Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-11 / 214. szám

Csütörtök, 1958. szeptember 11. 6 SOMOGYI NÉPLAP A lakók sem angyalok Legalább is nem mindegyik. S talán éppen azok, akik nem tartoznak a legjobb lakók közé, szidták és szidják leg­hangosabban az Ingatlankeze­lő Vállalatot. Van hiba? Hogy­ne, akad bőven a vállalat ré­széről is. De hogy nem min­dig az IKV a felelős, s hogy a lakók egy része sem érdemel dicséretet, arra szolgáljon bi­zonyításul alábbi írásunk. „Kellemes" meglepetés Színházunk befejezte nyá­ri vendégszereplését Művé­szeink örömmel, de fáradtan jöttek vissza, hogy elfoglalva otthonaikat, a sok szállodai hányattatás után végre saját lakásukban kényelmesen ki­pihenhessék magukat. Néme­lyiküket azonban »kellemes« meglepetés várta. A Dózsa György utca 2. sz. alatt lakik Szikora Dászló- né varrónő, aki nyári vendég- szereplésre elutazó színész la- kószomszédjától használatra kölcsönkérte a fürdőszobát. Kulcsa egyedül neki volt hoz­zá. Vizet hordott onnan, nyit­va felejtette a csapot, s a víz Szüreti mulatság Alsóbogáton Megvalósulásához közeledik a már régóta tervbe vett al- sóbogáti szüreti mulatság. Az igen érdekesnek, színesnek ígérkező rendezvényt 14-én, vasárnap bonyolítják le az ál­lami gazdaság parkjában. A környező falvak fiataljai is el­jönnek. Ennek a rendezvény­nek az az érdekessége, hogy két alapszervezet .összefogásá­nak eredményeképpen jön lét­re: a somogyjádi és a Kapos­vári Háziipari Ktsz KlSZ-fia- taljainak együttműködése alapján. Somogyjádról a szü­reti bálok hagyományos szoká­sai szerint vonulnak fel a fia­talok; sok KISZ-est várnak Várdáról, Eddéről és Somogy- gesztiből is. Kaposvárról autóbusz szálA J'f|j8 majd el a fiatalokat a ta­lálkozó színhelyére (1 órakor indul az Ifjúsági Ház elől). Ugyanez az autóbusz éjfélkor indul vissza Kaposvárra; leáztatta több lakó szobájának a mennyezetét, a festést, a többi között Gáiffy László színészünk lakásában is. A kár 1500 forint Hozzá a bosszúság, amikor a hazatérő művész lakásába benyitva piszkot, leázott falat stb. ta­lált. A házban lakók szerint Szikoráné már másodszor -fe­lejtette nyitva a csapot, biz­tosítva lakótársainak folyó vízzel való ellátását. Eldugult lefolyó, törött mosdó, eltüzelt faliszekrény és egyebek A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy sok lakó nem érzi magáénak a saját otthonát. A Szántó Imre utca 23. szám alatti új házban néhány nap­pal ezelőtt fel kellett törni a betont, mert a lefolyó eldu­gult. A szerelő káposztaleve­leket, csontot, vattát stb. ha­lászott elő. A kár 600 forint. A lakóknak közösen kell meg­téríteniük a költséget. Talán okulnak ebből és a szemetet a jövőben nem fogják a lefo­lyókba önteni. A Bajcsy-Zsilinszky utca 16. szám alatt Király Jáno- sék összetörték a mosdót. A kár 800 forint. Kiss Károly Berzsenyi utca 41. szám alatti lakos egy faliszekrényt tüzelt el, melynek értéke 800 forint. Az Ady Endre utca 7. szám alatt lakó Korompai Gyuláék a fürdőszobában tárolják a tü­zelőt, s -tönkreteszik vele a falat. A Textilművek Kovács Sebestyén utcai lakásaiból ra­diátorokat vittek el »műgyűj­tő« emberek 5000 forint ér­tékben. Várhelyi Jánosné Pe­tőfi utca 27. szám alatti la­kos költözködéskor »tévedés­ből« magával vitte az Ingat­lankezelő Vállalat tulajdonát képező tűzhelyet, ajtót és a beépített csengőt Felszólítják, hogy az elvitt tárgyakat ha­ladéktalanul szolgáltassa visz- sza. Nagy Margit Április 4. ut­ca 16. szám a1 atti lakos en­gedély nélkül vágott ki élő fákat. Gál László Virág utca 32. szám alatti lakos a Róma- hegyen vágott ki engedély nélkül élőfákat: tízhónapi bör­tönbüntetést kapott. A Sziget­vári utca 9. szám alatt Léber Nem nehéz meigtalálmi Csur­Az amerikai televízió iSa^Sosok^SkMót htoi&ánna ♦ főtték a kerítést.. A bíróság a BOTraHy a $ kártér ítést megítélte, de még A New York-i kerületi fa niai napig sem fizették be ügyészség megvizsgálta a te-ía ár összegét. _ A BELEPED, levíziós állomások »Quiz«-já-}az, Allatforgalmi Vállalat, a tékáinak pénzügyi hátterét. | foldmuvesszövetkezet emberei Ezek a »Dupla vagy semmi«-i hez hasonló kérdés—felelet | játékok milliós összegek el-% nyerésére adnak lehetőséget, i Most bejelentés érkezett, i amely szerint nagyarányú csa- % lást fedeztek fel a két leg- i népszerűbb amerikai televíziós { hálózat, a Columbia Broadcas-% ting System és a National | ________________________ B roadcasting Co. “Quiz« ja- 1 gón a cukrászdát, hiszen mind tékáiban. _ | össze egyetlen van belőle a já­A ?4 éves E heard Hilge- * rás székhelyén. De ezt az merer 1 el jelen'ette a két álló- jegyet nagyon szeretik nem- mas »Dotto« (olaszul anny-,; csak a csurgóiak, hanem a já­mimt »tanult ember-«) pálya- ? rás székhelyére bejövő, dblgu- zatat, mert m-g arra var«\ kát intéző falusiak is. A cuk- hogy sorra kerüljön. me9| j rászda forgalma, miután a gyelte, hogy az előtte »vizs-»gimnázium újra megnyitotta gazo« fiatal no suttyomban ce- jelentősen megnöveke­dulát húz elő, amelyről leolvas | de^ valamit A legközelebbi alka-J A' napi forgalomból látni, Iwnmal sikerült egy füzeiket vm ve^ a gimnázium: kiemelnie a hölgy táskájából; i h&n tenításnak az ebédidő. ebben megvoltak a játék ősz-1 ^ mert ökikor íájtel k_ szes kérdéséi es a helyes ^ t ran’csulkódik az ajtó a cuk­Hügemeier azonnal felke- Sfszdába fagylaltért betérő reste a »Dotto« rendezőjét; t le5f^k, fiuk után. hogy megbeszélésük során mit haT tóánráiídögÍT m-ondtak, mit nem, az titok l ,ßat leány üldögél. maradt. A beavatottak úgy\E“- Az egyik kis barna tudják, hogy Hilgemeier ISOQ «^05 csodalkozva mutogatja dolláros csekkel a zsebében ,‘^umk a cukrászda .beren- jöti ki a rendezőtől, aki állí- í d“? • • ~ Nézzétek azt a tólag azt mondta neki: »Eny-\ zenegepet... S min­nyit az eddigi kellemetlensé-i deníkí eszrevesz valami szépét, gckért. Most pedig tartsa ai kedveset. . ,, , száját« ♦ Szle!P a cukrászda, baratsa­Hilgemeier nem fogadta ♦ §os, hangulatos. Azzá^ teszik az meg a tanácsot, és feljelentést { áj szőnyegek, az apró, egyfor- tett a szövetségi hatóságok-; ma> bőrüléses székek, a kí­nál, amelyekkel most már i csíny, üveglapos asztalkáik, a nehéz lesz elhitetni, hogy! sarokban álló zenegép, az aib- bármelyik televíziós állomás f lakokon lévő hófehér füiggo- »Quiz«-játékai csalás nélküli nyök. Kár, hogy a MiESZÖV folynak. J építési részlege hanyagul fes­Egy televíziós rendező, aki-% tette be a belső terem falait. nek egyébként semmi köze a% A festék több helyen lehullott, »Dotto« játékokhoz, kijelentet- ♦ s olyan most a cukrászda, mint te: »Feltehetőleg van csalás i az az ember, akinek egyéb- minden, ilyen játékban, mert | ként elegáns ruháján néhány ha nem volna, akkor nem | lyuk éktelenkedik. lenne érdekes. A rendezők cél- ♦ Azt is eláruljuk, hogy a ja az, hogy szórakoztassák a { cukrászda a csurgói gimnazis- közönségoi.« * ták találkozóhelye. Amikor ott több kaput rongáltak meg, de a javítási költséget ismételt felszólítás ellenére sem fizet­ték meg. Elmaradt lakbérek Sokan fordulnak az Ingat­lankezelő Vállalathoz különbö­ző javítási problémákkal, ké­résekkel. A javítási költsé­gek egy részét a vállalat lak­bérekből fedezi, illetve csak fedezné, mert sokan hosszú hónapokig többszöri felszólí­tásra sem hajlandók a lakbért kifizetni. Augusztusban a lak- bértartozás a júliusi 37 000 fo­rintról 54 000 forintra emel­kedett. Gergya József Kanizsai ut­ca 30. szám alatti lakos 8 ha­vi, Vigovics János Honvéd ut­ca 27. szám alatti lakos 9 ha­vi, Kovács Balázs Berzsenyi utca 11. szám alatti lakos 13 havi lakbérrel tartozik. Akad­nak olyanok is, akik 24, sőt 34 havi lakbérrel vannak hát­ralékban. — Nem elfogadható dr. Csa­tár János Dózsa György utca 5. szám alatti lakos kifogása — aki három havi lakbérrel: 221 forinttal tartozik —, hogy háremhavonként szokta lak­bérét rendezni. Nem menthe­tő Pintér Károly Tóth Lajos utca 6. szám alatti lakos ma­gatartása sem, aki tavaly 500 forint lakbérrel maradt el — ezt ugyan rendezte —, de most ismét 211 forinttal tartozik. A rendelet szerint a lakók ha­vonként kötelesek a lakbért ki­fizetni. Mi lenne, ha minden lakó több hónapig tartozna, és csak többszöri felszólításra volna hajlandó lakbérét ki­fizetni? íme, a tapasztalatok, me­lyek szemléltetően bizonyítják, hogy a lakók sem angyalok, mert. : nagyon sok közöttük a felelőtlen ember. Helyesen tenné a Kaposvári Ingatlan- kezelő Vállalat, ha néhány olyan lakónak, aki többször is nyitva felejti a vízcsapot, rendszeresen eltöri a mosdót, rongálja a berendezési tár­gyakat, felmondaná bérletét, hogy ne legyen alkalma má­soknak kellemetlenséget, a vállalatnak pedig kárt okozni. A vállalat vezetői panaszkod­nak, hogy a bíróság a feljelen­tések nyomán csak hosszas el­járás után ítéli meg a kár­térítést. Arra kérik a bírósá­got, hogy rövidebb idő alatt szerezzen érvényt ítéleteinek, segítse ezzel az Ingatlankeze­lő Vállalat munkáját. Sz. L. Egy hangulatos cukrászda jártunk, az egyik sarokban szőke, nagyon csinos, fehér pettyes piros nyári ruhát vi­selő gimnazista leány üldögélt egy gimnazista fiú társaságá­ban. De nemcsak a fiatalok, az idősebbek is szívásén térnek be ide. A vendégek szinte ál­landóan friss tortákban, kré- mesekben és más sütemények­ben válogathatnak. Horváth Jenő, aki cukrász­versenyeken két megyei első és két országos helyezést ért el, a feleségével együtt négy év óta vezeti az üzletet. Még egyetlen panasz sem hangzott el készítményeikre. Ök állítják elő a sok jóízű, friss süte­ményt, no meg a fagylaltot, mellyel Csurgót és környékét ellátják. Hetente 40—50 daráb tortát készítenek megrendelés­re. 60 000 forint költséggel ala­kíttatták át a földművesszö­vetkezet vezetői a cukrászdát, — de megérte. Havonta átla­gosan 35 000 forintos forgal­mat 'bonyolít le, s ennek nyolc­van százalékát saját készítmé­nyeikből árulják. A szövetke­zet vezetői még szelbbé, még barátságosabbá, hangulato­sabbá akarják tenni a cuk­rászdát. Kijavítják a belső te­rem festésének szépséghibáit, az asztalokra, az üveglapok alá egyforma kézimunkák ke­rülnek. Hanglemezeket vásá­rolnak, s ezután szombat és vasárnap délutánonként a ze­negép akkor is fogja szórakoz­tatni a cukrászda látogatóit, ha a rádióban nem zenés mű­sort közvetítenek. ZztCL-fUUZlCL NÉHÁNY ÉVV EL EZELŐTT még csak a Nagybereki Állami Gazdaság fajtiszta sertésállo­mányáról volt híres ez a nád- és sásrengeteg, a folyondárok­kal benőtt kanálisok partján elterülő üzemegység és a hoz­zátartozó lakópuszta. Alig három éve, hogy meg­változott a környék képe. Az olajkutatás közben magas hő­fokú gyógyforrás tört fel az egyik fúrás heljtón. Először csak a puszta népe, az állami gazdaság dolgozói fürödtek a meleg vízben, de később, ami­kor egyre-másra lehetett hal­lani, hogy »mennyivel köny- nyebben van a reumás kezem, lábam«, »sokkal engedelmeseb­ben hajlik öreg derekam.«, fel­figyeltek a környező községek betegei, s szabad idejükben ki kocsin, ki gyalogosan, ki kerék­páron elindult az akkor még két-három kubikgödörből álló »gyógyfürdőbe«. Felfigyelt a község tanácsa is, tárgyaltak épít,.mesterekkel, a gyógyvizek országos főhatóságaival. Mun­kájuk következtében egy-'két év alatt elkészült a modern, mind a közegészségügyi, mind a gyógyászati céloknak megfe­lelő, három nagyméretű beton­medencével rendelkező, strand jellegű meleg vizes fürdő. A szépen rendezett terüle­ten, a frissen sarjadott fűben pihennek nemcsak Somogy, a Dunántúl, hanem majd az egész ország területéről idese- reglett, gyógyulást kereső láto­gatók. is. Az egyik sarokban egy nagy­kanizsai vasutas asszony, Cset- neki Béláné dörzsölgeti reumás kezét. — Nézze csak — mondja —, egy hónapja még semmit sem bírtam fogni vele, s ma, alig kétheti rendszeres fürdő­zés után, kissé fáj még ugyan, de már teljesen felengedtek a merev inak. Munkában töpörödött idősebb asszony szólít magához, öröm­mel újságolja, hogy alig négy­öt fürdés után ismét kiegye­nesedett meggörbült dereka. S valóban, ahogy elköszön, és elindul az egyik medence felé. cseppet sem látszik Már- finén, a Nagycsicsón lakó munkásasszonyon, hogy nem­sokára a 65. életévébe lép. S így a többiek is. az ember alig győzi jegyezni a sok uj­jongó mondatot, amellyel Csiszta gyógyvizét illetik. Talán legérdekesebb Galam­bos József zalaszentjakabi vas­utas esete. 1956 októberében erősen meghűlt, s azóta alig- alig bír menni. 26 éves fiatal­ember, s mint mondja, beteg­sége nagyon elkeserítette. Né­hány hete hallott Csisztáról, s ő is megkísérelte, tán gyógyu­lást ad. Fürge járása, lépései igazolják, hogy reményében nem csalatkozott. Talán sok már a gyógyvíz dicsőítéséből, de úgy érzem, nem felesleges beszélni róla. Látogassanak el ide s gyógyul­janak meg mind többen a fürdő 42—43 fokos, kénben, kálciumban, fluoridban, jód­ban és hidrokarbonátban gaz­dag vizétől. S nemcsak a bete­gek, hanem a pihenni vágyók is szívesen keresik fel a me­dencéket. EGYRE TÖBBEN isménk meg, tapasztalják a forrás gyógyhatását. Igaz, gyógyfür­dővé csak néhány éves ál­landó jellegű, orvosi felügye­lettel végzett fürdőzés és an­nak gyógyhatása megállapítá­sa után lehet nyilvánítani, de addig is ezrek jönnek ide. Az a 40 000 ember, aki az elmúlt évben itt keresett enyhülést, mind-mind felfrissültén, öröm­mel állt ismét munkába. A község népe csupán a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával 300— 350 00» forintot fektetett az építkezésbe. Korszerű, 800— 900 személyes öltözőt létesítet­tek. Hiba azonban, hogy a fürdőtelepen nincs ivóvíz. A tervek szerint ősszel 60—70 000 forintos beruházással meg­szűnik, ez a gond is: a körül­belül 400 méter távolságra lé­vő artézi kútról vezetik ide az ivóvizet. Arra is gondolnia kell a tanácsnak — mivel a fürdő helyén csupasz legelő, később pedig feltört szántóföld volt —, hogy a környéket fásítsák. Nagy és szép feladatot tűztek maguk elé a buzsákiak: egy­két éven belül legalább két medencét közös tető alá akar­nak hozni, s ez év telén — maguk végzett munkával — biztosítani fogják a téli fürdés lehetőségét is. Hogy mennyire kedvelt és népszerű a fürdő, bizonyítja az is, hogy a Kaposvári Cu­korgyár jellegzetes »kockacu­kor házai« — melyeket eddig csak a Balatonon láttunk — megjelentek itt is, hogy segít­sék a gyár dolgozóinak gyó­gyulását, pihenését. JÖ ÉS HASZNOS ez a für­dő, a legtöbbet érőt, az embe­ri egészséget védelmezi. Tár­sadalmi, tanácsi szerveink se­gítsék, támogassák a csisztai fürdő még szebbé, kényelme­sebbé tételéért fáradozókat. RUDA GYULA levelező. cÁ 39-ej dandár Film a tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára Makk Károly rendező A 39-es dandár című új magyar filmről elmondotta az MTI munkatársának, hogy az a tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulójára készül, s a filmművészek az első ma­gyar proletáráüami nagyszerű hőseit, helytállásukat, önfelál­dozásukat örökítik meg ben­ne. A 39-es dandár forgató- könyvét Darvas József irta Karikás Frigyesnek, a tanács- köztársaság vörös hadserege politikai bizottságának novel­láiból. A 39-es dandár című film egyik központi alakja maga az író, Karikás Fri­gyes. A film drámai epizódokból áll, és csaknem, teljes egé­szében a harctéren játszódik. A székely hadosztály átállásá­val, 1919 áprilisában kezdődik és július végén, a tiszai front összeomlásával fejeződik be, közben elmondja a 39-es dan­dár három hónapos történetét. A forgatást nagy felkészülés előzi meg. Romániából, Cseh­szlovákiából kaptunk korhű egyenruhákat. A Duna—Tisza között lezajló harctéri tömeg­jeleneteken pedig katonai ala­kulatok nyújtanak segítséget. A film jeleneteit Pásztor Ist­ván operatőr fényképezi, a főszereplők: Szirtes Adám, Ladányi Ferenc, Barsi Béla, Bihari József. A VILAQ LEQSZÖRNYŰBB ELEMI 1958. augusztus 26-án volt 75 éve, hogy lezajlott a világtör­ténelem egyik tegszömyűibb katasztrófája. A Szamaira és Java közötti tengerszorosban működésibe lépett a Krakatau tűzhányó. A kis sziget, ame­lyen a tűzhányó állt, hosszú éveken át »csendes« volt, és már azt hitték, hogy a tűzhá­nyó kialudt. A feljegyzések szerint a Krakatau utolsó ko­molyabb kitörése 1680-ban volt. Az akkori kitörést azon­ban össze sem lehet hasonlíta­ni az 1883. évi katasztrófával. A kitörést kísérő róbaj oly erős volt, hogy 39 millió négy­zetkilométer területen lehetett hallani. Az egész földön páni félelem uralkodott. A kitörés erejét alig lehet leírni. A kis szigeten augusz­tus 26-tól 29-ig egymást érték a robbanások, és a robbaná­sok közötti 'hosszabb vagy ki­sebb szünetekben félelmetes csend uralkodott, amely még borzasztóbbá tette azokat. A sziget a robbanások 'alatt ket­tévált, és közepén nagy tó ke­letkezett. A tengervíz hozzájá­rult a sziget kettészakadásá­hoz. Amikor augusztus 26-án megtörténtek az első robbaná­sok — néhány, a tenger szint­je alatt —, a szigeten rések és szakadékok keletkeztek, ame­lyeken át behatolt a tenger­víz. A beáramló víztömegek majdnem eloltották a tűzhá­nyó belsejében dühöngő tüzet, de az izzó láva erősebb volt a víznél. A beáramló víz fel­forrt és a vulkán belsejében elképzelhetetlen tömegű gőz keletkezett, amely kiutat kere­sett. Augusztus 27-én reggel a hegy mór nem volt képes a gőzt és gázt magában tartani. írta: W. LAMMERT Újabb kitörésekre (került sor, s ez felülmúlt minden eddigit. A kisebb-nagyobb robbanásokat vésztjósló csend követte, majd délelőtt 10 órakor bekövetke­zett az a robbanás, amelyet a föld történelmében a legna­gyobbnak neveznek. A robba­nás nemcsak Krakatau szige­tét és a környéken lévő szige­teket érintette, hanem hatása és ereje az egész világon érez­hető volt A vízszint alatti robbanás olyan erős volt, hogy másodpercek alatt száz méter magas vízfal keletkezett, amely óránként 560 kilométeres se­bességgel minden irányiban szétszaladt. Szumaifcra és Java partjait több száz kilométer mélységben elöntötte az ár, világítótornyokat vitt magá­val, hajókat sodort el és pusz­tított el. Az árhullám 36 000 ember életéibe került, és 5000 hajó pusztult el, ami óriási szám, ha tekintetbe vesszük, hogy 75 évvel ezelőtt a hajó- forgalom sokkal csekélyebb volt a mainál. Egy holland ha­dihajót, mely Szumatra part­jaiméi hongomyzott, az ár há­rom kilométernyire bevitt a sziget belsejébe, majd a 1° méterre a tengerszint felett lévő dzsungel kellős közepéiben lerakta. Az ár végigszáguldott az Indiai-óceánom és a Csen­des-óceánon; Ceylon kikötő­jében — amely 3200 kilométer­re fekszik a katasztrófa szín­helyétől —, a hajók összeüt­köztek, elsüllyedtek és a kikö­tői mólók megrongálódtak. A dél-afrikai Port-Elisabeth ki­kötőjében 1— 8000 kilométer távolságban — úgy dobálta a tenger a hajókat, hogy elsza­kadtak a vasmacskák láncai. De még az angol partok előtt, az Északi-tengeren és a föld­CSAPÄSA gömb másik oldalán is érez­hető volt az óriási ár. A robbanások következté­ben elképzelhetetlen mennyi­ségű sziklapor került a leve­gőbe. Tudósok kiszámították, hogy augusztus 27-én — ami­kor bekövetkezett a fő kitö­rés —■; mintegy négy köbkilo­méter sziklapor és láva került a levegőbe. Az augusztus 26- tól 29-iig tartó robbanások alatt összesen mintegy 18 köb­kilométer föld, kövezet, láva és hamu repült a levegőbe. A sziklapor és hamu 20—55 kilo­méter magasságig repült. Egy része teljesen visszaesett a földre, úgyhogy a Szumatra es Jáva közötti tengers'zorosban két új, egyenként 1,6 kilome­ter hosszú sziget keletkezett, amelyeknek formája azonban állandóan változott. A tenger- szorost hónapokon át óriási tömegű 'habkő zárta el a for­galomtól. A magasabb légréte- getoben hatalmas porfelhő ke­letkezett, amely 13 nap alatt megkerülte a világot. A por­felhő ugyan egyre fogyott^ de a világ megfigyelő állomásai megállapították, hogy ez a felhő 7 3-szór kerülte meg a Földet. Krakatau tűzhányójá­nak pora mindenhova eljutott. A levegőben lévő por fantasz­tikus természeti jelenségeket idézett elő. Olyan naplemente­ket észleltek, mint azóta soha sem. Nap és Hold minden el­képzelhető színben kelt és nyugodott, hol kék, hol zöld, hol rézvörös színpompában. Az egész világon szélsőséges időjárást észleltek, és minde­nütt csökkent az átlaghőmér­séklet, tekintettel arra, hogy az óriási porfelhő felfogta, il­letve csak részben engedte át a Naj? sugarait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom