Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

ÍÍLlÁO PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ Somogy megye dolgozó parasztjai betakarítási és begyűjtési béke­versenyre hívják Baranya megyét Az óraütemterv alkalmazása a cséplőgépnél Javítsa meg a tagjárulékfizetést a kapolyi építkezés pártszervezetének vezetősége Leplezzék le a klerikális reakció és a kulákok aknamunkáját Balatonszabadiban A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EG VE I PÁRT BIZOTTS ÁGÁN 41/ LA P J A X.-évfolyam, 144. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1953 június 21. FOKOZZUK A PÁRTTAGOK AKTIVITÁSÁT A párt ereje növekedése nem­csak a tagság s.., uszerű növekedé­sétől, hanem elsősorban a párttag­ság, minden egyes párttag magas- szinvonalú munkájától, aktivizálá­sától függ. Ha lelkesen, kezde.mé nyezően 'dolgoznak a kommunisták az üzemekben, meggyorsítják öt-' éve-S tejünk teljesítését, közelebb hozzák a szocializlmus felépítését hazánkban. Ha nagyobb lesz pa­raszt párttagjaink aktivitása, diú- sabban terem a föld, több kenyere lesz dolgozó népünknek. Pártunk az elmúlt esztendőkben, s most a választási munkák alatt is, tízezrével nevelt az országban1 lelkes, a párt üg,ye iránt odaadó kommunisitákajt, akik fáradhatat­lanul . küzdöttek és küzdenek ma is a párt céljaiért, a haza felvirágoz­tatásáért. Ezrével neveltek a mi megyénk pártszervezetei is ilyen kommunistákat, de ha azt akarjuk, hogy az előttünk álló, egyre növek­vő feladatokat ismét sikerrel old­juk meg, még több még öntevéke­nyebb, harcos, áldozatkész kommu­nistát kell nevelnünk. E feladatnak a megoldásában igen nagy szerepe van a párttagok aktivizálásának. Lenin és Sztálin elvtársaki a pár­tot sokszor hasonlították hadsereg­hez,, amelynek alsó tisztikarát az aiapszervezeti titkárok és vezető­ségi tagok alkotják, tisztesei és egyben élharcosai pedig — az ak-^ tivisták. Az aktivisták* ^özé termé­szetesen- nemcsak a pártbizalmia- kat, a népnevelőket és azokat a kommunistákat soroljuk, akik a párton belül állandó megbízatást kapnak és lelkesen, tevékenyen fá­radoznak megbízatásuk teljesíté­sén. Az aktivisták közé tartoznak azok a kommunisták is. akik a ta­nácsban, különböző tömegszerveze- tekben végeznek munkát. Aktivis­ták azok a párttagok is,, akik első sorban a termelésben, az államigaz­gatásban, a kultúra, vagy az élet bármely területén harcolnak a, párt irányvonalának maradéktalan' érvé­nyesítéséért. Az aktivisták tehát azok. akik a pártot összekötik a dolgozók szé’es tömegeivel, olyan erőforrás, mely­nek kihasználásával hatalmas mér­tékben megnövekszik a párt ütő- ereje, harckészsége. Az aktivisták a párt határozatainak és egész po­litikájának közvetlen megvalósítói. Üzemekben az első félévi terv ma­radéktalan teljesítése, a munkaver­seny további kiszélesítése, falun a mövényápolási munkák gyors befe­jezése, az aratás, cséplés, begyűj­tés. tarlóhántás, másodnövényvstés, mind-mind a párttagok magasabb színvonalú munkáját, fokozottabb aktivizálását igénylik. A kommunisták aktivizálásának fokozásáért igen sokat- tehetnek az ’ alapszervezetek, s itt is, mint min­denben az 'SZKP-tól kell tanulnunk, példát vennünk. Malenkov elvtárs, az SZ:KP XIX. kongresszusán be­számolójában többek között a kö­vetkezőket. mondotta: Kádereink között elég szép számmal akadnak olyan funkcionáriusofó akik for­mális magatartást tanúsítanak a párt és a kormány határozatai iránt, nem harcolnak aktívan és ki­tartóan megvalósításukért, s nb&m nyugtalankodnak, ha az ügyek ná­luk rosszul állnak és kár éri az or­szág érdékeit. A párt és a kormány határozatai iránt tanúsított formá­lis magatartás, a végrehajtásuk te­kintetében tanúsított passzivitás olyan hiba, amelyet a legkönyörte­lenebb módon ki kell irtani. A pártnak nem begyepeséd-M és kö­zömbös *hivatalnokokra van szük­sége, hamisin olyan harcosokra, akik lankadatlanul és önfelútdozóan küz­denek a párt és a■ kormány v\tasí- ■ fásainak végrehajtásáéit.“ Megyénk pártszervezeteinek te­hát olyan kommunistákat kell ne­velni, akik időt ég munkát nem ki mélve. lelkesen harcolnak a párt és a kormány határozataiért. Külö nősen nagy jelentősége van ennek ezekben a napokban és hetekben falusi pártszervezeteinknél, ahol az aktívák .segítségévei el kell érni, hogy a legrövidebb időn belül elvé­gezzék a növényápolást, nehogy en­nek a munkának elmaradása elvon­ja a munkaerőt az aratás-cséplés nagy munkáitól. Azokban a pártszervezetekben, ahol a pártvezetőség megértette a pártaktiva nagy jelentőségét, ott jól halad a növényápolás, a nyári nagy munkákra való felkészülés, a dolgozók minden munkában szem előtt tartják a minisztertanács ha­tározatában megjelölt utasításokat, határidőket. A felsőmocsoládi párt­szervezetben pl. a pártvezetőség már most gondoskodik arról, hogy minden kommunista, aki elvégezte a politikai iskola első, vagy máso­dik évfolyamát, a. nyári' nagy mun­kák idején is pártmegibizatással legyen ellátva. Ráksi és Nagyberki községekben szintén taggyűlésen tárgyalták meg a kommunisták kö­telessége iket, pél damuta t ásu knak jelentőségét, az aratás, cséplés ég a begyűjtés munkáiban. Ezekben a községekben a pártvezetőség ellen­őrzi is a párttagoknak kiadott meg­bízatások végrehajtását, s az ered­mény meg is mutatkozik; mindkét község élenjár a növényápolásban. Pártszervezeteinknek tehát, ha jól akarják megoldani az előttük álló nagy feladatokat, fokozottabban kell támaszkodniuk az egész párü tagságra. Gyökerében ki kell irtaná azokat a téves nézeteket, hogy ,,ná­lunk nincs olyan párttag, aki ezt feladatot el tudná végezni“, vagy „míg elmagyarázom, addig megcsinálom magam“. így ’lőhetne sorolni azokat a bizalmatlankodá­sokat, amelyek sokszor egyegy pártvezetőség részéről megmutat­koznak és amelyek sokszor nem is bizalmatlanság, hanem tunyaság. szájtáti'Ság, a párttagok munkájá­nak a lebecsülése. Pártvezetőségeink fordítsanak nagy gondot arra, hogy a nyári munkák ideje alatt minden párt­tag képességeinek megfelelően kap­jon pártmunkát, ellenőrizzék és nyújtsanak segítséget a pártmeg- bizatások végrehajtásában. Termé­szetesen a kommunisták aktivitását fokozná csak. úgy lehet, ha egyéni­leg/ és türelmesen foglalkozunk mindenegyes párttaggal. A kommunisták nevelésében kü­lönösen fontos szerepük van a párt- csoportoknak, a pártbizalmiaknak, akik a legjobban ismerik az egyes párttagok képességeit, tulajdonsá­gait. A pártcsoportok törődjenek a hozzájuk beosztott párttagokkal, tagjelöltekkel, gondjaikkal, örö­mükkel és ezen keresztül is alakít­sák jellemüket. A kommunistákat az jellemzi, hogy .szeretik az em­bereket, törődnek velük, igényesen', de őszinte szándékkal nevelik őket. Abban a pártszervezetben, ahol a pártvezetőség, a .pártcsoport és a pártbizalmi így foglalkozik a kom­munistákkal, könnyűszerrel tudják mozgósítani az egész párttagságot egy-egy fontos feladat végrehajtá­sára. A pártaktiva munkája a párton belüli demokrácia egyik fontos megnyilvánulása', Sztálini elvtárs ezt tanítja erről: „Ez azuhtiva ész­szerű felhasználás mellett hatalmas erővé vájlhatik és csodákat kép-S végrehajtaniMiegyé.nlk pártszer­vezetei is úgy harcoljanak most a párttagság fokozottabb aktivizálá­sáért, hogy ez az aktíva, melyről Sztálin elvtárs. beszélt, a nyáfi munkák idején valóban nagy tette­ket hajtson végre szocialista épí­tésünk érdekében. Pénteken este felelőssége teljes tudatában folytatta munkáját a Béke-Világtanács ülése Az ÉFÉDOSZ-székház nagyter­mében péntekien este folytatta ta­nácskozásait a Békevilágtanács. Az üMs Riccardo Lombardi, n BVT olasz tagjának elnöklétével pontban fél nyolckor kezdte ■meg munká­ját. Az elnökségben többek között he­lyet foglaltak: EugeHe Cotton, a BVT alelnöke, Isabelle Blume és Branca Fiatho, a BVT irodájának tagjai, Jean Laffitté, a BVT föttt­,kára, Pailamede Borsari, a BVT titkára és a BVp több tagja. A teremben meghívott vendég­ként jelen volt a főváros több ki­váló dolgozója. valamint kulturális életünk számos ismert egyénisége. Elsőnek Reverend U. Saramankara There ceyloni békeharcos lépett az emelvényre, akinek beszédét a je­lenlévők hosszas tapssal köszöntöt­ték. Saramankara ceyloni küldött felszólalása Saramankara buddhista szerzetes Ceylon békeszerető népe és a Cey­loni Békebizottság üdvözletét tolmá­csolta: «Egész Ázsiából sokmillió buddhistának azt a kívánságát tol­mácsolom, hogy vérző és háborúsuj- totta földrészünkön minden háborús­kodás fejeződjék be és tartós béke uralkodjék immár a világon». «Népünk abban a reményben te­kint a Béke-Világtanácsra — mon­dotta, — hogy megteszi a szükséges lépéseket a Vietnamban, Malájföl­dön, a Fülöp-szigeteken és Kenyában dúló háború gyors befejezése érde­kében». Saramankara méltatta a Ceylon és Kína között létrejött kereskedel­mi szerződés jelentőségét a békéért vívott harc szempontjából, majd be­számolt az egyre erősödő ceyloni bé kemozgalom munkájáról. Ezt követően Ihssam “Dzsabni bé- kelvarcos szólalt fel. Ihssam Dzsabri mérnök, szíriai küldött felszólalása Felszólalása bevezető szavaiban üdvözölte a magyar népet, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Szí­riának igen nagy stratégiai és gaz­dasági jelentősége van. A háborús uszítok ezért állandóan növekvő nyomást gyakorolnak, hogy Sziriát bűnös háborús paktumaik számára megnyerjék. Eddig nem sikerült ezt törekvésüket megvalósítaniok. A középkeleti olaj miatt egymás­ai erős konkurrencia-harcban álló Standard Oil of New Yersey» és a «Royal Dutch Shell» leányvállalatai­nak sikerült a puccskormányok se­gítségével hosszúlejáratú szállítási és olajfinomítói koncessziókat kizsa- rolniok. Sziria és Libanon népei e koncessziós szerződések revízióját követelik. A következő szónok M. Jacques Mitterand francia békeharcos volt. akinek beszédét többször szakította félbe a taps. Jacques Mitterand (Franciaország) felszólalása Mitterand idézte d’Astier de la Vigerie szavait a nemzetközi együtt­működés és a nemzeti függetlenség tiszteletbentartásának elválasztha­tatlan voltáról'. , Mitterand emlékeztetett arra, hogy amikor elsőízben érte sérelem a francia nép jogait, azt próbálták el­hitetni a francia néppel, hogy a «francia biztonság» «megéri» a szu- verénitás egyrészének feladását. A francia biztonságot azonban — álla­pította meg Mitterand — még soha­sem fenyegette nagyobb veszély, mint éppen ez: a szuverénitás fel­adása. Franciaországot olyan támadó célkitűzések felé sodorták, amelye­ket illetően nem kérték ki vélemé­nyét. Franciaországot az a veszély fenyegeti, hogy berántják egy olyan nemzetközi viszályba, amellyel kap­csolatban nem nyilváníthatja szabad elhatározását és nem irányíthatja ügyeit saját érdekei szerint. Mitterand ezután Ilja Erenburgot idézte, aki azokról a szerződésekről beszélt, amelyekkel a nemzetek — nagyok és kicsinyek — kölcsönösen tiszteletben tartva egymás függet­lenségét, a barátság és a kölcsönös megbecsülés jegyében a nyilvános­ság előtt pecsételik meg békés fej­lődésüket. Mitterand a következő megállapí­tással fejezte be felszólalását: — Ha Franciaország meg akarja teremte­ni biztonságát, ha vezetőszerepet akar betölteni a tárgyalásokon, ha vissza akarja téríteni az ENSZ-et eredeti hivatásához, ha a békét akarja szolgálni, s végül, ha meg akarja őrizni tekintélyét a világban: nem kell mást tennie, mint hűnek maradni igazi és egyetlen nagyságá­hoz — az emberi szabadság és a né­pek függetlensége eszméihez. Ezután J. Theodore Harris mgol békeharcos mondotta, él beszédét. Theodor Harris (Nagy-Britannia) felszólalása Theodor Harris felszólalásában el­mondotta, hogy «a barátok vallásos társaságának» tagjaként, az 'úgyne­vezett quakerek képviseletében jött el a Béke-Világtanács ülésére. Véleményem szerint — mondotta — a legfontosabb itt az együttdol­gozás gondolata. Túlságosan komoly időket élünk ahhoz, hogy egyes szek­ciók, amelyeknek tagjai a. békét óhajtják, távoltartsák magukat egy­mástól. A nemzetek közötti tárgya­lások megvalósítása ma már gyakor­latilag , lehetővé vált, erősen remé­lem, hogy a békéért való cselekede­teinket együttműködéssel fogjuk erősíteni. Ezután A Ifi- d Ainesti chilei bé­keharcos- mondotta el beszédét. Alfred Amesti chilei küldött felszólalása 'Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Chile hosszú idő óta a népek nem­zeti függetlenségének elvéért és a nemzetek közötti ellentétek tárgya­lások útján való megoldásának el­véért küzd. Számos példát sorolt fel arra, hogy Chile az őt érintő bo­nyolult és vitás nemzetközi problé­mákat békés úton, tárgyalások útján oldotta meg. Hősiesen kell harcolnunk azért, hogy a Kelet és Nyugat közötti el­lentétek az öt nagyhatalom közötti tárgyalások útján nyerjenek rende­zést — mondotta, majd hangsúlyoz­ta, hogy a kisebb népek fokozott ak­tivitására van szükség, és véleménye szerint a békét érintő problémákat valamennyi nemzet közötti tárgyalá­sok útján kell rendezni. A továb­biakban bírálta az ENSZ jelenlegi helyzetét. — Meg kell kettőzni erőfeszítése­inket, hogy a győzelmet biztosíthas­suk. Követelnünk kell minden füg­gő kérdés tárgyalások útján történő rendezését, Vietnamban, Malájföl- j dön és Indonéziában be kell szün­tetni az ellenségeskedéseket és tár­gyalásokat kell kezdeményezni. A német kérdést ugyanígy kell ren­dezni. Az illés elnöke ezt követően /. Morgan asszonynak, az amerikai békeharcosnak adta át a szót, akit J. Hamarue (Transzjordánia) kö­vetett az emelvényen. Jirius Hamarne (Transzjordánia) felszólalása A transzjordánia! királyság — kezdte beszédét — névleges függet­lensége ellenére, ma is közvetlenül az imperialisták brutális uralma alatt áll. Népünk —■ mondotta — a szegény­ség, a terror és a kizsákmányolás el­lenére állandóan és szakadatlanul küad az imperializmus ellen. A ka­tonai diktatúra ellenére továbbra is harcol az imperializmus és a hábo­rús tervek ellen, amíg végleg el nem nyeri szabadságát és amíg a világ­béke biztos alapokon nem áll. Transzjordánia népe és a többi arab nép erőteljesen támogatja Vi­etnam, Malájföld, Kenya és Kam­bodzsa népének függetlenségre és szabadságra irányuló követelését. Transzjordánia népe követeli az összes népek kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatait és követeli a világpolitikai feszültséget okozó hi­degháború megszüntetését. A jelenlévők lelkes tapsa több­ször szakította meg a következő felszólalók: M. Antonio Franco yuatemalai és Ab-derrhmnan Bu­sama algíri békbharcos beszédét. A következő felszólaló Juszuf Helminek, az egyiptomi békeharco­sok egyik bebörtönzött vezetőjének felesége volt. Az ülés részvevői me­leg tapssal köszöntötték, majd be­széde végén felállva, hosszantartó tapssal fogadták számit. A közel- keleti országok békeharcosai közül többen személyesen is sok silóért kí­vántaik az egyiptomi nép békehar­cához. Ezután Bili Péarson ujzébandi békeharcos lépett a mikrofonhoz. Bill Pearson (Üj-Zéland) felszólalása Bill Pearson felszólalásának ele­jén azokról az antidemokratikus, a nép szabadságjogait csorbító rend­szabályokról ’ és törvényekről be­szélt, amelyeket Uj-Zélandban az utolsó években életbeléptettek. Ki­emelte, hogy a kormányt ezekben az intézkedésekben bátorította John Foster Dulles látogatása, aki «ven­dégként» még a minisztertanácson is részt vett. Az ő látogatása után hoztak sztrájkellenes törvényeket, s olyan törvényeket is, amelyek sze­rint a rendőrség letartóztathat bár­kit, ha azzal gyanúsítják, hogy fel­forgató cselekményt «szándékozik» elkövetni. Ehhez elegendő annyi bi­zonyíték, hogy az illetőnek írógépe van, amelyen felforgatásra alkalmas irományt gépelhet. Dulles látogatása szorosan össze­függött az u. n. Anzus-szerződéssel: az amerikai-ausztráliai-újzélandi ag­resszív blokkal. A helyzet jelenleg az —• folytatta, ■ hogy, ha Amerika vagy Csang Kaj-sek incidenst fabrikál, Ausztrá­liának és Uj-Zélanának automatiku­san hadiállapotba kell kerülnie a népi Kínával, mely sohasem fenye­getett és nem is fog fenyegetni ben­nünket. Nem hiszem azonban, hogy népünk hajlandó volna harcolni Kí­na ellen. Tudatában vagyunk annak — mon­dotta, — hogy háború esetén orszá­gunkat Amerika megszállná. A nép kezdi felismerni, hol a valódi ve­szély. Pearson befejezőben az újzélandi béketanács titkárának szavait tol­mácsolta: «Lehet, hogy ébredésünk lassú, de már megkezdődött». A nagy tetszéssel fogadott be­széd után M. D. Siven finn bé­keharcos, majd Mexikó békeharco­sai képviseletében dr. Salazar Mai­lem. az orvostudományi alcadémia tagja szólalt fel. Ezután Rasid Maatuk libanoni küldött beszélt, majd a Szakszerve­zeti Világszövetség ,képviseletében Jourdaine beszélt, Francos francia lelkész, a BVT ta> Jean Fonteyne, a Demi Jogászok Nemzetközi Sz; nek képviselője volt az «' felszólalója. Ezután Branca . irodájának tagja te. Nemzetközi Béke-díj

Next

/
Oldalképek
Tartalom