tréfálkozott az állandó expedíció tagjaival a Szojuz—36 parancsnoka. Az első kísérletek Á nemzetközi személyzet munkájáról szóló közlemény szólt arról, hogy a magyar űrhajós — társai segítségével — megkezdte az úgynevezett interferon- kísérlet végrehajtását. A kísérlet programját magyar tudósok dolgozták ki. a Magyarországon már evek óta folyó kutatások eredményeire alapozva. Az interferon orvosi-biológiai kísérlet. Célja az, hogy megvizsgálja az élő szervezetekben végbemenő egyes jelenségek alakulásai. Pontosabban az interferon nevű anyag szintetizációjá- nak egyes kérdéséit a tartós súlytalanság körülményei közöít Az interferon az emberi szervezetben képződő anyag, amelyet nem egészen két évtizeddel ezelőtt fedeztek fel. Kialakulása az emberi és az állati szervezetben természetes reakció a különböző ingertkeltő hatásokra: a vírusos fertőzésekre, a baktériumok okozta károsodásokra, szintetikus anyagok hatására. Az interferont vírusellenes anyagként fedezték fel, megállapították, hogy a sejtekben létrejövő interferonnak szerepe a sejtek védel- mezése a vírusok káros hatása ellen. A tudósok megállapítása szerint az interferon kiváló gyógyszer mindenfajta vírusos megbetegedés ellen. Magyarország az Interkoz- mosz-program keretében több mint tíz éve foglalkozik interferon-kutatással a Magyar Tudományos Akadémia mikrobiológiai csoportjának vírus-laboratóriumában. A kísérlet három részből áll, s ezek közül az első már a rajt előtt megkezdődött: az űrexpedíció tagjaitól vérmintát vettek. Hasonló vérmintát vesznek az űrrepülés után is, s a kettőt összehasonlítva a kutatók választ kaphatnak arra a kérdésre, hogyan hatnak az űrutazás nehéz és szokatlan körülményei, a tartós súlytalanság által gyakorolt hatások az emberi szervezetben az interferon képződésre. A- kísérlet második rés«, az, amelyet Farkas Bertalan közvetlenül az összekapcsolás után megkezdett, azt vizsgálja laboratóriumi minták segítségével, hogyan hat az emberi fehérvérsejtekre a súlytalanság körülményei között az interferon. A kísérlet elvégzéséhez a szakemberek segítségével a Medicor művekben különleges műszert szerkesztettek. A kísérlet harmadik része azt vizsgálja, hogy befolyásolja-e á kozmikus térség a már korábban előállított interferon-készítmények gyógyászati hatását. Ehhez is új készüléket szerkesztettek, ebben viszi magával az űrhajós a gyószerkészítménye- ket, különböző formákban. A készítményeket az űrre- •pülés befejezése után a földön összehasonlítják a földön tartott ellenőrző-mintákkal, s így választ kaphatnak arra, hat-é az ilyen gyógyszerekre a súlytalanság, a sugárzás változása, a hőmérséklet alakulása. A kísérlet nagy fontosságú az űrhajózás jövője szempontjából is. Medicor műszerek az űrállomáson — Az űrkutatás a modern tudomány egyik legifjabb ága. Ezért mint magyar állampolgár és mint gazdasági vezető, nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy vállalatunk bekapcsolódhatott az Interkozmosz- programba. Ügy érzem, hogy ezzel a hazai orvosi műszergyártást érte jelentős elismerés — mondta Martos István, a Medicor Müvek vezérigazgatója. — Egy vállalatnak ma már nemcsak azzal kell foglalkoznia, amiből közvetlen anyagi haszna származik. Aki lépést akar tartani a fejlődéssel, annak rugalmasan be kell kapcsolódnia minden olyan munkába, ami a műszaki haladást szolgálja. Ezért külön öröm számunkra, hogy új műszereinkkel segíthetjük a magyar űrhajóst küldetésének teljesítésében. Több évre szóló fejlesztési programot dolgoztunk ki, és egy javarészt fiatalokból álló, tehetséges gárdát bíztunk meg a nem mindennapi feladattal. Kemény munka áll amö- gött, hogy most elmondhatjuk: az. űr kísérlet mai szakaszában a mi készülékeink u résztvesz- nek. Az űrrepülés rendkívüli körülményei között a szellemi munkavégző-képességet, a központi idegrendszer aktivitási szintjének változásait vizsgálják, meghatározzák az űrhajós, emocionális feszültség-szintjét és adatokat szereznek a pszichikai kifáradás mértékének objektív mégítéléséhez. E célok elérését a Medicor Művek Balaton nevű miniatűr műszere teszi lehetővé, amelynek a kidolgozásában a kísérlet orvosi részét lebonyolító Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet orvosai működtek közre. A műszer elfér a tenyérben: súlya csali 420 gramm, így használata kényelmes. A készülék lehetővé teszi az egyszerű és négy- választásos reakcióidő-mérést, a bőr galvanikus ellenállásának és pulzusszámának a meghatározását. Lehetőséget ad »biofeedback-re« — azaz a pulzusszám, bőrellen- állás akaratlagos befolyásolására is. Segítségével mód van a szellemi munkavégzés matematikai jellemzésére. A készülék — saját programja szerint — véletlenszerű, azaz kiszámíthatatlan módon négy választásos feladatot ad az űrhajósnak, akinek döntést kell hoznia (jeleket kell felismernie). így értékelhető a döntésre felhasznált idő és pulzusszám is. A bőrellenállás . értéke alapján a döntéshozatal értéke, jósága és sebessége, az információfeldolgozás kapacitása és sebessége, s a szellemi tartalékok, illetve a kifáradás mértéke. A műszer kiírja az,idő és eredményességi adatokat. Zavaró, gátló jelekkel a központi ideg- rendszer pillanatnyi alkalmazkodóképessége is vizsgálható. A SzaJJuf—6 űrállomás f eddze len több olyan műszer van, amelyet a magyar szakemberek fejleszlettek ki, «b Inler- kozino&z program keretében, Kekünkön; a Balaton. Az űrkutatás története képekben A Szojuz — a Vosztok és a Voszhod után — már a szovjet űrhajók harmadik nemzedékét alkotja. Képünkön: az- 1967-ben indult — s máig is tartó — Szojuz-program egyik űrhajója a kilövőálláson. A Luna rakéták a hold egyre több adatát továbbították a földre. Képünkön: a Luna—19 (makettje), amely 1966. márciusában elsőként tért hold körüli pályára. A holddal való ismerkedés után kutatórakéták indultak a távolabbi bolygókra. Képünkön: a szovjet Venyera (Vénusz sorozat egységeinek célja az EsthajuaJcsillag titkainak felderítése volt. Magyari Béla feladata — Miközben a világűrben dolgozik az első szovjet—magyar űrexpedíció, mozgalmas napok varnak a velük együtt felkészült másik párosra, Vlagyimir Dzsanibekovra és Magyari Bélára if Rájuk ezekben a napokban sok munka hárul. Alapvető feladatuk az, hogy a repülés vezetőinek rendelkezésére álljanak. Egyrészt időről időre ők tartják a kapcsolatot a világűrben dolgozó személyzettel, ők ismertetik velük a földi irányító központ utasításait, véleményét. Másrészt rendszeresen végrehajtják azoknak a tevékenységeknek egy részét is, amelyeket az űrkomplexumon kell elvégeznie Kubászovnak és Farkasnak. A kísérletek egy részét ugyanis ellenőrzés céljából a földön is megismétlik, s mivel ók ugyanúgy felkészültek azok végrehajtására, mint az expedíció tagjai, elsősorban rajuk var ez a feladat Magyari Bélának az állami bizottság dönlese ulan az űrhajózási program vezetői, s mindenekelőtt társai, az űrhajósok mondtak köszönetét áldozatos, példamutató munkájáért. « * * • Szerdán hazaérkezett Moszkvából Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével a magyar part- es allami küldöttség, amely az első. szovjet— magyar közös űrrepülés alkalmából tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, az Interkozmosz Tanács magyar tagozatának elnök«, a Központi Bizottság tagjai.
