Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. szeptember A MINDENT A VEVŐÉRT ■ Legyen szíves, mutasson másik párat, ez nem tét­bZitv. . . — Kérem, azonnal __ E s Szujó Ernő, a Kaposvári Nagyáruház cipőosztályának vezetője, mintha 16 éves ta­nuló volna, fürgén lépked a létrán, vagy siet a raktárba, hogy a vevők kérésének '.leget tegyen. Sőt nemegyszer kerék­párra pattan, s megy a Cipő-' nagykereskedelmi Vállalat le- rakatához, hogy vevőjének kí­vánságát teljesíthesse. Ez pedig nehéz feladat. Fő­leg mióta szakosították a ci­pőárusítást, s a nagyáruházban csak női cipő kapható. A ve­vőt sokszor három-négy barát­nője is elkíséri az üzletbe, 10— 15 pár cipőt is felpróbálnak, majd vétel nélkül távoznak. Vagy ha megveszik is a láb­belit, visszahozzák kicserélni. Havonta mintegy 20 ezer forint értékű cipőt cserélnek ki. Az áruház cipőosztálya most igen szép, nem annyira zsú­folt, mint amikor női, férfi- és gyermekcipőt is árusítottak. Tetszetős vitrinekben helyez­ték el a cipők mintadarabjait — körülbelül 250 fazonból vá­logathatnak a vevők. — Nemcsak annak örülünk, hogy szebb és korszerűbb az osztály — mondja Szujó Er­nő —, hanem annak is, hogy többet foglalkozhatunk a vá­sárlókai, s hogy nagyobb a készlet. Az áruház már felkészült a télre. 8—10 ezer pár cipőből másfél millió forint értékű a téli áru. Havonta 800 ezer—1 millió forintos forgalmat bo­nyolítanak le, negyedévenként csaknem 20 ezer vevő fordul meg náluk. Az érdeklődők szá­ma ennek kétszerese. 26 éve dolgozik a szakmá­ban Szujó Ernő. — Csak egyet mondhatok róla — vélekedik Nagy Gyula, az áruház igazga­tója —, mindent a vevőért Nagyobb teret a társadalmi bíróságoknak Megyénkben mindössze 19 vállalatnál van társadalmi bí­róság, ebből 12 Kaposvárott van. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa nyolc üzemben megvizsgálta a társadalmi bí­róságok munkáját Megállapí­tották, hogy a Textilművekben, a TRANSZVILL-nál és a Nagyatádi Konzervgyárban még egyetlen ügyet sem tár­gyaltak, pedig ezekben az üze­mekben száz esetben hoztak fegyelmi döntést a vizsgálat időpontjáig. Az Építőipari Vál­lalat társadalmi bírósága mind­össze kétszer ült össze, noha 238 fegyelmi határozatát hoz­tak a vállalatnál. A vizsgált nyolc üzemben 486 fegyelmi döntésből csupán kilencet tár­gyaltak meg a társadalmi bí­róságok. Csak a Tatarozó Vál­lalatnál és a Barcsi Fűrész­üzemben fordítottak kellő gor.- dot a társadalmi bíróság mun­kájára. E két utóbbi vállalat­nál nagy segítséget nyújtottak a nyilvános tárgyalások a fe­gyelem megszilárdításához. Bizonyos, hogy sokkal egy­szerűbb a fegyelmi ügyek in­tézése az igazgatói jogkör alap­ján, de ennek nevelő hatását össze sem lehet hasonlítani a társadalmi bíróságokéval. A vizsgálat során minden igaz­gató egyetértett a társadalmi bíróság megszervezésével mondván, hogy ez elősegíti az üzemi demokrácia kialakítá­sát Mégis attól félve, hogy az egyszemélyi vezetésén csor­ba esik, sok helyen nem utal­ták a fegyelmi ügyeket a társadalmi bíróságok elé. Ezen a helytelen gyakorlaton sür­gősen változtartni kell. tesz. Elmegy még Szigetvárra, Budapestre is cipőért, csak­hogy vevőinek minél nagyobb választékot mutathasson. Nagy része van a szakinai utánpótlás nevelésében is Szu­jó Ernőnek. Csak nemrégen jelent meg az igen tanulságos áruismertető könyv, s máris abból oktatja három tanuló­ját. Kárpáti Tiborné és Vadar Béláné is nála tanult, s jó szakemberek lettek. Horváth Rózsa első éves tanuló kitűnő eredménnyel vizsgázott. 1954 óta, alakulástól fogva vezeti az áruház cipőosztályát Szujó Ernő. Azóta nagyon sok türelmetlen, ideges vevőt szol­gált ki udvariasan, végtelen nyugalommal, s ha nem tet­szett az először mutatott pár, mutatta a másodikat, gyakran a tizediket is. Mert véleménye szerint mindent meg kell ten­ni azért, hogy a vevő olyan ci­pővel távozzon, amely meg­nyerte tetszését. Sz. L. Száll CL hintcL... I Zsibong a gyerekhad az ud­varon. A vízvári napköziből kitóduló picinyek tapsikolva rohanják meg a hintát. A na­gyobbak maguk másznak föl az ülőkéjébe, a kisebbek csak Bodor Jánosáé dajka segítsé­gével érik el a piros hintát. Egy-két erős lökés, s már száll­nak is a gyerekek a magasba. EJőre-hátra leng a hinta... a gyerekek örömükben nagyokat sikkantanak. Néhány héttel ezelőtt még a szekrény mélyén hevertek a piros hinták. Varga György tanító egy nap aztán elment az agronómushoz: — Három egyenes akácfa kellene az idénynapközinek, János! 1— Aztán miire? — A mőtanács három hintá­val lepte meg a gyerekeket, jó volna már fölszerelni. — Meglesz... — Aztán az ácsok, ha segí­tenének ... — Ne félj semmit, fölszere­lik. Néhány nap múlva úgy állt a hinta az udvaron, akár a pa­rancsolat — No, most már? csak egy kocsi homok meg két libikákó kell a gyerekeknek — mondta Varga György az óvónőnek —, aztán kedvükre játszhatnak itt, az idénynapközi udvarán. Horváth Sándor tanácselnök is azonnal észrevette az udva­ron a hintát — Ez már igen — dünnyög- te elégedetten. Minden nap bekukkant a napközibe az augusztus elsejei megnyitó óta, és kíváncsian fi­gyeli a gyerekeket örülnek-e új otthonuknak. Ami azt illeti, a tanács nem fukarkodott, száznyolcvanezret, költött az épületre és harrmnckilenc- ezret a berendezésre. De nincs is hiány semmiben. A kis' asztalkáktól az ágyaikig, a szé-] kecskéktől az edényekig min-] den megtalálható az új napkö-] ziben. — Játsszatok csak — símo-< gatja meg az elnök a gyerekek < fejét —, itt jó helyen vagy-] tok, míg a szüléitek dolgoznak, s — Gyerekek, gyertek ebé-s delni! — kiáltja Szabó Lívia. A hintázó gyerekek leugra-] nak, s már rohannak is azelő-> szobában álló lavórokhoz.] Gyors kézmosás, s már ki-ki] ott ül a helyén. Minden arc] mosolygós, csak Princz Jav-'] csié nem. ő bizony az egereket] itatja — Hol van a testvérem...] jöjjön be — szipogja elkesere-] detten. A harmadikos Jóska bekuk­kant az ajtón, erre Jancsi meg-] nyugszik egy időre, s nekilát a, finom húslevesnek. A gyerekek jóízűen kanalaz-] zák a levest. Andrecska Ke-] rolyné kíváncsian figyeli őket,] jó étvággyal eszák-e a főztjét.< — Ovo néni, megettem rikkantja el magát Presse- < csány Imre. — Én is.;; én is — kiabál-] nak még jónéhányan. Ceglédi Béla nincs a eyor- evők közt, merengve kavargat­Bensőséges ünnepséget reá* deztek a Nagyatádi Járási Ta­nácson. Nyugdíjba vonulása al_ halmából Zbinyovszky István 'számadó igazgatót búcsúztat­ták. Munkatársai szeretettel köszöntötték a negyven évi 'munka után nyugdíjba vonuló ^kedves Pista bácsit, virágosok- .rókát, ajándékokat adtak át ne­ki meleg szavak és forró kéz- . szorítás kíséretében. Zbinyov- ;ky István meghatói tan mow ,dott köszönetét a kedves meg- , emlékezésért, és megígérte; :hogy továbbra is fenntartja a ^kapcsolatot munkahelyének dolgozóival. * * * Érdekességek az állatvilágból A kenguru hátsó lábának lök® ereje révén több mint 10 métert képes előreugrani, és így sem a kutya, sem a versenyló nem tudja utolérni a futásban. Vannak olyan méhcsaládok, me­lyek egy eredményes napon több mint egy kiló mézet tudnak ösz- szegyüjteni, jóllehet egy méhnek ezerötszáz virágra kell rászállnia ahhoz, hogy gombostű nagyságú mézzacskóját megtöltse. A nyugat-afrikai szürke papagáj több mint száz évet is megél., Ha sokat foglalkoznak vele, igen köny- nyen megtanul érthetően beszélni* ♦ * * ja kanalával a levest Hirtelenc , . nyafogva megszólal:* ^ egykori tsz-szervező a — Övó néni, fáj a fogam .. Lminap összetalálkozott He­— Biztosan nem akarsz en-Aresznyén azzal a parasztéin­ni, azért — leplezi le Bélát C berr*,í> aHt anvak ° Szabó Lívia. Ahogy sem tudott megagitúlnL Duics Tibivel bezzeg nincs "ff* ? szervező: — ilyen probléma, olyan gyorsan £7"?*» \lsta bácsi, ha aJdcor »beváeia« a tarhonvás nör-C^P^’ ma írMr «>**«* 5előbbre allnanak. Pista bácsi *így vág vissza: — Jobban ám 'a kutyafáját, de ha maguk Fototanács alakult Kaposvárott A Népművelési Intézet kez­deményezésére megyeszékhe­lyünkön is megalakították a kaposvári és vidéki fotoszak- körök vezetőiből álló fototaná- csot Ez a szerv lesz hivatva arra, hogy összehangolja az eddig többnyire ötletszerűen működő szakkörök munkáját, tervet dolgozzon ki részükre, s irányítsa tevékenységüket. A fototanács élén ideiglenes vezetőség áll. Az ideiglenes ve­zetőség első feladata — mint dr. Török József lapunk mun­katársának elmondotta — a megyében működő összes foto- szakkör felkutatása, a későb­biek folyamán pedig a szakkö­ri vezetők rendszeres szakmai képzése. »(bevágja« a tarhanyás pör­költet, hogy csuda. — Jó alvó, jó evő gyerek ez a Tibi — dicséri az óvó néni. Vége az ebédelésnek. Szabó Lívia kiadja a parancsot: — Rakjátok az ágyakat a helyükre! A kis raktárból percek alatt a fektetőbe vándorolnak az összecsukható ágyacskák. 3a- baics Marika a mackóját ás odafekiteti maga mellé. Az óvó néni behajtja a kék papírral borított ablakokat. — Mindenki hunyja le szé­pen a szemét — biztatja a gye- reekeket, Hamarosan egyenletes szu- szogás hallatszik minden ta­karó alól. Alszanak a gyere­kek, s talán a játékokról, a hintáiról, az új napköziről ál­modnak . Íj. G 'nem tudtak nekem jól beszál­lni. .. Harc a kézfogós ellen Koppenhágában kampányt indí­tottak a kultúrnépek egy régi szo­kása, a kézfogás megszüntetésére. A mozgalom kezdeményezője dr. .Nissen koppenhágai orvos, aki azt hangoztatja, hogy a kézfogás nagy­számú, többé-kevésbé veszélyes ; mikroorganizmus cseréjét jelenti. , A kézfogásokkal tulajdonképpen -végnélkül! láncban« továbbítjuk a 'baktériumokat. Amikor valaki s megkérdezi a másiktől, hogy van, .és közben kezet fog vele, a kézfo­gással esetleg betegségét visz át a 'másikra. 5 A jövő mutatja majd meg, vá­jjon sikerül-e a dán »kézfogáselle- , nes mozgalomnak« megszüntetnie ' ezt a régi szokást. Egy szegény ember elmés ravaszsággal pénzt csikar ki az apát űrtől és az apát úr szeretőjétől. E novella szerzője, Mat- teo Bandello, Eoccaccio után a legismertebb olasz rene­szánsz novellista, 1485-ben született Castelnuovo Servi- / lóban. Milánóban tanult, szerzetes lett, majd püspök. Később lemondott egyházi rangjáról, egy ideig Mátyás király özvegyének, Beatrix- nak az udvarában élt. 1562- ben balt meg. A rászedett apát című novellájából, mely a Szépirodalmi Könyv­kiadó kiadásában az Olcsó Könyvtár egyik legutóbbi kötetében jelent meg, az alábbiakban részletet köz­lünk. Hozzákezdve a történethez, melyet el akarok nektek be­szélni, tudnotok kell, hogy Pá­rizsban, ebben az igencsak né­pes városban, mely dúskálko- dik szép és gyönyörű nőkben, élt egyszer, talán még most ts él, egy igen gazdag apát úr, aki is nagy szerelemmel szere­tett egy gyönyörűséges höl­gyet. A jó apát úr addig tett­vett és mondogatott, oly ki­tartóan kérte szive asszonyát, mígnem az övé lett, és boldo­gan élvezhették kettesben sze­relmüket. Az apát úr úgy gon­dolta, hogy méltó az ö hölgye minden kedveskedésre, azért hát amije csak volt, a szere­tett nő lábához rakta. Ugyan­így tett a hölgy is. Történt pediglen egy nyári napon, hogy az apát úr és höl­gye — kedvükre időzvén egy kertben — elérkeztek egy hí- vogatóan hűs, árnyas lugashoz, kettőjükön kívül nem volt te­remtett lélek a kertben, s bíz­vást úgy gondolták, hogy nem látja őket senki, minek oká­ból a kiadós séta után leheve- redtek a lugas tövében a sely­mes, üde pázsitra, s szerelme­sen gyönyörűségüket lelték egymásban, az ördögöt a po­Matteo Bandello: A RÁSZEDETT APÁT kolba űzvén, és incselkedtek, már ahogy ez az effajta dol­goknál történni szokott. Ám a kerttel szomszédos ház tetején ott ült egy szegény em­ber, ki is világosan látta, mi mindent művelt a két szerel­mes, és mivel jól ismerte az apát urat és a hölgyet, tüstént különböző gondolatokat kez­dett el fejében forgatni. Jól tudta, hogy a hölgy igencsak gazdag, Párizs egyik legpénze­sebb emberének a felesége. A szegény ember igen sok gondo­latot meghányt s vetett, de egyiknél sem kötött ki, mind­azonáltal tovább fűzte ábránd­jait, és gyúrta álomképeit, vé­gül is elhatározta, hogy — ha a legkisebb reménység is meg­van rá — minden veszély nél­kül némi pénzt fog a maga ré­szére szerezni: kitalál majd valami huncutságot, és egy­azon napon, egyazon módon egyszerre fogja kijátszani az apát urat és hölgyét, mégpe­dig olyformán, hogy a szerel­meseket a pénz elvesztésén kí­vül más hántás vagy sérelem ne érje. Minekutána tehát elhatároz­ta magát, és bízott is a siker­ben, meglátogatta egyik barát­ját, akinek a boltja tele volt mindennemű ócska gönccel: a holmikat azonban kifoldozták, szinte újjá varázsolták, mivel igen fineszesen kimesterkélték belőlük a koszt, a zsirfoltokat és a pecséteket. A szegény em­ber a termetére igazított egy­némely ruhadarabot — mint­ha csak reá öntötték volna! —, illő módon rendbe szedte ma­gát, aki látta, azt hihette ró­la, hogy valamely köztisztelet­ben álló nemes úr ispánja. Mondottam már, hogy a sze­gény ember ismerte az apát urat és hölgyét, és tudta, hogy azok nem ismerik öt. Azt is tudta még, hogy az apát úr legkedvesebb olvasmánya az ördög bibliája, a hölgy pedig­len napszámra csak karperece­ket, láncocskákat meg arany­ból készült fejékeket, öveket, füzéreket és más női holmikat vásárolt, s amit megvett, gya­korta másnap már ki is cserél­te. A szegény ember éppen ezért nem késlekedett tovább, hanem elment az apát úr há­zába, és béüzent, hogy szólam kíván véle. Amikoron bevezet­ték az apát úr szobájába, kel­lő tisztelettel meghajolt, és ezeket mondotta: , — Nagyságos és főtisztelen­dő uram, ilyen és ilyen nevű nemes asszony az én úrnőm — és itt megnevezte az apát úr szerelmesét —, mélységes alá­zattal Nagyságod kegyeibe ajánlja magát, és könyörgő szívvel esedezik, kegyeskednék Nagyságod és Éötisztelendösé- ged kétszáz aranytallérokkal segedelmére lenni, mit is ő egy hónap múlva vissza fog adni. Lévén, hogy valamely nemes asszony most kínált ne­ki megvásárlásra igencsak ol­csó áron egynémely vert aranyékszert, és úrnőm nem szeretné elmulasztani a kedve­ző alkalmat, mivel ugyancsak ritkán adódik ilyen, ötszáz aranytallérokban alkudtak meg, de ez idő szerint nincs többje háromszáznál. És hogy szavamnak hitele legyen, úr­nőm meghagyta: bizonyító jel­ként mondjam el, hogy a mos­tani hét keddjén, mikor együtt sétáltak ennek s ennek a kert­nek a lugasa alatt, úrnőm ki­húzott egy fűzőzsinórt Nagy­ságod öltözékének bal feléből. A szegény fickó ugyanis, mikoron a ház tetején ült, lát­ta, hogy a hölgy az apát úrral enyelegvén kihúzott bal felöl annak a zekéjéből és harisnyá­jából egy fűzözsinórt. Az apát úr pediglen hallván az ily jól kiagyalt történetet, és úgy tud­ván, hogy teremtett lélek nem, volt a kertben rajtuk kívül, valóban elhitte, hogy az ember az ő hölgyének a szolgája. Mi­nek következtében halogatás nélkül kinyitotta pénzesládá­ját, előszámolt kétszáz talléro­kat, odaadta az embernek, és lelkére kötötte, köszöntse ne­vében az úrnőt, és ha a hölgy­nek még több pénzre lenne szüksége, küldjön csak el hoz­zá minden szerénykedés nél­kül. A szegény fickó vidáman út­nak eredt, s egyenest a hö’gy házába ment: a hölgy ott ült a teremben körülvéve ass'onyai- tól, a szegény ember illő mó­don meghajolt előtte, és kérte, hogy bizalmas dologról szól­C Porszívó gépet kölcsönzött az Cidős házaspár, először próbál- "** i... . . ------- ^koztak gépesített takarítással; \ A férj ügyesen kezelte a gépet, hasson véle. Mire is a hölgy>tisztította ki a szőnyege- felkelt, odament az egyik ab->k®t. a kepéikről xs xe­takmélyedéshez, és várta a ^szívatta a port. Arnint befe- küldött szavait. Az pedig imi-yiezte a munkát, odaállt nagy gyen szólott: . Is büszkén asszonya elé: — Xé­— Úrnőm, főtisztelendő apát j szen van — jelentette, urunk legalázatosabban Nagy-L Jól van, fiam hang­ságod kegyeibe ajánlja magul. ^zott a válasz —, akkor csak Ö mostan a Louvré-palolában ^készítsd a kis söprűt, hadd időzik, hol is huszonegyest }át- >söpörjem le a szőnyegeket; szik, erszényében nincs ele-^Nem bízom én a te takaricá- gendö pénz, arra sincs módja, ^ sódban... hogy hazamenjen a lakására,^ * • * azért esedezve kéri Nagyságo-y Ismerősökből, barátokból álló dat, kegyeskedjék kétszáz tál- > társaság gyűlt össze az egyik ka­, , , .., ...__, . -T posvarx lakásban. A férfiak ultiz­l eróhat kölcsönbe adni n^kt,y. tak, a nők a legújabb pletykákat mit Ő holnap nem mulaszt előadták tovább egymásnak. A ház Naqysáaodnak visszafizetni, j asszonya időközben bekapcsolta a 'b C lemezjátszót. Balassa P. Tamás a Es hogy bizalom adas^etc an- > Lehet könny nélkül sírni című slá- nak a keresnek, mit en fiz o>gert játszotta orgonán. Az egyik nevében elmondok, üzeni, hogy^^öÍgy merengve — talán ifjúságára p hét keddién Naavsáaod ki-\ eml^kezett — énekelni kezdte a e néz Keaajen i\agysnqoa ki > ^ c?yik férj dühödten föl­huzta CLZ O egyik juzozsinor- ^ szegte fejét, mint a cirkuszi ló, • ját. .. ^jó hangosan, hogy mindenki hall« És sorjában elmondotta azt, > ’a b „ , J ... , , ,, v, — De csúnyán enekel ez a amit az apat urnák mondott} Hontby Hanna... volt. A hölgy nem sokat tnp-'Jz —< Nem az dalolt te, hanem Jós- rengett, úgy hitt a küldött-> felesége — húzgálta zavartan a «..t- ’ j-„Al V házigazda figyelmetlen barátjának nek, mvnzna maga az apai á kabátigt úr szólna hozzá, bement a P - Te jó ég — szömyülködik a szobájába, elővette a kétszáz T méltatlankodó férfi, aki még mín­a- jv dig nem veszi észre, bogy az ének­tallerokat, es odaadta em- A szó nem a lemezről jön —, de rosz- bernek. 1 szül állhatunk énekesekben, ha Az pediglen, mihelyst meg- X már ,a. áőska feleségét viszik el kapta a pénzt, elment, vissza-J- a stúdióba. _______________ adta a ruhákat barátjának,^, felvette ócska öltözékét, és uj-L jongott örömében, hogy né-’y-ri’ száz tallérok hullottak az ölé- Á be. y Az apát úr és a hölgy egy néhány navig egy szót semL ejtett a kölcsönadott pénzről.y Később véletlenül szóba ke-^ „„„„ rült a dolog, és mivel nyomát^Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-1I( sem lelték az embernek, ki a^ KUdja a Somogyi Néplap tallérokat felvette, rá öttek,> TT^oTu-'ú. hogy kijátszották őket, és A Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. honi/ valaki m^nlsittn vnlt^szült a Somogy megyei Nyomda« nogy vaiaici meglátta üott^ípari vállaIat kaposvári üzemében, együttlétüket a kertben. Mi-y^. Kaposvár. Latinka s. u. &. nek következtében úttól fogvaTerjeszti: a Magyar Posta Elő» a lehetséges leg-óbban fizethetö * helyi postahivataloknál “ ^ V es postaskézbesítoknéL te zve mívelték dolgaikat. F Előfizetési díj égy hónapra U i* Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom