Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-03-30 / 35. szám

Március 30.

ZEMPLÉN

3. oldal.

csinszky Ágost. Póttagokul: Tolvay Imre, Barthus Boldizsár.

A varaiméi kerületbe rendes tagokul : Pereszlényi István, Cséri Herman. Póttagokul: Sváby István, Ureczky Béla.

A homonnai kerületbe rendes tagokul: Dr. Szekerák János, Harmata Andor. Póttagokul; Dr. Mazur Gyula, Frimmer József.

Folyó évi április hó elsejével új előfizetést nyitunk lapunkra, ez alkalomból felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, nemkülömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékban vannak, hogy az előfizetést lapunk mai számához csatolt utalvány felhsználásával megújítani, illetőleg a hátrálókot beküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk további küldését beszüntetni legyünk kénytelenek.

Tisztelettel:

Á kiadóhivatal.

HÍREK.

Borsi égése.

— A leégett falu. —

— Kiküldött tudósítónktól. - Sátoraljaújhely, 1905. márc. 30.

Tegnap valamivel esti 9 óra után vérvörös világosság vetődött az égboltozatra: Borsi állott lángban.

Az égboltot vérvörösre festő világosság ValO óra tájban volt legnagyobb, mert akkor Borsiban már 15 házat és melléképületeit hamvasztott el a feltartózhatatlanul terjedő lángtenger.

Sátoraljaújhelyből ’/GO órakor vonult ki a tűzoltóság a tűzhöz Schön Miksa és Friss Heimann parancsnokok vezénylete alatt.

Borzalmasságában is csudaszép és fenséges volt a látvány ami a szemlélők elé tárult. A falu végén az ide-oda futkározó marhák, házi állatok, benn a faluban pedig a lángtenger perzselő hőségében eszeveszetten, tanácstalanul futkározó emberek chaosza; jajongó, sikoltozó asszonyok, megriadt s a félelemtől reszkető gyermekek idézték fel a szemlélők lelkében újra egy faluégés minden borzalmát.

S mikor a faluban immár 20 ház állott lángokban: igazán megható volt hogy a falu egyetlen fecskendőjét sen- kisem igyekezett saját háza oltalmára felhasználni, de mindenki arra törekedett, hogy a falu közepén már lángokban álló haranglábat megmentse a pusztító elem dühétől. Asszonyok, férfiak — nem törődve saját lakóházuk oltalmazásával — vallásos érzületüktől ösztönözve a haranglábnál működő fecskendőhöz vitték a nagy fáradsággal, itt-ott szerzett vizet.

A szivet megindító, megható jeleneteknek nagy számával találkoztunk lépten-nyomon. Itt egy asszony egyik kezében kisdedét tartva, másikban egy veder vízzel sietett a tűzhöz, ott egy, a háza romjai előtt térdeplő férfi, amott egy kétségbeesett agg mind oly jelenségek voltak, melyek gyorsabb hullámzásba hozták a szivet.

Minden ember sürgött, forgott, de természetes, hogy ezen összevisz- sza futkározásban nem volt semmi rendszer. A helyett, hogy egyesülve: a legeminensebb veszély pontján fejtettek volna ki tevékenységet, szétszóródva, ide-oda kapdosva — nem tettek tifiajdonképen semmit.

Az újhelyi tűzoltóság megérkezésével azonban megváltozott a helyzet. A fecskendő tömlőjét a Bodrog egyik ágához szerelték s hosszú tömlőkkel vezették a tűz fészkéhez. Fél óra múlva el volt vágva a rohanó elem terjedésének útja, mely, ha az

újhelyi tűzoltóság ki nem vonul — az egész falut elhamvasztotta volna, mivel a falu fecskendőjét a Bodroghoz szerelni nem lehetett, de különben is azt csupa vallásos érzületből nem a tűz terjedésének megakadályozására használták fel, hanem azzal a lángban álló haranglábat localizál- ták. Negyed 11 órakor el volt fojtva a tűz terjedése s a tűzoltóság arra fordította gondját, hogy a már leégett lakóházak legalább be ne égjenek.

A tűz 9 órakor ütött ki a felvégen lakó Kiss Mihály házában s végig terjedt a falu felső végétől tekintve a jobboldali házsor egészen a kanyarulatig, A házsor második oldala teljesen ép maradt.

Mivel Kronfeld Samu kereskedő raktárán s pár istállón kivül egy ház sem égett be: a kár aránylag még nem oly nagy, amennyiben házak is mind szalmával voltak fedve. Szerencsétlenség vagy baleset sem történt, csupán egy Kiss Mihály nevezetű gazdának perzselte meg a láng a kezefejét.

A tűznél kint volt Dókus László járási főszolgabíró is

Elismerés illeti Schön Miksa és Friss Heiman tűzoltó parancsnokokat a kivonult tűzoltóinkat buzgalmukért, körültekintő fáradozásukért.

Érdekes jelenség, hogy egyetlen csendőr sem volt kinn a tűznél, való- szinüleg fárasztónak találták az éjjeli sétát — Borsiig. —L

— Igazságügyi kinevezés. A kassai ítélőtábla elnöke Szabó Emil varannó-csemernyei lakos jogszigorból joggyakornokká nevezte ki.

— Dr. Barthos Andor kitüntetése. A Hivatalos Lapban olvassuk, hogy dr. Barthos Andor kereskedelemügyi miniszteri titkárt Őfelsége osztálytanácsosi címmel tüntette ki. A kitüntetést annál nagyobb örömmel regisztráljuk, mivel a kitüntetés egy olyan földinket érte, ki nemcsak, mint kiváló hivatalnok és szakember tette magát erre érdemessé, de egyéniségének kedvességével, rokonszenves modorával és kitűnő egyéni kvalitásaival is.

— Áthelyezés a mávnál. Potin- cza Lajos sátoraljaújhelyi és Keller Vilmos kálkápolnai máv. hivatalnokok kölcsönösen áthelyeztettek.

— Állami iskolák a vidéken. Beregszászy István kir. tanfelügyelő és Nemes Sándor járási főszolgabíró előterjesztésére — mint tudósítónk írja — Hór és Trauconfalva községek képviselőtestületei egyhangúlag, nagy lelkesedés közepette elfogadták az állami elemi iskolák mielőbbi létesítését. Gróf Andrássy Géza képviseletében Oravecz Sándor központi tiszttartó mindkét községben 1000—1000 □-öt terület belhelyet ajánlott az iskolák céljaira oly kikötvénynyel, hogy a kinevezendő tanítók ajánlási joga az övé legyen. A községek az állam költségén épitendő iskolák dologi kiadásait az 5% os iskolai adók kai fedezik. Az iskolák 1906. év szept. havában nyílnak meg.

— Czigler Győző meghalt. Gyászlobogót lenget a tavaszi szellő a törvényszéki palota homlokzatán. Hirdeti hazánk legkiválóbb építészének, Czigler Győzőnek elhunytát, aki a sátoraljaújhelyi uj kir. törvényszéki palota tervezője volt. Halála súlyos veszteség a magyar műépítészeire. Az ő tervei szerint épült a tüdővészesek szanatóriuma, a budapesti V. és VI. kerületi vásárcsarnok, az országos kaszinó palotája, a bécsi Paz- maneum, renoválta továbbá a tihanyi apátság épületét és még számos közős magánépületeket. Az építőművészeiről számos munkát, dolgozatot és cikket irt. Temetése csütörtökön délután három órakor volt Budapesten.

— Két erdőógés. Ma délelőtt 11 és 12 óra között nagy füstfelhők jelezték, hogy a Sátorhegy irányában tűz van. A két év előtti Magashegyi nagy tűz kisértett most is, szerencsére

azonban a veszedelem nem volt olyan nagy, mint eleinte hinni lehetett. A Sátorhegynek dél-keleti oldalán ütött ki a tűz egy Erdélyi nevű ember pariagán, aki többek állítása szerint a cserjét tűzzel akarta kiirtani. E közben a déli széltől élesztett tűz belekapott a szomszédos parlagba, majd az erdőbe és csak a gyors mentési munkálatnak és a közelben elhúzódó útnak tudható be, hogy az erdő a hegy tetejéig le nem égett. A fákban igy is kár esett. A helyszínén megjelent Schmidt Lajos rendőrkapitány is, valamint a tűzoltók, katonai segítségre azonban nem volt szükség.

— A másik sokkal nagyobb arányú erdőégés a Magashegy déli oldalán volt. Itt fél 1 óra tájban csaptak fői a lángok és csakhamar nagy területen óriási füstfelhő emelkedett az égnek. Ezt az erdőterületet, mely sürü fáival nagy tápotnyujtott a hirtelen szer- tehuzódó lángoknak, nehéz volt megmenteni és a tűz terjedését megakadályozni. A polgármester és a rendőrkapitány nyomban közbenjárt Da- nek Leó századosnál, a zászlóalj helyettes parancsnokánál, hogy a tűz elfojtására nyújtson segítséget. A honvédzászlóalj fele a rendőrkapitány és Ráthonyi hadnagygyal nyomban kivonult, mig a másik fele mely éppen fürödni volt, csakhamar követte a veszedelem színhelyére az első fél zászlóaljat. Nemsokára Danek Leó százados is követte a zászlóaljat. A nagy erdőégéshez kivonult a tűzoltóság is. Honvédeink a legnagyobb erélylyel fogtak a munkához, bár a nagy füst és hőség rendkívül megnehezítette az oltást.

— Uj napilap Kassán. „Napló“ címmel Kassán uj napilap indult meg. Szerkesztője Murányi József, a „Felsőmagyarország“ volt munkatársa. A lapot a szerkesztőség adja ki s előfizetési ára negyed évre 3 kor. 50 fill.

— Por és por mindenütt. Megkezdődött a szép idő, megkezdődik a régi nóta is : por és por mindenütt. Az utcaseprők reggel, délben, este

— mikor legtöbben járkálnak — olyan buzgón teljesitik kötelességüket, hogy porfelhőkbe burkolják az egész vidéket. Mert persze arról, hogy föl is öntözzék az utakat, mielőtt söpörnének: szó sincs.. Pedig igazán nem tudjuk megérteni, mi akadálya lehet az öntözésnek, mikor viz is, ember is áll rendelkezésre. De az vigaszunk, hogy más sem tudja. Hát bizony ezek után félünk, hogy még sokszor visszasírjuk a régi világot, mikor ugyan szintén volt por, de nem voltak emberek, akik annyiszor és annyira fölkavarják.

— „Omnibusz.“ Ilyen cimü élc- lap mutatványszáma fog röviden a Sátoraljaújhely és vidékén lakó közönség ajtaján bekopogtatni. Á lap felelős szerkesztője dr. Schik Mór bpesti lakos hírlapíró és főszerkesztője Miskolci Kovács Béla sátoraljaújhelyi lakos, lapunk munkatársa lesz.

— A „hajléktalan“ rége . .. Egy sokat hányatott élet jutott utolsó pontjához folyó hó 29-ón este. Akit gyötrelmeitől, állandó nélkülözéseitől megváltott a halál, ösmert alakja volt a városnak. Pekarik Emil, a vörös-foltos, duzzadt arcú, torzonborz szakáit viselő, elrongyolódott ruházatú, atléta alakú férfi nap-nap mellett bejárta a házakat és ahol amit kapott, mogorva arccal fogadta. Sokszor megtörtént, bogy az elhagyott hülye ember a szemetes ládákból kaparta ki az ennivalót és úgy fogyasztotta el, amint a sok szemét, por és egyébb piszok rá volt tapadva, pedig valaha jobb sorsnak örvendett Pekarik Emil és nem ilyen sors várt reá. Atyja az 50-es években körorvos volt és családi összeköttetései egy szebb, jobb jövővel kecsegtethették a szerencsétlen embert. Nehány évvel ezelőtt a rendőrkapitányság tolonchelyi- ségében kapott állandó lakást és napnap mellett meleg ételt. Azóta nem volt az utcákon látható. Legutóbb

azután betegeskedni kezdett, ereje folyton hanyatlott, ételt nem vett magához, mig nem elgyengült testi szervezete felmondta a szolgálatot és a sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes ember folyó hó 29-én kiszenvedett. A rendőrkapitányságtól a köztemető hullaházába szállították, ahonnan ma temették el. Pekarik Emil 55 éves volt.

SZÍNHÁZ.

** Előadási engedély. Komjáthy János színigazgató a m. kir. belügyminisztertől 1906. évi viiágvasárna- pig magyar szinielőadásra Kassa, Sátoraljaújhely és Brassó városokban engedélyt nyert.

** Komlósi Emma vendégszereplése Kassán. Az ünnepelt szubret ezen a héten három napig fog Kassán vendégszerepelni. Csütörtökön, pénteken és szombaton fép fel három legjobb szerepében és pedig a Vándor- legény, a Koldusdiák és Boceacio cimü operettekben. Komlósi Emma vendégszereplésére többen mennek át Kassára Sátoraljaújhelyből is.

IRODALOM.

Szegény legény nótája.

Jaj, be sötét, bus az utcai Sötét, mint a lelkem buja; Nyugszik minden, alszik mélyen, Lefeküdt a falu régen.

A korcsma is be van zárva, Elaludt már vén gazdája; Költögetem, szólitgatom,

De nem hallja hivó hangom.

Járok-kelek künn az éjben, Leszámolt az Isten vélem;

Ver az átok, üz a bánat,

Nyisd ki öreg, a korcsmádat!

Szendrői Holozsnjaj Cyrill.

A „Vasárnapi Újság“ március 19-iki száma 33 képpel jelent meg; első helyen báró Wesselényi Miklósnak naplójából közli az 1838 márciusi nagy pesti árvízről szóló leírását a vész azon napjaiból, melyeken a nagynevű hazafi működésének a mentésben főrésze volt; a Wesselényi-emlék- táblának, Holló Barabás most elkészült szobormüvének rajza illusztrálja a leírást. A közélet négy hallottját: Meszlényi Gyula püspököt, Ambrozo- vits Bélát, Schulek Vilmost és Csiky Kálmánt nekrológok méltatják, arcképeik kíséretében. Négy kép s cikk a Simplon alagutat ismerteti. Szép- irodalmi olvasmányok : Szabolcsija Mihály „Fiaimnak“ cimü költeménye, Pékár Gyula elbeszéláse : „Csokonai vőlegény“ s a „Regénytár“ közleményei: Beniczkyné Bajza Lenke eredeti és San Giusto olaszból fordított regénye. Számos kép vonatkozik az orosz-japán háborúra: tizenkét orosz és japán hadvezér arcképe s jellemzése, Csolnoky Jenő cikke a mandsu országi harctérről (három képpel és egy térképpel), három kép a csatatérről. A fővárosi március 15-iki ünnepélyeket három kép ismerteti. Megvannak a számban a rendes heti rovatok is: Irodalom és művészet, Közintézetek és egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok.A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Politikai Ujdonságok“-kal és „Világkróniká“- val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fii.

Kiadótulaidonos: Éhlsrt Oyul».