Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FILLÉR SomogyiMéalap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 253. SZÁM ★ CSÜTÖRTÖK, 1961. OKTOBER 26. Felszólalások a megyei pártbizottság ülésén (3. o.) Lakodalom <5. o.) Olvasóink írják (7. o.) Az aranydiploma (&. o.) Mai számunk tartalmából: üdvözlő beszédek és újabb felszólalások az SZKP XXII. kongresszusának szerdai ülésén Moszkva (TASZSZ). I külföldi kommunista és mun­Az SZKP XXII. kongresszu- I káspáidok képviselői üdvözöl- eának szerda délelőtti ülésén | ték a kongresszust. Az SZKP programjának megvalósítása halálos csapás lesz az imperializmusra Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára kije­lentette, hogy országának né­pe harcol az Egyesült Államok imperialistái ellen, akik óriási nyereséget szivattyúznak ki Venezuelából. Venezuela népe — folytatta Jesus Faria — saját ügyének tekinti a kubai forradalmat. Sajnálatra méltó dolog — mondotta Jesus Faria —, hogy a kommunizmus világméretű diadalának) ebben azí idősza­kában az Albán Munkapárt vezetői elszakadnak a proletár internacionalizmus elveitől. Jesus Faria hangsúlyozta, hogy az SZKP programjának megvalósítása halálos csapás lesz az imperializmusra. Knut Jespersen, a Dán Kom­munista Párt elnöke üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista F’árt- jának XXII. kongresszusa új korszakot nyit meg az embe­riség fejlődésében. Utalt arra, hogy a Dán Kommunista Párt figyelmének középpontjában jelenleg a békeharc, a NATO- ból való kilépés, a német bé­keszerződés megkötése és a Német Demokratikus Köztár­Az ausztráliai kommunisták abban látják feladatukat, hogy harcoljanak Ausztrália kilépé­séért abból a katonai tömbből, amelybe Menzies kormánya sodorta bele. Lawrence Sharkey hangsú­lyozta, hogy a következő par­lamenti választásokon az ausztráliai kommunisták vere­séget akarnak mérni a Men- zies-kormány politikájára. A libanoni kommu­nisták harcolnak az Arab-Kelet békéjéért Nikolasz Saul, a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára beszédé­ben elítélte az Albán Munka­párt vezetőinek magatartását hangsúlyozva, hogy az ellent­mond a marximusi—leniniz- musnak. Pártunk — mondotta Saui — teljes mértékben támo­gatja azt az értékelést, ame­lyet Nyikita Hruscsov adott az albán vezetők eljárásáról. Úgy véljük, hogy az albán vezetők eljárása kárt okoz a kommu­nista világmozgalom egységé­nek és a szocializmus albániai építésének. A libanoni kommunisták — jelentette ki Saui — állhatato­san harcolnak az Arab-Kele­ten a béke fenntartásáért. Sík- raszállnak országuk semleges­sége mellett, a 6. amerikai flotta libanoni látogatásai el­len. Mi az igazi arab szolidaritás hívei vagyunk, harcolunk a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz fűződő ba­rátság elmélyítéséért. A szíriai nép győzelme — hangsúlyozta Nikolasz Saui — nagy fontosságú esemény Li­banon számára is, mivel a Szí­riái és a Libanoni Kommunis­ta Párt harca mindig összefo­nódott és összefonódik az ön­kényuralom ellen, az orszá­gaink függetlenségéért folyó közös harccá. A kongresszus küldötted ez­után folytatták a központi bi­zottság beszámolójának, a prog. ramtervezetnek és a központi revíziós bizottság beszámoló­jának vitáját. Mololovnak, Malenkovnak és Kaganovicsnak nincs helye a pártban állítsák össze »-a kommuniz­mus világiencikilopédiájáit«, — egy olyan kiadványt, amilyet még nem ismert a történelem. A XXII. pártkongresszus szerda délutáni ülésén a cey­loni, marokkói, mexikói, ecua­dori és az iráni kommunista és munkáspártok küldöttségé­nek vezetői üdvözölték a kong­resszust. A szerda délutáni ülésen szólalt fel Gromiko külügymd­Gromiko szovjet külügymi­niszter az SZKP XXII. kong­resszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy! a szovjet állam külpolitikáját a béke nemes eszményed hatják át. E külpolitika maradéktalanul szolgálja azt a célt, amely már a jelenlegi szovjet nemziedék életében megvalósul: a kom­munista társadalom megterem­tését a Szovjetunióban. A miniszter kijelentette, hogy a háborús veszély sokkal fenyegetőbb volna, sőt az em­beriségre talán már rázúdult volna a háborús katasztrófa, ha nem őrködnék a béke fö­lött a Szovjetunió, az egész Véleménye szerint ezt az en­ciklopédiát valamennyi ország marxistáinak együttes erőfeszí­tésével kell létrehozni. niszter, Pavel Szatyukov, a Pravda főszerkesztője, vala­mint Ivan Kairov, az OSZSZSZK neveléstudományi akadémiájának elnöke. Az alábbiakban ismertetjük Gromiko és Pavel Szatyukov felszólalását. békeszerető szocialista tábor a maga erejével és kimeríthetet­len erőforrásaival. »A Szovjetunió külpolitiká­ja még soha azelőtt nem bizo­nyította be oly erővel fölényét az imperialista tábor politiká­jával szemben, mint az SZKP XX. kongresszusa óta, amely­nek történelmi jelentőségű ha­tározataiban kifejezésre jutott a lenini irányvonal.« Gromiko megállapította, hogy napjainkban több mint 40 semleges állam olyan állás­pontra helyezkedik a nemzet­közi élet alapvető kérdéseiben, amely lényegében megegyezik a Szovjetunió álláspontjával, a szocialista országok külpoliti­kájával. Ezek az államok a Szovjetunióhoz hasonlóan a béke és a békés együttélés vo­nalát követik. »■Nem lehet titkolni azt az igazságot, hogy mély szakadék választja el a mi politikánkat az - agresszív NATO-tömbhöz tartozó hatalmak politikájától« — jelentette ki Gromiko. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió külpolitikai sikereinek titka az, hogy hu a béke ügyé­hez, szilárd és kész elmenni a végsőkig, amikor helyt kell áll­ni az igaz ügyért, s béklyóba kell verni az agressziós erő­ket; ugyanakkor hajlékony és igyekszik figyelembe venni a tárgyalófelek érdekeit, ha azok valóban a kölcsönös megértést keresik. Túlzás nélkül elmondhatjuk — állapította meg a szovjet külügyminiszter —, hogy Hrus­csov és Kennedy bécsi talál­kozója »korunk egyik legki­emelkedőbb eseménye volt«. Ezen a találkozón — folytat­ta Gromiko —< a szovjet állam és az egész szocialista tábor érdekei, mindazok érdekei, akik megbízható gátat akarnak emelni az európai agresszív há­borúk kirobbantásának útjába, a népek közötti béke érdekei a halhatatlan Lenin pártjához (Folytatás a 2. oldalon.) SZERDA DÉLUTÁNI ÜLÉS Gromiko felszólalása saság elismerése álL Knut Jespersen a nemzeti öngyilkosság politikájának ne­vezte a dán kormány politiká­ját. A dán kommunisták po­litikájának alapja viszont — fűzte hozzá — harc a szabad, demokratikus és semleges Dá­niáért. A XXII. kongresszus határozatai tovább erősítik a Szovjetuniót, a szocialista tábor, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pozícióit — jelentette ki Paul de Groot, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára, s hozzáfűzte: »Hatalmas támogatás lesz ez harcunk­hoz«. Paul de Groot elmondotta, hogy a kommunizmüs fölépíté­sének programját figyelmesen tanulmányozzák a holland dolgozók széles rétegei. A Holland Kommunista Párt küldöttségének vezetője elítél­te az Albán Munkapárt veze­tőinek magatartását. Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkára üd­vözlő beszédében »korunk po­litikai és ideológiai alapokmá­nyának« nevezte az SZKP programját. Hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresz- szusa eredményekben gazdag új korszak kezdetét jelenti a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. A kolumbiai politikai hely­zetet jellemezve és a dolgozók nehéz helyzetéről szólva Gil­berto Vieira kijelentette, hogy csakis a szocialista út biztosít­ja a gyors gazdasági és kul­turális felemelkedést. A kolumbiai nép nem hagy­ja magát kubaellenes támadó cselekményekbe sodortatni. Lawrence Sharkey, az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, hogy »az SZKP XXII. kongresszusa és a párt új programja világí­tótorony lesz a világ dolgozói számára a békéért és a boldog életért folytatott harcukban«. A következő felszólaló Ivan Bogyul, a Moldvai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkára volt. Véleménye szerint az utolsó időszak egyik legfontosabb eredménye a tár­sadalmi élet demokratizálódá­sának elmélyülése a Szovjet­unióban, a dolgozók nagy . tö­megeinek bevonása az ország igazgatásába. Bogyul elvtárs rámutatott, hogy most újabb tények váltak ismeretessé a pártellenes cso­port bűnös cselekedeteiről, és kijelentette, hogy Molatavnak; Malenkovnak és Kaganovics- nak nincs helye a pártban. Ivan Bogyul, aki tavaly járt Albániában, elmondotta, hogy ott a Szovjetunióból, Csehszlo- vákiából és más szocialista or­szágokból származó gépeket és műszaki berendezést látott. Ott dolgoznak ezeknek az orszá­goknak a szakemberei, segíte­nek az albánoknak. Nem sza­bad elfelejteni — hangsúlyozta Bogyul —, hogy az albán nép­nek a szocialista tábor népei­hez fűződő barátságát a fasiz­mus elletni harcban kiontott vér pecsételte meg. Ennek ellenére nem hallgat­hatunk Albánia vezetőinek bű­neiről — jelentette ki Bogyul. — Internacionalista kötelessé­günk segíteni az Albán Mun­kapártnak hibái kijavításában, és megakadályozni, hogy Albá­nia elszakadjon a szocialista tábortól. A felszólaló ismertette ez­után Moldva gazdasági és kul­turális építésének eredményeit. A hétéves terv megkezdése (1959) óta a köztársaságban másfélszeresére nőtt a vil- lanyenergia-termelés, majdnem kétszeresére emelkedett a gép­ipar és a fémmegmunkáló ipar termelése. Ivan Bogyul közölte, hogy a köztársaság mezőgazdaságában jelenleg több mint 20 000 trak­tor és 6000 kombájn dolgozik. Két év alatt a falvakban öt­venezer lakóház épült, s min­den tizedik család új házba költözött. Az SZKF XXII. kongresszu­sa kimagasló helyet foglal el a Szovjetunió Kommunista Párt­inak történetében. Az egész mberiségnek megmutatja az gyedüli helyes utat a ragyogó jvő felé — mondotta Zija Nu- ijev, az SZKP Baskír kerületi izottságának első titkára. Megállapította, hogy azok a atalmas sikerek, amelyeket a zovjetunió a XX. kongresszus ta elért, cáfolhataüanul bizo- yítják a párt politikai irány- onalának és gyakorlati tevé- enységének a helyességét. Ezek a sikerek — vádirat a ártelíenes csoport ellen, mely él akarta téríteni a pár­at a lenini útról.« Zirja Nurijev kijelentette, ogy a baskír pártszervezet üldöttsége teljes mértékben ámogatja azt a javaslatot, hogy árják ki az SZKP-ból Molo- >vot, Malenkovot és Kagancr icsot. A Baskír Autonom Köztárss­ág népgazdaságának fejlődésé- 51 szólva Zija Nurijev megál- jpította, hogy Baskíria első elyen áll a Szovjetunióban a erspektivikus kőolajkészletek írén. Megvan rá a lehetőség, ogy megszervezzék a nagy lélységekbe hatoló fúrást. A baskír nép minden sike- ét a bölcs lenini nemzetiségi olitikának köszönheti — hang- úlyozta Nurijev. A teremben gyakran felcsat- änt a taps, amikor J'jodor ’etrov szólalt fel, aki 1896 ta tagja a kommunista párt­ák. A forradalom veteránja lmondta, hogy a Központi Bi- ottsógnak a XXII. kongresz- zus előtt tett beszámolója a mini ügy diadalának himnu- za. Petrov helyeselte a pártéiig es ffakciós csoport eszmei zétzúzását, és emlékeztetett, ogy Lenin meghagyta a párt gységének és erkölcsi tiszta- ágának őrzését. Meggyőződésem — mondta a zömök —, hogy a kongresszus linden küldöttének vélemé- yét kifejezem, amikor javaso­lni, hogy hagyjuk jóvá a köz- >onti bizottságnak a XX. és IXII. pártkongresszus között égzett tevékenységét. Fjodor Petrov javasolta, hogy Kádár János elvtárs beszéde a gorkiji Vörös Szormovo gyár dolgozóinak gyűlésén Tegnapi számunkban közöl­tük, hogy Kádár János elv­társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, az SZKP XXII. kongresszusán részt ve­vő magyar pártküldöttség ve­zetője kedden reggel Moszkvá­ból a Volga menti nagy ipar­városba, Gorkijba látogatott. Az alábbiakban ismertetjük e látogatás további eseményeit. A területi pártbizottságon folytatott beszélgetés után Ká­dár János elvtárs megtekintet­te a helyi Kremlt, a Cskalov- emlékművet, majd rövid séta­hajózáson vett részt a Volgán a »Rakéta« szárnyashajón. A Magyar Szocialista Mun­káspárt első titkára helyi idő szerint fél 2-kor a Vörös Szor­movo hajógyárba érkezett, ahol Pavel Csernoverszkij igazgató­val az élükön a vállalat veze­tői fogadták. A gyár bejáratá­nál felirat hirdette: »Éljen a magyar és a szovjet nép ineg- bonthatatlan örök barátsága.!« Pavél Csernoverszkij ismer­tette a hatalmas vállalat fejlő­dését. A Vörös Szormovo nagy for­radalmi múltra tekint vissza. Erről tanúskodik egyebek kö­zött az is, hogy itt dolgoztak Gorkij Az anya című regényé­nek hősei. A beszélgetés végén Csemo- verszkij igazgató megajándé­kozta Kádár elvtársat a gyár emlékalbumával. Ezután ke­rült sor a dolgozók gyűlésére, amelyen Kádár János elvtárs beszédet mondott. A gyűlést Hazov elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára nyitotta meg. — Azért jöttünk össze, hogy üdvözöljük a magyar munkás- osztály, parasztság és értelmi­ség pártjának, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak vezető­jét — mondotta, majd hangoz­tatta, hogy a Szovjetunió egyik legrégibb gyárának dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára révén üdvözletüket küldik a magyar kommunis» tákmak, a magyar munkásosz­tálynak és az egész dolgozó népnek. Ezután Kádár János emelke­dett szólásra. Beszédében eze­ket mondotta: Kedves elvtársak! Nagyon köszönöm a testvéri fogadtatást, amelyben bennün­ket részesítettek. Amikor kül­döttségünk eljött a. Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára, meg volt győ­ződve arról, hogy itt nemcsak a szovjet nép útját határozzák meg, hanem epvfoen utat mu­tatnak a szocialista tábornak, az egész emberiségnek is. Ez valóban így van: az önök dicső kommunista pártjának kongresszusa történelmi jelentőségű. Nagy tisztesség a mi pár­tunk és személy szerint küldöttségünk tagjai szá­mára, hogy részt vehetünk ezen a kongresszuson. Nagy örömmel jöttünk él Gorkij városába is. Én már gyermekfejjel olvastam Gorkij regényét, Az anyát. Ez a re­gény nekünk, akik a Horthy- fasiszta fehérterror ein vonása alatt éltünk, sok erőt adott a harcban. Gorkij azt mutatta meg, hogyan harcol az elnyo­mott munkásosztály, az elnyo­mott nép a szabadságáért. Az önök városa hírnevet szerzett a mai korszakban is. Ismerik Gorkijt és a Vörös Szormovót nemcsak Moszkvá­ban, Kijevben, hanem Buda­pesten is. A mi képzeletünkben úgy él ez a város, mint a szó-1 cialista forradalom erődje* amelyre mindenki számíthat* aki a szabadságért és a társa­dalmi haladásért harcol. Mi önöktől több ezer kilo­méter távolságra élünk, de az önök testvéri szívét és segítő kezét éreztük és érezzük ma is* Éppen öt esztendeje, hogy a világimperializmus, az ellenforradalmárok le akarták tiporni a magyar népet, el akarták temetni a Magyar Népköztársasá­got. Miért nem sikerült nekik? Mert a magyar munkás mellett ott állt a szovjet munkás! Ott álltak önök, és nem enged" ték! S most, amikor személye­sen találkozunk, hadd adjam át a ma,gyár munkásosztály és minden becsületes magyar dől-* gozó szívből jövő üdvözletét és baráti kézszorítását. Elvtársak! Öt évvel ezelőtt Magyaron» szágon nehéz vdllt a jövőbelátó ni. Ügy látszott, hogy a reale« ciós burzsoázia már-már felül* kerekedik. S mi van ma Maó gyarországon? Egészen más ví« lág. Mi értelmesen használtuk! fel az önök segítségét. Nem ad­ták hiába. Harcolni kellett az ellenforradalommal: akivel kel« lett, leszámoltunk, akinek le« hetett, megbocsátottunk. Azt mondtuk: aki a népet elárulta* és népköztársaságunk ellen tá­madt, annak felelnie kéül. Aki egy kicsit megzavarodott — emberekről van szó —, azok­nak időt adtunk arra, hogy észhez térjenek. És észhez is tértek. Elmondhatjuk, hogy az or* szagot sikerült visszatéríteni a maga helyes útjára. A magyar (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom