Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 február 21. A halatonszahadi gazdatársak teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket Mi, a 3. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói nagy lelkesedéssel készülünk pártunk III. kongresszusára. Megfogadtuk, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is maradéktalanul teljesítjük első negyedévi tervünket és március 31-re behozzuk azt a lemaradást, amit a nagy hóesés és fagy okozott. Pártunk III. kongresszusára megfogadtuk, hogy éves tervünket már december 10-re befejezzük és megkezdjük 1955. évi tervünk teljesítését. Mi, építőmunkások különösen érezzük, hogy a felszabadulás után megváltozott az életünk. A felszabadulás előtt az építőmunkások élete nyomor és megvetettség volt. Egész télen át éheztünk családunkkal együtt és az utcasarkokon álldogáltunk alkalmi munkára várva. Ez ma már a múlté, -r Az építőmunkásoknak egész évre biztosítva van munkájuk és igen sokat kapunk szociális juttatások formájában is. Esőköpenyről, csizmáról, bakancsról, meleg téliruháról gondoskodik népi demokráciánk, de gondoskodik jó szállásról és élelmezésről is, valamint arról, hogy 4 hetenként ingyen hazautazhassunk családunkhoz. A minisztertanács most hozott újabb nagyjelentőségű rendeletet az j építőmunkásokról való gondoskodással kapcsolatban. Ez előírja, hogy j március 1-től kezdve azok a dolgozók, akik nem tudnak minden nap ! hazamenni családjukhoz, azokon a I munkahelyeken, ahol van üzemikonyha, napi 6 Ft, azokon a munkahelyeken pedig, ahol nincs üzemikonyha, napi 10 Ft étkezési pénzben részesülnek. Ez az újabb gondoskodás pártunknak és népi demokratikus államrendünknek köszönhető, s ez jobb és több munkára serkent bennünket, hogy ezzel is bebizonyítsuk hálánkat és szeretetünket pártunk és szeretett hazánk iránt. Mi, ipari dolgozók azonban csak úgy tudjuk terveinket teljesíteni, ha a mezőgazdaság gondoskodik arról, | hogy minden dolgozó asztalára bőséges, jó élelem kerüljön. A kor- mányprogramm a mezőgazdaság dolgozóinak fokozottabb megsegítését is előírja. Messzemenőleg gondoskodik az egyénileg dolgozó parasztokról, adókedvezménnyel, a beszolgáltatási kötelezettség szabályozásával és több évre való előírásával, valamint gép- állomási szolgáltatásokkal és minőségi vetőmagcserével segíti elő a többtermelést és parasztságunk élet- színvonalának emelkedését. Dolgozó parasztságunk fokozottabban érzi A szabadban történő sertésfiaztatás és felnevelés I pártunk és kormányunk gondoskodását és szeretetét, s háláját azzal mutatja ki, hogy időben elvégzi a mező- gazdasági munkákat és eleget tesz beszolgáltatási kötelezettségének, i így tudnak a falusi és a városi dol- ' gozók egymás megsegítése útján a szocializmus építésének és a béke megvédésének érdekében összeková- jcsolódni a munkás-paraszt szövetségben. Kedves balatonszabadi Gazdatársak! Azt hallottuk, hogy elmaradtak . beszolgáltatási kötelezettségük telje- j sítésében. Arra kérjük a Gazdatársakat, hogy pártunk III. kongresszusa tiszteletére ragadja el a gazdatársakat • az a lendület és szeretet, amely minket, építőmunkásokat áthat és azzal, mutassák meg ragaszkodásukat népi j demokratikus államrendünk iránt, | hogy maradéktalanul eleget tesznek ! i 1954. évi beszolgáltatási kötelezettségüknek. A 3. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozói nevében:“ Tihanyi Lajos pártvez. tag, Imre Lajos főkönyvelő, Fekete Mihály üzemi biz. tag, Vaszi- lov György sztahanovista mérnök. Csatlakozzanak versenyünkhöz a somogysárdi dolgozó parasztok /# n PARTUNK, a Magyar Dolgozók Pártja április 18-tól tartja meg III. kongresszusát. E pártkongresszus nagyjelentőségű párt- és állami életünkben, kihat minden dolgozó Életére. Megyénk kommunistái, dolgozói érzik a kongresszus jelentőseiét és várakozással tekintenek eléje. Szt bizonyítják azok a felajánlások, «melyeket munkások, dolgozó pa- •asztok, értelmiségiek tettek. Iparunkon belül, mi, a Kaposvári íagymalom dolgozói is jelentős mér- Ékben készülünk pártunk kongresz7.usára. A kongresszus tiszteletére zámos felajánlást tettünk, ezek őzt elsősorban is a többtermelésre, ogy ezzel biztosítsuk megyénk dol- )zói mindennapi kenyérszükségleté- ;k alapanyagát, a jóminőségű lisz- t. E fogadalmunkat beváltottuk, nuári tervünket 105.8 százalékra ljesítettük. De a több áru előállítása, a mennyi- gi terv túlteljesítése mellett vállast tettünk arra is, hogy a minőséget is jelentősen javítjuk és biztosítjuk, hogy a dolgozók asztalára jóminőségű kenyér kerülhessen, j AZ ÜZEMÜNKNÉL tett felajánlások közül a fent említett két felajánlás különösen elősegítette azt, hogy megyénk minden községében bőven áll a dolgozók rendelkezésére jóminősé- 1 gű liszt és a vámcserét mind telepün- íkön belül, mind cseretelepeinken j gyorsan, zavartalanul lebonyolíthatjuk. E felajánlás teljesítése segítette elő, hogy minden cseretelepen bőven | áll rendelkezésre őrlemény és dolgozó parasztságunk bármely időszakban folytathat vámcserélést cseretelepeinken anélkül, hogy huzamosabb ideig kellene ott várakoznia. Kedves Elvtársak! Somogysárd Dolgozó Parasztjai! 1 Mi, a Kaposvári Nagymalom dolgozói minden körülmények között | eleget kívánunk tenni annak a kötelezettségnek, hogy végrehajtsuk a Központi Vezetőség 1953 június 27— 28-i határozatát, valamint kormányprogrammunkat és ezzel elősegítsük dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését. Azonban ehhez az elvtársak segítségére is szükség van. Nem szabad megfeledkezniük csökkentett beadási kötelezettségük teljesítéséről. Mindannyiunk köteles-’ sége, hogy elősegítsük és megvalósítsuk a kormányprogrammot! Van Somogysárdon olyan gazda, aki megfeledkezett csökkentett beadási köte- , lezettségének teljesítéséről. KÉRJÜK az elvtársakat, segítse- ! nek dolgozó népünk életszín-1 vonalának emelésében. Tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek és pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusénak tiszteletére pó- 1 tolják mulasztásukat, csatlakozzanak . munkafelajánlásunkhoz azzal, hogy csökkentett beadási kötelezettségüknek eleget tesznek. Kaposvári Nagymalom dolgozói, Kaposvári Nagymalom pártszervezetének vezetősége. Felkészültek a mezőgazdasági határozatok végrehajtására a komiósdi Terv tsz tagjai 5. komiósdi Terv tsz tagjai jó ^készítéssel készültek fel az 1954 mezőgazdasági munkákra és szili hittel tettek vállalást arra, hogy rd a növénytermelés, mind pedig állattenyésztés terén messze ma- : mögött hagyják az elmúlt év dményeit. érvük és fogadalmuk megvalósí- ít helyes szervezéssel és jó agro- mikaá munkával akarják elérni, 'is meghatározták azokat a terüket, melyeket egy-egy munkacsa- lak adnak át, de ezenbelül még lölik minden tagnák a területét, felelősek lesznek a termelésért -zen a betakarításig. Ezzel a mód- rel fokozódik a tagság felelősségié és megmutatkozik jó, vagy z munkája. jó és több munka nemcsak a kaegységek számát növeli, hatóbb termés elérésére külön edeimet, magas prémiumot biztosít a tsz tagjainak, t határozták el á 102 holdas őszi területük fejtrágyázását. Erre ra máris biztosítottak 60 q péti- ■'öldjeik megjavítására jól hasz- k ki a telet, mert sok istállótrá- kihordtak, bár bőven van még ■ a trágyatelepen, de úgy terve- ogy március 20-ig minden trá- dhordanak a földekre. Amint az legengedi, elkezdik az őszi ve- hengerezését, majd utána a fo- .st. A tavaszi vetésekre nemcsak készülnek, hogy az ősszel meg- ■tt földeket lesimítózzák, — argóit gondjuk, hogy jóminőségű, tiszta vetőmagot szerezzenek be, csere útján. Tudják azt jól a Terv tsz tágjai, hogy akkor lesz magasabb a terméshozam, ha jól elkészített magágyba, jóminőségű gyommentes vetőmag kerül. A tsz tagjai a magasabb terméshozam elérése érdekében hívták ki versenyre a somogytarnó- cad Szorgalom tsz tagjait és ezért vállalták, hogy pl. búzából nem a tervszerinti 12 q-át, hanem 15 q-át termelnek holdanként. Azt is elhatározták, hogy 10 holdon termelnek burgonyát, s kiültetés előtt érett istállótrágyával megtrágyázzák a földet, mert holdanként legalább 120 q termést akarnak. Két holdra való burgonyát előcsi- ráztatnak és az ehhez szükséges ládákat házilag elkészítik. A jarovizált burgonyából korán lesz új burgonya és az új burgonyát magasabb áron tudják értékesíteni. A tsz a jó módszerek mellett felismerte a szerződéses termelés népgazdasági jelentőségét és mivel a szerződéses termelés a kormány intézkedése folytán igen jól jövedelmez, ezért szerződést kötöttek 10 hold káposztarepce, 6 hold cukorrépa és 5 hold magnak való bibor- here termelésére. A növénytermelésen kívül nagy gondot fordít az állattenyésztésre is a tsz tagsága. Szabó József elvtárs — sertésgondozó — elmondja, hogy 30 hold elhanyagolt legelőt már régen nem hasznosítottak a községben, azt felverte a gaz és a legelő itatókúra is betemetődött. Most elhatározták, hogy a kutat rendbehozzák, a legelőt j megtisztítják a gaztól, ahol szükséges, feltörik és füvesítik. Ezáltal az év hosszú szakában biztosítják a sertések és a szarvasmarhák számára a . legeltetést és jelentős mennyiségű takarmányt takarítanák meg. A községtől átvettek 15 hold tartalékterületet, amelybe zabot vetnek és így megfelelő abrakról is gondoskodnak. Nem lesz hiány a zöldtakarmányban sem, mert 16 hold lucerna- és 20 hold lóherevetésük van, s ahogy rá lehet menni, megfogasolják és elkezdik zölden való etetését. Szükséges az is, hogy jó takarmányról gondoskodjanak, mert’ igen szép magyartarka tehénállományukban 21 liter tejet adó tehenük is van. Külön büszkesége a tsz-nek az a 15 db növendékbika, melyekből törzskönyvezett apaállatokat nevelnek. Joggal sérelmezi a tsz tagsága, hogy a járási állattenyésztő állomás szakemberei többszöri kérésükre sem jöttek ki a törzskönyvezés végrehajtására és az anyaállatoknál a fejés ellenőrzésére. Pedig a tejbeadáson kívül nagymennyiségű szabad-tejet is adtak át az államnak, amiért 9 q korpát kellene kapniok, de a tejipari vállalat hanyagságából még nem kapták meg, holott a minőségi szarvasmarhaállománynak szüksége van a fehérjedús takarmányra. A tsz-tagok jó munkával és szor- 1 galommal készülnek a párt- és kor- ■ mányhatározatok eredményes végre- . hajtására és elvárják az illetékes szervektől, hogy segítsék és ne gá- 1 tolják terveik valóraváltását. A sertéstenyésztés területén a legtöbb elhullási veszteség általában szopós korban mutatkozik. Több állami gazdaságban a szopósmalac- veszteség meghaladja a 25 százalékot, a termelőszövetkezetekben pedig még ennél is magasabb volt. Ez a nagyarányú veszteség nem hagyható figyelmen kívül ma, amikor népgazdaságunk egyik legfontosabb feladata az állattenyésztés fejlesztése. Keresnünk kell tehát a helyes utat a nagy veszteségek csökkentésére, sőt teljes megszüntetésére. Egyes gazdaságok a sertésfiaztatók és istállók fűtésével próbáltak eredményt elérni, kísérletük azonban nem végződött sikerrel, sőt ez még csak fokozta a tüdőgyulladásos megbetegedéseket, ezenkívül a csökkent ellenállóképességű állatok fokozott mértékben reagáltak a különböző járványos és fertőző betegségekre. A fűtött istállók hőmérsékletének emelésével fokozódik a páratartalom, nagyobb a páralecsapódás, az alom, a falak nedvesek lesznek, az állatok bőre, szőrözete is átnedvesedik, minek következtében testükből fokozódik a hőleadás. A páratartalom tehát fokozza a hőleadást, ami a hőszabályzó centrum megbetegedéséhez vezethet. A magas páratartalom nemcsak a fűtött istállókban tapasztalható, hanem a fűtetlen, betonozott istállókban is. A szarvasmarhaistállókból átalakított fiaztatók az esetek többségében szintén betonistállók, melyek az előzőkben ismertetett hátrányok miatt szintén nem felelnek meg a kívánalmaknak. A levegő magas páratartalmán kívül káros a malacokra a levegő nem megfelelő összetétele is. Kísérleti eredmények szerint, ha 0.5 ezrelék ammonia koncentráció több órán át hat, fokozza a fertőző betegségek iránti hajlamot és csökkenti az ellenállóképességet. Különösen őszi és- téli időszakban tartalmaz az istálló levegője nagyobb mennyiségű ammóniát és széndioxidot. A páratartalom és a levegő ösz- szetételéből eredő hátrányok kizárólag csak zárt istállókban jelentkeznek, mert a nyitott, szabadban lévő szállásokban a levegő állandóan cserélődik. Addig, amig a szopóskorban jelentkező számos rendellenesség és elhullás leküzdésére irányuló állatorvosi törekvések nem jártak eredménnyel, rövid időn belül jelentős eredmény volt észlelhető, amikor a sertések az egészségtelen, zárt istállókból természetes körülmények közé kerültek. A szabadban felnevelt malacok ellenállóképessége fokozódott, az elhullások és megbetegedések száma jelentősen csökkent. Egészséges, élénk, jó étvágyú, nagy vitalítású és fejlődőképességű utódokat nyertek, amelyek könnyen elviselték a hőmérséklet ingadozásait a legcsekélyebb megbetegedés nélkül. Fokozatos hozzászokta- tással az állatok szervezete hozzáidomul a külső hőmérséklet ingadozásához. Több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben vezették már be a szabadban történő elletést, ami igen jó eredménnyel járt. A szabadelletőkben biztosítva van a malacok számára a friss levegő, a a napfény és a mozgási lehetőség. Szabad levegőn fokozódik a malacok étvágya, ezáltal fejlődésük is gyorsabb, ezenkívül korlátlanul érvényesülhet a napfény fertőtlenítő és vitaminképző hatása. Napfény hatásának tulajdonítható az is, hogy a szabadban felnevelt malacoknál angolkóros jelenségek úgyszólván ismeretlenek. A szabadelletők emberi településtől távolabb, általában füves területeken vannak elhelyezve, ahol az állatok tetszés szerint legelhetnek. így már fiatal korban hozzászoktatjuk a malacokat a legtermészetesebb és legértékesebb tömegtakarmányokhoz. Tur- kálásaik során pajorok és különböző élősködők összeszedésével állati fehérjeszükségletüknek egyrészét tudják biztosítani. Az elletők felállítása nem kerül nagy költségbe. Gazdaságos megoldás az, ha a zárt elletőben lévő szétszedhető vándorkutricákat helyezik ki a szabadba és ősz végéig kinthagyják. Természetesen zsúp-, vagy nádfedélről gondoskodni kell. Ha a zárt elletők kutricái nem szétszedhetők* tehát a szabadba helyezésük lehetet-» len, alacsony költséggel, pár deszkából és fából tudunk összeállítani kutricákat. Ezek a kutricák aztán az egyik malaccsoport leválasztása után fertőzésmentes területre vihetők, így a további fertőzés megakadályozható. Az alsóbogáti állami gazdaságban szabad ehetőkből alakított, valóságos sertésfalut építettek. A telep egyik részén deszkából készült szalmatetős vándorkutricák vannak elhelyezve ! kifutókkal, a másik részén tető nélküli, kunyhószerű, úgynevezett körkörös kutricák találhatók. A sertés- : gondozók maguk' készítették ágakból, I vesszőkből, oldalára pedig szalmát és földet rétegeztek. A kifelé lejtő oldalak mintegy fél tetőt alkotnak és száraz, széltől védett helyet biztosítanak az állatoknak. Ezekhez az elletőkhöz kifutó nem tartozik, mivel tető nélküliek, tehát a napfény egész napon át biztosítható. 1 Belterületük nagysága (11—12 négyzetméter) pedig lehetővé teszi a korlátlan mozgást addig, amíg legelőre nem mehetnek. A szabadelletőkben elért eredmények a következők voltak a zárt íiaz- i tatókkal szemben: Szabadelletők: választási súly 13.6 kg, elhullás a vándorkutricákban 1%, körkörös elletőkben 0.5%. Zártelletők: választási súly 10—15 kg, elhullás 8—13%. A kunyhókban lévő kisebb elhullási veszteség a vándorkutricás szabad- elletőkkel szemben annak tulajdonítható, hogy ezekben kevesebb volt az elnyomás. A szomszédos kocák ugyanis szoptatási idő alatt nem zavarják egymást, mivel a szomszédos kutricákba nem lehet átlátni. Ennek nagyon kedvező hatása van, mert. a- kocák egész nap legelnek és csupán a déli szoptatás idejére kerülnek be a kutricákba, ilyenkor tehát a ko- . cáknak nagy nyugalomra van szükségük. Ellentétben ugyanis a kérődzőkkel és a lóval, a sertésnek tejmedencéje nincs, sőt a reflexhatásra J történő tejelválasztása is a szarvas- j marhánál ismeretes 10—15 perc helyett csak 1 percig tart. Ezért kell nagy gondot fordítani arra, hogy a kocáknak csendes, nyugodt környezetet biztosítsunk a szoptatás idejére. A vései állami gazdaságban 313 kocát ellettek szabadszálláson, melynek eredményei itt is felülmúlják a> zártelletőkét. Szabadelletők: választási átlag 11—13 kg, elhullás 5—8%. Zártelletők: választási átlag 9—10 kg, elhullás 14—23%. Számításba kelL venni ennél a gazdaságnál azt is, hogy takarmányozásuk a norma alatt volt. Nagyon jól megvalósítható a természetes tartás az olcsó, jóformán befektetés nélkül előállítható szabad- szállásokban, amelyek a gazdaságokban saját anyagokból készíthetők csaknem korlátlan mennyiségben, tehát az állomány elhelyezése ezekben könnyen megoldható. A téli szabadelletést különös óvatossággal kell kezelni annak ellenére, hogy már több gazdaság jelentős eredményeket ért el a téli éltetésnél is. Ilyenkor fokozott gondot kell fordítani arra, hogy bőséges, száraz alom álljon a malacok rendelkezésére. A hűvös szél, gyors légáramlás, túl alacsony hőmérséklet ellen szalmabálával, vagy szalmafüggönnyel kell védekezni. Téli időszakban azonban a legnagyobb követelményt mégis s takarmányozással szemben támasztjuk. Télen nagyon sok energiát kénytelenek a malacok felhasználni test- hőmérsékletük szabályozására, így az egységnyi súlygyarapodáshoz is téi időszakban több takarmányra van szükség. Végezetül tehát megállapítható, i hogy élénkebb, egészségesebb, ellenI állóképesebb malacok nevelhetők fel szabadelletőkben, kisebb fertőzési ve- j széllyel és elhullási százalékkal, Mindezeknek alapvető feltétele azonban a bőséges, jóminőségű takarmányozás és a dolgozók lelkiismeretes- munkája. Horváth Kornélia.
