Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

6

SOMOGYI NÉPLAP

Péntek, 1953 december 25.

Mkla község legyen élenjáró a begyűjtésben is

is az övéké málnáid és most már megnőtt a parasztok termelési deed- nem « nyomor, han am a jóllét jut o yz.t á I yirésaii'kü 5, melyet pártunk és

NIKLA községiben ezekben a na- j pokibaln egyro többem- beszélnek ,£UZ új begyűjtési rendeletről!. Asz. utcán, n tamácsiházán, de a csalfádban a meleg tűzhely mellett is énről folyik a beszélgetés. Előkerül a papír, ceruza és készül a számvsités, a jövőévi terv, ;

A mlikHai dolgozó parasztok mindig jól (gazdálkodók hírében álltaik a járásiban, ezt most sem vitathatja el senki, mert ha mem is valami jó minőségűek földjeik, mégis jó termést csikarnak ki belőlük. különösen a burgonya, napraforgó, kukoricái i term.sztélében híresek, de mindlig igein nagy gondot fordi toltak az állattenyésztésre is, mert ezt tartotáik a legjövedelmezőbb pénzszerzési forrásnak. Igaz. hoigy a felszabadulás előtt nem sokan dicsekedhettek ezzel, mert ahogy elmondják, alig 40— 50 .csatád volt olyan,,, aki ren<Mke- aett földdel, nagy részük főidnél* küi-i volt : a község határában lévő több mint 4057 hold főidből a'ig 1500 ihcilid veit a doOgoaó parasztok kezén. Csak a felsaalbadluiliás után jutottak igazi jussukhoz a nik’ fiiak. Ettől kezdve lettek a maguk gazdái, Szenti s György, Hársihíízi István. Koffler Mihály volt cs. Plédek ás. Tudták ők azelőtt ds, hogyan kellene gazdálkodni, de ,nem volt min. Amikor azonban megkapták a földet, megmutatták, hogy nem mostoha, ro- ibotosai. hanem igazi mesterei, igazi gazdái is tudjak >1 und a földnek. Ma ezeik a dolgozó parasztok a község legjobbjai közé tartoznak.

Most, amikor az év végén számvetést készítenek az elmúlt évről, a megtett útról készülnek a még holdcigíihb esztendőre, ieg.y pillanatra .sem feledkezni k mog a mul'tiróö, amikor így év vége feflé Csak egy. gundobt fóiglalTiOoiztattá vaj-,

jón a jövő évet mdlyik nagybirtokon töltik, vaiíjclni ]e,sz-e munka., kenyér a családnak. Ndkla község

ikormányunik az ö szorgalmas munkájuk meltetlt biztosít Számukra. Ezért fogadták nrlgy megelégedés" sei az új begyűjtési rendieletet, mely még inkább megnyitotta Előttük a feó meikedés útját. Ha csupán a üenyérgabonabeadlásifc vesz- sziilk. úgy jövőre és azt követő években mintegy 225 mázsával kel], kevesebbet beadniiok, miinit ebben nz éviben. Ez szabadpiaci árra átszámítva ikoeeö 70! ezer forfat megtakarítást jelent a 'községnek, nem számítva a tej, tojás, sertés és egyéb állat-, valamint a talkair- má ny gabonabeadás csökkentését, ami • szintén' tóizél 100 ezer forürft megtakarítást jelent■

HORVÁTH István dolgozó p»' rasztnak az idén 2470 íbúzakiio- gram.n vöft az összbeadásli köti le- zefcte ágv, az új begyűjtési rendelet szerint 1674 kg lesz, csupán kenyér gabonából mintegy 2 mázsíi- vdl, bí.zcttsertésbőí a*z idei 107 kg-mai .szemben jövőre 83 kg'Ot, t.ojá ból az idei 26.25 kg-ma8 szem- b m jövőre 13.50 kg’Ot kel] ‘bead^ nia, Horváth IistWán már tavaly te 3 tehenet tartott, de a begyűjtési rendelet éüőtlt úgy határozott, hogy egyet elad. most azonban máskép döntött, mert .megtudta^ hogy jövőre .már csupán egy tehén, után keli t ifjesdteidiu' fejíbeadást, ;így. az idői 1590 literré! szembenr jövőre 648 litert ke}! csupán beadnia. Ho,rvátlh Istvánnak az új begyűjtési rendelet küzdi 10 ezer forint megtakarítást jói nt csupán egy évben.

így számolnak a többiek is, aszerint íkimiek taeninyi földje van, de mini Jenki számol!, hisz nincs olyant .d'clgczió pairaiszlt Nikiién, akiit ne érintene vtSilaimilyan formában az ú.i begyűjtési rendelet. A trv- nácsnál szintén nap mint map ér- delkillödnék a doteozó pamaealtok az

ve is. Már az őszön, amikor hírét vették ‘az új begyűjtésé n mdéfet- nek, szánta ostrom ajá vdtiték a ta>- nácjháziáit a tartalékföldek bérbevétellé végett. Pár map telt el (és a 90 kát. hold tairtaül&kterüiétibőf osiupán a 30 hold erdősítésre alkalmas terület maradit mag,. A vetéssé! Bem késlekedtek úgy, mint tavaly — amint beköszöntött a hidejg), már csak zöldelő vetéseiket lehet üátnit a nik’ai haitádban; Misefa György, Tálas János a tartaléktu'nületeket in gabonával vetették ei. Kiss Ferenc tavalyi egy- kát. holddal szemben ezen az őrzőn 5 holdat vetett él kenyérgabonával.

A :niM‘aiak a trágyázás tervüket 1.3 itieíji ©{tették: 600 holdra már kibard'ták az (istáfflótirágyát, .mert azt tátják, hogy ahol csak a madarak trágyádnak,, ott nem lehet jó termést várni, ők pedig a régi jó hírnevükhöz ,méltóan a jövőben is jó termi <t tkarnak elérni. A nilkfaiaknak a mezőgazdasági munkáik miatt nem is keli szégyen,kéz* niiök, de a begyűjtés miatt viszont tói mert ez m a térem nem áCnák valami jól, különösen a tojás:, baromfi, tejbeadásyaJ viamniaik elmaradva. Ennék az az okai, hogy Jane:uk Jánosaié, FralnlCsiiics István, Líégrádi Vendef, Francsics István és még néhány lolgozó paraszt mindig arra hivatkozik, hogy kévés a baromfi, tojás, ugyanakkor gyakran viszik ezeket 'a termékeiket' értékesíteni szabadpiacra. Nik la község- becsüli tes dolgozó parasztjai joggal felháborodnak ennek láttáim, mert ahogy cik tudták teljesíteni álam iránti kötelezettségüket, a többieknek is tehetőségük van hoz- zá.

A KÖZSÉGI tanácsnak is sokkiad határozottabban kell' fellípnüe a 'törvény :zi gő ,köteles sé gmulias,»tóikká} szembeint, mert c'ialk így lehet biztosítani, hogy N,ik''a koaslé® « begyűjtésiben is a jánás 'étonjáró

lofflgczo para'-zitjaii ezert ima igen

uj begyűjtési, rendelet iránt. De j községei közé kerülj

«tg-yra beceiülik a, földeit, miért Öudi- J memasak m új hegyüijittá^i rendeíct j ák, hogy ic® jövőre is, die azöntol11 iránit nagy az érdeklődés N'iikí'án: j

jón.

do/nví Vfímflrl

Legyen egyetértés a somogycsicsói Békebástya tsz-ben

A SOMOGYGSICSÓI Rc%bás- ( aidníók aiz áljaimnak é? az e:énge-_ ihénségekkeij lés ők, akik csak a,z el- tya 'teirmelőszövellkeiziat naigy utat: dett 164 ezer forilnt' hitel is mindl tett meg 3 év A legutóbbi ! a tagok jó:’l£ltlá!t növelte,

záteíám- ldlá>s muitaitja. 'hogy jól

gatzidiáUkiadhiak, Jéltemitiős'en megnöve- Ikódleft a azövatf.oez; it közös vEgycinia s minidlö’ssze 50 ezer fcr.iint válasz,t- jia ed a jó! íeji’iődő szöveifkezótet attól. ho'gy miliamoi Ezöve.tlkezetté váljók. Különösen nagy gondot far. dítoitltalk síi tsz-itagdk áC!,.tá!i[omá- njyuk növeífeóre. ’Ma már a 30 anyakoca és 180 da.rtólb eiüldciálomá- nyon kívül1 100 dralb szanvasmr.rha és 270 darab birkia gazdagítja a szövetkéz' iteft.

Az lálíatck jó átlteilelitetésie 'érdle- fkében ez ideig 350 köbméter siló- tiakarmán,yb kéeziitiettek ,é= most milpdenki részt akar venni a további tíüliózáisi munkában. Ezt két okból! teszik. Először azért, mert az leflmui’lt év tlapasztaiiatmin bkuVa fe]- iisme,rlték a silózás j !e,nbös'égét, miáisrészlt azért siet mindenki silóz- mi. mert a'mostál mi zársziámadü=‘ból megltanultták, hogy aki többet dolgozott, több munkaegysége tett, többiét keres, itt és jobbéin megtelt a kamrái ja. Bnizonyítja ezt Kösz Gyöngy- példája a töfclbr sok szorgalmas Szövetkezeti tűig meffiettt: — Hogyne volna nagy jövedelmem — mondljia Kösz bácsi — hiszen, 380 mirirjkcelgységot szereztem és ezért kulpiüam 14 máz a kenyérgabonát, 380 kg burgonyáit, 524 ikig takarmányt, em Iteütt cukrot, máilcot és 3200 forint, készpénzt. A .háztáji földem is szépen termett s annak a terméséiből tartern a Saját tehenemet, hízómat, de vr)n, egy szép anyakocáim, amely ffiemaéácczott és jövőre több házéit ák.irok nevelni.

Sokan büszkélkednek m!ég ennél ás jdtíb er dmiényítlkkeil: pl. Berkes Iiílbv-án|r|?ik 505 munlkaiegyiségie lett és így mr|g több gabonát és készpénzt, vitt haza, mint Kösz bácsi. A sok szövétkiezelti tag dcllgcis műn- ikájia melfe'fc a kcrmlány áflt.'l nyuj- toat kedivoZimény is jelentősen növelte minid az egyéni jövélelmet, mind a közös vagyonit. Ebiben az •élvben ;377 imáv.s s| gabonával, 80 mázsa hússál keteltt kevesebbet (be! NINCS OLYAN TAGJA A B i kdbástya, termelősizöveakiezietinak, akii

a jövedelem mlaitt pamaszikodna. Azért lépett b.- kőt Család hív,ételével a község valamennyi családja,

mert látták a ®zlövetlkiez.|ti gazdláíkod'ás előnyét. Igaz. hogy 42 család t ig.jai csak később, a mul't év őszén szánták rá magukat, hölgy ők i- t 'gjai legyenek annak a nagy közösségiben dclilgoző Családnlelk. •amely az egée’2 községet átfogja.

EZEK aiz utóbb beöépett tagok, alkilk, javarészben óvösléppHarasztok, napról-napra kedYcitijemi lbbek tettek. Amikor megjelent kormánypr.Qgr.aimm, úgy határoztak, hogy mégis visszamennék az egyéni gazdaságukba. Elmneik ia 42 gazdának a zöme becsüteteseh .kivette részét a munkából és méta is várt több jiö- ivedelmet, minfc ifim mnyj't kapotlt A konmányprogiratamct követő kor- múnyiintiízíkeidésck, bár 'sok segítségeit aidhrilc az egyénileg dolgozó párását,oknak, de nem annyit, mint a termelősvövetklezetnek. Hált aikkor mi indította ezt a 42 csaMdöt arra. .hogy otthagyták a nagyobb boldogságát ígérő közösséget? Melles János tsz-; Inök elvtárs erre ®zlt féltei: nem its tudicim), miiért léptek ki, éni még mem ibeszKlgieititiem ve'Jülk, mert nem volt időm hozzá, annyira leköt a tsz igazidniságánaik mu|n|kiája“.

— Éélfüliel lial’jclt.tam én ‘arról, hogy azt beszélik — mondja Bat- logíh Józsi if eMársi, a t?,z pártszer- vezeitlénQk tlifflcäira —, hogy mi, akik mem voltunk régi.gazdák, nem tudunk úgy gaodü3kadnd, miint ők. Hát cask menjionek, sdrJM sem fog könyörög,ni nekik. Majd mi megmutatjuk, heg/ előbbre jutunk iőné’külilik ds, 'fiztáin maj'd j ehetnek öb könyörögni. Azt’ hiltitéM, ha .majd kíl'lpnieik felboimflik a szövetkeize- türJk. Ebből ugyan n m esznek, mert van nekünk 96 dolgos csallá- dWnik, aklkmlelk a csaBdtagjai iß' ré-.alvesizruek ,a IközSís munkáiban.. Mii sokat iüüzdötlt'ünk a kezdeti ,nemult ősszel! léptek be, ,,-izt hitték, maid mdkfflnk fognak dWgáülni. Miért .nem mutatták meg még több munkával, hogy mit tudnak. A vezetést bízzák mariáink és abba ne szóljanak hete. ,

Pintér János 62 éves 18 holdas köziÉpparaiszf: az utóbb belépettek ,között volt. 314 munkaegységet teljesített és korát meghazudWrwa ’dol- gozctit. ő is beadta', kilépési nyilait; Ikozialtát. Az idő telit, megjelent a* új begyűjt^?! rendi let. iGcindloliko-' dot és viiissZiament a tsz-iiroidi4lba. | Vi.SiZavettóik. de nem its kérdezte meg senki, miért lépett ki és miért | lépett vise,za. Nem ha.gvták szóhoz j jutni, csak ..megmosták a fejét”. | Igaz, szerette vojn,a élmonrtnni, hogy rajta kívül sclk '-n gondolkodtak a viisS'zaléoé'en., de hát ő nem, (bírta úgy hanvr 1. mint, Biai- fcvh * 1 * * * * * * bdárs. ß t»SB r-áirftiltíkár«,. Több kilépő mapkérdiezte Pintér bácsit, mit ezó’tak. amákor visszament. Pint ér b ácsi hümmögve el is mondta. Erre Takács György, Her- menr György és többen mások mondogatták egymáisinaik: ..úgy-e mondtam én. hogy mem törődnek velünk, nekik csak ®z kellene, hogy dolgozzunk és úgy táncoljunk, ahogv ők fütyülmeífc, még akikor is, ha őik rosszlul fütyülnek. Pedig nem akarunk mi vezetők iller|n|ií, csak azt, pikairiuik. hoigy hfllgassuTiulk meg fcenmünkeif, mert a jobb eredmény elérése közös érdek. Ha ezt nem értük meg. gazdálkodunk egyéni» lev. Ne.m fogunk könyörögni M- =7on gordor-kodik röDunlk is a kormány. Az- új bogyüjtósi r.'nde’ót sokat «érát rajtunk és nem félünk a jövőből.*’

CSAK é7T re mondatnák róTyník. hoigv a szocisl'iizmus efflen,sávéi va- gvuhlk — mondja Dávid József, a gfoá'temás körzeti aigronómusa, elkiír,uk a családija is elhagyta a szmretkezetet. — Jobb. sokkal jobb lene együtt, közös erőv, 1 * t.sz-,e,n beül építeni a szocialíizmust. csak értlen'éiilk meg egymiáist Baíiomh József éis Melles János ef]yt>ársak- fcail. — Horváth László —Növeli szarvasmarha- és sertésállományát

Fonni Ernő

Fonai Ernő 13 holdas egyénileg dolgozó iparaszt kiváló állattenyésztő hírében áll Fonó községben, sőt még a környező 'falvakban is. Az állattenyésztésben kiváló eredményeket ért el eddig is. Különösen a szarvasmarha,tenyésztés „szépségei“ érdekük. A szarvasmarhatenyésztés mellett azonban sokat foglalkozik a 'sertéstenyésztéssel is, amiből ez.ídeiig k omolly ’övedéltme származott. A Központi Vezetőség és a minisztertanács

mezőgazdasági termelés fejlesztéséről ■ szóló határozatát

nagy érdeklődéssel tanulmányozta.

Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló részt háromszor is elolvasta. — Ennek a résznek minden ibeíúie újabb lendületet adott állattenyésztő munkámhoz — mondja.

Fonai Ernő szép, tágas istállójában három darab törzskönyvezett tehén és 3 darab növendék szarvasmaiba áll. Ez a szám azonban rövidesen növekedni fog. — A ,,atározait áttanulmányozása után elhatároztam, hogy növelem szarvasmarha- és sertésállományomat. Ehhez runden leih, etc Is égem megvan. A kormány biztosítja minden egyes dolgozó paraszt számára a jó állattenyésztés lehetőségeit. Eddig bizony ezen a területen komoly nehézségékkel kellett meg- küzdenűnk. A szarvasmarha^iiK törzskönyvezése ugyan megvolt, de a törzskönyvi ellenőrzés egyáltalán nem. Most pedig a határozat kimondja, hogy 1956. év végéig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tulajdonában lévő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell és be kell vonni a törzskönyvi ellenőrzésbe. Ennek nagyon örülök,, úgy igyekszem, hogy tenyészállataim értékesek, elsőrendűek .elvének, hogy azok érdemesek legyenek a törzskönyvezésre. Jelen esetben van két darab elsőrendű

tehenem, amelyeknél egyedi takarmányozással, lelkiismeretes gondozással darabonként elértem az évi 4500 liter tejhozamot. Ugyanakkor van egy idős tehenem, ezt eladom és helyette egy jó tenyésztésre alkalmas tehenet állítok he.

Különös bizakodást keltett to2 nai Ernőben a határozatnak az 8 r része, amely arról szól, hogy az eddiginél nagyobb gondol kell fordítani az apaállatok ellátására és az apaállatok minőségének megjavítására.

— Három darab bikaiborjú nevelésre kötöttem szerződést mcnd,:a Fonai élvtárs — ,s mind » három szépen nevelkedik. iKülőnős szeretettel és gondossággal neve- lpm Őket. Ez nagy jövedelmet (jelent. Tavaly is neveltem egyet és az átadáskor több mint 8 ezer forintot kaptam érte. Községünkben ez deig több mint 20 gazdai elhatározta, hogy továltbt.enyésztésre alkalmas teheneket állít be. Hogy tervemet meg tudjam valósítani, sokkal több takarmányféleséget ve- . tek, mint az idén, különösen a lu- cemavctéscmet szaporítom meg, ami nagyon gazdaságos lesz, mert évente háromszor is megkaszálba- - tóm — mondja Fonaj Ernő.

Kísáruház nyílt Somogyszobon

(Somogy,szeb községben december- :v 20-án nyitották meg a llfr ezer

forintos bar uh ázássá,! -épült új kis- ■ áruházait. A ki (áruháziban a köíség ''.aikóiü mlimdenfe'j'ta árucikket váisá- roólhiaittnialk. Ni lm kell kiló-métereket' uita^inii'clk .akkor. h:v csípőit, ruhát, kerékpárt, va>gy eyytib apandikikiet akarnak vásároltni. A .megnyitás napjiáln 3o ezer foirintoe forgaknaw bonyollíitöittiak 1© w ánuház dolgozói. A ikísáruház onegnyítlása ellőtt : a kíVméretű veigyeslbditban a napi * fengafom -mändiösBze 2—3oo forint '

■ eizosboititl lenni.

Pogányszentpéter dolgozói a jövő évi bő termésért

Pogányszentpéter dolgozói a bormányprogramm megjelenése után megért ették és emélíeitt tapasztalták mindazokat a kedvezni, én^eket, melyeket államunk a dogozó parasztságnak nyújtott, Azonban jogaik mellett — tudják, hogy — kötelességeik is vannak, éppen ezért jó munkájukkal igyekeznek mindezeknek időiben eleget

I tenni. A község vetéstervét és őszt I mélyszántás,i tervét 100 százalékra ‘ befelezte már, az is'áJótrágyázást pedig 123 százalékra teljesít«‘te, j Mindez á dolgozóik lelkes munkájá- j naik eredménye és annak a tudata,, hcipt a korán elvetett mag, valamint a jó] előkészített magágy növeli a terméshozamot.

Mit dolgozzunk t

A gyümölcsfáik óiszi !ás téli ®ojr dcizásániak ízüks'é'g Sségét nem kell küllőn ha.ng'SÚilycBni, ©gye,ten gyü- möllici.'termeléishez érfő és igyümölcs- t'eii’mel'lsisél' foglalkozó^ tenmeldnäk sem. Hogy m,it jelent «a, ha valaki a gyümö’csö.sben a munkákat időben elvégzi, az alábbi; péMával kívánom megvilágítani,

A tahi Kossuth t a-m©!1,őszövetkezet gyümöl cskertcKEe egy teljesen e’ih anyagait 2 kát. holdas gyümöL csösit vett ált kezelésre. Idő már nem volt arra,, hogy minden munkát időbein, el tudtak volna végezni, így felképpen arra fordították a Tt jg,nagyobb gondot,' hogy a különféle permetezéseket időben elvégezzék. ll-sze:r permeteztek, aminek eredménye 110 imáz-sa almatermés, volt. amulynek pénzértéke 55 ezer .forint, ha az alma árát 5 forinttá! számoljuk kg-omlként. Ez ,a, példa világosan megmutatja, hogy a gyümölcsfák megiháSiáiják a rájuk fordított munkát és költséget. Hogy i biztos eredmény éket érjünk el, vagy eddig elhanyagolt gyümölcsfáink tenmőerejét 'hjelyreállítsuk, .sorrendben az alábbi munkákat kell eléégi zni.

1. Istáló- és műtrágya kihordását. Ennek kií'zőrását lahdtőleg úgy k'S-IÍ elvégez,ni, hogy az az őszi mély zánbássak ásással — lahol még nie.m végezték volna el — minél előbb — ahogy a találj engedi — a földbe kerüljön.

2. Függetlenül Ától, hogy trágyáztuk-e, vagy nem, a gyümölcsös talajénak őszi szántását, ásását dl -kell vtágiezni.

3. A sűrű ülitefésű gyümöfcsögyümölcsösben ?

sek ritkítáiát, béteg, fertőzött ágrik. gyümcteamumiilak, összes,od— rádióit,t l evelek eltávolít árát és meg- : sönmiiüsiíféisiÉit a fáik pihenő' iidősizialk.á- bajiB ketll elvégezni}.

4. A fák törpét és veßtcigabbágait kaparóvas sad meg ikiejií tisz* . títani te r.ipeideaetit eähalt; kéregtől, mohától, zúzmóitótl és psiiz;t'etvek- től. Mivel azoub. in kapiaróvaseál a munkának csak a durvább réBzét • tudjuk elvégezni, e,z!árt ezt a munkát fttfétlenü,: követniis ke&l egy aicpcs drótkelfé’ésnek. Fiatalabb és mindén olyan fát, «melynek kérge nsm cserepes, dlróitikiefe helyett kemény súrolc'kefévei ke’d megtisztáz tani. 5. A féken ejtett mindantféte s-u* bet Óíefi késsél simára kell levágni és faseibkezelő szarelltkel be (kell kenni.

6. A ka'llcikópn« megfetított fáikat a fák pilheinlő időszakában a csontliiéjiasokalt 2 százalékos bordói lével, erős paiizstetűve! és íiszt- h.armattail fertőzött fáikat téli hi- gfitású mé-zkénülével meg kell per-, metezni. A permétezésiők It fagy mentes napon.' locsolás,szerűen ke]! elvégezni. Olajos permöteßes©'a ft ce.aík tál végén rügyfalkadás eflőtt

' anácsos elvégezni.

7. A szabadban álló igyüimölos- fíilk törzsét a tiszifccigaitásái mumlkálk belfi ,jezésd után nyúftnáigás ©11-en .bokáit kötözni. Kötöztehi íz náidat, nap- ra.forgószárat, esetleg rőasét hasz* náljunik. Kötötzéshez heHybeten ku* kcriszárelt és szalmát használni, mart az egerek ebbe Ibeklöltöznieäc.

— Csongvay Dénes —