Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

A MÖGP4TKÓT MÖVYECSKE Patkó Bandi tudománya Asszony a gép mellett Szeretem a híres embere­ket, kíváncsi vagyok rájuk. Kiváltképp az olyanokra, akiknél a hírnév példás sze­rénységgel is párosul. A so" mogyi fafaragók csaknem mind ilyenek. Legtöbbjének ott a fiókjában a Népművé­szei Mestere cím, s más ki­tüntetések is, a Kapoli-pálvá- zatok díjai .. . »Műtermük-“ többnyire a konyha, késük a régi, s nem szédíti őket a di­cséret. Csak egyszerűen jól­esik. Mint a lászlómajori Tóth Mihálynak is, aki ugyancsak mester már a népművészet- . ben, Kapoli-díjas is. legutóbb meg az első dijat vitte haza Balatonlelléről. 1954-ben Egy dunántúli fa­ragó pásztor címmel kisebb könyvnek beillő, képekkel gaz­dagon illusztrált tanulmányt írt róla a jeles néprajzkutató, Manga János. A nevezetes so­mogyi múzeumigazgató, Gön­czi Ferenc is fölkereste gyűj- tóútja során. A kiskonyhában ülünk, ő, a faragószéken, s munkálkodik beszélgetés közben, mélyeket szív a maró Munkásból. Kezé­be simul a faragó bizsók meg a cifrázó bizsók. De ott van a karcolozó is, a görbekés is. — Most nemigen tudok sem­mit mutatni... Amiért a díjat kaptam, azt megvette a Nép- művészeti Tanács, a faragott garnitúra a kőműves ismerő- : somé, aki ennek fejibe bepu- ! colja majd a házat. A hírneves garnitúra felü- | leién szinte a somogyi {jász- . torművészet teljessége éled j meg: a növényindás, virág- j mintás motívumkincs, betyár- I jelenetek éppúgy, mint az er­dő világa, árnyas tölgykoro- nák, szépen kifaragott mak­kok, szelíd tekintetű kocák a fák között. Kacskaringós ba- juszú legények a tükrösök fő­szereplői — a népművészet csodavilága. — Apámtól tanultam a fa­ragás tudományát — mondja Tóth Mihály —, kanász vót az uradalomban. Először buj- tár, ahogy mindenki más. az­tán számadókanász. Ott a kon- da mellett, lestem ki, hogyan faragja az ostornyelet. . . Ju­hász is. kanász is az agyon­vert kígyó nyelvit tették a nvélbe. Bűvös erejű volt így. Firul fira szállt a mesterség, a farasás is. Mert nemcsak kedvtelés volt, hanem szükség is. Szalad a kés. nyílik a virág a bicska nyomán. . — Akkoriba még egész éven át kinn volt a konda. Csak karácsonyra hajtottak be, az yan, és# a gye- ! 'é tét- I műsza- ; ünnepek után megint ki. A | juhászok békésebbek voltak, a [ kanászbul lett inkább betyár. — Az én öregapám volt a • Patkó Bandi. • Szemüvege fölül les rám: \ hiszem-e. Asszonybetyárok j után »nyomozva« olvastam í végig Gönczi könyvét, s rém- j lik valóban, hogy a Patkó köl­tött név. — Tóthnak hítták a nagy- j apámat. Tóth Jánosnak. Be- j tyárnak állt. De vigyázzon az elnevezéssel, mert betyár volt, nemzsivány. A zsiványtú félt a szögény, a betyártú nem, — Miért volt a neve Pat­kó? — Mert mögpatkúták a szennai mönyecskét. Az ügy vót, hogy a nagyapám kiállott a keresztútra az erdőszélen. Gyütt Szennábul egy menyecs. ke, a tejhasznot vitte a kapo- si piacra. »Szereti-e a betyá­rokat?« — kérdezte nagy­apám. »Dehogy szeretőm! A kórság vigye ükét...! »Itt van ötven fillér, hozzon rajta gombostűt!« Azzal engedte to­vább. Gyütt egy másik asz- szony. Gyerekinek akart ru­hát vonni Kapósba. »Hót kend. szereti-e a betyárokat?« »Az | isten álgya mög őket!« Gyün az úton egy réfös, áruját viszi. »Ájjón mög! Mérgyön ennek a mönyecskének öt réföt! De a kocsirudhó mérgye!!!!« A szgény asszony boldogan el- mönt, elszelelt a réfös is, a szennai mönyecske mög visz- szaért a piacrú. »No, van-e gombostű?« »Van.« Akkor elügyüttek a betyárok az er- dőbül, beleszurkodták a sar­kába a tűt. Mögpatkúták. Hát innen lőtt a neve Patkó Ban­di... Két ostomyél díszesen meg­faragva. Simogatja a mintákat a keze. Észre sem veszi, amíg mesél. — Ujjan vót ez a Patkó, hogy mögizente az uraságnak: »Ekkor mög ekorr mögyök a pénzér, jó lösz, ha készíti a méltoságos úr.« A kastélyt mögszállták a pandúrok. A Patkó kocsit fogott, felőtözött mészárosnak, aki disznót akar vonni a tekintetestű. Persze beengedték. Egy kis pénzeslá- dikába volt a pisztoly. Mikor tárgyaltak kettesben az ura­sággal, elűvötte, s az oldaláhó nyomta: » Mondtam, hogy el- gyüvök a pénzér. Szépön vö- gye élű. aztán kikocsizunk ketten. Ha egy szót szól, a maga élete is odalössz!« A pandúrok csak bámútak, mi­kor az uraság elkocsizott a mészárossal. Csak akkor le­pődtek mög, amikor vissza- gyütt a telein tetős, és ordított rájuk: »Marhák! Itt vót a szömötök előtt a Patkó!!!« Patkó Bandinak sokféle át­változását tartja számon a folklór. Állítólag az anyja te­metésén drótostótnak öltözve jelent meg. — Nem akart regruta Jön­ni Olaszországba. Ezer lőtt be­tyár. Palkó Bandi tudomá­nya volt a faragás is. Fia, Tóth Mihály megtanulta. Uno­kájának, Tóth Mihálynak a címzete: népművész. — 1957 óta élek a faragás- bul, a szövetkezet tagja va­gyok. Most már nyugdíjas. Kétezer-száz forint. Szép sum. ma. Két fiút neveltem. Az egyik a telefonvezeték-szere­lőknél van. A másik agrár­mérnök a bárdibükki gazda­ságban. G is farag, és őt is Tóth Mihálynak híjják. Egy kisfia van, ő a legkisebb Tóth Mihály. Még hathónapos, de szép gyerök. Csak mögtanul- ja az is a faragást, igaz? resszusi, felszabadulási mun­kaverseny és szeretnénk ta­Troszt Tibor i Á «omhesztrfe fiatalasszony f ban. Két gyermekünk -wan, megszokott mozdulatokkalr a szövetkezet vezetői — emeli ki az automata gépből ■ rekek miatt — lehetővé a kész mozaiklapot. Az is lát- ték, hogy különböző műsza- ja, aki járatlan ebben az j kokban dolgohassunk. Azt ta- j iparban: sokévi gyakorlat van i pasztalom a többi asszony tár- j mögötte, szívesen végzi az j sammal együtt, hogy megbe- egyhangúnak látszó munkát. csülök a nőket, keresetünk __ Nem mondanám, hogy nem különbözik az azonos ; e gyhangú. Arra gondolok, munkát végző férfiakétól. Ha- hogy vajon ezeket a Jkülönbö- vonta 2500—2800 forintot vi- ző színű mozaiklapokat | #ek haza — férjem valamivel J hol használják majd fel. j többet —, s ebből tisztessége- Csaiádi ház, üdülő épí- : sen megélünk. Amikor a mun- tésénél, konyha-, előszó- j kát itt elkezdtem, bizony á ba- vagy fürdőszoba-padló j műszak végén alaposan elfá- készül-e belőle? No meg vi- I radva mentem haza. Ma azon- gyázni kell arra is, hogy ke- j ban a rengeteg gép — én egy vesebb legyen a selejt. Az ; félautomata olasz mozaiklap- idén is folytatódik a kong- j présgépen dolgozom — nagyon megkönnyíti munkánkat. Bri­gádomban alig van már olyan a régiek közül, aki ne kapott volna legalább egyszer kiváló jelvényt. Töb­ben vannak olyanok, akik velem együtt kétszer kapták meg a kiváló dolgozó kitün­tetést. Ez a megbecsülés, a megváltozott körülmények kötnek az üzemhez. A ragaszko­dás, az üzem­hez való tarto­zás nemcsak szavakban jut kifejezésre. Komarov bri­gád — vezetője Buxbaum Zol­tán műszakve­zető — első­nek kezdemé­nyezte, hogy a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának S0. évfor­dulójára indítsanak munka­versenyt, s mindkét eseményt újabb munkasikerekkel kö­szöntsék. — A Komorov brigád a me­gye szövetkezeti mozgalmán belül az elsők között alakult meg még 1962-ben. Azóta min­den esztendőben elnyerték a szocialista címet, 1972-ben az ezüst-, 1973-ban pedig az aranyjelvényt. Ez idő alatt a — Férjem is az üzemben, s i brigádból összesen harminc- ugyanebben a brigádban dől- j egyen kaptak kiváló jelvényt gozik, csak a másik műszak-1 “ tájékoztat Váraljai József, valyi eredményeinket mételni. megis­Gaál Györgyné, a balaton- máriai áfész keresztúri be- j tonüzemében a 36 tagú Ko­marov szocialista brigád he­lyettes vezetője. Mozaiklap- gyártó, amióta az üzemben dolgozik, s ez életében az első munkahelye. Nem is kíván innen máshová elmenni. nek titkára. Milyen eredménnyel a múlt esztendőt? Erre Czink Gyula elnök válaszol. — A brigád felajánlotta, hogy a kongresszus és a fel­szabadulási évforduló tisztele­tére mozaiklapgyártási tervü­ket 10 százalékkal túlteljesí­tik, s terven felül 28 000 négy­zetméter mozaiklappal segítik a kislakások, családi házak építését. Tervüket 19 százalék­kal túlteljesítették, s eredeti vállalásuk helyett így 53 000 négyzetméterrel- több mozaik­lapot gyártottak. Kevesebb lett a selejt — ez is vállalásuk volt —, s amikor az ősszel a kéthelyi termelőszövetkezet segítséget kért a szüret befe­jezéséhez, a Komarov brigád elsőnek jelentkezett. Hidegben, szakadó esőben is dolgoztak, s keresetüket — több mint 3000 forintot — a község óvodájá­nak, az apróságoknak ajánlot­ták fel. Szakmai, politikai szempontból is képezik magu­kat, segítik egymást például azzal, hogy munkavédelmi őr­séget adnak, hogy megelőzzék a baleseteket. Termelési ta­nácskozásunk a »Vállalat ki­váló brigádja« címet ítélte oda a Komarov brigádnak. — A napokban vásároltuk meg az óvodásoknak az aján­dékokat, az új játékokat a társadalmi munkával keresett pénzből. Ott voltam a játékok átadásánál, s bizony társaim­mal együtt én is meghatódtam az apróságok öröme láttán. Kisfiam, Gyurika is óvodás. A brigádból még Sára Istvánná és Takács Ferencné kisfia szintén az, így különösen jól eső érzéssel vittük a játékokat. Elhatároztuk, hogy az idén az óvoda bővítésénél segítünk majd társadalmi munkában. Gaál Györgyné azt is el­mondta, hogy nemcsak a tár­sadalmi munkavállalást foly­tatják tovább, hanem a kong­resszusi és a felszabadulási munkaversenyt is. Hogy mennyire komolyan veszik, azt jelzi a múlt hónapi ered­ményük is. Munkaszervezés­sel, a gépek jobb kihasználá­sával januárban 29 000 négy­zetméter mozaiklapot gyár­tottak, 7000-rel többet, mint tavaly az év első hónapjában. Szalai László Pintér István FEJHETEK A NACTAR ] FESmRES TÖRTÉNETÉBŐL Tömeges ellenállás A német fasiszták a felsza­badító Vörös Hadsereg meg­érkezése előtt minden talp­alatnyi földet fel akartak per­zselni, minden értéket el akar­tak hurcolni, minden épkéz­láb embert ágyútöltelékként akartak bevetni. E pokoli terv ellen a töme­ges ellenállás a falvak, a vá­rosok kiürítését elrendelő pa­rancsok megtagadásával kez­dődött. A Tiszántúlon a nagy- birtokosok, a tőkések, a külön­féle egyéb urak pánikszerű menekülését még a legtöbb esetben követték a kishivatal* nokok. A dolgozók azonban csak elvétve hagyták el ottho­nukat. A Hajdúságban kelt szárnyra az a népi mondás: »Urak, papok száladjatok, pa­rasztok csak maradjatok!« A Duna—Tisza közének s főként a főváros és környékének ki­ürítésekor már tömeges ellen­állással találták szemben ma­gukat a nácik és csatlósaik. A Somogyi Néplap menekülők szörnyű kálváriá­ja, a németek és nyilasok ha- rácsolása, fosztogatása, a ha­zafiak szervezett ellenállásá­nak eredményessége és főként a felszabadított területekről érkező hírek, amelyek megcá­folták a gyalázatos szovjetek lenes propagandát — jórészt maradásra bírták az embere­ket. »Mi Szegedre, Debrecenre nézünk, és nem megyünk ... Az ország népe hazát akar és nem hontalanságot« — írta az Ellenállás novemberi száma. Csepel népének 1944. de­cember 4-e és 6-a között a ki­ürítési paranccsal szembesze­gülő bátor helytállása, ame­lyet Kalamár József vezetésé­vel a »13-as bizottság« irányí­tott, nemcsak a csepeli műn* kások elhurcolását, hanem a főváros munkáslakta peremke­rületeinek evakuálását is meg­akadályozta. A Dunántúlon jó­részt már azok is ott marad­tak, akik az ország más ré­szeiből még ide menekültek. Főleg azok mentek tovább, akik tudták, hogy a felelős­ségre vonást nem kerülhetik el. Az utolsó »végvárakból«, Sopronból és Szombathelyről származó nyilas jelentések is arról számoltak be, hogy a la­kosság nem hajlandó szülő­földjét elhagyni, mert »ha már éhezni és fagyoskodni kell, legalább itthon legyünk«. Tömeges ellenállással vála­szolt a lakosság a nemzeti va­gyon elhurcolásának és a gyá* rak felrobbantásának tervére. Egymás után alakultak kom­munistákból, szervezett dolgo­zókból, öntudatos munkások­ból különféle »védelmi bizott­ságok«, amelyeket igen sok esetben a műszakiakkal, sőt a tőkésekkel vagy megbízottaik- kal is együttműködve szervez­tek. Csepelen, Miskolcon, Diósgyőrött, a győri vagon­gyárban, a Dunai Repülőgép- gyárban, az Egyesült Izzóban, a Ganz Hajógyárban, a MÁ- VAG-ban, a Kőbányai Sör­gyárban, a Hazai Fésűsfonó­ban, a Mechanikai Cipőgyár­ban, az Ózdi Acélárugyárban, a Vadásztölténygyár moson­magyaróvári részlegében és még másutt is alakultak ille­gális szervezetek. A gépek el­szállítását időhúzással, ide- oda utaztatással, nem egy esetben értéktelen szerszámok berakásával mentették meg. Pécsen a vasutasok helytállá­sa akadályozta meg a megra­kott szerelvények elindítását. A német hadvezetést megle­petésszerűen érte a Vörös Hadsereg gyors előretörése és Budapest megközelítése. Ezért minden épkézláb embert moz­gósítani akartak, hogy leg­alább hevenyészett védőárkok­ban vehessék fel a harcot. A peremkerületek és a környező falvak lakóinak ezreit kény­szerítették munkára, de kevés # eredménnyel. Pedig e célra? igénybe vették a csendőrséget,? a nemzetőrséget, a légószolgá-? lat fegyveres beosztottjait, sok? esetben katonaságot is. A kis-? pesti polgármester írta a si-? kertel en kísérletekről: »Min- ? Árulkodik az antenna Több az orvhallgató Ki gondolná, hogy vannak, akik nem tudják: a rádió- és den odaadásunk ellenére is a^ televíziókészülékeket be kell jelenteni a postán, és értük havi díjat kell fizetni. Nem tudják, vagy úgy tesznek, mintha nem tudnák. Hogy nem kevés Kaposváron az ilyen orvhallgatók és orvnézők száma, bizonyítja: a pécsi lakosság kötelességérzete elko­pott ...« Falun a parasztság termé­nyeinek eltitkolásával, a szál­lítási kötelezettségek szabotá- lásával mentette, ami menthe­tő. Az állatokat távol eső ma­jorokban, tanyákon vagy er­dőkben rejtegették. A vidék, főként pedig a fő­város lakosságának elévülhe­tetlen érdeme az üldözöttek, egyes esetekben szovjet hadi­foglyoknak, a katonaszökevé­nyek és a zsidók tízezreinek rejtegetése, bújtatása. A magyar hadsereg a ma­gyarországi hadműveletek .so­rán is az utóvéd szerepét kap­ta. De ez már egy demorali­zált, szétesett hadsereg volt. Előbb a székelyek, azután a kárpátaljaiak, a nyírségiek, majd az alföldiek mentek el tömegesen — panaszolják je­lentéseikben a nyilas tisztek. A főváros pincéi, elhagyott há-f tévhitben zai tele voltak »dezertálok-# ,,,, . ,, kai«. A Dunántúl erdeiben. # akkor keU a radlot kejelente- falvaiban is ezrével lézengtek#11'’ lla az áramot fogyaszt... a front elvonulását váró kato-# A posta szempontjából ez tel­nék. A városokban pedig »csak# jesen mindegy, csakúgy, mint vannak az illetőnek készülé­kei. Jó tudni azt is, hogy az autórádiót szintén be kell je­lenteni. A televízióval kapcsolatos visszaélés kevesebb. Ennek fő oka, hogy árulkodik az anten­na ... A nem fizetők egyszer se mondták, hogy nem ismer­postaigazgatóság ellenőrei | ték a fizetési kötelezettséget. egy-egy kőrútjuk során 30—40 bejelentetlen készüléket talál­nak. Különösen sok az orvhallga­tó. Az ok és indok sokféle, a leggyakoribb azonban, hogy úgy gondolják: a bolt amúgy is bejelenti a készüléket, mi­ért jelentsék be még ők is. A Í bolt valóban elküldi az el­adott készülékek listáját, en­nek alapján azonban lehetet­Mondtak persze mást... A postai ellenőrök egy ízben minimagnót is vittek maguk­kal, amely hűen felidézte a nyomdafestéket nem tűrő sza­vakat. A következmény pénz­bírság, és visszamenőleg az összes elmaradt díj befizeté­se. Sok helyen, ahol korábban idősebbek és fiatalok együtt laktak, most százával költöz­len kiküldeni a számlát, hi- nek új lakásba a fiatalok, s szén sok esetben a rádiót ajándékba vették, vagy éppen a közös háztartásban élő nagy­mama nevén van a készülék bejelentve. Mások abban élnek, hogy egy nap a világ« hangulatába temetkező, dáridózó tisztek mulattak. 1945 áprilisában — két hadosztály átállása miatt — a német hadvezetés paran­csot adott a Németországba# hurcolt magyar honvédcsapa-# tok lefegyverzésére, és mun-# kásalakulatokba történő be-# osztására. (Folytatjuk.).# az, hogy a rádiót' hallgatják-e vagy nem. Sokan visznek ki rádiót a hétvégi nyaralójukba, de ezt sem jelentik be mondván, hogy az ott ugyanúgy az övék. Ez igaz, a fizetés alapja azon­ban mégis az: hány helyen i magukkal viszik a rádiót és a televíziót. Ez az oka, hogy a legtöbb be­jelentett és nem bejelentett készülék egyaránt a Kalinyin csak | városrészben van. Jelenleg Kaposváron 14 332 bejelentett rádió és 15 214 tv van. Már ez a számpár is sej­teti, mekkora lehet a bejelen­tetlen rádiókészülékek szá­ma. Elgondolkodtató, hogy leg­kevesebb a visszaélés a pe­remkerületekben. Az itt lakó, javarészt egyszerűbb és idő­sebb emberekben még él a szemlélet: »ez a kötelességem, ezt meg kell tennem«. B. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom