Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

Péntek, 1953 december 25. SOMOGYI NÉPLAP 7 ISMERJÜK MEG MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYAIT! A somogyi parasztság harca a földesúri kizsákmányolás ellen a Rákóczi-szabadságharc után A Rákóczi-szabadságharc eltip- rása után teljes erővel folyta­tódik a török kiűzését követően már megkezdett osztrák gyarmatosító po­litika végrehajtása. Ez a gazdaság­politika nemcsak a jobbágyságot érintette súlyosan, hanem a magyar snagybirtokososztály't is, főleg a kö- aépnemességet, mivel az osztrák piac a Habsburgok által kidolgozott vám­politika következtében egyedüli s a lehető legolcsóbban vásárló felvevő piaca volt a magyar föld termékei­nek. A nagybirtokosok, hogy a meg­szokott életmódjukat folytathassák, a gyarmati vámpolitika következté­iben elvesztett jövedelmeiket úgy igyekeztek pótolni, hogy egyre foko­zódó mértékben vették el a jobbá­gyok földjeit s csatolták a saját, U. n. majorsági birtokaikhoz, amit a job­bágyság tartozott megművelni. A jobbágyparasztság nem csupán lét­alapját veszíti el, hanem egyidejű­leg fokozódik a robot terhe is. Neki 'kell megművelnie az uraság egyre növekvő birtokát, minden ellenérték 'nélkül. Fokozta a jobbágyok helyze­tének Súlyosságát az a körülmény, hogy 1715 óta megteremtették az ál­landó hadsereget és a paraszt most már a földesúrnak járó kilenceden (néhol ötödön), a papnak járó tize­den kívül különféle egyéb adókat is fizetett. Fiait katonának vitték, de neki kellett a hadsereget eltartani, , tűrni a beszállásolásokat, azok min­iden zsarolásával együtt. Azután fclő- fogatot adni és fuvarozni a földes­úri termékeket a piacra is a jobbágy kötelessége volt. Minthogy a földes­úri máj orgazdái kod ás eladásra ter­melt, egyre nagyobb mértékben vet­ték igénybe munkaerejét. A heti 3 robotnap egyes helyeken heti 5—6 napra is emelkedett. A jobbágy csak úgy tudta magát és családját fenn tartani, hogy állattenyésztést is foly­tatott már a török idők óta, amikor még az állatokkal könnyebb volt — ha kellett — menekülni. A Rákóczi- szabadságharc leverése óta a sze­gény, nincstelen jobbágyok száma is egyre nagyobb lett. A- jobbágy telkek a gyermekek osztozása folytán egyre kisebbekké váltak. Csak 12—15 szá­zaléka a jobbágyságnak volt egész- telkes gazda, a nyolcadtelkesek (4 hold) már zsellérnek számítottak. Az -alzsellérek már csak házhellyel bír­tak, földdel nem. Ezek mások föld­jén dolgoztak, főleg az uraságnál, így alakul ki lassan az uradalmj cse­lédség rétege, mely már adót sem fizet, éppúgy, mint a kastélyi belső- ségi szolgálatra berendelt jobbágy. ’z éllen a helyzet ellen a job­bágyság országszerte kisebb- •nagyobb felkelésekkel próbál tilta­kozni. Ezeknek a története országo­san is, somogyi vonatkozásban is még feltárás alatt van. Az erőszakosko­dás és jogtiprás elleni tiltakozások­kal sitiin találkozunk a megyei le­véltár iratai között. Néhány esetnek -a felemlítésével foglalkozott lapunk november 29-iki számában dr. Ka- nyor József és Noszlopy Gáspárról írott dolgozatomban én foglalkoztam, így ezek felsorolására most nem té­rek ki. A jobbágyság ilyetén nagymérvű elnyomorodása veszélyeztette a kirá­lyi kincstár érdekeit és egyfelől a jobbágyság adófizetési képességének növelése érdekében, másfelől pedig a gyarmati politika ellen berzenkedni készülő középnemesség sakkbantar- tása céljából a bécsi udvar hajlandó­nak mutatkozott a jobbágyterheknek bizonyosfokú enyhítésére. Ezekkel a rendelkezésekkel akarták a jobbágyi kötelezettségeket oly módon szabá­lyozni, hogy csökkentsék a paraszt­felkelések lehetőségeit és védelmez­zék a szorosan vett dinasztikus ér­dekeket, s éppen ezért a Habsburg- hatalom erősítését szolgáló int.ézke déseknek kell tenkinteni mind Má­ria Teréziának, mind pedig II. Jó- izsefriek a jobbágyparasztság helyze­tét rendező intézkedéseit, az u. n. ur­báriumokat. A Mária Terézia által 1767-ben ki­adott urbárium létrejöttében az 1765 —66-ban fellángolt dunántúli pa­rasztmozgalmaknak volt döntő sze­repük. A mozgalom Vas és Zala me- . gyekből indult ki s csakhamar át­terjedt Somogyra is. A jobbágyság a mértéktelenül felemelt robotkötele- zettség maximális mértékét évi 12 napban kívánná megállapítani. A többi megyék parasztságának ez úgy ben a királynőhöz (Mária Teréziá­hoz) menesztett küldöttségeihez ha­sonlóan, Somogy megye jobbágypa­rasztsága is (elsősorban a legsúlyo sabb helyzetben élő Batthyány- és Festetich-'r-bbágyok.) elküldi a maga deputációját a királynőhöz. (Erről a küldöttségjárásról, amely 1765 szep­tember végén volt, színes legendák keringtek a jobbágyok között, me­lyeknek középpontjában a »jó ki rálynő« -állott . ..) E2 A mozgalmat elindító vas- és zalamegyei jobbágyság számá­ra az udvar megállapítja a szolgál­tatási normákat, amelyekkel azon­ban a parasztság nincsen megeléged­ve, de amelyeket a földesurak sem respektálnak. Az elégedetlenség for­radalmi megmozdulásokat vált ki az említett két megyében. A somogyi jobbágyok legendákkal övezett követjárásának akkor mind­járt nem lett meg a kívánt és várt következménye, s mivel híre jött ki­rályi biztos kiküldetésének, a somo­gyi parasztság nyugalommal várta sé­relmeinek békés elintézését. A vas- és zalamegyei mozgalmak hatásara azonban tavasszal itt -is fellángol az elégedetlenség. Május elején a megye alispánja a következő paraszti megmozdulások­ról számol be: »A mozsgói uradalom jobbágyai az elkövetkező kuruc há­borúra és a földesúri tisztek megölé­sére magukat elhatározott lelkűeknea jelentették ki, — a dencsháziak és lukaíaiak íenyegetődznek, hogy a földesurak — ha csak nem adják ki nekik a 12 napi robotról szóló ke­gyes királyi rendeletet, — mihelyt a fák kizöldülnek, a jobbágyok mé­szárszékére fognak kerülni. — A szennai jobbágyok a megyei köz­munkára sem akarnak menni és Sa- lamön András a megyei tekintély el­len káromkodva, törvénytelen dolgo­kat mondott és egy megyei katonát megsebesített, végül segítik a, rab­lókat és akadályozzák az üldöző me­gyei embereket és több más ... !áza- dó tettet követnek el... A földes- ■urakat és tisztjeiket nemcsak halál­lal fenyegetik, hanem ezt meg is mondják nekik ... rablásokat és la- torságokat követnek el«. Festetich Kristóf, aki nemcsak Zalában, hanem Somogybán is a leghatalmasabb föl­desurak egyike volt, attól tartott, hogy »aligha paraszti respublika (köztársaság) nem fog következni«. Nem volt alaptalan ez a félelme, mi­velhogy a vasmegyei mozgalmakhoz hasonlóan most már Somogybán is megkezdődnek a parasztgyűlések, olykor 200—300 részvevővel. A szer­vezkedés egyik központja a gróf Niczky Kristóf birtokát képező Per­ki (ma: Nagyberki) volt. Ez a gróf Niczky Kristóf a Habsburgokat hű­ségesen kiszolgáló, a saját jobbágyait pedig lelketlenül kizsákmányoló ma­gyar főurak egyik jellegzetes alakja volt. akit nemcsak a magyar paraszt­ság, de korának vezető szellemiségei is egyaránt gyűlölettel emlegettek. Dugonics András, az első magyar le­génynek, az »Etelká«-nak a szerző­je, így emlékezik meg róla: Ezen gróf Niczky, Jankovics- leányt tartván feleségöl, azt -magától elcsapta. Fiait is úgy neveltette, hogy egyike, István, agyonlőtte ma­gát szántszándékkal. Pedig ebben legtöbbet bízott. A másik, György, gyáva vala és csak atyjának forté­lyai által hágott a főispáni tisztség­be. Midőn gróf Niczky megderme- dett. két magyar versek jöttének ki ellene«. 17 ltemettetett pedig ezen gróf Niczky a budai várban lévő öreg templomnak kriptájába. Más­nap, eltemetése után, ezen verset ra­gasztották kriptájának ajtajára: Itt fekszik a sérült hazának ostora. Kitül szabadság vett örök sebet. Itt fekszik átkozott anyának rossz lla, Hitet szegő rossz férj, s rosszabb atya. Kiben nem érzett a kemény szív másért, Magának élt, magát nyaló barom. Udvar mosolygását kereste csillagát Megdűlt hazánknak vesztével is. Vándor! kiben pezseg magyar vér, ' - sírkövét Látván, kevés koráig megállaDodj, Csak még leköpheted, s ragaszthatsz átkokat Halmára, hol rothad hazánk dögé. keztek. Az ajtóra két strázsát távén, káplárt maguk között tettek .,. nagy elkészített dorong az udvar közepén, nagy rúd leütve zászló helyett va­gyon, a mai napig pedig már vagyon valami ötszáz és mint a víz, úgy folyik össze a parasztság, nagy iszo­nyú durungokkal, az kastélynál es-, kúsznék, a mezőben akarják a tá­bort szállétani.» ÉRDEKESSÉGEK Ennek a Niczky Kristófnak a birtokán bontják ki felkelés zászló­ját a somogyi parasztok, hogy le­számoljanak szívtelen uraikkal s jobb belátásra bírják a császárt. Niczky tiszttartója, — akit a pa­rasztok azzal fenyegetnek, hogy «a Kapos vize legmélyíre örökös másvilági mészárosnak felszabadít­ják», — félelemtől rettegve írja le a legnagyobb parasztgyülést: «Este összegyűltek * a parasztok, erőszako­san maguk közé hajtván az öreg bírót, azután hasonlóképpen a mes­A z ilyen és ehhez hasonló ese- mények következtében má­jus közepére Somogy megye már teljesen felfordult képet mutatott és a földesurak számára a helyzet egy­re fenyegetőbbé változott. A megye minden részéből forradalmi megmoz­dulásokról érkezik hír. Egy Doiov- csák nevű, Horvátországból átszö­kött ember biztatására a csurgói Festetics-jobbágyok megtagadták az úrbéri tartozásokatí^Zimány, Vámos, Bári, Polany, Toponár népe a kato­naság közeledtére támadt fel. A pa­rasztok már a legszélsőségesebb lé­pésektől sem riadtak vissza. «Nem tudom magam is — írja apjának Festetics Lajos, a somogyi alispán — mikor szalasztanak meg.» A félelem­re minden oka meglehetett. Május 21-én a dombóvári uriszéken csak a katonaság közbelépésének kö­szönhette, hogy el tudott menekülni az őt agyonverni akaró parasztok elől. Rémületében az egész házát ka­tonasággal temette meg. A 12 napos robot híre az egész Dunántúlon mozgósította a parasz­tokat. A mozgalom Somogyból át­terjedt Baranya, majd Tolna, me­gyére is. A híreket paraszthírvivők hordják-viszik. Egy pécsi vendégfo­gadóban egy somogymegyei paraszt, «alacsony termetű, vörös ábrázatú és vastag vörhenyes hajú, alkalmas nagy orrú, görbén, vagyis előre buk­ván jár, a ruhája közönséges szűr­ből áll és parasztmódra kötözött ha­risnyája a bocskorral együtt»» így beszélt: «De ugyan bizony még lesz a 12 nap, mert maga mondotta a királyné és most várjuk az uraktul a 12 nap kiadását, ha pedig ki nem adják, addig miglen a nyírnek levele akkora lesz, mint az egér füle, az itt való urakat mind agyonverjük 4 parasztmozgalmak állását jú- lius közepén így foglalja ösz- sze egy földesúri levél: «Az idevaló nemes Somogy vármegyei parasztok­nak revoluciója Április havának kö­zepe táján kezdődvén, Június havá­nak első napjaiban annyira terje- dett, hogy Berki nevű falunál, (mely gróf Niczky Kristóf úr jószága), 300- ig egy seregben összevették mago­kat, fejszékkel, botokkal, vasvillák­kal provideálva (biztosítva! lévén. Másik sereg circiter (körülbelül) 200- ig való, Gyuta (Juta) nevű falunál (mely őhercegsége Batthyány Ká­roly úré) egyebet nem tettek, ha­nem egymás között megesküdtek, hogy valameddig az földesúrak a 12 napi robotot esztendőnként akceptál­ni nem akarnák, addig semmit szol­gálni, sem adót, vagyis dikát földes­uraiknak fizetni nem fognak; egy mást halálig el nem hagyják. — Ezen deklarációt, egymás között nagy szóval és szomszéd más falukba is megizenték ...» «Az berki seregből az anti signanusok (vezetők) meg­engedték magokat fogni, de a ju­táiból nem, hanem magokat védet mezték. Ellentállván a jutaiak, kettő agyonlövetett és három megsebesít-, tetett glcbiccsal közülük a vármegye hajdúi által. Ez megtörténvén, azon­nal Becsbe jutái parasztok közül öt ember panaszra az udvarunkhoz elment. — Mink földesurak itten nagy nyomorúságban vagyunk, mert pénzért kell a mezei munkát végbe vitetni, sem az földesuraknak, sem a vármegyének a parasztság szavait fogadni nem akarja. Sok közülük pénzért sem megyen, el dologra. Sok sőt legtöbb közülük azt beszéli, hogy az Ur Istené a föld.» Ezekben a mozgalmakban a pa­rasztság csak egyetlen szövetségesre a szegény értelmiségre támaszkodha­tott. Paraszti sorban élő ügyvédek, tanítók, jegyzők, néhol az alsópap­ság szegényebb tagjai állanak a jo­gaikért harcoló parasztok mellett. Folyamodványaikat ők szerkesztik. Az udvar későbben rendeletet ad ki. hogy a panaszok felvételénél már a megszövegező neve után is érdek­lődjenek. A karácsonyfa története A karácmyfaáŰítás egyike azon népszo]cá$airtkna\k, amelynek erede­tét a legtöbben céig ismerik. A tör­ténelmileg kimutatható nyomai az ősgermán pogány vafláis ájgyik. de­cemberben fartőit szertartásáig vezefnek el. A kereszténység elter­jedésével a fenyőfaliultusz is átmen­tő dött a kereszténységbe. de ügye­lőre vallásos tartalom nélkül. Kezdetben a középkori, vallásos \színjátékokban szerepelt. az Ád/mi —Éva-jelenefnek a kellékeként. Ezért van rajta almi is. Innét ke­rült aztán a családok asztalára. Használata nem egyidöbe,, tér. jedt el a világ népei között. A kar ráasoiiyfelállítással, mint népszokás­sal. 1605-ben találkozunk először. Strassburg környékén. A feljegyzés szerint papírrózsákkal, almával aranyfüsttel és cukrokkal volt dí- :zítve. -Gyertyává] csak 1757-ben kezdik díszíteni. Magyarországon aránylag nem ré­gen ismeretes. Báré Podmaniczlcy Frigyes említi meg emlékirataiban, hogy gyermekkorában (1825 táján) egy osztrák nőrokona áUítotf ilyet először, is tőlük terjedt el szerte, az országban. A Balaton dicsérete 400 évvel ezelőtt Eviia CseMn, a Juries török vd- íAgiuitezió, 400 évvel ezejőtí, az aöájb- btakban számol be a BmOaton körű} nyert benyomásairól: ,,Kanizsa és Koppén váraiktól nem éppen messzi: egy me.rhálié Hosszúságú helyien van egy nagy tó, mely kelotrö! nyuigjaifcna hosszéiban terül el és kerülete 47 ménfőid. Négy oMklán erős várak vamjaik. Tegyük még hozzá mindehhez, hogy az első magyarországi nyom­da meghonosítóin, Kasmi László srr m-ogymegyei születésű volt. Polgári házasság az Árpádok korában Sok 'érdekesseggei!! lés tanulság" ga:l szolgál az utókornak . 900»- 1000 év előtti magyarság életté. Ebben is különös érdeklődésre tauttet ’ számot a. háziasság meg­kötéséinek módja ©s általában a nő helyzete. A honfoglaló magyiarsáig a nők iránt igen udvarias voMt Egyes ki­rályok népszerűit len.ségéneik oka. is a nőkkel szembeni gorombái, vagy eiiköllastelem magatartásiban kere­sendő. A nemzet közvélletménye mindig feliháboroidöfitj, mikor a nőiesség ellen bűnt követtek él. Ezért hngytak miaiguík után rossz emléket a kiese,pongó királyok. P-i a féktelen Pét r, II. István, Kun László. SaTkimetn az lédesamyjáival ite [gorombán: bánt. A leányoknak, míg férjhez nem mentek, nem vo'-.ltiak jogaik. Mag esett, begy hiajgy szükségében a csar.éd ,:tgy g Idáért' » leányt is zálogba -vetette. A lakodalmait megelőzte a kéz* fcigó, mely -alkaliommal « Jegyeseik az egész család jeien'Mltiébeini hűsé­get. eskü títek egymäsMök 8 fejöved játszott az a vőlegény, ki ez eiekü •u táin a 'leányt i-.Jtagyta. Ez te való­ságos poíigáiri: házasság az egész XI. századiban divatcizotlt. Ká&nám király rendelte dj, hogy a világiak házasság.-,: csak úgy tegyem- érvé­nyes. ha azt a tamptolmlbain kötik s a pap megáldja. Az eskiebés szer­tár,tára «Írkor mlég jobban hascimM- ■tott a görögtatetieikélhiez. A pap sa­ját palás tj ával tanított!'be a je* 1 nßiaililalh, azokat) a várakat majd , gyeseket is úgy hrTigatt;. meg eskü— leírom, aszerint amilnit,' náittam. Oly jüket. Otthon aztán hiehedihábor- tiszta vize van. hogy az emb ír, hja .sz,őló lakziit csaptak, melyek ... 1 . — még á sízfegényeikiniül1 te pár napig, a g atóagcknál) pádig egy hónapig is eltartottak. egy egész bárányt megeszik is és rá ebből! «* értető víziből Janik, egy ikila idő múlva már újra éhes, te­hát az emészté-t elősegítő tiszta, üde víz ez. A parton Lkok a ru­háimé sásnál! szappant sohasem lia-..znái.inalk s tiszta lást olyan esetekben somikor -két illei.íz a ruha, hv. i.lbiban -mosnak Part- fA^üsAotmí. jam kü'l-öiiif éle értékes kövidk vannrk. „Egy füst alatt__" G yakran használjuk ezt a szó­vggy több dolgot egy fáradsággal, egy úttal. egyszerre végezhetünk eh A szólás eredete pedig xgészOn más természetű. A régi adózás rendszerénél függ össze ennek a szólásnak' az erede­te. iTudnunk kell, hogy az adóhát nem fagy be s meí’iagUm mauj^ portónként (a birtok rád holott dilihez közel »i mormt) reszbm fejezr ,kanizsai tó befagy Ezernél többié- i kent dletve háztartásonként fizet- menyek ízíetesi h- \tík- E9V-«9V portóin több jobbagy­melyek a nlflmat állmához (hasonlók. E kellemes ízű viilzet ivó emberek és á babok kövérek és- teste nsk llasz- k. A Teremtő csudája, .hogy jú­liusi napjaiba® ez ai (víz olya®;, ,minit jég. zordon tí'len pec’lig te tea# van henna ^ ,7 ... . . ™ bek, mint más országbeliek Va n\ fsfad .shklMt ^ egyes ícij.ta 40—ő0 hajó, mélyeik egyik kuk>n hatását nevezik tó­váriból a maiikba viszik a kereske- i'p* Q^agi es közigazgatási enr dőket és llátoga'fókat. Azt mondták Jus-t-nek Füstpénz vojt nekem hogy a, mélységű 50 rőf de az adonak az « melyet nem én -nem mértem m:ag, a hazugság pedig tilos.’1 A legrégibb magyarországi nyomtatvány Karai László budai prépost Idő­ben Mátyás király megbízásából Rómáiban járt s ott egy különös és érdekes újdonság ragadta 'meg a fi gyemét. Egy . könyvnyom,htó- •mühdy“-ben nem tollal, tintával, hanem hihetetlen módon; (faragott betűkkel, préssel és festékkel gyár. tották a könyvet. Ezt 1a kezdet leges'! nyomdát 1071- hen Budán is felállította s -vezeté­sével a Rómából hozott Hess András nyomdászt bízta meg. Ez u nyomda azonban nem tudta még felvenni a versenyt a barátok kéz­zel írott és díszített Icódexeivel s a budai nyomda rövid működés 1 \tán -— az érdeklődés és elismerés teljes, hiánya, miatt — imegszűnt, meg bukott. . Ebből a nyomdából került ki m híres magyar ősnyomtatvány, az l.(73-ban niegjífent Budai Króni­ka. melyet sokáig a legrégibb ma­gyar nyomtatványnak tartottak. — A XV. században tazonban megje­vasi, zalai és somogyi lenf egy Cs0mó nyómtatvány, év rasztság együttes, forradalmi fellépése végül is kikényszeríti az uralkodótól a földesúri-jobbágyi vi­tert (tanítót) is,„fejenként meg köl- 1 szonyt általánosan szabályozó, 1767. letett őket eskíidtetni, hogy vérük | évi urbáriumot, mely 1848-ig általá­kientásáig egyik a másikat el nem hagyja, soha egy napot nem szolgál­nak, amit egyik akar, azt a másik is, és aki nern akar, azt lehúzták, keményen megcsapták, s még aki későbben jött is a gyűlésekbe, azt lehúzatták, megverték, úgy, hogy majd két százig összegyüle­ban útját állotta a földesúr minden rrflértéktelen tulroboltatási vagy szám nélkül s özek között Galeotti Marziot}\a)k. a Mátyás udvarában élt humanista tudósnak és költő­nek , De homine­c. -könyve is. melynek} betiMípusói bó/ mvegállapi- tolták, hogy az is a budai nyomr túladóztatási kísérletének. Somogy - \dábo,i készült is minden vMszínü- megye parasztsága büszke lehet tor-) , r,-*_*v* rada'mi érzületű őseire, akiknek a ^ szennt U7Le,S ■ 4 , 1 fL - földért és szabadságért vívott har-|W, ez a .nljoMtatvany tekintendő cait legszebb hagyományai között, o. legrégibb magyar országi tiiyom- tiszteli. Szabó Gyula. I tütvAnynak; portánként, hanem füstönként sied, tek. A füst’Rnek icz a ,,háztartás"- jelentése volt m,e\g eredetileg az ,e-gy füst alatt“ szólásunkban. („Egy háztartásban, egy helyen.’1) Ma már omk idő-határozó értelem­ben hnsználatos. Százesztendős adomák A komor sta.tiirztdika utá®, nézzük mitt? a száffltBzti-. uldőtsn-éíl régiihlb fo- yőirait-cfeaíb s höragiésszünik azok utián aiz anekdoitak uit-án, aimiken dédapáink mosolyogtak. Egy cnsizionyság' sdk dicséretéig közit micmidá «gy úrifinaik; Urútságod. vaMbajni -igen gyö­nyörű ifjú. — Megszégyenít édle® lasszomy súgod — feíielte m. úr,fi. — MoncL hat-om, én még scktel gyönyörűbb lennék, hanem egyik átkoz,ott daj­kám ikicsi ikoiromlban kites ereilt. * -X- sfc Egy támsróigiban, arról volt szó, hogy ta magifugyott mheraket éeg- irikább éiettne- liehet: hoz;n|i E0á]tai|, ha azok hóival befeidieit.neilc. — Az téten csak megastodbik — szólt közibe egy jelenlévő úr —, de hiút nyáron mivel fiedutinek he? ^ *X* * X. Y. úr amint egy jcibarátjánalk házai előtt ememit volna, felitékábr -tett s az afolakbain kittedé tárnasE- kadmi látva ötöt, tréfásain így szőtt hozzá:-— Itten nagy úrink -ke]I lakná, a irrj-cm az Elblinklba® van. Hibázol — felelt amaz. — Mol­nár Ilikék itt, barátio-m. A sziatmainai az atjitaj-ai euőtt tiH.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom