Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

CTVEN ÉVE TÖRTÉNT: Az első somogyi ötven éve, 1919 április dere­kától a magyar Vörös Hadse­reg kritikus napokat élt át r. román királyt hadsereg táma­dása után. Az ellenforradalmi tisztek vezetése alatt álló Szé­kely Különítmény megnyitotta a frontot, és gyors visszavonu­lása révén a fedezetlenül ma­radt szárnyakon beözönlöttek a román egységek A székely csapat ellenforradalmi tény­kedésére az április 26-i nyír- baktai fegyverletétel teszi fel a koronát. A kelleti frontszakasz válsá­gos érákat élt át. Itthon, So­mogybán minden szem Debre­cen térségére figyelt 1919 áp­rilisában. Április 20-án indult a frontra a Somogy—Baranyai 44. dandár II. és IV. zászlóal­ja, amely négy nap múlva pa­rancsot kapott Hajdúszoboszló védelmére, illetve megtisztítá­sára. Április 23-án elesett Debrecen. A néhány napja ki­nevezett vezérkari főnök, Stromfeld Aurél védelmi ter­ve felborult a székelyek áru­lása, majd az ezt kővető álta­lános fejetlenség miatt A visz- szaözönlés olyan nagymérvű volt, hogy Hajdúszoboszlót előbb elhagyták a csapatok, mint arra az ellenség kénysze- ritette volna őket! Szamuely Tibor Püspökladányból kiin­dulva április 23-án este egy bihari agrárproletárokból álló egységgel biztosította a Vörös Hadsereg 4. hadosztályának előrenyomulását, melynek alá­rendeltségébe tartoztak a so­mogyi 44-esek is. Az elienáö- kés sikerrel járt, mert április 24-én a románoktól visszafog­lalták a Vörös Hadsereg egy­ségei Hajdúszoboszlót A har­cokban kitűnt a 44-esék II. zászlóalja, amely a másnap tá­madó román lőerőkkel szem­ben a harc oroszlánrészét vál­lalta. A Vörös Újság 1919. áp­rilis 29-i számának Üj harcok Hajdúszoboszló birtokáért cím­mel írja: »A románok e hónap 2S~éröl 26-ra virradó éjjel új­ból megkezdték a támadást Hajdúszoboszló ellen. A város birtokáért véres utcai harcok folytak. Részünkről a bihari gárda és a 44-es vörös ezred védte Hajdúszoboszlót, a biha­ri gárda azonban tévesen ér­telmezett paracns folytán állá­sából visszavonult, mire a ro­mánok bevonultak az üresen hagyott állásokba és a 44-ese- ket oldalba támadták. A heves és túlerőben levő támadás elöl a 44-esek kénytelenek voltak visszavonulni. A város mögött hősi halottak csapalink újból rendbeszede- lözködtek és rendszeres táma­dást intéztek a városban lévő románok ellen. Órákig tartó véres utcai harc kezdődött, amelybe a román tüzérség is beleavatkozott. A 44-esek hő­sies erőfeszítéssel védekeztek, de az újabb segítséggel meg­erősödött románok elöl a dél­utáni órákban visszavonultak.*' A hajdúszoboszlód harcokban a 44-esek II. zászlóalja, Svas- tics Imre parancsnoksága alatt hősiesen harcolt április 26-án a megújuló román támadáskor. Heves harcok dúlták a vasút­állomás és környékének birtok­lásáért a délutáni órákban. A somogyi vöröékatonák soraikat rendezték és Svastics zászló­aljparancsnokkal az élen ro­hamra indultak a város vissza­foglalásáért Néhány órán be­lül jelentős területeket foglal­tak vissza. Közben a román királyi csapatok páncélvonata és tüzérsége lőni kezdte a so­mogyiak segítségére siető két másik zászlóaljait Az utcai har­cokhoz alig szokott egységek hátrálná kezdtek és a somogyi vöröskatonákat a bekerítés fe­nyegette. Közben a meglapuló helyi ellenforradalmi fegyve­res csoportok vezetőd kapcsola­tot találtak a románokkal és a délutáni órákban egyszerre tá­madtak. A hajduszoboszlói ku- lák, eilenfarradalmár csoport a visszavonuló vöröskatonákat orvul megtámadta és elsősor­ban a sebesülteket legyilkolta. A két tűz közé került vörös- katonák komoly emberveszte­séget szenvedtek Hajdúszo­boszló falai között és határá­ban. Az első világháborúból bátorságáról ismert Svastics Imre zászlóaljparancsnok fog- ságbaesésének pillanatáig gép­puskával, majd gránátokkal fedezte visszavonuló katonáit a város határában. A hajduszoboszlói harcokban elesettek közül .eddig két so­mogyi vöröskatona nevét siker rült megtudnunk. Április 26-án délután a húsaesztendős kaposvári születésű Kaszala Ferenc vöröskatona (apja Ka­szala Ferenc, anyja Csepcsek Mária) haslövési, kapót. A má­sik somogyi hősi halott, a bar­csi születésű, huszonegy éves Gerla János volt. A különböző helyeken elte­metett katonai tömegsírokban nyugvók nincsenek Hajdúszo­boszlón anyakönyvezve. A. A. Jegyárusító „szirén” egységből áll- Az egyik . az úgynevezett perifériális beren­.Jegyet kérsz a repülőté­ren a pénztarosnőtől, s az le­nyomja az elektronikus beren­dezés irányítopultjanak bil­lentyűit A »•Szirén*' számító­gép teljesíti a kérést, s egy megvilágosodó képernyő is le­hetővé teszi az eredmény el­lenőrzését A képernyő kialszik, de pil­lanatok múlva ismét kigyul­lad, közli a járatszámot, az ülőhely számát, az átszállási helyeket és a jegy árát. És ha mindez megfelel az utasnak, a (Uénztárosnő ismét megnyom billentyűt és a gép ki- a frissen nyomott menet- ret Ellenkező esetben több utazási variációt közöl a leg­közelebbi járatokra. így működik majd a közel­jövőben a központi moszkvai légi-kikötő valamennyi pénz­tára. A számító-berendezést Szeverodonveck ukrán város­ban szerelik a vezérlő szá­mító berendezések tudomá­nyos kutató intézetében. A rövidesen elkészülő »Szi­rén« -«ndszer három műszer­dezés, amelyet az Aeroflot ügynökségeiben és pénztárai­ban helyeznek el, és a jegy­szolgáltatást látják el. A má­sik egység bármelyik csator­náján szolgáltatható informá­ció, akár telefonon, akar táv­iratilag. Az információs szá­mítóközpontot a központi vá­rosi légi-kikötőben helyezik el, ez tárolja és dolgozza fel a légi közlekedési vonalakra vonatkozó valamennnyi infor­mációt Ez a bonyolult, de pontosan működő berendezés 12—15 perc alatt kiadja a légi utas­nak a menetjegyet, növeli a légi forgalom kereskedelmi megterhelését, és évente egy­millió rubelt takarít meg. A “Szirén« a repülőjegyek kiadásán kívül összegyűjti a forgalom statisztikai adatait is, ezeknek az adatoknak az alapján állítják össze a leg­megfelelőbb menetrendet, va­lamint az üzemanyag fogyasz- betervezését A “Szarén« tás SOMOGTI NEPtAP Vasárnap, 1969. április 20. Nagyatád a Tanácshöstársaság idején A régi reakciói csak úgy italok teljesen letörni, ha a politikai hatalmai íd vesszük a régi remiszer «litereinek a kezéből. Kérjük az ririársakat, ügyeljenek a legnagyobb rendre, ami i«ite8yajanjraa* a legnagyobb érdeke. alHiatttfHnUsttaics. Az 1918. november 10-én megalakult nagyatádi munkás­tanács — amellyel egyidőben nemzeti tanács is működött a községben — 1919. március 22 -ón vette át a teljes hatal­mat Nagyatádon a piactér boné- ! pesedett Az emberek mindé- nütt élénken tárgyalták az eseményeket Március 22-én hatalmas falragaszok jelentek meg az utcákon. “Munkások! Elvtársak! Elvtársnök! A régi reakciót csak úgy tudjuk tel­jesen letörni, ha az összes po­litikai hatalmat kivesszük a rendszer embereinek kezéből. Ezért a mai nappal átvette a Munkástanács a teljes hatói­mat. Kérjük az elvtársakat, ügyeljenek a legnagyobb rend­re, ami mindnyájunknak leg­nagyobb érdeke. Üdvözlettel: a nagyatádi Munkástanács.« Ezen a napon a munkásta­nács vezető tagjai: Zóka Imre, Horváth Károly, Polgár György és Valcsics János meg­jelentek a községházán, majd ezt követően a főszolgabirósá- gon és átvették a hivatalokat Bárány Sándor főszolgabíró kénytelen volt elhagyni hiva­talát és helyettese intézte to­vább az adminisztrációs ügye­ket. A községi főjegyző mellé Valcsics Jánost a főszolgabí- rósághoz pedig Burány Pétert nevez téli ki biztosnak. A me­gyei direktórium a járás élére Hegedűs Gézát nevezte ki po­litikai megbízottnak, aki a községi munkástanáccsal szo­rosan együttműködve irányí­totta hatósága területének ügyeit Toborozás a Vörös Hadseregbe Április elején ú j ja választot­ták a munkástanácsot, amely­nek tagjai egyik legfőbb fel­adatuknak: a közbiztonság, a közrend megteremtését, a fegy­veres' erő megszervezését te­kintették. Létrehozták a Vörös Őrségét és a toborzást a Vörös be is. Már március 28-án jelentek a községben a tobor- zó falragaszok: “A Forrradalmi Kormányzótanács elrendelte az új proletár hadsereg felállí­tását, amelynek tagjai teljes ellátáson és ruházaton kívül 450 Korona havi fizetést, csa­ládtagonként 50 korona csalá­di pótlékot kapnak... Jérték a Vörös Hadseregbe, amely a ti hadseregetek, úgy a ti ér­deketek védelmére alakul Je­lentkezzetek mindnyájan, s áll­jatok ezzel szolgálatába a nagy szent célnak: a porletárszabad­ság megvédelmezésének. Test­véri szeretettel vár titeket: a nagyatádi Munkástanács.« töri -követően mintegy öt- ven nagyatádi tesz eleget nyomban a felhívásnak, és je­lentkezik a Vörös Hadseregbe. A fegyveres erők megszervezé­se közben folyt a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezé­seinek végrehajtása. Á simon- gáti termelőszövetkezet meg­alakulása (március 7.) után hozzáláttak a többi nagybir­tok szocializálásához is. A volt uradalmakban élps harc bonta­kozott ki a vezetésért a bizal­mi testület és a régi vezetőn, illetve tulajdonosok között. Ki- vadáran egy darabig meghagy­ták ugyan intézőnek a birto­kos Sommsich Géza grófot, akit azonban áprilisban a szövet­kezet tagjai kizártak a szövet­kezetből és helyette Angyal Pált, a volt grófi inast bízták meg a vezetéssel. A szocializált uradalmakban- a gazdálkodás a volt uradalmi cselédek szinte emberfölötti munkavégzésén nyugodott. Horváth Károly gazdaságpoli­tikai megbízott Latincához irt levelében a következőket ol­vashatjuk: “a mezőgazdasági munkák kellős közepén va­gyunk __örömmel jelenthe­t em, hogy a munka rendben fo­lyik ... s amint időm engedi, személyesen fogom Lalinca elvtársnál tiszteletemet ten­ni.­ság május 13-í száma »Nagy­atádról indult a mozgalom« című tudósításában: »Ma Nagy­atádon a termelési szövetkeze­tek vezetői értekezletre ültek össze, amelyen megtárgyalják a termelőszövetkezéti birtok­ágazatoknak vasúttal és tele­fonhálózattal való összekötte­tését. Amint ez a tervezet va­lóra válik, átlói az időtől So­mogy vármegye termelőszövet­kezetei az egész világ iskola* gazdaságai lesznek... « Nem rajtuk múlott, hogy a tervezet megvalósítására csak később kerülhetett sor. A nagyatádi vagyonosok, a Széchenyi tér gazdag kereske­dői ijedten figyelték az ipar és a kereskedelem szocializá­lását. Látták, hogy a bankok­ban a. kommunisták ellenőrzik a hiteléletet. A néptakarék­pénztár ellenőre Kovács János, a takarékpénztáré Turopoli György, a járási takaréké pe­dig Bencsik Ferenc lett Ápri­lis elején ellenőrzés alá került a Selyemcómagyár is. A Tarricsköztársaság győzel­me a szellemi dolgozók küíön­Korabeli plakát, amelyet Nagyatádon Bcnyák János nyomdá­jában készítettek. Nagyatádról indult a mozgalom Májusban Nagyatádon ta­nácskoztak a tes-melőszövetke- zetek vezetői, akik a mozga­lom jövőjével is foglalkoztak. Elkészítették a tsz-ek vasút- és telefonhálózatának a terveze­tét is. A tanácskozásról így számol be a Somogyi Vörösúj­az Aeroflot könyvelési felada­tait is képes ellátni. A berendezés cserebiztos modulegységekből épül fel, ezért kapacitása növelhető vagy csökkenthető. így pél­dául tartalékegységeket lehet hozzákapcsolni, s ezzel jelen­tősen megnövelhető a »Szirén« memória befogadó képessé­ge, mig ugyanakkor az infor­mációk feldolgozásának se­bessége nem csökken. Ezt az operatív és sokolda­lú rendszert széleskörűen föl lehet használni az ipari vál­lalatoknál, a kereskedelem­ben, a közszolgáltatásban, egy­szóval, mindenütt, ahol pon­tos számításokra és gyors in­formáció szerzésre van szük­ség. böző rétegeiben is kedvező po­litikai erjedést eredményezett. Nagyatádon elsőként a tanító­ság mozdult meg és tett hitet a proletárállam mellett. A pe­dagógusok haladó csoportja részt vett a munkástanács te­vékenységében, az iskolai re­formok végrehajtásában, az egyházi vagyon felszámolásá­ban. Katona Géza a polgári is­kola tanára lett a művelődés­ügyi osztály elnöke, s egyben a Somogyi Vörösújság sajtóbi­zalmija is. Ugyancsak lelkes, odaadó munkása volt az ügy­nek Csereiné Lőweháim Mal­vin, az állami elemi iskola ta­nítója is. A művelődéspolitikai célki­tűzéseknek megfelelően hoz­záláttak a felnőttek iskoláin kí­vüli oktatásának előkészítésé­hez, szerveztek ismeretterjesz­tő előadást, munkásdalárdát és műkedvelő együttest is. Nyaraló és szanató­rium a kastélyokban A Munkástanács áldozatos erőfeszítéseket tett a proletár- hatalom felnövekvő nemzedé­kének, a gyermekek életének szebbé tételére: például a her­cegi kastélyból proletár gyer­meknyaralót létesített. Erről így számol be a megyei lap. A nagyatádi Munkástanács üd­vös kezdeményezése címmel. »A Forradalmi Kormányzóta­nács nagyarányú akciót indí­tott a proletárgyerekeknek, ezeknek a burzsoá odúkban el- csenevészett szegény penészvi­rágoknak nyargltatása érdeké­ben. A nyaraltatási felhívás el­jutott a nagyatádi munkásta­nácshoz is, amelynek tagjai érző és megértő szívre valló határozatot hoztak a kis pro­letárok érdekében. Nagyatád gazdasági életének régi fojto- gatója, a Hohenlohe hercegi birtokhoz tartozott egy szép vadászkastély és vadaskert Ezt a nagy vagyont a letűnt kényúr évente alig néhány na­pig használta. A proletárok « vadaskertbe csak mint hajtők, mint rabszolgák mehettek be. Az új világ ezen is változtatott. Ahol a henyeség tanyázott évente néhány napig, ott most a munka honol egész éven át A vadászkastély pedig nyaraló­helye lesz a kis proliknak, mert így határozott a nagyatádi Munkástanács, amely már ér­tesítette is a direktóriumot er­ről az emberbaráti elhatáro­zásáról. Majd száz gyerek in­dul az idei nyáron a vadász- kastélyba.­Az egyik legelterjedtebb népbetegség Nagyatádon is • tuberkulózis volt A munkás- tanács körültekintő intézke­déssel igyekezett a betegsége­ket megelőzni. E cél vezette akkor is, amikor meghozta azt a határozatát, “hogy a volt uradalmi kastélyt a tulajdonos engedélye nélkül szanatórium­má alakította át. ­Az első szabad május else­je megünneplése után a kato­nai helyzet egyre súlyosabbá vált A nagyatádi munkásta­nács ismét szervező rmunkéhoz látott, s rövid időn belül felál­lították a földműveszászlóal- jat. A honvédő háború idején különösen fontossá vált a hát­ország ipari és mezőgazdasági termelésének biztosítása. A nagyatádi munkástanács arra törekedett, hogy az időszerű mezőgazdasági munkákat kel­lő időben elvégezzék, a meg­érett termést veszteség nélkül betakarítsák. A Tanácsköztársaság meg­döntésének körülményei is­mertek. A megtorlás Nagyatá­don sem maradt el. Augusztus 7-én Bárány Sándor, főszolga­bíró már ismét hivatalában van és intézkedik, hogy a munkástanács tagjait letartóz­tassák. Október 12-én har­minckét nagyatádi kommunis­tát ítélt ed az ellenforradalmi törvényszék. Sok-sok meghur­coltatás, kínzás várt azokra Is, akik csak szimpatizáltak a munkástanáccsal. A község proletártömegei magukénak érezték azt a rendszert, ame­lyet néhány hónappal ezelőtt ők maguk vívtak ki. Az ellen- forradalom lerombolta ugyan mindazt, amit a Tanácsköztár­saság alkotott, de nem ölhette ki a dolgozók szívéből annak reményét, hogy valóra válnak Lenin szavai: “Az első után. amely elveszett, következik a győzelmes másodikl­Dorcsl Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom