Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
ÍÍLlÁO PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ Somogy megye dolgozó parasztjai betakarítási és begyűjtési békeversenyre hívják Baranya megyét Az óraütemterv alkalmazása a cséplőgépnél Javítsa meg a tagjárulékfizetést a kapolyi építkezés pártszervezetének vezetősége Leplezzék le a klerikális reakció és a kulákok aknamunkáját Balatonszabadiban A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EG VE I PÁRT BIZOTTS ÁGÁN 41/ LA P J A X.-évfolyam, 144. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1953 június 21. FOKOZZUK A PÁRTTAGOK AKTIVITÁSÁT A párt ereje növekedése nemcsak a tagság s.., uszerű növekedésétől, hanem elsősorban a párttagság, minden egyes párttag magas- szinvonalú munkájától, aktivizálásától függ. Ha lelkesen, kezde.mé nyezően 'dolgoznak a kommunisták az üzemekben, meggyorsítják öt-' éve-S tejünk teljesítését, közelebb hozzák a szocializlmus felépítését hazánkban. Ha nagyobb lesz paraszt párttagjaink aktivitása, diú- sabban terem a föld, több kenyere lesz dolgozó népünknek. Pártunk az elmúlt esztendőkben, s most a választási munkák alatt is, tízezrével nevelt az országban1 lelkes, a párt üg,ye iránt odaadó kommunisitákajt, akik fáradhatatlanul . küzdöttek és küzdenek ma is a párt céljaiért, a haza felvirágoztatásáért. Ezrével neveltek a mi megyénk pártszervezetei is ilyen kommunistákat, de ha azt akarjuk, hogy az előttünk álló, egyre növekvő feladatokat ismét sikerrel oldjuk meg, még több még öntevékenyebb, harcos, áldozatkész kommunistát kell nevelnünk. E feladatnak a megoldásában igen nagy szerepe van a párttagok aktivizálásának. Lenin és Sztálin elvtársaki a pártot sokszor hasonlították hadsereghez,, amelynek alsó tisztikarát az aiapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok alkotják, tisztesei és egyben élharcosai pedig — az ak-^ tivisták. Az aktivisták* ^özé természetesen- nemcsak a pártbizalmia- kat, a népnevelőket és azokat a kommunistákat soroljuk, akik a párton belül állandó megbízatást kapnak és lelkesen, tevékenyen fáradoznak megbízatásuk teljesítésén. Az aktivisták közé tartoznak azok a kommunisták is. akik a tanácsban, különböző tömegszerveze- tekben végeznek munkát. Aktivisták azok a párttagok is,, akik első sorban a termelésben, az államigazgatásban, a kultúra, vagy az élet bármely területén harcolnak a, párt irányvonalának maradéktalan' érvényesítéséért. Az aktivisták tehát azok. akik a pártot összekötik a dolgozók szé’es tömegeivel, olyan erőforrás, melynek kihasználásával hatalmas mértékben megnövekszik a párt ütő- ereje, harckészsége. Az aktivisták a párt határozatainak és egész politikájának közvetlen megvalósítói. Üzemekben az első félévi terv maradéktalan teljesítése, a munkaverseny további kiszélesítése, falun a mövényápolási munkák gyors befejezése, az aratás, cséplés, begyűjtés. tarlóhántás, másodnövényvstés, mind-mind a párttagok magasabb színvonalú munkáját, fokozottabb aktivizálását igénylik. A kommunisták aktivizálásának fokozásáért igen sokat- tehetnek az ’ alapszervezetek, s itt is, mint mindenben az 'SZKP-tól kell tanulnunk, példát vennünk. Malenkov elvtárs, az SZ:KP XIX. kongresszusán beszámolójában többek között a következőket. mondotta: Kádereink között elég szép számmal akadnak olyan funkcionáriusofó akik formális magatartást tanúsítanak a párt és a kormány határozatai iránt, nem harcolnak aktívan és kitartóan megvalósításukért, s nb&m nyugtalankodnak, ha az ügyek náluk rosszul állnak és kár éri az ország érdékeit. A párt és a kormány határozatai iránt tanúsított formális magatartás, a végrehajtásuk tekintetében tanúsított passzivitás olyan hiba, amelyet a legkönyörtelenebb módon ki kell irtani. A pártnak nem begyepeséd-M és közömbös *hivatalnokokra van szüksége, hamisin olyan harcosokra, akik lankadatlanul és önfelútdozóan küzdenek a párt és a■ kormány v\tasí- ■ fásainak végrehajtásáéit.“ Megyénk pártszervezeteinek tehát olyan kommunistákat kell nevelni, akik időt ég munkát nem ki mélve. lelkesen harcolnak a párt és a kormány határozataiért. Külö nősen nagy jelentősége van ennek ezekben a napokban és hetekben falusi pártszervezeteinknél, ahol az aktívák .segítségévei el kell érni, hogy a legrövidebb időn belül elvégezzék a növényápolást, nehogy ennek a munkának elmaradása elvonja a munkaerőt az aratás-cséplés nagy munkáitól. Azokban a pártszervezetekben, ahol a pártvezetőség megértette a pártaktiva nagy jelentőségét, ott jól halad a növényápolás, a nyári nagy munkákra való felkészülés, a dolgozók minden munkában szem előtt tartják a minisztertanács határozatában megjelölt utasításokat, határidőket. A felsőmocsoládi pártszervezetben pl. a pártvezetőség már most gondoskodik arról, hogy minden kommunista, aki elvégezte a politikai iskola első, vagy második évfolyamát, a. nyári' nagy munkák idején is pártmegibizatással legyen ellátva. Ráksi és Nagyberki községekben szintén taggyűlésen tárgyalták meg a kommunisták kötelessége iket, pél damuta t ásu knak jelentőségét, az aratás, cséplés ég a begyűjtés munkáiban. Ezekben a községekben a pártvezetőség ellenőrzi is a párttagoknak kiadott megbízatások végrehajtását, s az eredmény meg is mutatkozik; mindkét község élenjár a növényápolásban. Pártszervezeteinknek tehát, ha jól akarják megoldani az előttük álló nagy feladatokat, fokozottabban kell támaszkodniuk az egész párü tagságra. Gyökerében ki kell irtaná azokat a téves nézeteket, hogy ,,nálunk nincs olyan párttag, aki ezt feladatot el tudná végezni“, vagy „míg elmagyarázom, addig megcsinálom magam“. így ’lőhetne sorolni azokat a bizalmatlankodásokat, amelyek sokszor egyegy pártvezetőség részéről megmutatkoznak és amelyek sokszor nem is bizalmatlanság, hanem tunyaság. szájtáti'Ság, a párttagok munkájának a lebecsülése. Pártvezetőségeink fordítsanak nagy gondot arra, hogy a nyári munkák ideje alatt minden párttag képességeinek megfelelően kapjon pártmunkát, ellenőrizzék és nyújtsanak segítséget a pártmeg- bizatások végrehajtásában. Természetesen a kommunisták aktivitását fokozná csak. úgy lehet, ha egyénileg/ és türelmesen foglalkozunk mindenegyes párttaggal. A kommunisták nevelésében különösen fontos szerepük van a párt- csoportoknak, a pártbizalmiaknak, akik a legjobban ismerik az egyes párttagok képességeit, tulajdonságait. A pártcsoportok törődjenek a hozzájuk beosztott párttagokkal, tagjelöltekkel, gondjaikkal, örömükkel és ezen keresztül is alakítsák jellemüket. A kommunistákat az jellemzi, hogy .szeretik az embereket, törődnek velük, igényesen', de őszinte szándékkal nevelik őket. Abban a pártszervezetben, ahol a pártvezetőség, a .pártcsoport és a pártbizalmi így foglalkozik a kommunistákkal, könnyűszerrel tudják mozgósítani az egész párttagságot egy-egy fontos feladat végrehajtására. A pártaktiva munkája a párton belüli demokrácia egyik fontos megnyilvánulása', Sztálini elvtárs ezt tanítja erről: „Ez azuhtiva észszerű felhasználás mellett hatalmas erővé vájlhatik és csodákat kép-S végrehajtaniMiegyé.nlk pártszervezetei is úgy harcoljanak most a párttagság fokozottabb aktivizálásáért, hogy ez az aktíva, melyről Sztálin elvtárs. beszélt, a nyáfi munkák idején valóban nagy tetteket hajtson végre szocialista építésünk érdekében. Pénteken este felelőssége teljes tudatában folytatta munkáját a Béke-Világtanács ülése Az ÉFÉDOSZ-székház nagytermében péntekien este folytatta tanácskozásait a Békevilágtanács. Az üMs Riccardo Lombardi, n BVT olasz tagjának elnöklétével pontban fél nyolckor kezdte ■meg munkáját. Az elnökségben többek között helyet foglaltak: EugeHe Cotton, a BVT alelnöke, Isabelle Blume és Branca Fiatho, a BVT irodájának tagjai, Jean Laffitté, a BVT föttt,kára, Pailamede Borsari, a BVT titkára és a BVp több tagja. A teremben meghívott vendégként jelen volt a főváros több kiváló dolgozója. valamint kulturális életünk számos ismert egyénisége. Elsőnek Reverend U. Saramankara There ceyloni békeharcos lépett az emelvényre, akinek beszédét a jelenlévők hosszas tapssal köszöntötték. Saramankara ceyloni küldött felszólalása Saramankara buddhista szerzetes Ceylon békeszerető népe és a Ceyloni Békebizottság üdvözletét tolmácsolta: «Egész Ázsiából sokmillió buddhistának azt a kívánságát tolmácsolom, hogy vérző és háborúsuj- totta földrészünkön minden háborúskodás fejeződjék be és tartós béke uralkodjék immár a világon». «Népünk abban a reményben tekint a Béke-Világtanácsra — mondotta, — hogy megteszi a szükséges lépéseket a Vietnamban, Malájföldön, a Fülöp-szigeteken és Kenyában dúló háború gyors befejezése érdekében». Saramankara méltatta a Ceylon és Kína között létrejött kereskedelmi szerződés jelentőségét a békéért vívott harc szempontjából, majd beszámolt az egyre erősödő ceyloni bé kemozgalom munkájáról. Ezt követően Ihssam “Dzsabni bé- kelvarcos szólalt fel. Ihssam Dzsabri mérnök, szíriai küldött felszólalása Felszólalása bevezető szavaiban üdvözölte a magyar népet, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Szíriának igen nagy stratégiai és gazdasági jelentősége van. A háborús uszítok ezért állandóan növekvő nyomást gyakorolnak, hogy Sziriát bűnös háborús paktumaik számára megnyerjék. Eddig nem sikerült ezt törekvésüket megvalósítaniok. A középkeleti olaj miatt egymásai erős konkurrencia-harcban álló Standard Oil of New Yersey» és a «Royal Dutch Shell» leányvállalatainak sikerült a puccskormányok segítségével hosszúlejáratú szállítási és olajfinomítói koncessziókat kizsa- rolniok. Sziria és Libanon népei e koncessziós szerződések revízióját követelik. A következő szónok M. Jacques Mitterand francia békeharcos volt. akinek beszédét többször szakította félbe a taps. Jacques Mitterand (Franciaország) felszólalása Mitterand idézte d’Astier de la Vigerie szavait a nemzetközi együttműködés és a nemzeti függetlenség tiszteletbentartásának elválaszthatatlan voltáról'. , Mitterand emlékeztetett arra, hogy amikor elsőízben érte sérelem a francia nép jogait, azt próbálták elhitetni a francia néppel, hogy a «francia biztonság» «megéri» a szu- verénitás egyrészének feladását. A francia biztonságot azonban — állapította meg Mitterand — még sohasem fenyegette nagyobb veszély, mint éppen ez: a szuverénitás feladása. Franciaországot olyan támadó célkitűzések felé sodorták, amelyeket illetően nem kérték ki véleményét. Franciaországot az a veszély fenyegeti, hogy berántják egy olyan nemzetközi viszályba, amellyel kapcsolatban nem nyilváníthatja szabad elhatározását és nem irányíthatja ügyeit saját érdekei szerint. Mitterand ezután Ilja Erenburgot idézte, aki azokról a szerződésekről beszélt, amelyekkel a nemzetek — nagyok és kicsinyek — kölcsönösen tiszteletben tartva egymás függetlenségét, a barátság és a kölcsönös megbecsülés jegyében a nyilvánosság előtt pecsételik meg békés fejlődésüket. Mitterand a következő megállapítással fejezte be felszólalását: — Ha Franciaország meg akarja teremteni biztonságát, ha vezetőszerepet akar betölteni a tárgyalásokon, ha vissza akarja téríteni az ENSZ-et eredeti hivatásához, ha a békét akarja szolgálni, s végül, ha meg akarja őrizni tekintélyét a világban: nem kell mást tennie, mint hűnek maradni igazi és egyetlen nagyságához — az emberi szabadság és a népek függetlensége eszméihez. Ezután J. Theodore Harris mgol békeharcos mondotta, él beszédét. Theodor Harris (Nagy-Britannia) felszólalása Theodor Harris felszólalásában elmondotta, hogy «a barátok vallásos társaságának» tagjaként, az 'úgynevezett quakerek képviseletében jött el a Béke-Világtanács ülésére. Véleményem szerint — mondotta — a legfontosabb itt az együttdolgozás gondolata. Túlságosan komoly időket élünk ahhoz, hogy egyes szekciók, amelyeknek tagjai a. békét óhajtják, távoltartsák magukat egymástól. A nemzetek közötti tárgyalások megvalósítása ma már gyakorlatilag , lehetővé vált, erősen remélem, hogy a békéért való cselekedeteinket együttműködéssel fogjuk erősíteni. Ezután A Ifi- d Ainesti chilei békeharcos- mondotta el beszédét. Alfred Amesti chilei küldött felszólalása 'Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Chile hosszú idő óta a népek nemzeti függetlenségének elvéért és a nemzetek közötti ellentétek tárgyalások útján való megoldásának elvéért küzd. Számos példát sorolt fel arra, hogy Chile az őt érintő bonyolult és vitás nemzetközi problémákat békés úton, tárgyalások útján oldotta meg. Hősiesen kell harcolnunk azért, hogy a Kelet és Nyugat közötti ellentétek az öt nagyhatalom közötti tárgyalások útján nyerjenek rendezést — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a kisebb népek fokozott aktivitására van szükség, és véleménye szerint a békét érintő problémákat valamennyi nemzet közötti tárgyalások útján kell rendezni. A továbbiakban bírálta az ENSZ jelenlegi helyzetét. — Meg kell kettőzni erőfeszítéseinket, hogy a győzelmet biztosíthassuk. Követelnünk kell minden függő kérdés tárgyalások útján történő rendezését, Vietnamban, Malájföl- j dön és Indonéziában be kell szüntetni az ellenségeskedéseket és tárgyalásokat kell kezdeményezni. A német kérdést ugyanígy kell rendezni. Az illés elnöke ezt követően /. Morgan asszonynak, az amerikai békeharcosnak adta át a szót, akit J. Hamarue (Transzjordánia) követett az emelvényen. Jirius Hamarne (Transzjordánia) felszólalása A transzjordánia! királyság — kezdte beszédét — névleges függetlensége ellenére, ma is közvetlenül az imperialisták brutális uralma alatt áll. Népünk —■ mondotta — a szegénység, a terror és a kizsákmányolás ellenére állandóan és szakadatlanul küad az imperializmus ellen. A katonai diktatúra ellenére továbbra is harcol az imperializmus és a háborús tervek ellen, amíg végleg el nem nyeri szabadságát és amíg a világbéke biztos alapokon nem áll. Transzjordánia népe és a többi arab nép erőteljesen támogatja Vietnam, Malájföld, Kenya és Kambodzsa népének függetlenségre és szabadságra irányuló követelését. Transzjordánia népe követeli az összes népek kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatait és követeli a világpolitikai feszültséget okozó hidegháború megszüntetését. A jelenlévők lelkes tapsa többször szakította meg a következő felszólalók: M. Antonio Franco yuatemalai és Ab-derrhmnan Busama algíri békbharcos beszédét. A következő felszólaló Juszuf Helminek, az egyiptomi békeharcosok egyik bebörtönzött vezetőjének felesége volt. Az ülés részvevői meleg tapssal köszöntötték, majd beszéde végén felállva, hosszantartó tapssal fogadták számit. A közel- keleti országok békeharcosai közül többen személyesen is sok silóért kívántaik az egyiptomi nép békeharcához. Ezután Bili Péarson ujzébandi békeharcos lépett a mikrofonhoz. Bill Pearson (Üj-Zéland) felszólalása Bill Pearson felszólalásának elején azokról az antidemokratikus, a nép szabadságjogait csorbító rendszabályokról ’ és törvényekről beszélt, amelyeket Uj-Zélandban az utolsó években életbeléptettek. Kiemelte, hogy a kormányt ezekben az intézkedésekben bátorította John Foster Dulles látogatása, aki «vendégként» még a minisztertanácson is részt vett. Az ő látogatása után hoztak sztrájkellenes törvényeket, s olyan törvényeket is, amelyek szerint a rendőrség letartóztathat bárkit, ha azzal gyanúsítják, hogy felforgató cselekményt «szándékozik» elkövetni. Ehhez elegendő annyi bizonyíték, hogy az illetőnek írógépe van, amelyen felforgatásra alkalmas irományt gépelhet. Dulles látogatása szorosan összefüggött az u. n. Anzus-szerződéssel: az amerikai-ausztráliai-újzélandi agresszív blokkal. A helyzet jelenleg az —• folytatta, ■ hogy, ha Amerika vagy Csang Kaj-sek incidenst fabrikál, Ausztráliának és Uj-Zélanának automatikusan hadiállapotba kell kerülnie a népi Kínával, mely sohasem fenyegetett és nem is fog fenyegetni bennünket. Nem hiszem azonban, hogy népünk hajlandó volna harcolni Kína ellen. Tudatában vagyunk annak — mondotta, — hogy háború esetén országunkat Amerika megszállná. A nép kezdi felismerni, hol a valódi veszély. Pearson befejezőben az újzélandi béketanács titkárának szavait tolmácsolta: «Lehet, hogy ébredésünk lassú, de már megkezdődött». A nagy tetszéssel fogadott beszéd után M. D. Siven finn békeharcos, majd Mexikó békeharcosai képviseletében dr. Salazar Mailem. az orvostudományi alcadémia tagja szólalt fel. Ezután Rasid Maatuk libanoni küldött beszélt, majd a Szakszervezeti Világszövetség ,képviseletében Jourdaine beszélt, Francos francia lelkész, a BVT ta> Jean Fonteyne, a Demi Jogászok Nemzetközi Sz; nek képviselője volt az «' felszólalója. Ezután Branca . irodájának tagja te. Nemzetközi Béke-díj