Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

Vasárnap, 1988. Julias 30. 2 SOMOGYI NÉPLAP Lázas készülődés A CUKORGYÁRBAN Sokan azt gondolják, hogy ebben a júliusi melegben pi­hen a cukorgyár, tétlenül vár­ja október elsejét, amikor megkezdheti a répafeldolgo­zást Pedig korántsem így van. Óriási a sürgés-forgás a cukorgyár egész területén. Há­tul, a gyönyörű új raktárakból egymás után buknak a csúszdán a vagonokba a koc­ka-, kristálycukorral teli zsá­kok. A raktárak mindig tele vannak még megrakott zsá­kokkal, sőt ömlesztett kris­tálycukor is van még, messzi ről olyan ez a tenger cukor, mint a Mont-Blanc hófödte csúcsai. Ahogy a teli raktára­kat nézi az ember, azonnal megállapíthatja, nem kell ag­gódnunk, mit teszünk holnap a kávénkba, hisz cukor bőven van. Tavaly a Kaposvári Cu­korgyár 119,8 százalékra telje sítette tervét, 2607 vagon cuk­rot termelt. A gyár műszaki fejlesztése már régi gondja az üzem veze­tőinek, hisz a korábbi terme­lést magasan túlszárnyalja a mai, s ehhez viszonyítva nem fejlődött megfelelően a cukor­gyár. Baj van a terjeszkedéssel is, hisz az országút és a vasút közé ékelt üzem nem tud nyújtózkodni. A vízellátás ja­vítása is állandóan előtérben van, de hát egyszerre nem lehet mindent megvalósítani. Azonban idén mégis nagy fába vágták fejszéjüket a cukorgyáriak: az állandó karbantartáson kívül nagy­méretű építkezésbe kezdtek. Uj, nagyteljesítményű kazánt, főzővácuumot, hűtő-kavarót építenek be. Tervbe vették, hogy balesetbiztonsági okokból a kötélpálya alá dróthálót sze­relnek, de erre már nem futot­ta a keretből, majd csak jövő­re valósulhat meg ez a terv. A cukorgyár dolgozói kivétel nélkül megértették, mit je­lent a gyár fejlődése szempont­jából a most folyó nagy épít­kezés, szívesen és lelkesen dol­goznak a műhelyek munkásai, a brigádok, a műszakiak, hogy időre kész legyen minden, hogy egy nap késés nélkül kez­dődhessék a répafeldolgozási kampány. Megértik a dolgozók azt is, hogy csak az veheti ki szabadságát, akinek nagyon indokolt, hisz egyetlen mun­káskéz se hiányozhat most. S lelkesedésben nincs hiány, a brigádok minden többletmun­kát elvégeznek a nagy cél ér­dekében. A karbantartás még január­ban elkezdődött, s ütemsze- rűen halad. Nem akasztotta meg a munkát a rendkívül mostoha téli időjárás sem, pe­dig sok műhely nem fűthető, s a dolgozók a nagy hidegeknek kitéve végezték feladatukat. A rendkívül precíz karban­tartás során a nyersgyári üzemegységben az iszapsajtó élé lémelegítőt építettek, a dif­fúziós fedeleket újakra cserél­ték ki, mivel a régiek már rosszul zártak. Emiatt cukor­veszteség volt, s nem lehetett betartani. így a technológiai előírásokat sem. A tizenhat da­rab diffúziós fedelet a Sztálin- városi Vasműben öntötték, a megmunkálást azonban itt vé­gezték a műhelyekben. Két új lémérő edényt is felszereltek még ebben az üzemegységben. Nagy probléma a helyhiány. Szerencsére a mintaasztalosok helyiségigényét sikerült kielé­gíteni: a volt mintaraktárt ala­kítják át asztalosműhelynek. Azonban más műhelyek is jo­gosan kérik a bővítést. Kiss János műhelyvezető alig fér már el tizenhárom munkatár­sával a gépekkel, padokkal te­li műhelyben. Azonban az ígért helyiség megoldja az ő problé­májukat is. A cukorgyárban mondhatni minden szem azt figyeli, tőfelületű kazánt. A Gyimesi- brigád kitett magáért: határ­időre végezték el Pesten a le­szerelést, a vagonba rakást, itt­hon a kirakást és a helyre emelést. Az új kazán előnye az, hogy alacsonyabb kalória értékű szénnel is üzemeltethe­tő, s teljesen biztosítja a gőz­ellátást a többi kazán üzem­hibája esetén. Elég egy adat, hogy fogalmunk legyen arról, milyen nagy a kazán: csak az alapot képező úgynevezett be­ton-lepényhez 5 vagon cemen­tet használtak fel. Erre épült | fél a több mint 1000 tonna sú-' lyú kazán. Már a nyomáspró­báknál tartanak a kazán épí­tői, s megérkeztek a kazánfa- lazók is, hogy felhúzzák a bel­ső samott-téglás és a külső rendes téglás falat. Szeptem­ber elsejére minden körűimé­időre sem a finomító, sem a kazán épülete. Több kőművest kellene ideirányítania az épí­tő vállalatnak. A kazánfala­záshoz is több emberre van szükség. Remélhetőleg ezek a kérdések szerencsésen megol­dódnak, s mire eljön október elseje, minden fennakadás nél­kül kezdődhet az 1958-as fel- dolgozási kampány. Lajos Géza Pillanatfelvétel Olyan perzselő ez a vasár­nap reggel, a nap szinte kiszá­rítja a várost. A házak, a jár­da, a kövek ezerszeresre fo­kozva lehelik vissza a ma­gukba szívott forróságot. Még a pokolban is hűvösebb le­het, mint a városban. A tö­meg jajveszékelve menekül az izzó kőrengetegből. Rogya- sig tömött vonatok viszik a Balaton hűs hullámaiba a sü­A Kaposvári Megyei Könyvtár Évkönyve j 1957 I A közelmúltban látott napvilágot megyei könyvtárunk | almanachja, mely arra hivatott, hogy betekintést nyújtson ! a somogyi könyvtárak életébe, és tudományos kutatómunkák | számára is fórumot adjon. Ennek a célkitűzésnek megfelelő- t en három részre oszlik. Az első felében a könyvtári mun-1 ............ . ....... káról, könyvtári életről hoz dolgozatokat, a másodikban so- ♦ n yék között készen kell len- j m°gyi vonatkozású tanulmányokat közöl, míg a harmadik- • nie a kazánnak, hogy meg- 5 ^an a somogyi könyvek ismertetése szerepel. 1 Igen érdekes és sokat mondó »A somogyi könyvtárak t című fejezet (Kellner Béla munkája), mely széles 1 kezdhessék a kiszárítást. Leg­alább három hét szükséges ah­hoz, hogy a nyers fal kiszik­kadjon. Vigyázni kell nagyon, nehogy megrepedezzen a fal: először csak fával, majd foko­zatosan szénnel fűtik a kazánt. Két új tápszivattyút is beépí­tettek. Óránként 18 tonna vi­zet ad a szivattyú a kazánnak. A cukorgyár másik nagy építkezése az új főzővákuum beépítése a finomító üzemrészbe. Az 500 mázsa cukorpép befogadó ké­pességű vácuum olyan hatal­mas, hogy kénytelenek voltak a finomító épületét két méter­rel megmagasítani, sőt a vé­konyabb öntöttvas tartóoszlo­pokat is ki kellett cserélni vastagabb, szegecselt oszlopok­ra. A tető régi favázas elemei helyébe modern vasszerkezet kerül. A tetőt hullámpalával burkolják. A főzővácuumot és a hozzátartozó hűtő-keverőt a Láng Gépgyár készítette. A keverőt, sajnos, már egybe forrasztották Pesten, amikor szóltak, hogy szeretnék, ha a gyár két részben szállítaná. A Gyimesl-brigádnak most aztán van gondja a hatalmas keverő beemelésével. A finomítóban végig ki kellett bontani a fa­lat, hogy valamiképp bevihes- sék. Csigákon felhúzzák a magasba, elfordítják eredeti helyzetébe, s úgy eresztik visz- sza kijelölt helyére. Nem gye­rekjáték a vácuum alkatrészei-' nek a helyre emelése sem.' Négy csigasor segítségével' húzzák fel a magasba a hatal-i más vasfalakat. Egy-egy esi-1 gasor 10 tonnát bír felemelni. 1 A hattagú Valkó-brigádot* 1957-ben­betekintést enged könyvtáraink felkészültségébe és fejlődé- i sébe, valamint Szita Ferenc írása Kazsok község olvasó-1 mozgalmáról, mely a szerző szerint is általánosságban meg- t egyezik megyénk többi falujának könuvtári életével. Ebben | a részben szerepel még egy tanulmány a mezőgazdasági ♦ könyvismertető előadások hasznosságáról, továbbá a könyv- i tári hálózat működési adatainak ismertetése. Az almanach második fele »-Hagyományóink« címszó ♦ alatt Mázsa Ernő Pálóczi Horváth Ádám és Csokonai Vitézi Mihály levelezéséből közöl részleteket; Kanyar József egy 1 Zrínyi-levelet ad közre; Franki József Csorba József 1829-ben j megjelent »Hygiastika« című orvosi munkájáról emlékezik | meg; Gönczi Ferencnek, a kaposvári múzeum egykori igaz- t gatójának egy kiadatlan tanulmányát Takáts Gyula adjál közre; Kávássy Sándor egy eddig ismeretlen Nagyváthy-k.éz- ] iratot ismertet; és végül Kellner Béla az első somogyi idő­szaki sajtótermék, a »Somogy megyei Hivatalos Tudósítások«j megjelenési körülményeiről ír. Az 1957-es évben nyolc könyv jelent meg Somogybán, illetve somogyi szerzők tollából. Ezekről ad rövid ismertetést i az évkönyv harmadik része, valamint a könyvtárosok vubli-; cisztikájának és a könyvtárakra vonatkozó sajtóközlemények- j nek bibliográfiáját közli. Tartalmi tekintetben igen magas színvonalú, alaposságra j és teljességre törő mű a megyei könyvtár évkönyve; mind j a könyvtárral kapcsolatos, mind vedig a helyi hagyományok-I kai foglalkozó tanulmányok gondosan megírt munkák. Nem', egészen érthető számunkra, hogy az 1957-es jelzéssel meg-\ jelenő könyv miért foglalkozik két ízben is (Pálóczi Horváth j és Csokonai levelezése, valamint Gönczi tanulmánya) 1958-as; évfordulóval kapcsolatos, tehát nem tavalyi aktualitással. ■ Ez a pontatlanság valószínűleg azért következett be, mert ] az almanach igen késve, csak az év derekán jelent meg. Nem különben érthetetlen, hogy hat idegen nyelvű cikkösz- szefoglalásból milyen elgondolás szerint született egy fran- $ cia, egy angol, négy pedig német nyelven, és a könyv tar-1 talmi összefoglalása oroszul. Egyébként a szerkesztés mun- } kaját (Kellner Béla és Kávássy Sándor) csak dicséret illet- | heti, nem különben a Somogy megyei Nyomdaipari Vállala- ♦ tot a szép kiállításért. | ledezőket. Az itthon maradot­tak is szeretnének hűtőzni a vízben, hát felkeresik a stran­dot. Legtöbben kora reggel kiolvadoznak jól felmálház- va. Ahogy a megváltó fürdő­hely felé zarándokolnak hosszú sorokban, egy elnyúj­tott kiáltás reppen az égre: vízbe, vízbe! A strand azon­ban zárva, majd tízkor nyit­nak. A tömeggel egyenes arányban nő az afrikai hő­ség is, olvadozik mindenki, csorog a víz az arcokról, a torok kiszárad, megremeg a láb. És a strand még mindig zárva. Fél tízkor sokan olyan állapotbap vannak már hogy akár az árokba is belefeküd­nének, ahonnan hat ló se húzná ki őket, míg a nap le nem gurul az égről. S a strand még mindig zárva. Grönland és a sarkvidék el­érhetetlen vágválom, pedig müven szépen fejlett jégtáb­lák lehetnek most ott. Egy kövér ember, akinek három élelemmel tömött cokker ,!- beg a kezében, eleiéi a hő­ségtő!. Mielőtt kilehelné for­ró páráját, megátkozza a zsírjukban fövő ember"'« hl”- désszomját nem Ismerő strandügyi illetékeseket. A pesszimistább lelkilletűek el­indulnak haza, otthon bele- pleftyennek egy lavór hideg vízbe, s szent fogadalmat tesznek hogy még a hetve­nedik leszármazottjuk sem teszi be a strand területére a lábát, a fogadalom megsze­gőjét pedig azonnal kitagad­ják a családból. A fanatiku­sak két mellső lábukat lóbái- va pitlznek libegve, övig ló­gó nyelvvel a pénztárosnS- nek, hogy engedje be őket. Ha most nekieresztenék az Idegesen tonorászó tömeget, akár ruhástul gázolnának be­le a vízbe, hogy az eüzzás előtt lehűtsék testüket. A legbátrabbak, legmerészeb­bek megvívnának a bürokrá­cia tizonnvoTc fejű sárkányá­val is, csakhogv birtokukba vehessék a medencéket. Mire tíz órakor megnyitják a strand mennyorszásmál is többet .je­lentő kamut, ahová ha, nem is üdvözölni. de felüdülni yáesmak a víz hidegségében hívők, nincs egy árva lélek, aki -'"gyet venne, időközben egytől-egyig megütötte a hő­guta a bébocsátásra várako­zókat. Remélhetőleg a strand saját halottjának tekinti, i dísz-medencébe temeti őket. A kabinon egy árvult sárg: plakátot lenget a szellő »Járj a strandra, védet egészséged«, hirdeti a tömén; bölcsességet jelentő felirat. A jelen sorok írója nagyon hi székeny ember, minden ilyei reklámszöveget készpénznél vesz, sőt mi több, szentírás nak. Ennek a reklámnak le nyűgöző hatása alatt menete életvidáman a medence irá nyába. Úgy jó huszonkét é: fél lépésre azonban gyanú; szag (lásd még: bűz) ütött« meg az orrát. Nem kellett so kát törnie a fejnek nevezet alkatrészét, hogy rájöjjön: e: a víz felől szállong, s mint í pokolban a kénköves »illat« szinte elkábítja az embert Aztán drámai pillanat követ kezik találkozás a zölden szutykosan, zagyván placeso- gó vízzel, melynek fenekén titokzatosan puha dolgokr; lépdel a láb, az ember háta zöld Izék tapasztják be. Mim a lápban, folyondárok akasz- kodnak a végtagokra, húzzál a mélybe, a titkokat rejtő fe nékre a behatolót. Már csal a hüllők hiányoznak kiegé­szítésnek. Meg kell jegyezni hogy az elszömyedéstől elhü- lő ember nem ritka ebben i modern mocsárban. S ebber a válságos pillanatban felde­reng a plakát buzdító szöve­ge agyamban: »Járj a strand­ra, véded egészséged«. Hí nem tartanék ebbe a kocso­nyás pépbe futástól, elmor­zsolnék egy könnycseppel szememben. Áldott emberek hogy gondoskodnak rólunk fürdővendégekről! Elmereng­ve nézem a vízbe lépő sebe! hátú, kelevényes férfit, s 1 nyakig homokos kislányt Hiába, utánpótlás mindig akad a víz szennyezésére. T« jó ég, s mi lesz itt holnap­után! Émelygő gyomorral bo- torásztam vissza a kabinba, Vetközőíársaim már elmen­tek, csak az én ruhám fitye­gett a fogast helyettesíti rozsdás, görbe szegen, illet­ve... szent ég!... ellopták kicserélték a drága kamgara nadrágomat egy rongyos vá­szonra. Egyből szívgörcsöt kaptam... L. G Kei tűz között dött a víg terefere. Szóba jött ott minden. Fiatalkori szerel­mek, kalandok, ki hány me­nyecskének csapta a szelet; voltak, akik tudni vélték, ki miért nem adja fejét a nősülésre, más a boradó ki­típusú parasztgazda. Mindamel­lett a földdel foglalatoskodók közül ma még sokan hozzájuk igazítják életútjukat, a közép­paraszti ranghoz való feltörési tekintik ma is ideáljuknak ami persze az életben csak A TÖRTÉNET, amelyet nak, kételynek halvány jelét úgy adok tovább, ahogy sem látták arcomon, az egyik, ... - , ezt az egyik este hallottam, — akivel különben tegező vi- vetésének jelenlegi módját ki- igen-igen kevésnek sikeredik. dicseret, amiért _ a fino-i nem is olyan régen esett meg, szonyban vagyok — félig hiva- fogásolta, hogy végeredmény- Szavaikból hamar kivettem, mitoba sikerült a tartóoszlopo- J s hogy a szereplők és a község talosan, félig baráti alapon ben az állam csapódik be, mert inkább mintegy hatodik érzék- kát rekord idő alatt kicserél-^ nevét mellőzöm, annak egye- meginvitált: maradnék este a nincs olyan pénzügyőr, akinek szervvel megéreztem, kopj, ni. S ami még emeli munká-J dűli indítéka: a disznótoros va- faluban, mert az egyik paraszt- az eszén túl ne járna sok ki- voltaképpen a falu tucatra va­juk sikerességiét, 1929 óta nemjesorán ott lévő megyei veze- házban, ahol több gazda ősz- csiszolt szőlősgazda. ló »elitjé«-vel állok szemben, végeztek a cukorgyárban ilyen»tőnek rossz perceket szerző szejön, meghívták őket, s ha Ka egy-egy témából kifogyott tehát okosnak, politikusnak n ú CfV 11 jo n4-rtA.n í~\ apa v C V /-> m /-> 1 o j — 7. Is A T- aÜÁ — j . -f - 1 0 0 — — ' ' ' — nagyarányú tartóoszlop-cse- ^ személyek belátták eltévelye- már itt vagyok, szeretnék, ha & társaság, akkor újjal hoza- kell lennem, nehogy kifogja- rét. Az öntőbriaád a rendes * désülcet F.rórt rtinre sy/ir) fi é- én io iroláilr f n r f sím át la A7 óm ÍCOfitílZr plő 1in7+ ólén n inrvn- mortis m rét. Az öntőbrigád a rendes munkán kívül minden kért al­katrészt azonnal elkészített a kazánhoz, a Laki-brigád pe­dig a gyors összeszerelésben tett -ki magáért. Teljes gőzzel folynak a cukorgyárban az elő­készületek a kampány sikeres megkezdésére. Idén 16 és fél­ezer vagon répából 2100 vagon cukrot kell termelnie a gyár­nak. Rendkívüli erőfeszítése­ket tett és tesz a gyár minden dolgozója, a gyár vezetősége ennek teljesítéséért. S ami lel­kesedésüket bizonyítja: már januárban nekifogtak a nagy építkezések előkészítésének désüket. Ezért nincs szándé­komban a nyilvánosság előtt kompromittálni őket. Hideg téli nap volt, amikor a községbe értem, a gépkocsi ide-oda csúszkált a sikamlós, fagyott országúton. Dolguk vé­geztével a parasztemberek is behúzódtak a házba, s a meleg kályha mellől, a jégvirágos ab­lakon át néztek az úton tova­robogó autó után. Mondom, kutya hideg volt, s ez a városi hivatal kiküldötteit is a ké­nyelmesebbik megoldásra kész­tette. Elmentek egy-egy régi ismerőshöz, s ott a gazdával együtt borospohár mellett ütöt­ték agyon az időt. Tudtam, hogy azon a bizonyos napon \ott a községben kell tartózkod­niuk a kiküldötteknek, gon­doltam, megnézem, milyen 1 hasznos én is velük tartanék. Nem sokat szabódtam, hajlottam a kérő szóra, hiszen mindig fel­újulok, valósággal erőt merí­tek, ha az emberekkel beszél­gethetek, vitatkozhatok, s kiön­tik előttem, amit szívükben éreznek. — Hát jó — mondtam —, de előbb még átmegyünk a szomszédos községbe, ott egy­két elintéznivalóm van, s visz- szafelé betérek a megbeszélt házhoz. kodtak elő, volt elég a tarso­lyunkban. Persze, hogy mind­ebből mennyi állta volna meg a helyét, mennyi túlzás volt a feltálaltakban, nem tudha­tom-, mert nem voltam jelen az említett történeteknél, meg aztán ilyenkor nem is gondol az ember másra, minthogy minél jobban megnevettesse hallgatóságát. fT ICS1T KESVE értem .v vissza. A helybeli legel­tetési bizottság elnökének — aki jómódú középparasztnak számít — a házánál már vagy tíz parasztember várt disznó­torral, megtérített asztal mel­lett. Ott voltak az én embe­reim is. Először szabadkoztam, A DDIG, AMÍG ILYESMI­RŐL folyt a szó, nem is volt semmi baj. Hanem, ahogy ürültek a poharak, meg­nak rajtam. Ezt az érzést még csak táp­lálta bennem az a meggyőző­désem; ezek az emberek előre megfontolt szándékkal csinál­ják, amit csinálnak: megpró­bálnak levenni a lábamról, úgy is mint vezetőt, úgy is, mint ítélőképességét, meggyő­ződését kormányozni képes embert. Az is malmukra haj­totta a vizet, hogy az én jelen­lévő beosztottaim részint a bortól megittasulva, részint pe­dig a gyengébb akaraterő h.iá­kezdődött a kavarodás ' Mert nVában olyankor is bólogattak, hát meg kell hagyni, olyan em- va°H heleegyezöleg hallgattak, hogyan épül az új kazán? Január 9-én kezdték leszerel­ni régi helyén, a Kelenföldi Erőműtelepen a nagy teljesít­ményű, 650 négyzetméter fű­munkával szolgálják hogy én egyáltalán nem a a tengernyi nehezseg ellenere'meg a kiszállási dijat es a fi- gyomromat tölteni iöttem kö- is. Hogy csupán egyet említ- f hetesüket. A tanácsháziak tud- izéjük, hanem beszélgetni, de- sünk az év eleji problémákból:akiket keresek, a fa- hát- láttam rajtuk, biztosan csak március vésére kanták J ™nna\3elentkeztekna- megsértődnek, ha nem haltok csalt március végére kaptaIs fiuk, de azok biz nem kötöttek fejet vendégszeretetüknek. Asz­a tanácsbeliek orrára, hogy tálhoz ültünk hát, a gazdasz- hova, kihez mennek, ők pedig szonyok sürögtek-forogtak, ki- nem tudakozódtak utánuk. nálgattak bennünket, s mint meg a pénzügyi keretet az építkezéshez. S hogy problé­mák, nyitott kérdések most is vannak? Természetes ez is. A Magasépítő Vállalat végzi az építkezéseken a munkát, de nagyon kevés embert biztosít, berek ülték körül az asztalt; akik nemcsak jó dolgos, ma­gukat ügyesen forgatni tudó gazdálkodónak mondatnak, de van bennük jó adag más készség is, amit a falusiak könnyedén ravaszságnak ne­veznek. Azt hiszem, e készsé­gük nélkül nem tudnának a felszínre kapaszkodni, s nem érnék el, ho— ■ a falu elsőinek számítás sanak. ilyenek voltak. amikor támadniuk, vitatkoz­niuk kellett volna. A MELEG SZOBA, meg a sok-sok pohár bor, ami a koccintgatasok közben le­ment, ködössé tette a fejeket, én is olyasmit éreztem, mintha mázsás kő nehezedne rám. De azért nem hagytam el maga­mat, igyekeztem. — már amennyire tudtam — józan Márpedig ők ítélőképességemet megőrizni. Persze nem A parasztok egyre jobban rosszak^ ők, szorgalmuk révén belemelegedtek a beszélgetés- ösztönző hatásuk is van a pa- be, melynek fonala mindin­Telt-múlt az idő. Egyszer- az már hasonló esetekben len- rasztságra, mert a kis földnek, kább a szövetkezet felé terelő- csak váratlanul berugtattak a ni szokott, hamarjában szép a szegényebbek olyan módot dött. »No, mondom magamban td7lCLC.fi ll n. n a c y* •n VT Ka«* -»e fnv-meH n ** c yorof-nó-n/iJe /.Km. ,■ ____n.. „j. A A /j/.’ ■ • , t anácsházára a kiküldöttek, s színű vörös bor is termett az szeretnének elérni, amilyet jó dolog ez, csak hadd fejtsék ki az ismerős autóról mindjárt asztalon. Egyhamar barátok- ezek az emberek serénységgel, véleményüket majd csak győz tudták, hogy az utasa nem le- ká lettünk, úgy felengedtek, befektetéssel, ügyességgel, no ebben is — mint mondani sző­het más, mint jómagam, a hi- mintha mindig ott laktunk vol- tnag szerencsével megteremtet- kas, bár már akkor nem volt épp ezért lassan haladnak elő-» -... ... . .- - -— — ---------------- —> r e Pedis csak fiatal tanulók-uí tetőjuk. Sebtiben elun- na velük együtt a faluban, s tek maguknak. No, persze, ez az — a józan paraszti ész.« Elő- te fisóig csalt natal tanulóit ' $agomk, hol járták, mit csinál- nem varost hivatalnok embe- nem megy olyan könnyen, s szőr még mondom is magam­kai es nőkkel -nem készül el tak ottlétük óta. Midőn harag- rek volnánk. Gyorsan elkezdő- ezért is afféle ritka holló ez a nak »mit félsz tőlük ezek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom