Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. 1953 jtínias 21. Befejezte tanácskozásait a Béke-Viiágtanács A Béke-Világtanács záróülése Szombaton délben egy óra előtt] Branca Fialho, a Béke-Világtanács kezdődött meg a Béke-Világtanács ] Irodájának tagjai, Anna Seghers. ünnepélyes záróülése. A hatalmas'a Béke-Világtanács nemzetközi termet és a karzatokat zsúfolásig ] Sztálin-békedíjjal kitüntetett tag- megtöltötték a küldöttek és a ] ja, Pierre Cot volt francia minisz- meghívott vendégek. Az ülés! ter, Jacques Denis, a DÍVSZ fő- elnökségében helyet foglaltak a titkára, Heriberto Jara mexikói Béke-Világtanács Elnökségének és irodájának tagjai. Jelen volt Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtitkára, Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Kuo Mo-zso, a Béke- Világtanács nemzetközi Sztálin- békedíjjal kitüntetett alelnöke, Gabriel d‘Arbussier, a Béke-Világtanács alelnöke, Emanuel d'Astier de la Vigerie, Palamede Borsari,: Emi Sziao, P. Guljajev. Ivor Montagu, a Béke-Világtanács titkárai, Ilja Erenburg, Ikuo Oja- ma, a Béke-Világtanács Irodájának nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett tagjai, Nyikoláj Tyiho- nov, Jan Mukarovszky, Isabelle Blume dr, J. L. Hromadka, Prof. Walter Friedrich, Antonie Tabet, tábornok, volt miniszter, Sahib Singh Sokhi indiai tábornok, valamint a Béke-Világtanács több más tagja. Magyar részről ott volt Andics Erzsébet Kossuth-dijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, Lukács György Kossuth-dí- jas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagjai, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes és Nánási László, az Országos Béketanács alelnökei, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth-dijas elnöke, Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Cseterki Lajos, a SZOT főtitkára, Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára, Kónya Lajos kétszeres Kossuth-dijas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Devecseri Gábor és Juhász Ferenc Kossuth-dijas költők, Parragi György Kossuth-dijas újságíró, Fischer Annie Kossuth-dijas zongoraművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és még sokan mások. Az egyházak vezetői közül az ülésen megjelent Bereczky Albert református püspök, Vető Lajos evangélikus püspök, Máthé János római katolikus püspöki helynök, Beresztóczy Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke, Horváth Richárd, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke és még többen mások. Az ülést Jkuo Ojama nyitotta meg. Az ülés elején Georges Dassesse belga küldött megemlékezett az ártatlanul kivégzett két hős bé keharcos, a Rosenberg-házaspár haláláról. Dassesse (Belgium) megemlékezése a Rosenberg-házaspár kivégzése alkalmából Ma reggel tanácskozásunk részvevői megtudták, hogy a Rosen- berg-házaspárt kivégezték. A legutolsó pillanatig magam is reménykedtem egyetlen engedékeny mozdulatban, reménykedtem a kegyelemben. Nem rejthetem el e szószéken sem mélységes megrendülésemet: s biztosan tudom, hogy ezzel valamennyiök érzéseit fejezem ki. Feltétlenül bizonyosak vagyunk ebben a pillanatban, hogy a Rosenberg-házaspár áldozata még jobban növeli felelősségérzetünket és azt a kötelezettséget rója ránk. hogy még erősebben küzdj ünk a béke gondolatának érvényrejutta- tásáért az egész világon. Az ülés részvevői felállva, néma kegyelettel adóztak az amerikai imperialisták ártatlan áldozatai emlékének, akiknek azért kellett meghalniok, mert mindvégig hű harcosai voltak a békének. Ikuo Ojama elnök ezután Gabriel d'Arbussiernek. a BVT alel- nökének adta át a szót, aki rövid beszéd után nyilatkozátot olvasott fel. Gabriel d’Arbussier felszólalása Hölgyeim és uraim, kedves ba- r,áfáim! Engem bíztak meg azzal, hogy beszámoljak önöknek a-biban az albizottságban végzett munka eredményeiről, amely megvitatta Sir Sahib Sokhi vezérőrnagy javaslata alapján a tárgyalások érdekében folytatandó világméretű kampányról szóló nyilatkozatot. Röviden ki szeretném fejteni, hogy milyen s zem p ontok if igy elemib e vélte 1 óv e l dolgoztuk ki ezt a nyilatkozatot. Bizottsági vitánk során négy lényeges gondolat merült fel: Az első: az az alapéig, amelyre mozglailimunlc épül, tehát a különféle rendszerek é,s kormányzatok békés együttélése, az események tükrében nemcsak szükségesnek, de lehetségesnek és mindenki számára hasznosnak tűnik. A második gondolat az, hogy ez az együttélés csak tárgyalások útján teremthető meg, amelyek az összes viszályokat és vitás kérdésekéi rendezhetik. A harmadik gondolat az, hogy a viiáighékét fenyegető súlyos pro blémák állanak fenn, résziben olyanok, amelyekre vonatkozóan alkalmazni kell a már 'létrejött megegyezéseket, részben pedig olyanok, amelyekkel kapcsolatban tárgyalásokat kell kezdeni. A negyedik gondolat az, hogy k ét s égbe v o nh atatlan győz elme ink - nek nem szabad tevékenységünket (fékezni, sőt ellenkezőleg, ezek erőfeszítéseink .megkettőzését teszik szükségessé. Van-e valaki közöttünk, aki ezt ezen a napon ne erezné át teljes szívvel? Ezeket a. gondolatokat tartat mázzá a következő nyilatkozat: kát igyekszik rákényszeríteni a másikra. De akkor sem vezethetnek a tárgyaláiSok eredményre, ha már maguk az előfeltételek rendkívül merevek. Ha azt akarjuk, hogy tárgyalások sikeresek legyenek, ennek érdekében mindkét 'félnek engedményeket kell tudnia! tenni és őszintén a megegyezésre kell törekednie. Mondanom sem kell. hogy a tárgyalások olyan légkört követelnek, amely tiszteletben tartja a nemzeti szuverénitást, figyelmen kívül hagyva az érdekelt felek politikai és szociális különbségéit. Szorgal' maiznunk és üdvözölnünk kell a tárgyalásokat még akkor is, ha azok folyamán a problémáknak csupán egy része oldható meg. Midőn felhívást bocsátunk ki, emlékeztetnünk kell népeinket, hogy végeredményben a döntés rajtuk áll. Egy kormány sem tud a népek világosan és határozottan megfogalmazott, béketörekvéseivel szembeszállni. Nines semmi, amit a’ nép el nem érhet. Az emberiség békéje és boldogsága a mi célunk, amelynél méltóbb célt nem állíthatunk népeink elé. Az ülésszak részvevőinek viharos tapsa közepette kezdte meg zárszavát d'Astier de la Vigerie, a Béke-Világtanács titkára. Szavait többször szakította félbe taps. A Béke-Világtanács felhívását a küldöttek egyhangúlag elfogadták. A Béke-Világtanács negyedik ülésszaka ezzel befejezte munkáját. A Béke-Világtanács felhívása Új reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzésnek. Végezni lehet a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népeket: Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Valamennyiünktől függ, hogy támogassunk minden olyan kezdeményezést — bármilyen kormánytól származzék is — amely az ellentétek békés úton történő megoldására irányul. Mindannyiunktól függ, hogy meghiúsítsuk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák, vagy késleltetik e meg-* egyezést. A béke itt van kapunk előtt. Rajtunk áll, hogy elérjük. Budapest, 1953. június 20. A nemzetközi hékedíjasok NYILATKOZAT A TÁRGYALÁSOK ÉRDEKÉBEN FOLYTATANDÓ VILÁGMÉRETŰ KAMPÁNY MEGINDÍTÁSÁRÓL A 'legutóbbi hónapok eseményei arra a meggyőződésre juttatták a népeket, hogy lehetséges békés rendezésre jutni valamennyi nemzetközi nézeteltérésben. A népek ráébrednek arra, hogy türelmes és szívós akcióval meg lehet nyerni a békét. A Béke-VJláigtanács, ame’ly 1953 június 15-től 20-ig Budapesten ülésezett, felhívja a népeket; kettőzzék meg erőfeszítéseiket, hogy megkönnyítsék a tárgyalásokat nemzetközi megegyezések érdekében. Minden -népnek joga van szabidon megválasztania saját életmódját, s kötelessége tiszteletben tar tani azt az életmódot, amelyet más népek szabadon választottak. A különböző rendszerek közti szükséges -békés együttélés ezáltal lehetséges, s a népek közti kapcsolatok mindenki számára gyümölcsözőkké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt -és cívódást tárgyalások útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a- békét, haladéktalanul alá kell ír,nj a már létrejött megállapodások alapján. Minden újabb késlekedés csak növeli a gyászt,-a romokat, a szenvedéseket Ugyancsak be kell szüntetni a többi folyama than lévő báDorút és a népek függetlensége elleni agresszív cselekményeket. Fegyverek bevetése bármely nemz-eti felszabadító mozgalom ellen: a nemzetközi feszültség tényezője és háborús tűzfészket teremthet. A német népnek joga van újraegyesítéséhez és nemzeti iszuveréni- ifásához, -szomszédai biztonságának tiszteletben tartásával, megakadá- Tvozva a miljtarizmus és a -revans- ■> újjáéledését, nak vissza kell kapnia telizett szuverenitását egy keszerző-dés alapján, ame- ^sszes érdekelt országok amely garantálja endes óceán népeiHa biztosítják -szuveréinitásuk tiszteletiben tartását, ba s z enib e- szállnak az életük megszervezésébe való idegen beavatkozással, ha visszautasítják katonai tiámiasz-pon- tók engedélyezését és idegen csapatok által történő bármiféle megszállást, a népek garantálhatják biztonságukat és a béke megőrzését. A biztonság fokozatos megteremtése ilehetöséget nyújtana arra, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, hogy tárgyalások útján hozzákezdjenek a fegyverkezés csökkentéséhez, hogy valamennyi ember jobb életszínvonala megteremtésének szenteljék azokat az erőforrásokat, amelyeket idáig -a halál és a rombolás műveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cserét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülönböztetés nélkül é-s az összes felek előnyére kell megteremteni. A tárgyalás meg fogja változtatni az események alapvető menetét. Az ENSZ eszközül szolgálhat ehhez, ha hűségesnek mutatkozik alapokmányának szelleméhez. Az FNSZ-nelk be ikeílil1 fogadnia valamennyi országot, amely ezirányú kérését előterjesztette. Kínát, csakúgy, mint a többi nemzetet, az általa választott kormánynak kell képviselnie az ENSZ-iben. Ezek -azok az okok, amelyek miatt a Béke-Világtanács elhatározza, hegy egyetemes jellegű akcióiba. kezd a tárgyalás érdekében. E kampány során a népék ki fogják fejezni, különböző szervezett formák között, azt a követelésüket, hogy az államok közti összes viszályokat és nézefeitér-éaziket békés úton rendezzék. Csák a népek állhatatos -akciója kényszerítheti ki a tárgyalást, a megegyezést és a békét. Budapest, 1953 június 20 án. A Béke-Világtanács ülése. Amikor Ikuo Ojama felteszi a kérdést: ki ért egyet a javaslattal, egyszerre emelkednek magasba a kezek. — Megállapítom, hogy a javaslatot egyhahgúlag elfogadták! — mondotta Ikuo Ojama. Ezután Emilio Sereni szenátor, a BVT tagja lépett a szónoki emelvényre. Sereni szenátor beszámolója után úttörők csapata vonult be az ülésterembe, virágcsokrokat, sokszínű kendőket lengetve a küldöttek felé. Három kis úttörő az emelvény felé tart, átadják virágaikat Eugenie Cotton asszonynak, Gabriel d'Arbussiernek és az elnöklő Ikuo Ojamának. Az egyik kislány Zelk Zoltán: „A legszebb szó“ c. versének szavaival a békéről beszélt. Mialatt szaval, úttörőtársai virágaikat a küldöttek közé hintik. Ütemes tapssal üdvözlik a béke kis hírnökeit, s magyarul kiáltják: „Békét! Békét!“ Szerető mosoly, vidám tekintetek kísérik a kivonuló fiatalokat. Szünet után d'Astier de la Vigerie vette át az elnöklést. Elsőnek Pierre Cot volt francia miniszter, a ' Béke-Világtanács tagja szólalt fel. A szónokot beszéde végén lelkesen ünnepelték. Ezután Sir Sahib Szing Sokhi indiai küldött felszólalása következett.. Branca Fialho közölte, hogy a nemzetközi békedíjakat odaítélő bizottság 1952 december 10-én, 11-én és 16-án Pierre Cot elnöklete alatt tartotta ülését. A bizottság tagjai voltak: Vanda Vasziljevsz- kaja, Mao Dun, Gabriel d/Arbou- ssier, Jorge. Amado, Hewlett Johnson, Arthur Lundquist, Jan Mukarovsky professzor és Jara tábornok. A bizottság titkára Jorge Amado volt. Miután a 72 kitüntetésre javasoltat megvizsgálta, a bizottság javasolta a Békevilágtanácsnak, hogy a díjakat és aranyérmeket a következőknek ítéljék oda: A Béke Tiszteletdíjat: a bolgár költőnek és nemzeti hősnek, Vapcarov Nikola Zsukov- nak, aki elesett a nácik ellen vívott küzdelemben. A Nemzetközi Béke-díjat: Paul Eluard francia költőnek a béke érdekében kifejtett költői munkásságáért és tevékenységéért. . W. E. B. Du Bois északamerikai tudósnak a béke érdekében kifejtett tevékenységéért. Martin Hellberg, Kurt' és Jo hanna Stern német filmrendezőknek „Az elítélt falú“ című filmjükért. Halldor Kiljan Laxness izlandi regényírónak, a béke szolgálatáért kifejtett irodalmi munkásságáért. Leopoldó Mendez mexikói grafikusnak , lés munkatársainak, a béke ügyét szolgáló művészi munkájukért. Műik Raj Anand hindu regényírónak a békét szolgáló irodalmi munkásságáért. # Valamennyi nemzetközi Békedíj összegét^ egyenként kétmillió- ötszázezer frankban állapították meg. Aranyérmeket: Jean Effel francia karikaturistának a béke ügyét szolgáló rajzaiért. Viteslav Nezval csehszlovák költőnek „A béke dala“ című költeményéért. James Aldridge angol regényírónak ,,A diplomata“ című regényéért. Claudio Santoro brazil zeneszerzőnek „A szeretet és a béke dala“ című szimfóniájáért. Maria Rosa Oliver argentin írónak a béke érdekében kifejtett tevékenységéért. Tosikio Akadacsu és lri Ma- ruki japán festőknek „Az atombombázás jelenétei“-t bemutató képsorozatukért. Georges Salendre francia szobrásznak, a béke ügyének szolgálatában kifejtett művészi tevékenységéért. Bozorg Alavi iráni regényírónak „Nameha“ című könyvéért. Csorvassy Stefán román szobrásznak „Koreaiak“ című faszobráért. Carlos Augusto Leon venezuelai költőnek a békéről szóló verseiért. Luis Carlos Perez columbiai jogi doktornak a béke érdekében kifejtett tevékenységéért. Väino Aaltonen finn szobrásznak „A béke“ című szobráért. Riccardo Lombardi elnök szavazásra tette fel a javaslatot, amelyet az ülés részvevői nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtak. Több más bejelentés után az elnöklő Riccardo Lombardi beterjesztette a Béke-Világtanács új tagjaiként javasoltak névsorát. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták ezt a javaslatot is és lelkes tapssal ünnepelték a BVT új tagjait.. Ezután Eugenie Cotton asszony ismertette a kulturális bizottság által kidolgozott felhívás szövegét. Befejezésül Riccardo Lombardi bejelentette, hogy a politikai bizottság szombaton reggel fél tízkor ülést tart, utána pedig délelőtt 11 órakor a Béke-Világtanács megtartja ünnepi záróülését. H HUÉ Sir Sahib Szing Sokhi felszólalása Az indiai küldöttség nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Béke-Világtanács oly melegen fogadta -és magáévá tette azt a javaslatot, amely felhívja az államokat, hogy a nemzetközi vitákat tárgyaigyekezzen-ek lások segítségével megoldani. Azt azonban ki akarjuk hangsúlyozni, hogy a tárgyalások utján való megegyezés elve semmi -esetre sem jelentheti azt. hogy az egyik fél előre megállapított határozatoA világ valamennyi országán? t népei ma-új erővel tesznek tanúságot elszántságukról, hogy áttörjék a földrajzi és ideológiai határokat és hogy újra felvegyék a nemzetközi tárgyalások fonalát. Ezért kell a leg-széles'ebbkörű kuh túrcseréhez folyamodni, ami- lehetővé fogja tenni mindenki számára, hogy továbbadja munkájának gyümölcseit, trdhnikája eredményest. a tudomány és a művészet vívmányait. A kultúra egyetemes és gyümölcsöző kifejlődéséihez szükséges kapcsolatok ugyancsak hozzá fognak járulni a meg nem értés és a bizalmatlanság eltüntetéséhez és minden ország értékének közvetlen megismerése által elősegítik majd a nemzetközi feszültség (enyhülésének elérését- és megszilárdítását. Felszólítjuk a közvéleményt: hasson oda a kormányoknál, hogy hárítsák e! a kultúrkapcsolatok elé tornyosuló akadályokat és hogy minden nép megismerhesse más népek fiait, megismerhesse könyveit, filmjeit, gzinházművészetét és művészi alkotásait. KIVÉGEZTÉK A ROSENBERG-HÄZASPÄRT (MTI) A „Reuter“ és az „AFP‘, jelenti szombaton 1 óra 45 perckor: A Rosenberg-házaspárt kivégezték.
