Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-05-01 / 50. szám
Satoraija-Ujhely, 1904. május 7. Earmmckettedik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: e&toralja-TJjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabl betűkkel 8 fii!. Njilttél'ben minden garmond sor 30 fill. 50. (4272.) POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Szír may István felelős szerkesztő. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, V évre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. JÓKAI MÓR. máj. 7. (np.) Mérhetetlen gyás« szállott le f. hó 6-án az egész magyar nemzetre. Egy fejedelem halt meg: a magyar irodalom fejedelme és annál a koporsónál, mely Jókai Mór holttetemét rejti magába: egy egész nemzet áll gyászban, a szive mélyéig meghatva a fájdalomtól, mely annál nagyobb, mivel az a veszteség, ami a magyar irodalomat fejedelme elhalálozásával érte: valóban mérhetetlen ; mérhetetlen, mint annak a kincsnek értéke, amit a szellemnek és tudásnak emez óriása írásaiban hátrahagyott. A magyar irodalom fényes napja hunyt le véle s a körülte forgó bolygók és parányok csak az ő sugarainak ragyogásában fürödve kaphattak aranymezei. Nem lehet hőbb, forróbb kívánságunk, mint az, hogy e sziporkázó lángelme géniusza ihlessen meg utána e nemzet gyermekei közül még sokat, hogy ne csak bolygók kerengjenek a magyar irodalom egének boltozatán, de tündököljön azon újra fényt és meleget árasztó nap is, mely bevilágítja az égboltozatot kápráztató ragyogással, teljes fényű su- gárözönnel . . . De ki tudná azt előre, hogy meg alakulnak-e újra az elveszett Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Atyám emlékezete. Ha fáj az embereknek durvasága S sóhajtásomra gúnykaeaj felel, Ha féltett álmaim bűvös világát A gyári füst s utcasár födi el, Ha egv-egy álbarátban megcsalódva, Ölelő karom csiiggedőn lehull: A te szent emlékedhez száll a lelkem S boldog vagyok kimondhatatlanul 1 Mint a próféta-sir Allah hívőnek, Kereszténynek az édes Golgotha Oly drága nékem porod kis sirhalma Oly szent örömmel járok én oda! Elsírom: jó Apám, durva az élet Acél telkedből oh adj egy kicsit, Hogy uj erőre kelve visszaverjem Az ember durva támadásait! Elsírom: az igazság koldus immár, A becsület — bús kórágyon hever, A fájdalom — csörgő sipkás bohóc lett S a hit — csak haldoklókat érdekel. A szeretet, mint régi módi köntös Szegre akasztva! . . . Mondjam-e to[vább?l . . . — Nem 1 — Álmodozz békén, te drága [lélek A fényes csillagok közt, odaát! . . . Kremmer Dezső. világok s a halálba hamvadt lángelmék feltáraadnak-e újra más alakot és testet öltve, s ki tudná azt előre, hogyha feltámadnak is, magyar földön, a magyar nemzet valamely gyermekének juttatja ezt égi kegyül a Mindenható beláthatatlan végezé- se ?! Ki jósolhatná meg azt előre: váljon lesz e még egy, magyar anya szülöttei közül, ki a világ- irodalom elsőrendű csillagainak sorába emelkedik, arra a trónusra, amelyről nyom nélkül senki le nem szállhat . . . ? ! Az ujuló és erősbödő magyar kultúra minden nagyobb eseménye össze vau kötve nevével, s még akkor se mondunk túl sokat, ha hirdetjük, hogy ennek az erősbödő magyar kultúrának a javarésze ö maga. Halála mérhetetlen veszteség, de vigasztaló benne a tudat, hogy a miként nyom nélkül nem hullanak le a világegyetem végtelenségében a világok, s nem vesznek el hátrahagyott hatás nélkül energiák: úgy ő is szellemének örökre fennmaradó alkotásaiban élni fog s a naptestből lesugárzott fénykévék elveszte után is fognak sugárzani, világítani és melegíteni. A természettudomány hirdeti, hogy látunk az égen évtizedek során át fényleni, lobogni csillagokat, amelyek tulajdonképen már nincsenek ott, lehulltak; a fényük még rezeg, hullámzik a Czinka Panna. A Zemplén számára irta : Dr. Perényi József. Káldy Gyula A régi magyar zene kincsei (1890) cimü gyűjteményét lapozgatva önkénytelenül megállapodunk három szerzeménynél. Czinka Panna hallgató nótái ezek, melyek az e nemű szerzemények között kétségtelenül az első helyet foglalják el és a későbben keletkezett e fajta művek példáiul tekinthetők. Czinka Panna egyénisége oly érdekes, hogy megérdemli a vele való foglalkozást. Megkísértjük a gyéren fennmaradt adatokból életét és művészetét ismertetni. Már a XVII. században találkozunk egy Czinka nevű hires cigány- zenészszel, kinek a keresztnevét azonban nem ismerjük. Mindössze annyit tudunk róla, hogy a XVII. század második felében született, őt és két fiát (Sándor és Ferenc) szokták a híressé vált Rákóczy-nóták: Rákó- czy siralma, Rákóczy kesergője, Rákóczy búcsúja, Rákóczy és Bercsényi nóták szerzőinek tartani. Fiaival együtt II. Rákóczy Ferenc fejedelemnek volt kedvelt zenésze, az ő udvarában tartózkodott és bujdosásá- ban is hűséges kísérője volt a fejedelemnek. Az öreg Czinka Rodostóban is halt meg. A két fia, akik közül az egyik Czinka Panna atyja volt, II. Rákóczy Ferenc halála után (1735) visszatért hazájába. Ebben az időben levegőben, csak maga a világitó fényforrás anyagteste hamvadt belé a semmiségbe. Az anyag megsemmisült, de a fény az hosz- szabb életű. Jókai Mór szintén ily fényforrása a magyar irodalomnak ; mi benne anyag volt, por, az elveszett, de szellemének kápráztató ragyogásával az idők végezetéig fogja vakítani a sze met örökéletü fénynyel, hiszen a mindenségből nem veszhetnek el nyom nélkül világok, s nem vesznek el hátra hagyott hatás nélkül energiák. A magyar nemzet gyásza nagy és mély, s vigasztalhatatlan volna ama tudat nélkül, hogy ennek az éltető forrásnak vize végképen el nem apadt, az buzogni fog mindörökre s hogy az, aki annyi halhatatlan művet alkotott: maga is halhatatlan marad általuk s ezt nem képes eloszlatni enyészet s nyom nélkül eltüntetni nincs szétbontó erő. Nagyok és hatalmasok belé- veszhetnek a semmiségbe az idők folyamán, de vannak, akiken nem győzedelmeskedhet halál és feledés . . . Jókai Mór egyike e prófétáknak, és igy tanításainak nem árthat az elmúlás lehellete. fi gazdasági egyesületről. — Cikksorozat. — Irta: Dr. Szmrocsányi Béla. m. Ezek után felmerül a kérdés, hogy azon kötelességeket, melyek terjedtek el a föntebb említett nóták s Káldy bizonyosnak veszi, hogy azok zenéje Rodostóban keletkezett. Czinka Panna születési évéül id. Ábrányi Kornél az 1711-iket jelöli. Annyi bizonyos, hogy a XVIII. század elején született még pedig Sajó- Gömörön, Gömörvármegyében, hol atyja, Lányi János földbirtokosnak udvari zenésze volt. Hatalmas zenei tehetségét atyjától örökölte. Hegedű- játékával már kilenc esztendős korában oly nagy föltünést keltett, hogy több gömörvármegyei földbirtokos, de különösen Lányi János, Czinkáék földesura, a nagyreményekre jogosító leányt saját költségükön Rozsnyóra küldték, hogy ott kiképeztessék. Czinka Pannát Rozsnyó városának akkori nagyhírű karmestere tanította. A tanítvány azonban mesterét csakhamar túlhaladta és remek játékával a közbámulat tárgya lett. De nemcsak a hegedűjátékban ért el az alig 12 esztendős leány ily bámulatos sikert, de a zenében is rohamos volt előrehaladása. Czinka Panna tizennégy esztendős korában férjhez ment egy cigányzenészhez, ki művészileg kezelte a viola di Gambát. Férjével és ennek két fivérével zenekart alapított és az előkelő körök legkedveltebb zenészévé lett. Népszerűsége napról-napra nagyobbodik. Hire csakhamar bejárja az egész országot. Nemcsak a nótakedvelő urak elismerését vívja ki, de a felsoroltakon kivül eddig a tit kárt terhelték, ha bekövetkeznék e rendszerváltozás, ki végezze helyette a jövőben? A gazdasági egyesület üléseinek tárgysorozatában gyakran nagyon fontos, országos jelentőségű ügyek tárgyaltatnak s kívánatos is, hogy e fontos ügyek száma a jövőben, ha az egyesület hatáskörét kiterjesztik, még növekedjék. A közgazdasági s mezőgazda- sági érdekek érvényesítését célzó eme ügyek, a választmányi ülésen s közgyűlésen képezik vita tárgyát. Mivel azonban a résztvevő tagok egyike sem készülhetett,— az elnököket s titkárt kivéve — előre ez ügyek megvitatására s mivel a fontosabb ügyek természete olyan, hogy az előzmények, tényleges állapotok, következmények s törvényszerűségek tanulmányozását igényli, lehetetlen, hogy az egy-két órát igénybe vevő üléseken az azokon megjelent, bár nagy készültségü s alapos tudásu tagok, egy tökéletesen átérlelt, minden irányban megfelelő határozatot hozzanak. Három-négy tagból álló albizottságnak szokták a tanulmányozást követelő ügyeket megfigyelés és javaslattétel céljából kiadni. Kétségtelen, hogy e kiküldött bizottság alapos tanulmányozás, érett megfontolás után hozza határozatait. E módját azonban a kérdések elintézésének csak is a legfontosabb tárgyakra lehetett alkalmazni eddig is, mert ily kiérdemli a szakértők dicséretét is. Mesés szépsége országos hirü volt. Mindig férfiruhában járt. Ily arcképét id. Ábrányi Kornél is közölte a „Magyar Zene a XIX. században“ cimü könyvében. Czinka Panna a XVIII. század legjelesebb és legünnepeltebb prímása. Hírben és dicsőségben vele csak a későbbi Bihari János versenyzett. Hire és dicsősége túlszárnyalja az ország határait is. Ünnepeltetéséből a külföld is kivette a maga részét. Különösen Lengyelországban és Olaszországban volt szívesen látott vendég, ahonnan mindig babérokkal és nagy összegekkel tért vissza hazájába. — Itthon husz-harminc mértföldnyire is elvitték. Nagy úri mulatság alig esett meg nélküle. Lányi János különös pártfogója maradt mindvégig. A Sajó partján egész családja számára kényelmes és díszes lakóházat építtetett s a zenekedvelő földesur az egész zenekart minden második évben uj vörösposztó- ruhával látta el. Csáky bibornok mindenkor a legnagyobb elismeréssel adózott művészetének. Játéka és zeneszerzeményei annyira elragadták, hogy megfestette arcképét és egy nagy értékű Amaxi hegedűvel ajándékozta meg, melyet Czinka Panna annyira szeretett, hogy azt koporsójába is tétette. így élt Czinka Panna — legnagyobb családi boldogságban, a sajó Eapanh mai «zárna 10 oldal.
