Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

Vasárnap, 1954 február SÍ. SOMOGYI NÉPLAP 5 TÉLEN IS SZORGOSKODNAK A kányái határt is még vastag hópárna takarja, a napnak nincs ereje, olyan, mint a hold, világít, de meleget nem ad. Bent a falu­ban azonban eleven, dolgos élet I lüktet. Mind a termelőszövetkeze­ti, mind az egyénileg dolgozó pa­rasztok egyaránt szorgos munká­val töltik el a téli napokat. A legtöbben az állatok körül fogla­latoskodnak, de a trágyahordás, magtisztítás, vagyis a tavaszra való készülődés is gyors ütemben halad. Más-más területen, de egy, “kö­zös célért, a magasabb hozamért, a jobblétért, a kormánypro- gramm megvalósításáért harcol­nak a kányái szövetkezeti és egyé­nileg dolgozó parasztok. A község két termelőszövetkezete, a Petőfi és az Alkotmány tagsága egy­mással vetélkedik, hogy a párt és a kormány biztosította lehetősége­iét felhasználva, melyikük tud több termést kikényszeríteni a földből. A Petőfi tsz-ben gyorsan halad a trágyahordás. Már közel 300 szánkó trágyát hordtak ki a mezőre az elmúlt hetekben, napokban. — Kihasználjuk a jó szánutat és még legalább 20 holdra hordunk trágyát most a télen — mondja Farkas István, a tsz párttitkára, aki Surogi József fogatos szánjára segíti felrakni a trágyát. özv- Vörös Istvánná már 63 éves, sok tapasztalata van a ser­téstenyésztésben. Nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozza a tsz sertéseit, amelyek közül 17 anyakoca nemsokára lemalacozik. Most 50 sertése van a tsz-nek, ebből vannak hízóban is, mert az első fél­évben akarják teljesíteni egész évi sertésbeadásukat. Gróf Mihály, míg egyénileg gazdálkodott is, mindig szép lovakat tenyésztett. Most a tsz ben is az ő gondjára bízták a csikók nevelé­sét. Büszkén mutatja a két legszebb csikót, amelyeket ő nevel. Gróf Mihály a múlt évben harmadmagával dolgozott a családjá­ból a tsz-ben és a 800 munkaegységük utáni részesedésük 35 má­zsa kenyérgabona, 70 mázsa kukorica, 15 mázsa árpa, 115 kg cukor és egyéb termény, meg készpénz volt. A tsz tehenészetében nincs olyan tehén, amelyik 10 liternél keve­sebb tejet ad naponta. Igaz, hogy érdem szerint takarmányozzák őket és a takarmányt is úgy állítják össze, hogy legyen benne ele­gendő fehérje és nedvdús anyag is. Ez a »Hirnes« — mutat Kovács Mihályné fejőnő arra a tehénre, amelyiket éppen feji — most is megadja a 15 litert. De a többi is 10 literen felül ad. Jól tejel ez a bonyhádi vöröstarka, nem is kell nekünk más fajta­Az Alkotmány tsz-ben is szorgos emberekkel találkozunk Id. Tóth Istvánnal, a tsz halászá­val beszélgetünk először, aki a ha­lastó vastag jégpáncélját lékeli, hogy a halak levegőt kapjanak a jég alatt. — Es. a halastónak az ivató ré­sze — magyarázza nagy szakérte­lemmel az öreg halász — itt telel­nek át és Ívnak a halak. A halas­tó másik részét lecsapoltuk és most .szervestrágyát hordtunk rá, amely előidézi azt, hogy természe­tes táplálék szaporodjék a tó fene­kén a halak részére, összesen 13 holdon fekszik a halastó, de a múlt évben csak 2 holdban te­nyésztettünk halat. Nagyon jól kifizetődik a haltenyésztés. A múlt tavasszal 12 mázsa ivadékhalat adtunk el kilónként 10 forintért. Az ősszel 34 mázsa nagy halat fogtunk ki, amit 14 forintért ad­tunk el kilónként. Egy év alatt több mint G5 ezer forintot jöve­delmezett a halastó a tsz-nek. A jövőben még több halat akarunk piacra vinni, mint- tavaly. TJgy számoltuk, hogy ebben az eszten­dőben legalább 15 mázsa ivadék­halat és 50 mázsa nagy halat adunk el. A halastó kétszeresen hasznos, mert halat is ad, meg a kacsa- és libafarm is megél rajta tavasztól őszig. — Szívesen foglalkozom a halte­nyésztéssel. Igaz, hogy több mint 20 éve ezt csinálom, csak hogy va­lamikor kevés kommencióért más­nak dolgoztam itt. Most pedig ma­gamnak dolgozom. Arról csak röviden beszél Tóth bácsi, hogy még cseléd korában itt vesztette el egyik karját és mégsem becsülte az uraság. Most a tsz-ben fél karral is keres any- nyit, amiből gondtalanul él csa­ládjával. Gyűlöli a múltat, azért nem szeret arról beszélni, de an­nál szívesebben beszél a szép je­lenről és a boldog jövőről. Az Alkotmány tsz-nek szép baromfiállománya van: összesen 216 tyúkféle, 20 kakas és 23 kacsa. Az idén 400 darab kacsát és 400 darab csirkét keltetnek saját törzsből és a keltető állomástól vesznek 500 naposcsibét­Most Tóth Istvánná eteti' a baromfiakat, de nemsokára majd Lukács Jánosné veszi át a baromfitenyésztést, aki most jött meg 5 hónapos baromfitenyésztő szakiskoláról. A tsz anyakocái közül a tavaszig 15 lefial. Az idén 40 sertéí hizlalunk szerződésesen — mondja ifj. Tóth István sertésgondozi aki éppen az anyakocákat jártatja kint — és az évi hízottsertésbi adás háromnegyed részét már a második negyedévben teljesítjük. Takács Ernő 5 holdas dolgozó paraszt a község legkiválób közé tartozik. Most a pártkongresszusi versenyben is az elsők 1 tett fogadalmat pártunknak a mezőgazdasági munkák határú történő elvégzésére, az állam iránti kötelezettség teljesítésére. Takács Ernő minden munkát közösen beszélt meg feleségi Most is együtt fogalmazzák meg a pártnak tett fogadalmat. Takács Ernő fogadalma tettekben nyilvánul meg, mert cls< gyedévi tojás-, baromfibeadását máris teljesítette. — Úgy gondolom — mondja az élenjáró gazda —, ezzel f hetem ki legméltóbban a párt iránti szeretetemet. Büszkén tekintenek a kányái ak a most épülő mintegy 3 mély befogadására alkalmas, modern kultúrházukra. Jogos büszkeség, mert most már csak a belső és külső tatarozás vissza és a tavasszal beköltözhetnek a kányaiak is második nukba, a kultúra házába. Győri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom