Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

Vasárnap, 1965. május 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Méregdrága kilincselés Ifjúsági gyűlés Kaposváron D ékétien, csak a maguk vélt igazát hajtogató, a hivatalokra fölösleges munkát rovó emberekről lesz szó eb­ben a cikkben. Olyanokról, akik nem veszik tudomásul a tényeket. a jogszabályokat, makacsul tovább kilincselnek a fölöttes szerveknél, újabb és újabb kivizsgálást követel­nek. Vaskos aktakötegeket mu­tatott nekem a múltkor dr. Vincze Tibor, a kaposvári Já­rási Tanács V. B. mezőgazda- sági osztályának jogügyi fő­előadója. Azért halmozódott így papír a papírra, mert a pa­naszosok az első kivizsgálás eredményébe nem nyugodtak bele, levelet írtak a Népi El­lenőrzési Bizottságnak, az El­nöki Tanácsnak, az ügyészség­nek, a minisztériumoknak. Ezekben azonban elhallgatták a tények egy részét, s úgy fes­tett odafent, hogy nem volt kö­rültekintő, alapos az ügyinté­zés odalent. Így aztán kezdődik minden elölről. A tanács me­gint kiszáll a helyszínre, fel­tart a munkában nyolc—tíz ve­zetőt, adminisztrátort, bizony­latokat, okmányokat néz át, s megállapítja ugyanazt, amit egyszer már megállapított: nincs igaza a levélírónak. Elő­fordul, hogy háromszor, sőt négyszer is megismétlődik ez. Gokat beszélünk és írunk ^ mostanában az admi­nisztráció csökkentéséről, az ügyintézés egyszerűsítéséről. Nagyon időszerű ez a téma, hiszen sok időt, energiát lehet megtakarítani a fölösleges papírmunka megszüntetésével. Hiába azonban a legjobb szán­dék, ha ezek a békétlen em­berek ráerőszakolják a hiva­talra az aktahalmozást. Ha lenne olyan rendelet, hogy a jogtalan panaszokat íróknak meg kell fizetniük a kivizsgá­lás költségeit, meglepődnének, amikor benyújtanák nekik a borsos összegről szóló számlát. Mert a »minden nagy kapu mellett van egy kiskapu« —, »azért vannak odafent, hogy szaladgáljanak« —, »nem ér­demes a lábhoz menni, csak a fejhez« — szemlélet képvi­selőinek könnyű az állam zse­bére kivagyiskodni, virtuskod- ni. Mert ennek a kilincselés­nek mozgató rugója az is, hogy juszt is, megmutatom, nekem lesz igazam. Itt van például a kadarkúti Beck Sándorék ügye. A pana­szos felesége — ő volt tag — kilépett a termelőszövetkezet­ből. A földjét a tsz-ben hagy­tet — ismét panasszal fordult a Kaposvári Járási Tanács­hoz. A helyszíni vizsgálatkor megint közölték a hedrehelyi lánnyal, hogy nincs igaza. Pájer József kaposszerdahe- lyi tsz-tag lovat vásárolt. a vele közös háztartásban élő leánya nevére. A tsz panasza alapján a járási tanács mező- gazdasági osztálya utasította a községi tanácsot, hogy in­tézkedjen. A jogügyi főelő­adó megmagyarázta Pájer Jó­zsefnek, mit ír elő az alap­szabály. A tanács pénzbírsá­got rótt ki a tsz-tagra, a köz­gyűlés határozatban kötelez­te, hogy adja el a lovat, vagy adja be a közösbe. Pájer Jó­zsef ehelyett panaszos levelet írt a megyei tanácsnak, hogy őt háborgatják a faluban. Amikor elutasították, a leá­nya fogott tollat, a Kaposvári Járási Tanács vb-elnökéhez fordult. Csek József elutasí­totta Pájer Piroskát, mert a helyszíni Vizsgálat megállapí­totta, hogy a lovon kívül két tehénnel többet tartanak, mint amennyit az alapszabály megállapított Pájer Piroska közös háztartásban él a szü­leivel, teljesen alaptalan volt a beadványa. A visnyei Gál János ákta- kötege a legvastagabb. Sok fórumot végigkilincselt az idős tsz-tag: a járási tanácsot, a megyei tanácsot, a Földműve­lésügyi Minisztériumot Fehér Lajos elvtársat,'az Igazságügy­szosinaik — érdekes tanúvallo­mást tett. Gál János kijelen­tette neki; — Még máshova is tettem bejelentést, csak hadd futkos­sanak Visnyére az illetékes hatóságok! Ez a mondat jellemző Gál János helytelen szemléletére. Csek József, a Kaposvári Járási Tanács vb-elnöke a megyei tanács elnökének írott tájékoztatójában közölte: »Gál János alaptalan sérelmeivel gyakran fordul a hatóságok­hoz, bejelentéseit minden eset­ben megvizsgáltuk. Az ered­mény mindig ugyanaz volt.« A levelében még arról is szó volt, hogy figyel­meztették Gál Jánost. Csak akkor keresse meg a hatósá­gokat, ha alapja van a pana­szának. De vajon biztos-e, hogy nem. fog ismét tollat Beck Sándor, Pájer József, Vajda Irma, Gál János, nem fordul-e olyan szervhez, ahol még nem ismerik?! Erre, saj­nos, nincs biztosíték, mert a falu közvéleménye még nem eléggé ítéli el a mindenhova írogató, a hivatalokat zaklató embereket. Pedig ha ez napi­rendre kerülne, nem nőne to­vább az akta, a fölösleges ki­adás. Mert nem véletlenül ke­rült a kilincselés főnév elé a címben írt jelző, ez a ki vizs­gál ássorozat válóban méreg­drága­Lajos Géza minisztériumot. Gál János vi­A leszerelési hónap kereté­ben pénteken este a Kilián György Ifjúsági és Űttörőház- ban ifjúsági gyűlést tartottak. A KISZ és a megyei nőtanács vendégeként Némethi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője tar­tott előadást a mintegy két­száz kaposvári középiskolás diáknak. A háború és a béke kérdéséről saját életének ta­pasztalatait ismertetve szólott. Elmondotta, hogy mit jelen­tett a második világháború az akkori fiataloknak, mennyi küzdelmet, szenvedést kellett átélniük. Beszélt arról, hogy korán bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba. Már az érett­ségi előtt fölfigyelt rá a rend­őrség, majd egy ifjúsági gyű­lésen elhangzott felszólalása után letartóztatták. Végigjárta a börtönöket, koncentrációs tá­borokat 1945. május 5-én szabadult egy prágai börtön­ből. Beszélt Ságvári Endrével való találkozásairól is. A közvetlen hangú előadást a diákok mindvégig nagy ér­deklődéssel hallgatták. KILENCSZAZ K1SZ-ES vesz részt a somogyi vezetőképző tá­borban Balatonboglároru A tá­bor június közepén nyitja meg kapuit. Két- hónapon keresztül egyhetes turnusokban oktatják a fiatalokat. selíkedésére jellemző a követ­kező. A tavalyi kivizsgáláskor elmondta a panaszát, majd otthagyta a Néphadsereg Tsz irodáját, mondván, hogy nem Haditechnikai kiállítás nyílik az Ifjúsági Házban kíváncsi rá, mit válaszolnak a helybeli vezetők. Pedig jobb lett volna, ha megnézi a ki­mutatásokat, a bizonylatokat, meghallgatja a tanúkat. ö azonban fütyült az egészre, a kiküldött éretsítésre is, levelet írt az Igaszságügy-miniszté- riumnak. A minisztérium ké­résére a megyei tanács ismét megvizsgáltatta a Kaposvári Járási Tanáccsal Gál János panaszát. Az eredmény meg­egyezett az előző kivizsgálásé­val. Horváth János volt bri­gádvezető — rokona a pana­Honvédemi nevelési céllal hadieszköz- és haditechnikai kiállítást rendez a Kilián György Ifjúsági Házban hely­őrségparancsnokságunkkal kö­zösen a Budapesti Hadtörté­neti Intézet és Múzeum pa­rancsnoksága. A kiállításon bemutatják a néphadseregben használatban levő harckocsik, lökhajtásos vadászrepülők egy-egy fajtá­ját, különböző páncélelhárító, légvédelmi, tarack és egyéb lövegtípusokat, aknavetőket és más harceszközöket. Az Ifjú­sági Ház belső helyiségeiben híradó, műszaki, vegyvédelmi és optikai eszközöket, személyi fegyvereket állítanak ki. Külön érdekessége a kiállí­tásnak, hogy megtekintői be­leülhetnek a harckocsiba, re­pülőgépbe; kézbe vehetik a különféle eszközöket, s közben ezek működéséről szakszerű felvilágosítást is kaphatnak. A nagyteremben vetítettké­pes előadásokat tartanak, fil­meket vetítenek a bevonuló fiatalok és általában honvéd­ségünk életéről. Középiskoláink szervezetten látogatják meg a kiállítást; az udvaron elhelyezett eszközö­ket más érdeklődők is meg­tekinthetik. A kiállítás május 11-én de. 9 órakor nyílik, és május 29-ig tart nyitva. ta haszonbér ellenében, kivé­ve a belsőségben levő háztá­jit. A házaspár elpanaszolta a járási tanácsnak, hogy nem 1800 négyszögöl háztájit adott ki neki a szövetkezet. A vizs­gálat kiderítette, hogy alapta­lan a panasz, mert az asz- szonynak járó 1600 négyszögöl háztájiból Beck Sándor el­adott hétszáz négyszögölet Kilencszáz járna a tsz-től, ez­zel szemben jóval ngyobb bel­sőséget használnak. Az ügy­ben hozott határozatot Beck Sándorék nem föllebbezték meg, ehelyett levélben végig- . kilincselték az Elnöki Taná­csot, dr. Sivó József ország- gyűlési képviselőt, Sugár Imre megyei vb-elnökhelyettest. A beadványok alapján a járási mezőgazdasági osztály újra megvizsgálta a helyszínen TISZTÍTJÁK A LEGELŐT Tüskét kaszálnak a réten, tisztítják a marhalegelőt a Dél-Balaton Tsz balatonszentgyörgyi dolgozói Beck Sándorék panaszát, s ismét megállapította, hogy jogtalanul kereskednek min­denhol. "LT asonló értetlenséggel és elégedetlenséggel fo­gadta a mezőgazdasági osz­tály megállapításait a hedre­helyi Vajda Irma. Az volt a panasza, hogy az iroda állítá­sával ellentétben ő nem tagja a helybeli termelőszövetke­zetnek. A tanács az iratok alapján bebizonyította, hogy nincs igaza. Vajda Irma erre a bírósághoz fordult. A Kapos­vári Járásbíróság a Legfel­sőbb Bíróság Polgári Kollégiu­mának 800/1. sz. állásfoglalá­sa alapján bizonyítottnak ta­lálta Vajda Irma tsz-tagságát. A fiatal lány — elhallgatva % tanár; előtt a jogerős ítéle­A balatonszentgyörgyi iskola tanulói is segítenek: va­kondtúrásokat egyengetnek a tsz legelőjén Munkával szerzett elismerés A nem egészen ötezer holdas Balatonboglári Állami Gazda­ság tavaly mintegy harminchatmilliós értéket termelt. Ki­váló termékeit hazánkban, sőt országunk határain kívül is ismerik. A szőlő- és gyümölcskertészetben meg a borá­szatban nemcsak hazai, hanem mindinkább külföldi tekin­télyt is szerez maigának a gazdaság. Méltán kapta meg ismét az élüzem címet. A barcsi Vörös Csillag az országos verseny­ből újból győztesként került ki:, kategóriájában továbbra is tartja első helyét. A megye gépállomásai olyan eredménnyel zárták a múlt évet, hogy többletbevételükből 1 324 000 forint nyereségrészesedést fizethettek dolgozóiknak. A földműves­szövetkezetek felszabadulási versenyének első szakaszában ligái jutott az élre. A munka számvetésének időszakában ilyen és több más hasonló sikerről hallhatunk. A kimagasló, figyelemre méltó és az átlagosnál jobb gazdasági eredményekből anyagiakban több jut a dolgozóknak, a munkáskollektívákniak. Így van ez rendjén. A szocializmusban annak jár nagyobb rész a közjavakból, aki többet tett értékeink létrehozásában, gya­rapításában. Forintban kifejezhetetlen az a tisztelet, megbe­csülés és elismerés, ami a munka társadalmában a dolgozó embert, s külön a dolgozók legjobbjait övezi. Ezt a helyes elvet falvainkban is mind megfelelőbben értelmezik, és igyekeznek a gyakorlatban jól átültetni. A maguk módján itt is, ott is kifejezik az erkölcsi megbecsülést. Balatonszentgyörgyön például könyvet kaptak évi munkájuk jutalmául Máté Jenő, Béres Ferenc, Farkas Imre, Kulcsár József, Bognár Mária, Szabó Jánosné és mások. Hány meg hány szövetkezet küld csoportokat balatoni kirándulásra, országjárásra vagy a fővárosba. Tudunk parasztasszonyokról, akik a földművesszövetkezet meg a nőmozgalom szervezé­sében — a baromfiértékesítési verseny győzteseiként — el­jutottak Moszkvába. Hazánk tájaival ismerkedni, világot lát­ni — ez a lehetőség is a közhasznú tevékenység, a példás helytállás méltó elismerése. A ztán a dicsérő oklevelek. Nemrégiben Marcaliban Képes Sándor, a földművesszövetkezet felvásárlója említette sze­rényen, hogy a mozgalomban már kitüntetésre is érde­mesítették. Néhány évvel ezelőtt a zöldségbolt vezetését bízták rá. Előde az átadás havában 15 600 forint értékű por­tékát árusított, ő meg már az első hónapot 50 300 forintos be­vétellel zárta. Ment fáradhatatlanul, éjt nappallá téve a me­gye más vidékére is, hogy mindent beszerezhessen, amit reg­gel majd vásárlói keresnek. A vevők köszöneté és hálája mellé messkapta a »Kiváló dolgozó« kitüntetést. Űj munka­körében ugyancsak arra törekedett, hogy vezetésével a felvá­sárlótelep is megszerezze a »Kiváló egység« címet. A terme­lőszövetkezetek zárszámadó közgyűlésein meg a járásoknál ren­dezett felszabadulási ünnepségeken számos tsz-tagnak nyúj­tottak át miniszteri oklevelet. Egyszerű papírlap, de mégis becses emlék: tulajdonosa büszke rá, gondosan elteszi a szekrénybe, vagy bekeretezve a falra akasztja. Régente né­hány parasztember leginkább szép terményével vagy gyö­nyörű jószágával szerzett elismerő oklevelet. Térjen csak be a látogató göllei, kapospulai otthonokba, helyenként nem is egyet talál. Most a szövetkezeti gazdák százai derekas mun­kájuk megbecsüléseként kapnak oklevelet a miniszter alá­írásával. A kétkezi munkások mellett a mozgalom, a szakirányí­tás dolgozói is munkájuk elismerését látják kitüntetésükben. Pártmunkásokra, gazdasági, államigazgatási szakemberekre egyaránt vonatkozik ez. Németh József például a MÉSZÖV főosztályvezetője, s mégsem földművesszövetkezeti kitüntetést kapott, hanem a földművelésügyi miniszter »A mezőgazdaság kiváló dolgozója« címmel és jelvénnyel tüntette ki. Azt fejezi ki ez, hogy jelenlegi beosztásában is meg annak idején párt­munkásként is segítette a parasztembereket az útkeresésben, az egyszerűbb, majd a fejlett szövetkezeti forma megtalá­lásában, elfogadásában. És szóljunk ezen a helyen arról is, hogy pártunk külön emléklapot adott most azoknak az elv­társaknak, akik két évtized vagy még hosszabb idő óta har­colnak az új világért, a szocializmusért. Élüzemek, kiváló vállalatok, a versenyben győztes szö­vetkezetek avató ünnepségein a zászló, a jutalom átadásai rendszerint személyi kitüntetések kiosztása követi. Vezetők és dolgozók, nagyobb csoportok irányítói és kétkezi munkások legjobbjai járulnak az ünneplők zúgó tapsa közepette az asztalhoz jelvényük, oklevelük átvételére. Vagy például em­lékezzünk csak a felszabadulási évfordulóra. Ezen a napon kapott kormánykitüntetést megyénk termelőszövetkezeti el­nökei közül a homokszentgyörgyi Berki József, a berzencei Simon László, a tótújfalúi Nyári Pál, a somogysimonyi Fi- lebics Géza és a zimányi Bizderi Károly. Több éves áldozatos és sikeres tevékenységük nagy erköcsi jutalma a Munka Ér­demrend. Jovánczai István szentgáloskóri főagronómus ugyan­ilyen kormánykitüntetése a szövetkezeti gazdaság szakmai vezetésében szerzett érdemeinek méltó elismerése. Lipics Já­nos görgeteg! tsz-tag és Elekes Dezső nagycsepelyi traktoros Munka Érdemrendje szintén a példás szorgalom, a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséért végzett áldozatos tevékenység, derekas erőfeszítés beszédes tanúbizonysága. A z anyagi érdekeltségnek társadalmunk kellő jelentőseget tulajdonít. Létfeltételeit jó munkájával mindenki megte­remtheti országunkban, ahol az alkotmány biztosítja a munkához való jogot. De nem minden a pénz. Az erkölcsi ösztönzésnek is megvan a maga, forintra át nem számítható szerepe. A jó szó, a dicséret, az elismerés, a megbecsülés, a kitüntetés'- megerősít, buzdít, lelkesít, újabb erőfeszítésekre késztet. A munka teremt anyagi és szellemi javakat, s aki mindezeket alkotta, munkája arányában részesül belőlük. Közéleti rangra, társadalmi és testületi tisztségre is alap­vetően a munka jogosít. Választott testületben, tanácsban, az országgyűlésben a vezetők és a dolgozók legjobbjai képvise­lik társaikat. Ez is munkával szerzett érdem. Könyvjutalom, miniszteri oklevél, kormánykitüntetés: maradandó emléke mindez a közösség és az egyén érdeké­ben becsülettel, szorgalommal végzett, derekas munka er­kölcsi elismerésének. Címnek, jognak és tisztségnek is egyet­len alapja van nálunk: a munka. Hiszen a munka társadal­mában élünk, olyan világban, amely a legfőbb megbecsülé* rangjára emelte az alkotó tevékenységet, az alkotó embert. Kutas Jór.sft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom