Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
Túlterhelt vezetők Imádunk ünnepelni 60 ÉVE TÖRTÉNT A Magyar Vörös Hadsereg megalakulása Szamuelly Tibor beszél egy toborzó gyűlésen. Szinte hihetetlen, mégis így igái: a magyar válialaíigazga- tók alaposan megnyújtott napi muni-.udejüknek a-ig egy- harmadát fordithatják a tulajdonképpeni vezető-irányító munkáikra. S még ez a jól csengő kifejezés is mennyi fölösleges, értelmetlen tevékenységet takar; mert például ide tartozik az is, amikor a vezérigazgató aláírja az engedélyt, hogy ‘valaki saját céljára hulladékanyagot vásárolhasson, vagy hogy a gyár ilyen-olyan részlege akármilyen célból látogatót fogadhasson. Hogy ezt a vezérigazgatónak kell engedélyeznie, arra persze nincsenek1 köz- , ponti utasítások, ám a szokás nagy úr mifelénk, az időnek pedig nem mindig van ára. Szabad szombat: hallomásból Elvben persze jól tudjuk, hogy a vezetők fe.adata elsősorban a távlati irányítás, a vállalat jövőjén va.ó munkálkodás. A gyakorlatban viszont képtelenek vagyunk ezt érvényesíteni, s jószerével nem hagyunk időt a vezetőknek, hogy tényleges feladataikat a lehető legjobban elláthassák. Pedig a vállalati vezetők — értve elsősorban az igazgatókat és a főmérnököket, vagy a műszaki igazgatókat — napi munkaideje átlagosan kilenc óra, de nem ritka az a főnök sem, aki rendszeresen napi 12—13 órát tölt a munkahelyén, s a szabad szombatot is csak hallomásból ismeri. Több viszgálat is beszámol arról, hogv a napi munkaidő egyharmadát • az ellenőrzés veszi igénybe. No, nem az üzem vagy a munkatársak ellenőrzése — ami egyébként a legfontosabb vezetői tennivalók közé tartozna —, hanem az egyre jobban burjánzó külső ellenőrzés , (a minisztériumok, a -különböző »főhatóságok«, a társadalmi szervezetek részéről). Persze: szükség van ellenőrzésre, de nem így, ahogyan az nálunk dívik. S meg kell érteni annak igazgatónak keserű kifakadá- sait, akinek egy negyedévben belül három különböző helyre, különböző csoportosításokban és feldolgozási módszerekkel, de ugyanarról a témáról kell vaskos jelentéseket készíttetnie, s azután fogadni a jelentések állításait ellenőrző és értékelő külső munkatársakat. Pszichológiai kaibantartás Külön téma — és idő — a társadalmi szervezetekkel való foglalkozás, ami az igazgatók napi munkaidejének 13—15 százalékát veszi igénybe, sokszor nem éppen nagy horderejűnek minősíthető kérdések megvitatásával. Különböző vizsgálatok egybehangzó megalapítása szerint az igazgatók munkaidejük további 14 százalékát töl- ,-st az üzemekben, aminek célja kettős: egyrészt tájékoztatásukat szolgálja, másrészt — s így tartja a közhit, meg valamiféle rosszul értelmezett demokratikus magatartás —, hogy illő doiog minél gyakrabban a munkások között forgolódni, mert ennek pszichológiailag is kedvező a hatása. így igaz; csak az nem biztos, hogy az üzem »pszichológiai karbantartása« a vezérigazgató tennivalói közé sorolandó. Arról nem is beszélve, hogv az információszerzésnek elképzelhető egy korszerűbb és hatékonyabb útja-módja is, mint a mindennapi üzemlátogatás... Mindent egybevetve: a különböző iparágakban dolgozó igazgatók napi munkaidejűik 50—00 százalékát töltik a naponta ismétlődő és többnyire rutinjellegű tennivalókkal (postaol vasassal, je'entések, jegyzőkönyvek tanulmányozásával és jóváhagyásával, ügyviteli feladatokkal, értekezletekkel stb.). Az arány nem is lenne tűi rossz, ha a maradék időben valóban a vállalat stratégiájával, a rájuk bízott gazdasági egység jövőjével, a döntésre váró alternatívák tanulmányozásával, s nem utolsósorban a az j szakirodalom olvasásával, önképzéssel foglalkozhatnának. De nem! A vezetőknek nemcsak a munkahelyükön kell — kellene — helytállniuk: se szeri, se száma a társadalmi megbízatásaiknak, amelyek többnyire vége-hossza nincs értekezletekben, - tanácskozásokban realizálódnak; legtöbb- jük legalább féltucat bizottság tagja, s az ebből adódó — sokszor csak formális, de mégis időrabló — feladatokat sem intézheti el egv kézle- eylintéssel. S ne feledkezzünk meg egy különös gonddal áoolt mániáról, tudniillik, hogy imádunk ünnepelni; ha kell, ha nem kell. ha van értelme, ha nincs. S ennek első számú áldozatai megintcsak a vezetők, ak:k nélkül nincs ünneplés, s akik sokszor a legjobban tudták, hogy az a bizonyos emelkedett hangulatú szalagát vágás, s minden ezzel járó cécó mennvlre fölösleges, mennyire indokolatlan. s men-ivire haszontalan időpo- csékolás. A különböző vizsgálatok során megkérdezett igazgatók napi munkaidejük alig 10 százalékát fordítják — mert többre egyszerűen nem futja — a döntésre váró tervek tanulmányozására. Kommentár nélkül: a svéd iparvállalatok igazgatóinál ez az időarány 40 százalék! A szakirodalom tanulmányozására a napi munkaidőnek mindössze 3,4 százaléka jut, minden vezetői tevékenység közül a legkevesebb idő. Az önképzés hovatovább a vezetők' magánügyévé degradálódik... Sokat beszélünk manapság a vezetői munka hatékonyságának, színvonalának emeléséről : arról, hogy a vezetők vegyék végre észre: más, magasabb színvonalú tennivalók ellátása vár rájuk, s ehhez más, magasabb színvonalú munkát kell végezniük. S e megjegyzések címzettjei — miközben tehetetlenül vergődnek a formális, a rutinfeladatok szorításában — alighanem csak csendben és magukban kérdezgetik: honnan vegyek időt e magasabb színvonalú feladatok ellátására? Vértes Csaba A Tanácsköztársaság a polgári demokratikus rezsimtől dezorganizált, alig több mint félszázezres, erősen baloldali színezetű hadsereget örökölt — volna. Március 21-e után ugyanis a katonák szétszéledtek, és az ellenforradalmi székely hadosztályon kívül, amely az erdélyi fronton állomásozott, alig maradt intakt egység. Üjra kellett kezdeni a hadseregszervezést, s beindítani az elkerülhetetlen átszervezést. Nagy feladatok álltak tehát a katonai vezetés előtt. Hamarosan, már március 24-én elfogadta a Kormányzótanács a Vörös Hadsereg felállításáról intézkedő rendeletét. E szerint a proletariátus magyarországi osztábhad- seregét »a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletár katonákból« kell létrehozni, önkéntes alapon, fizetéssel, lakáspénzzel, családi pótlékkal — vagyis az átlagos munkáséletszínvonal fenntartásával. A rendelet a Vörös Hadsereg kötelességévé tette a külső és a belső ellenség ellen, a proletárdiktatúra védelméért, a világproletárság felszabadításáért való harcot. A forradalmi fegyelem megszilárdítása érdekében a Kormányzótanács később feloszlatta a különleges körülmények között nehezen működtethető katonatanácsokat. Ennek a helyes intézkedésnek a hatását azonban csökkentette, hogy az egyesült párt szervezetei a hadseregben l nem épültek ki. Hasonlóképpen egyelőre nem volt megvalósítható az alsóbb parancsnokok választása és a proletár parancsnokok túlsúlyának elérése sem. így a tisztikar maradt a Vörös Hadsereg legérzékenyebb pontja, annak ellenére, hogy a harcokban részt vevő aktív tisztek eleinte ki- várási álláspontra helyezkedtek és tényleges ellenforradalmi tevékenységet túlnyomó többségük nem folytatott. A proletárdiktatúrával persze nem rokonszenveztek, de kötötte őket a vállalt fegyelem. A csapattisztek között még volt jó néhány szocialista, kommunista (Seidler Ernő, Zay Dezső, Szántó Zoltán, Rab Ákos és mások, a forradalmakban érlelődöttek. főleg tartalékosok). A hadsereg értékei közé tartozott, hogy a tényleges katonai vezető, a vezérkari főnök Stromfeld Aurél személyében kitűnő és elismert katonatiszt volt, de elődje, illetve utódja, Tombor Jenő és Julier Ferenc is szakmailag jogosan élvezték a tisztek bizalmát így sokáig az sem okozott különösebb problémát a hazafias, honvédő okokból eleinte lojális tisztikarban, hogy a mindenkori fő- parancsnok politikai vezető volt. A toborzás lelkes hangulatban indult még huszonötödikén. A cél, ahogy Pogány népbiztos megfogalmazta, a kétszázezres létszám elérése volt. A lelkesedés ellenére — külföldről internacionalisták, a megszállt területekről munkások és szegényparasztok jöttek át je’entkezni a Vörös Hadseregbe — a kezdeti lendület később alábbhagyott. Április 16-ra, a román támadásig, körülbelül ugyanakkorára sikerült a létszámot feltornászni, mint amekkora a polgári demokratikus nép- köztársaság idején volt. Az optimálisnak tartott kétszázezer főt pedig az északi hadjárat csúcspontjára sikerűit biztosítani. Ennek több oka is volt: részint a toborzási rendszer, amelyet később is csak ellentmondásosan próbáltak felváltani valamifajta erélytelen sorozással, részint az ellenforradalom szabotázsa. A fő pb azonban a háborús vér- veszteség, az antimili tarista hangulat, az öt éve folyó harcok okozta kimerültség volt Mégis ez a Vörös Harisé'-cg nehézségeken és száz halálon át százharminchárom napig védte a proletárdiktatúrát, a magyar nemzeti érdekeket, élesztette a nemzetközi forradalom tüzgt és ért el a magyar hadtörténelemben' is kimagasló katonai sikereket a dicsőséges északi hadjáratban. D. M. Másodszor: a KISZ KB Vörös Vándorzászlaja Kitüntették a siófoki KW ifjúkommunistáit A KISZ Siófoki Városi Bi~ zottsága a tanácsköztársasági évforduló tiszteletének jegyében tartott tegnapi ünnepségén Kusz József, a KISZ KB tagja, a KISZ Somogy megyei Bizottságának titkára átadta a Kőolaj vezeték-építő Vállalat ifjúkommunistáinak a KISZ KB Vörös Vándorzászla ját. Az ünnepségen részt vett Fluor László, a megyei pártbizottság munkatársa. A Kyv ifjúkommunistáinak múlt évi tevékenységét Városi István, a vállalat KlSZ-biaottságának titkára ismertette, értékelte. Mindenekelőtt azt az örvendetes tényt hangsúlyozta, hogy e magas kitüntetést másodszor nyerték el a vállalat KISZ- esci. Az évek során különféle kitüntetésekben részesültek; 1967-ben például KISZ KB Dicsérő Oklevél, 197'0-ben KISZ Érdemérem, s tavaly a legmagasabb kitüntetés, a KJSZ KB Vörös Vánclorzászló tulajdonosai lettek. Az azóta eltelt hónapok mozgalmi, termelési munkája, a tavaly elért eredmények réven ismét méltóvá vált a szervezet a legmagasabb kitüntetésre. Jelenleg 322 tagja van a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a vállalat siófoki és vidéki munkahelyein; az értékelt időszakban 25-en lép~ lek a tagok, sorába. Csak néhányat emelünk ki a figyelemre méltó tények közül, melyek a szervezeti élet hatékonyságát, - sokoldalúságát bizonyítják. Az MTESZ és a megyei KISZ-bizottság Radar-pályázatára öt munkával .jelentkeztek az itteni fiatalok, s 'első és harmadik, helyezést értek el. A megyei esztergályos szakmai-politikai vetélkedőn második és hatodik helyen végeztek részt vevő tagjaik. Az értékelt időszakban országos szintű lakatos- és gépkezelőversenyt rendeztek. A XI. Világitjúságt-és Diáktalálkozó tiszteletére szervezett VLT-műszakon mintegy háromszázan vettek részt, s 1600 munkaórában 200 ezer forint értéket termeltek. A tíz. órát a tízéves Siófokért akció pénzalapját 60 ezer fo~ rinttal gazdagították. Az Ad" ria kőolajvezeték építése felett vállalt KlSZ~védnökség~ nek is köszönhető, hogy a lé- testímény eddig elkészült szakaszait a szerződésekben fóg- lalt határidő előtt — hiánypótlás nélküL — adhatták at. Júliusban, építőtábort is szerveztek a sok földmunka elvégzésére, s itt húsz fiatal képviselte a vállalat KISZ - szervezetét. A paksi atomerőmű építéséhez KlSZ-megbiza- tással küldték a fiatal dolgozókat. Ugyancsak KlSZ-meg- bízással érkeztek 11 uszlra azok az ifjú szakemberek, akik a város gázvezetékét építik. Az Alkotó ifjúság pályázaton. dijat nyert munkáikból hét az OKOT és négy a Nehézipari Minisztérium által rendezett kiállításon is szerepelt, s érdemelt elismerést. 12 ifjúsági vitakörben 218 KISZ- tag és 21 KISZ-en kívüli vesz részt pol.il ikai oktatásban. A múlt évben 9 dolgozó került a vállalat párttagjainak sorába, s közülük nyolcnak a KISZ-alapszervezet volt az egyik ajánlója. Az 523. sz. Szakmunkásképző Intézettel kötött: együttműködési szerződés értelmében a KW fiatal szakemberei, mozgalmi vezetői rendszeresen tartanak politikai oktatásokat a szakmunkástanulók részére stb. Sorolhatnánk tovább azokat a momentumokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a KISZ KB j döntése ezúttal is helyes volt. A KISZ KB Vörös Vándor- zászlajának ünnepélyes átadása előtt Brachna János a városi KISZ-bizottság titkára, majd Zábrák Sándor, a Kőolajvezeték-építő Vállalat igazgatója kitüntetéseket adott! át a mozgalmi és a termelési I munkában élenjáró fiatalok- I nak. Külföldre készül a gyözles A kiváló tanuló ragaszkodik az iskolához Apró termetű, vidám tekintetű, tizenéves lány Ze- le ruha Ibolya, a csurgói 526-os Ipari Szakmunkásképző In.é- zet harmadéves nőiszabó-tanulója. Azaz végzett szakember már, hiszen a műit héten Kaposváron megtartották a »-Szakma kiváló tanulója-« versenyt. Az elért első helyezése mellé a szakmunkás-bizonyítványt is megszerezte. — Melyiknek örült jobban? — Mindkettőnek. Alig akartam elhinni, hogy megnyertem a versenyt,_ hiszen minden megye a legjobb tanulóit küldte Kaposvárra. Amikor az eredményhirdetés után megkérdezték, akarok-e szakmunkásvizsgát tenni, igennel válaszoltam. Gondoltam, ha már úgyis benne vagyok, ezt is megpróbálom. Sikerült. — A három nap alatt melyik volt a legnehezebb pillanat 1 — A gyakorlat végig nehéz volt. Egy kötényszoknvát kellett megvarrni elég rövid idő alatt; többen nem tudták befejezni a munkát. Nehezen kezelhető anyagot kaptunk, a. zsebeik illesztése, a sok díszítés, a tűzés, alaposan »megizzasztotta. Az utolsó pillanatban készültem el vele. — Ki gratulált elsőnek? — A szakoktatóm, Vindios Jázsefné.. Ö segített felkészülni a gva.korlati feladatra, es végig drukkolt nekem. Öntözőfürt épül Dél-Somogyban Somogy megyében jelenleg nincs öntözéses gazdálkodás. Beépített öntözőtelep is csak a balatonboglári és a siófoki állami gazdaságban van. Termelőszövetkezeteink — a területi adottságoknak megfelelően — hordozható esőztetö berendezéseket telepítettek. 1976-ban a' Solanum termelési rendszeren belül a Dél-Somogyi Állami Gazdaság irányításával létrejött a Somogyi Burgonyatermelési Társaság. Fe Vesztési programjában feladatiként szerepé az öntözéses burgonyatermesztés feltételeinek megteremtése. A természeti adottságokat, a víznyerési lehetőségeket, a termelés biztonságát és a termésátlag további emelését figyelembe véve két fő mű, azaz víztározó létrehozását tervezik Nagybaráti és Nagykorpád térségében. A tervező, a beruházó és a kivitelező a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A nagybatári víztározó beruházását elŐKészítették. Megtörténtek a területrendezési tárgyalások is. A földmunkákat az idén kezdik el és a jövő év végére elkészülnek a tározóval, amelynek 35 millió forint az építési költsége. Ennek a víztározónak a gátrendszere 101 , hektárra épül, és 1 millió 300 ezer köbméter vizet tart. A völgyzáró gát töltése 270 méter hosszú lesz. Az építéssel párhuzamosan még ebben az esztendőben — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából — tanulmánytervet készít az Agrober szolnoki öntözési főosztálya arról, hogy a burgonyán kívül milyen más növények termesztésénél tudják majd hasznosítani az uj öntözési módot. Amikor elkészül a turozó, nem fejeződik be a munsa A feu töltés után, 1980-ban kezdik építem a föld alatti csőrendszert is. ame’ynek gerinc- es mellékvezetékei juttatják a Vizet a Déi-somosyi Állami Gazdaság és a somogy- szobi termeiőszövetkezet földjeire. Így alakul ki az öntözési fürt, melynek segítségével az előzetes felmérések szerint 1300 hektár gazdaságosan öntözhető. Ez a tározó több célt is szolgálhat. Egyrészt védelmet nyújt az árvízzel, belvízzel szemben. másrészt alkalmas .esz halasításra is. A másik, a kisebb, a nagvkorpádi tározó lesz. amelynek öntözőfürtjéről 1075 hektár terület öntözhető, és a vizet a Dél-somogyi Állami Gazdaság, valamint a mikei termelőszövetkezet használja. Ennek a területét kijelöltek, megvalósítása a VI. ötéves terv feladata. — A szülei mikor tudták meg az örömhírt? — Szombaton utaztam haza Nagyatádra, addigra az otthoniak olvasták az eredményt az újságban. De anyuéknak azért sikerült meglepetést szereznem, mert lakodalomban voltak, és csajt később jöttek meg. Nagyon boldogok voltaik. — A szakmunkási-bzonvít- vánv birtokában rövidesen munkába áüihat. Mik a tervei? — Talán, furcsán hangzik, egy diák /szájából, de nem szívesen hagyom itt az iskolát. Így az a három hónap, amivel előbb végzek, egv kis szomorúságot is okoz. Szívesen járok ide, mert sok barátom yan. és azért is, mert olyan taná-ok és oktatók, tanítanak, akiktől alaposan elsajátíthatjuk a szakma minden fogását. Az, hogy sikerrel;. bizonyítja a sok országos első helyezés. A legfontosabb célom most a továbbtanulás. Szeretnék léérettségizni. Nem tudom még pontosan. hova megyek. de mindenképpen olyan helyre, ahol a szaktudásomnak is hasznát veszem. — A nyári szünidő két. hetinek programja azonban már biztos. — A verseny e’ső díja kéthetes külföldi utazás volt.. Május harmadikén Budapesten osztják ki a díjakat. — Van-e titka ennek az első helynek? — A versenyeden semmi olvat nem kérdeztek, amit az iskolában ne tanultunk volna. Mindenki esé’yes lehet, aki há-om éven át rendszeresen kész ÜL L. J. 1
