Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
Uj múzeumok, régi gondok A hálózatfejlesztésre a négy évvel ezelőttivel szemben 130 százalékkal fordít többet 1975- bem Somogy múzeumi igazgatósága; ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló bárom és fél millió forinttal további tennivalókat is elvégezhetnek. A tenniakarás bizonysága: minden fillérnek megvan a helye. De olykor sem a költségvetés, sem az ügyszeretet nem elég... Erre adott »példát« Zala, illetve a tahi tanács, amikor akadékoskodásával hátráltatta a Zichy Múzeum fölújítását, és csak felsőbb utasításra engedett. Most már csaknem teljes az öröm; hamarosan megkezdődhetnek az átalakítási munkálatok a sokat ígérő múzeumban. S talán az ősszel már a szép elképzelések valóra váltását is megkezdhetik. Ügy tervezik, hogy 1976-ra, 1977 elejére — a Zichy-évfor- dulóra — méltóképpen adózhat a megye és a község (!) a kiváló festőművész emlékének. Persze még mindig nincs könnyű helyzetben a somogyi múzeumi szervezet: korszerű kiállításról is gondoskodnia kell, és ezt egymaga már aligha tudja megoldani. A zalai Zichy Múzeumban rendezik be a Rudnay-emlék- szobát is és az előbbivel együtt adják át. A közelgő Berzsenyi-évforduló sürgette a niklai múzeum fölújítását. A .kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum állítja össze. Helyi segítségről Zala esetében nem szólhatunk, de ezt — szerencsére — kiegészíthetjük azzal, hogy nemcsak ilyen eset van Somogybán. Csurgón létrehozzák Dél-Somogy múzeumi bázisát. A községi tanács áldozatvállalása — az, hogy hét szobányi épületrészt adott a néprajzi gyűjtemény számára — nagyban hozzájárult a múzeumi szervezet sikeres tevékenységéhez. Miért Csurgón és nem pedig Barcson lesz múzeum? Tavaly ugyanis sióba került a Dráva- menti nagyközség is a hálózatfejlesztés tervében. Barcs fölajánlott ugyan egy épületet, de azt bárminemű hasznosításra alkalmatlannak nyilvánították az építészek, helyette pedig egyenlőre nem tudnak másikat biztosítani. De nem is ez a fő ok: a minisztérium főosztálya szerint Barcson, még nincs meg a múzeum alapja, a gyűjtemény. Csurgón, viszont szorgos pedagógusok sokévi munkája nyomán — Papp Imre segítségével — készen áll. A Csokonai Kollégiumban majdan kialakítanak egy nagyobb múzeumot is, de ez a terv még a távolabbi jövője. A tavasszal viszont megnyílik a néprajzi gyűjtemény a volt gyógyszertár helyén, a tanácsház épületében. Marcali eddig is jelesen vizsgázott. Helyi segítséggel egy szép munkásmozgalmi és helytörténeti múzeum épül itt. És már állnak a. falai a képtárnak is. Száznegyven négyzet- méternyi alapterületű képtára lesz a nagyközségnek. Ber- náth Aurél szülőfalujában.. Ez év nyarán megrendezik az első kiállítást is. Még mindig a hálózatfejlesztésről beszélünk, amikor a Balaton-part felé vesszük az utunkat.' Siófok, Beszédes József Múzeum. Marad-e az elavult kiállítás vagy egy korszerű Balaton-kiállítással gondoskodnak a tóparti múzeum látnivalói? Ez még ma is kérdés. H. B. Amikor Ilja Mihajlovics fölrakta óriási tollal díszített kalapját, a Spanyol Grand öltözékének legszebb díszét (»Mintha volnának angol grandok is!« — morfondírozott magában), egész lényéből rögvest valami fennhéjázás áradt, s ez nejéből, Anna Pét- rovnából aggodalmat váltott ki. t ■ — Aztán nehogy valami ostobaságot fecsegj a bálon! — mondta. — Válogasd meg, ki előtt mit beszélsz ... — De hiszen azt se tudom, kit takar az álarc. Pedig tudhatnád: a Medve maga Ivan Ivanovics, a helyettese a Farkas, a főmérnök a Róka. a főkönyvelő pedig a Vakond. Persze arról a méregkeverő Zamurzajevről, aki folyton keresztezi az utadat, nyugodtan elcseveghetsz mindegyikükkel. Apropó! Zamur- zajev Harlekinnek van öltözve ... A bálteremben nagy volt a zsivaj. Először is azt kellett megállapítania,' hol van a Harelkin. Ahá, ott! És máris a Medve körül nyüzsög az a talpnyaló... — Hörpintünk valamit? — bökött a büfé felé egy süllőnek maszkírozott férfi. — — Hozzám mint halhoz ez kimondottan illik. Hanem azt tudod-e barátom, hogyan ittak a grandok? — Nem — felelte zavartan Hja Mihajlovics. — Nq gyanúnk! (-Legalább szerzek egy (Farsangi történet) kis kurázsit, ez hasznára lesz az ügynek!«) — Hiába vagy te süllő — mondta úgy a harmadik féldeci után, amikor lefelé ballagtak a lépcsőn az emeleti büféből —, sekély vízben úszkálsz. Arról például tudsz-e, hogy a trösztünk majdnem elúsztatta az évi tervet? .. . Nini, épp itt van a főmérnökünk, kérdezzük meg tőle, mi erről a véleménye. Azt hiszem, ö a Medve. Hello, mackó, szabad egy pillanatra? A kollégával éppen arról beszélgetünk, hogyan égtünk le az év végén ... — Honnan jöttek maguk tulajdonképpen? — kérdezte a Medve kínosan hosszú hallgatás után. — Onnan felülről — mutatott Hja Mihajlovics fölfelé, az emeletre. — Ahá, világos — mondta csüggedten a Medve. — Mint az adott intézmény vezetője ... Hja Mihajlovicsot kiverte a hideg veríték. Még a fülére tekeredett száraz szerpentin is átnedvesedett, abbamaradt a zizegés. -De hiszen ez Ivan Ivanovics! Persze, ő a Medve! O, én szamár, mindent összezagyváltam.. .«■ — öt perc múlva visszajövök, akkor majd folytatjuk a beszélgetést — mondta olyan hangon, amelytől meg Anna Petrovna is megrémült volna. Ennél többre nem is telt a magabiztosságából. Ügy lépett á folyosóra, mint egy holdkóros. A hátsó bejáratnál a tűzoltó bóbiskolt. Ilja Mihajlo- vicsnak ragyogó ötlete támadt!.,. Castilia, Aragon és Sevilla egyetlen grandja sem kérlelte még olyan szenvedélyesen a megközelíthetetlen donnát, hogy vegye le a köpenyét, mint ahogyan Ilja Mihajlovics könyörgött a tűzoltónak: cseréljék el a ruhájukat ... ... — Igaza volt — lépett oda a Medve a Grandhoz, aki a villamos kapcsolótábla körül matatott —, valóban volt egy kis leégés ... — Rögtön megéreztem, mert jó a szimatom, bár pori' tosan nem tudtam — heheré- szett a Grand. — Aztán odafönt honnan tudják? — mutatott fölfelé a Medve. A Grand rá se nézve válaszolta: — Vannak bizonyos jelek: ha füstölni kezd egy kicsit, mi már tud juk ... A Róka haladt cl mellettük, cigarettáját elrejtve óvatosan a tenyerébe fújta a füstöt. — Mindent látok. Róka koma — sziszegte utána a Grand vészjósló hangon. A Medve összerezzent; — Hadd mutassam be önnek a főmérnökünket, Palri- kejev elvtársat! — A Medve a Grand háta mögött i:re- vétlenül fölfelé bökött zz uj- jával, amikör a Róka odalépett hozzájuk. — Engem nem érdekel, hogy fő vagy nem fő — szorította meg a Grand mérgesen Patrikéjev kezét. — Rögtön észreveszem, ha valahol szabálytalanság van, — Csak azért nem tartót- ' tűk be\fl technológiai előírásokat — mentegetőzött Pat- rikejev —, hogy időben hozni tudjuk a tervet. Hanem Ivan Ivanovics, maga is hibás ... — Hát igen, nem tagadom, nem ügyeltünk eléggé az előírásokra ... — Bizony, nagyon kell vigyázni, könnyen rossz vége lehet a dolognak — bólogatott a Grand. — Ho máskor is előfordul... — Ki van zárva — fogad- kozott a Medve. — Patrike- jev elvtárssal személyesen ellenőrzünk mindent... Maga mit ténfereg itt?! — bödült a tüzoltóruhás férfira, aki félénken rángatta a kabátja ujját. — Mit zaklat? ... Menjen Zamurzajev elvtárshoz, ha akar valamit, nekem fontos tárgyalásom van! — ta- szigálta Ilja Mihajlovicsot a Harlekin felé. Ilja Mihajlovics kárörven- döen mosolyogva kezdte kioktatni Zamurzajevet a lüz- rendészeti előírásokról. a Kalinyinszkaja Pravdából fordította: Zahemszky László HETI BELPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Hétfőtől szombatig Ezekben a napokban, hetekben magától értetődő az emlékezés 1945-re, a háború végének, a fasizmustól való megszabadulásunknak esztendejére, a 30 évvel ezelőtti eseményekre. A megemlékezés elsősorban Budapest felszabadulásának nevezetes napjaira összpontosulnak.. A főváros felszabadulásának emlékére rendezett központi ünnepséget a Vígszínházban tartották a baráti fővárosok itt tartózkodó vezetőinek, köztük Promiszlovnak, Moszkva város tanácsa elnökének részvételével. Hadd emeljek még ki az ünnepségek közül egy megemlékezést:, harminc évvel ez' előtt jött létre demokratikus hadseregünk. A honvédelmi miniszter beszédében tisztelettel adózott azoknak a magyar katonáknak, akik — a felszabadító szovjet hadsereg oldalán — az elsők között vállalták a fegyveres szolgálatot a demokratikus Magyar- országért. Közben folynak a márciusi pártkongresszus előkészületei: a hét végén megkezdődtek a megyei pártértekezletek. A hét országos figyelmet és megelégedést kiváltó eseménye: elkészült a budai várpalota Duna-parti szárnya. Emellett néhány más, országos fontosságú fővárosi építkezés is vonzotta helyszíni látogatásra az országgyűlés építésügyi bizottságának tagjait. Szeged létrehozta az ország egyik legnagyobb építővállalatát, amely bejelentette: több mint kétezer lakást ad át az idén w városban és ház* j gyári elemek Békéscsabára szállításáról is tárgyal. Miskolcon — szintén friss tájékoztatás szeriqt — 2400 lakást kell az idén fölépíteni. Tájékoztatta a sajtót a héten dr. Szénási Géza legfőbb ügyész. A többi között elmondotta: az utolsó tíz esztendőben az összes ismertté vált bűncselekményekkel mért bűnözés kis mértékű, de határozott csökkenést mutat. Nyilatkozott a posta vezér- igazgatója is, ám ami a telefont Illeti, nem mondott különösen biztatót. A fővárosiakon kívül ugyanis vidéken is több új központ épült, mégis tovább növekedett a »telefon- ínség«: Budapesten 120 ezer, vidéken 64 ezer »várakozó« van nyilvántartva. Statisztikailag tehát a vidék jobb helyzetben van, de azt, aki telefonra vár, ez aligha vigasztalja. Biztatóbbak a tévé-vei és rádióval kapcsolatos bejelentések: Szentesen és Kab-hegyen kicserélik a régi tv-adót és úgynevezett átjátszó adók építésével is javítják a vételt. Megkezdődtek a tsz-zár- számadások. A pásztói tsz-ben Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a kiskunlacházi közös gazdaságban pedig dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter .is felszólalt. Fölhívták a figyelmet: a személyi jövedelmek mértéktartó növelése mellett nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a munkafeltételek javításának, valamint a gazdaságosabb, takarékosabb gazdálkodásnak. Ha már a mezőgazdaságról van szó: igen biztató megállapítások hangzottak el egy élelmisaerkeres- kedelmi tanácskozáson. Lényegük: az ellátás további javítása során a diétás- és bébiételekre, az üzletek gépesítésére több gondot tudnak fordítani. Ami a fogyasztást illeti, az étkezés mellett »a ruha a fő«. A könnyűipari ágazatok fejlesztése, rekonstrukciója ezzel is kapcsolatos. Erről tájékozódott Fock Jenő miniszterelnök a héten a Könnyűipari Minisztériumban tett látogatása során. A ruházati kereskedelem vezetői pedig a Gellértben tárgyaltak és — talán a tavalyi élénk keresleten is fölbuzdúlva — most rekord forgalomra készülnek. Mindenesetre az a jó, hogy készülnek. És hogy mivel, arra a divatbemutatók mostani évadja ad választ. Balog János Mostoha sorsú Nagyállas, avagy a csillagszemű juhász esete A juhász szelet - vetett. Panaszos expozíció: »Virágzott ez a falu. Kár volt így járnunk .. .« (özvegy Otrok Béláné.) »Hetven család is élt itt valamikor. ‘ Most tíz-tizen- kettő.« (Bencze József.) »A hetedik gyerekünket várjuk. Kellene tej, kenyér. De bezárták a boltot.« (Barna László.) »Nagyállás a világ vége. Kikapcsolták az utcai világítást is.« (Bíró Istvánná.) Mike aljában négy kilométernyi homokos út csúszik be szürkés-sárgán a fenyőerdőbe, melyet sík kaszálók, ugarfoltok szakítanak meg. Tábla nem jelez települést. Pedig napokat morzsolgatva emberek élnek itt, egyre nehezebb körülmények között. Egyre kevesebben. Az ittragadtak egy részét a megszokás, más részét az anyagi helyzet béklyózza. Megszűnésre szánt település. Az emberek közül sokan sötét arccal állítják: — Gönczi juhász az ok! Gönczi János széltől-naptól bámult arcú, negyven fölötti férfi. Fölösleg nincs a csontjain. Mélybarnán világoló szeme csapda. Bajusz, csillogóra kefélt haj. Bársonynadrág, murcigombos möllény. (A szabó nem vállalta a pásztormellény elkészítését; ráparancsolt az asszonyra Gönczi, az megcsinálta.) Fürge észjárású, eredeti ember. ök laknak legszebben a faluban. Tévé, magnó, gáztűzhely, mosógép, motorkerékpár. Jól keres, és ízlése is van a mikei Rákóczi Tsz juhászának. Van élő vagyona is: négy tizennyolc éves — mellette ju- hászkodik. Száll a mester- ség ősidők óta apáról fiúra. Az Alföldről jöttek, s a juhász szelet vetett Nagyállá- son. — Szél? Olyan szelek itt nincsenek, mint Ecseg- pusztán voltak, amikor a sár- kányfarkú fel- leg érkezett, villámlással. Volt egy kabátom, abba kár lett volna macskát vinni, úgyse tudta volna az egeret megfogni benne. A meztelen talpam mint a cipőtalp. A villám szele a földhöz teremtett. Azt hittem, egy pillanat telt el. De tömlöc-sötét volt már, mire magamhoz tértem. Másféle szélről van itt szó! — Juhásszá az ember hetvenéves korában lesz, addig csak tanul. Az apám nekem is csak a halálos ágyán árulta el a sántázó titkát. Addig én a kence összetételét nem tudtam. Sokan mondják: de jó a juhásznak! Támaszkodik a botjára, és furulyázik vagy ■klánétozik. Pedig olyan a mi- Meséltek a meztelen em- | vábbi munkát ..iri „i-i nr, ArtKAl can Ír í A Hnlí bérről is, aki lejár az égből, Juhász társamnak meghalt a fia, beléfúlt a folyóba. Elment a pajtásom a jósemberhez, az megnyugtatta: a fia Amerikába ment. Elhitte a társam, én nem. De olyan jó volt nekem, hogy ő hiszi... A felesége csak időnként néz be hozzánk. Oka lehet. — Én mindent tudok, mi van magam körül. A birka még az időt is megmondja. Látni lehet a viselkedéséből, ha idő készül. — Mi a prognózisa az elkövetkezendőkre? — »Mátyás ha nem talál, csínyéi. Gergely kifagyasztaná, ha tehetné, a tehénből a borjút is. És a Sándor, József, Benedek ezt igyekszik jóvá tenni.« Alig van lelkem a szemére hányni, hogy az emberek szerint azért zárták be a boltot Nagyálláson, mert ő. beleszerelmeskedett az egykori boltosáéba. Az ezt követő agya- bugya miatt került az ügy bíróságra. — Aki azt hiszi, emiatt nincs boltosunk, nem lát tovább az orránál. Igaza lehet — ezt bizonyította a nagyatádi-áfész-köz- pontban folytatott beszélgetés Balaskó Sándor szervezési elő- t adó: dolgunk, akár az asszonyé. Ha I — Végleg fölszámoltuk a csináljuk, nem látszik. Ha nem csináljuk, azonnal megmutat- I kozik. De csak nem beszél arról a ] szélről, amit vetett! — Hétszáz birkát bíztak rám. Azokat én mind személyesen ismerem. És bár az állatorvos nem szereti, gyógyítom is. Odajön elém az egyik, néz rám szomorúan. Megvizsgálom, hát mit tanálok! Meghalt benne a két bárány. Nem hiszek babonaságokban ... Nem hittem annak az öregasz- szonynak sem, aki húsvétkor gyertyát gyújtott. Ha a láng kialudt, biztos volt benne, hogy meghal valaki a rokonságból. Abban sem hittem, hogy ha a gyertyát nem szentelik meg, elalszik. Mondtam az öregasz- s2onynak: ha én fölemelem a vezérkos farkát, hát meglátom a ceglédi tornyot. Hitte. i Körülöttünk a juhász faragásai. Ha valaki gyámkodna fölötte tanácsaival, eggyel több boltot. Forgalom úgyszólván nincs, de emiatt még árusítanak ott. Volt a boltosnak hatvanezer forint hiánya. A tönern vállalta senki. A bolt felújítása nagy pénzbe kerülne, -rohad« az épület. A település lakosainak zömét alkotó cigányok tavasszal felkerekednek, csak ősszel térnek vissza a növénygyűjtésből. A mikei tanácson Árok József elnök véleményét hallgattuk: — ötvenhét ember. Szorgalmazzuk jobb környezetbe kerülésüket; öt forintért négyszögölenként telket biztosítunk Mikében. Hufnägel Ja- kabnét mi hozattuk be. A cigányok egy része Dobontára készül. Bencze bácsit berendezett szoba várná a lányánál. — A bolt... — Senki sem vállalja, hogy kijárjon. Odd akartuk adni a tsz-nek méregraktárnak, de nem kellett. Legyen, aki vállalja, hogy lebontja! Hisz a saját otthagyott otthonát sem bontotta le mindenki. Azt írja Sóvári Gizella mos megjelent — A tanácsok gazdálkodása című könyvében: »Minden esetben gondos elemzésnek kell... megelőznie azt a döntést, hogy a szóban forgó település ... sorvadása végére a megszűnése tegyen pontot.« Nagyállás esetében mintha ez a kívánt »gondos elemzés« elmaradt volna. Lépcsőfok kihagyásával készülnek lépni? Talán, ha a településnek helybéli tanácstagja lenne, jobban tájékozódhatnának a döntést hozók. Leskó László szép gyereke. A legidősebb — i népművészünk lenne. Egy »őslakó«: Bencze bácsi. V. Csernyikor Ismerlek szép maszk!
