Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-30 / 12. szám

Január 30. ZEM.PLÉN. 3. oldal. •delméért. De még jobban, mint Kla- bert, leleplezte Csapó azokat az itteni borkereskedőket (?), akik a „hegyal­jai“ bort Olaszországban és Sopron környékén szokták beszerezni tovább eladásra. A cikk ugyancsak élénk érdek­lődésre adott okot, Klaberék és tár­saik, t. i. itteni vevőik ugyancsak tanakodtak, hogy mit kell azzal szem­ben cselekedniük és a nagy tanako­dásnak utoljára is az lett a vége, hogy a Klaber-cég sajtópert indított Csapó Lajos ellen, de nem ám a „tár­sak“, pedig Csapó inkább ezeket ál­lította pellengérre. Ezek hallgatnak és folytatják a mesterségüket tovább. Klaberék vádiratára Csapó tegnap adta be a helybeli törvényszékhez kifo­gásait, amelyeket, miután az egész akció nyilvános közérdekből indult meg, lapunk mai számával külön le­nyomatban küldünk meg olvasóink­nak, és ez utón is kérjük, legye­nek szívesek az esetleg birtokukban levő azokat az adatokat, amelyek ez­zel az ügy gyei okozati összefüggésben vannak, nekünk rendelkezésünkre bo- csájtani. (Szerk.) gfcflgt"* Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miatt február hó negyedikén, csütörtökön fog megjelenni. — Dr. Havas Rezső Sátoraljaúj­helyben. A „Magyar Földrajzi Társa­ság“ illustris alelnöke, dr. Havas Re­zső a ma déli gyorsvonattal érkezett Sátoraljaújhelybe, hogy nagybecsű felolvasását, melyet a napokban Szé­kesfehérvár közönsége előtt megismé­telni fog, a „Zemplénvármegyei Ka- zinczy-körben“ megtartsa. Az állo­máson Gál Lajos az írod. és tört. szakválasztmány előadója és Farkas Andor titkár fogadták s tiszteletére a Bock-féle vendéglőben többen ebédre gyűltek össze. Dr. Havas tisztelői kö­zül ott voltak: Gr. Hadik Béla főis­pán, id. Meczner Gyula, Ferenczy Elek, Ferenczy Sándor, Staut József, Schmidt Lajos, dr. Perényi József, Gál Lajos és Farkas Andor a Zemp­lénvármegyei Kazinczy-kör tagjai. Az estélyről, mely iránt az érdeklődés ál­talános, legközelebbi számunkban re­ferálunk. — Eljegyzés. Berecz Ottó győ- röcskei állami tanító jegyet váltott Czapkay Bertuskával Nyíregyházán. — Halálozás. Goldperger János kladzáni ág. ev. lelkész neje, szül. Görgey Adél folyó hó 25-én, életének 19-ik, házasságának második évében Nagymihályban meghalt. A fiatal úrnő halála általános részvétet keltett. Temetése f. hó 27-én d. u. 3 órakor ment végbe. A szertartást Kozlay Jó­zsef pazdicsi lelkész végezte. — A csa­lád a következő gyászjelentést adta ki: Görgey Géza és neje Felicides Joze- fin mint szülők, Goldperger János mint férj, özv. Goldperger Dánielné szül. Ondrus Emilia mint anyós, az összes rokonság nevében is szomoro­dott szívvel jelentik, hogy Goldperger Jánosné szül. Görgey Adélka f. hó 25-én este 7 órakor életének 19-ik, boldog házasságának 2-ik évében Nagy-Mihályon rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott hűlt tetemei f. évi jan. 27-én d. u. 3 órakor fognak az ág. hitv. ev. szertartás szerint a nagymihályi sir- kertben örök nyugalomra tétetni. Nagy-Mihály, 1904. jan. 25. Áldás és béke lengjen a drága halott porai felett! — Gazdatiszti vándorgyűlés Sátor­aljaújhelyen. A Nem Okleveles Gazda­tisztek Egyesülete febr. 7-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermé­ben vándorgyűlést tart, amelyre Szluha István, országgyűlési képviselő mint elnök, Holló Lajos országgyűlési kép­viselő és dr. Horváth József földbir­tokos alelnökök a Zemplénvármegyé- ben lakó nem okleveles gazdatiszte­ket, sőt az érdeklődő földbirtokosokat és bérlőket lapunk utján is meghív­ják a vándorgyűlésre. A gyűlés tárgya a nem okleveles gazdatisztekre nézve társadalmi, sőt magyar nemzeti szem­pontból, tehát eléggé végzetesen sérel­mes 1900. évi XXVII. t. c.-nek reví­ziója, nemkülönben az ezzel össze­függő kérdések megvitatása s külö­nösen a földbirtokosok és bérlők sza­bad-rendelkezésének a törvényben irt megszorítása ügyében való orvoslás megvitatása lesz. A központi vezérfér­fiak közül dr. Horváth József elnök, Merza Márton ügyvezető igazgató s a „Magyar Gazdák Lapja“ felelős szer­kesztője, és dr. Tarnay Károly az országos egyesület titkára jönnek Sátoraljaújhelyre. Reméljük Zemplén- vármegye érdekeltjei nagy számban jelennek meg az érdekesnek Ígér­kező vándorgyűlésen és pedig úgy a közelből, mint a távolabbi helyekről is, mert vármegyénk érdekelt egyénei­nek nemcsak tájékozódni kell az élet­viszonyaikat igen közelről érintő kér­désekről, hanem ahhoz hozzá is kell szólnia. — Korcsolyázás. F. hó 31-én, vasárnap délután az egyleti jégpályán zeneszó mellett fog folyni a korcso­lyázás, ami valószínűleg a korcsolya­sport nagyon sok hívét fogja kicsalni a jégpályára. — Thea-estély. A sátoraljaújhe­lyi leányegylet ma este tartja a vá­rosi kaszinó és a „Kazinczy-kör“ he­lyiségében tea-estélyét. Lefolyásáról legközelebbi számunkban referálunk. — Zempléniek a borsodmegyei Fillérbálon. A miskolczi ev. ref női fillér egyletnek, özv. Patay Gyuláné szül. Szathmáry Király Emma elnök­lete alatt f. hó 23-án rendezett bálja várakozáson felül sikerült. — Érde­kes megemlíteni, hogy csupán Zemp­lénből 38-an vettek részt, és pedig id. Meczner Gyula és neje, Bernáth Aladár és neje, báró Fischer Lajos és neje, Szepessy Kálmán és neje, Hönsch Dezső és neje, Szentivány László és neje, özv. Stépán Károlyué, Horváth Jánosné, Meczner Iczu, Hönsch Iczu, Stépán Ede, Szeativányi Carla, Horváth Etus. Fiatalok: Ifj. Meczner Gyula és Béla, Bessenyey Zenó, Berzeviczy Béla, Bajusz Zol­tán, Görgey Géza, Kossuth Miska, Harsányi Gyula, gróf Hoyos Lajos, Stépán Aladár, Mauks Árpád, Kolos Arthur, Somossy András és Thurán- szky Tihamér. Egész természetos hogy ilyen fényes és nagyszámú tár­saságnak megjelenése Borsodban fel­tűnést keltett, — szépséges leányai­kat megcsodálták s nem engedtek ne­kik időt s alkalmat annak a kényes petrezselyemnek az elárulására. Pom­pás hangulatban járták a zempléniek Miskolcon is a csárdást s keringőztek úgy, ahogy más vidéken nem is tud­nak. — A társaság Pesten is annyira ünnepelt egyik hölgy tagjának a ke- ringőjét pedig egyszerűen megcsodál­ták s talán nem is volt túlzott az a többször emlegetett hasonlat, hogy „olyan a tánca, mint egy költemény, melylyel nem lehet betelni soha.“ — A cseleji kasszabetörés. Leg­utóbbi számunkban irtunk arról a páratlan vakmerőséggel véghez vitt kasszabetörésről, melyet ismeretlen tettesek Cselejben, Moskovics Ignác ottani földbirtokos kárára elkövettek. Újabb adatok beszerzése folytán előb- beni közleményünket most a követ­kező részletek ösmertetésével egészít­hetjük ki: Moskovics Ignác a betö­rés és rablás alkalmával Ungváron volt, amiről a viszonyokkal ösmerős betörők valószínűleg tudomással bír­tak. Folyó hó 25-én éjjel 11 óra táj­ban fogtak a vakmerő munkához és — mint az eddigi nyomozás megál­lapította — másnap, 26-án csaknem hajnali 3 óráig folyt az emberfölötti erőt meghaladó nehéz munka. A nagy és súlyos vasszekróny Moskovicsnak egy, a családjától is csaknem hozzá­férhetlen utcai szobájában volt elhe­lyezve. Ennek a szobának előbb a falát szedték ki az ablak magasságáig, azután hozzáláttak a szobában volt Wertheim-szekrény kiszállításához. — Mialatt a betörők a szobában lámpa­világ mellett dolgozlak, két falubeli leány igyekezett a fonóházból haza­felé, akik a világosságra és zajra fi­gyelmessé lettek, de rosszat nem sejtve, tovább haladtak céljuk felé. Érdekesebb ennál az, hogy az órák hosszáig tartó betörési és rablási mű­velet alatt a szomszéd szobában Mos­kovics családtagjai aludtak, akik az éj folyamán semmit nem hallottak és a betörésről csak reggel értesültek. A vasszekrény elszállításához a kö­zelben lakó türvénybiró lovait hasz­nálták föl a betörők. Behatoltak az istálóba és a lovakat, hámostul együtt elvitték anélkül, hogy az istálóban alvó fiú fölébredt volna. Ugyancsak ott kerítették meg a Wertheim feltö­résénél használt baltákat és egy sze­kér oldalát, amelyre a vasszekrényt elhelyezték és a sötétben háborítat­lanul elvonszolták a községtől mint­egy 1 kilométernyire. A törvénybiró éjfélután 2 óra tájban járt az istáló­ban, amikor lovait még ott találta. Négy óra előtt, mikor ismét a lovak­hoz ment, már üresen találta az is- tálót. Akkorára Moskovics sáfárja is fölkelt és csakhamar észrevette a rab­lást, mire föllármázták a község la­kóit. A nagy zür-zavarban előjöttek a lovak is minden kiséret nélkül és egyenesen az istáló felé tartottak. A betörők, amint a Wertheim-szekrény- nyel a kijelölt helyre értek, a lova­kat szabadon bocsátották. Egy cseleji ember a lovak érkezéése irányában a betörők keresésére indult és csakha­mar eljutott arra a helyre, ahol a vasszekrény feküdt. Az országul mel­lett elhaladó árkon túl, nehány lé­pésnyire hevert a nagy, fekete tárgy, melynek közelébe érve, fölismerte az imént elrabolt Wertheim-szekrényt s amint körülnézett, távolabb az ország­út szélétől mintegy 6—8 emberi ala­kot pillantott meg, akik nesztelenül, egymáshoz húzódva figyelték meg üldözőjüket. A homályban- természe­tesen senkit sem ösmerhetett föl. Erre a cseleji ember lélekszakadva sietett a községbe hírül adni a látot­takat. Mire a faluba ért, hallotta a hatalmas balta-ütéseket, melylyel a vasszekrény ajtaját szétverték. Ke­vés idő múlva egy csapat ember vas­villákkal és baltákkal felfegyverkezve a betörők üldözésére indult. Már nem voltak messze tőlük, amint a betörők észrevették üldözőiket és szorongatott helyzetükből menekülve, Tőke-Tere- bes irányában a „Csongó-erdő“ felé indultak. így történt, hogy munká- jokban megzavarva, a nagy sietség­ben 1690 koronát a szekrényben hagytak. Az újabb nyomozás során megtalálták az ellopottnak vélt há­rom darab 10,000 koronáról szóló be­téti könyvet is. A vasszekrény ho­mokjában voltak elszórva. A tőke- terebesi csendőrség a betörés elköve­tése után két óra múlva értesült az esetről és Nemes Sándor főszolgabí­róval és Szoboczky József járási csendőrőrmesterrel azonnal megindí­tották a nyomozást, melynek során két gyanús embert tartóztattak le, a kik — bár nem tudják igazolni, hol voltak a betörés éjjelén — mégis ta­gadják, hogy részök volna a cseleji betörésben. — A tokaji tűzoltó test. hang­versenye és bálja. A tokaji önkéntes tűzoltó testület február hó 6-án nagy­szabású, hangversenynyel egybekötött bált rendez Werner Sárika cimbalom­művésznő közreműködésével, felépí­tendő őrtornya javára. A hangverseny­nyel egybekötött táncmulatság meg­hívóit a napokban küldötték szét kö­vetkező tartalommal: Meghívó- A to­kaji önkéntes tűzoltó testület az épí­tendő őrtorony javára 1904. évi febr. hó 6-án szombaton Werner Sárika megyénkbeli cimbalom-művésznő szi­ves közreműködésével az „Aranysas“ szálloda termeiben hangversenynyel egybekötött bátyus táncmulatságot rendez. Belépti dij: Szeinélyjegy: 2 kor. Családjegy 4 kor. Kezdete este 8 órakor. Tekintve a jótékonycélt kész­séggel vesszük a felülfizetéseket ame­lyek a „Zemplénében fognak közzé- tétetni. Műsor: 1. a) Erkel F. Egyve­leg „Bánk-bán“ operából, b) Állaga G. „Velencei Karneváli. Cimbalmon játsza: Werner Sárika. 2. „Jön a tan- felügyelő“. Irta és felolvassa Tóth Kálmán. 3. Népdalok. Éuekli Fekete János. Zongorán kiséri Horváth Etuka. 4. A vár és a kunyhó. Irta br. Eöt­vös József. Szavalja Kálmán Margitka. 5. 1) Chopin polonaise. 2) .Sarasaié Zigeuner Weisen. Zongorán játsza Römer Sándorné. 6. Monológ. Előadja Frits Margitka. 7. Dalok. Éneklik Nemes Sárika és Pekáry Annuska. Zongorán kiséri Pekáry Manya. 8. Magyar népdalok. Cimbalmon játsza Werner Sárika. — Az iskolai félév vége. A köz- oktatásügyi minisztérium legújabb ren­deleté alapján a középiskolákban is félévekre osztja az iskolai évet, akár csak az egyetemen. A tanulók most nem karácsonykor kapják az első érte­sítőt, mint eddig, hanem a félév vé­gén. Az iskolai év befejeztével pedig a rendes bizonyítványt kapják. Az uj rend szerint a középiskolai félév janu­árban ér véget és ehhez képest a félév januárban ér véget, a mihez képest a félévi értesítőket az összes intéze­tekben január 30-án adják ki. — Szobatüz. Foljó hó 27-én délután 5 órakor a Grünbaum Már- kusz-féle házban Feldbrand Fülöp lakásán tűz támadt, meiyet a' tűzol­tók és házbeliek idejekorán beoltottak. A tűz a kályhából kipattanó szikrá­tól keletkezett. — Keskenyvágányu vasút. A ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter a magyar helyi érdekű vasutak rész­vénytársaságának 27 különböző kes­kenyvágányu vonat előmunkálatára adott engedélyt, melyek között van Kis-Berezna állomástól kiágazókig Ublya és Dubrava irányában Orosz- Hrabóczig, valamint Ublyánál kiága- zólag Klenováig építendő helyi ér­dekű vasút is. — Jégünnepély. A sárospataki korcsolyázó közönség folyó hó 27-én délután tartotta az egész város ér­deklődése mellett első versenyét. A Programm a következő pontokból ál­lott: 1. Hölgyek síkversenye. 2. Urak síkversenye. 3. Hölgyek köröző-ver- senye. 4. Urak köröző-versenye. 5. Gyermekek verseriye. 6. Műkorcso­lyázás. Győztesek lettek a hölgyek közül Radácsi Ilonka és Szívós Giziké. Urak közül Bogyay Elemér joghall­gató, Farkas Dezső és Kosa Lajos : hittaahallgatók. Mindnyájan nagyon értékes tárgyakkal jutalmaztattak. Ér­dekes volt a gyermekek versenye, midőn a lerakott sóspereceket kap- dosták egymás elől. Azután verse­nyen kívül Nagy Elemér joghallgató remek műkorcsolyázásával hosszasan gyönyörködtette az előkelő közön­séget. — Táncmulatság. Az a.-hrabóczi ifjúság febr. hó 13-án zártkörű tánc- mulatságot rendez. Belépti-dij: sze­mélyjegy 2 kor., családjegy 5 korona. — A munkás-önképzőkör köz­gyűlése. A sátoraljaújhelyi általános munkás-önképzőkör folyó év február hó 7-én délután 3 órakor a saját he­lyiségében (Korona-utca) rendes évi közgyűlését fogja tartani. Napirend: 1. Elnöki jelentés. — 2. Jegyzőkönyv felolvasása (a múlt közgyűlésről). — 3. Pénztári, könyvtári, háznagyi és ellenőrző-bizottsági jelentés. — 4. Felmentvény megadása. — 5. Tiszti­kar választás. 6. Indítványok s eset­leges interpellációk. — Felhivatnak az összes tagok, tekintettel a köz­gyűlés napirendjének fontosságára, hogy pontosan jelenjenek meg. — Az elnökség. — Lopás. Szedlacsek Vilmos vásárhelyi kovácsmester f. hó 24-én Morván korcsmázván, részeg fővel indult hazafelé. Útközben lábai meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom